Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. május 30., csütörtök Az előcsarnokban — ahol Perl Márton, a Népújság totóriportere országgyűlési képeiből nyílt kiállítás —, Szabó István találkozott megyénk képviselőivel. Fábryné Dobai Ilona. val, és Fiala Tivadarnéval (Folytatás a 2. oldalról) szintentartása érdekében. Mindent úgy kell megolda­nunk, hogy javítsuk egyen­súlyi helyzetünket, erőtelje­sebben növeljük a kivitelt, (okozzuk annak eredményes­ségét. A lakossági fogyasz­tást. a személyi jövedelem- kiáramlást szigorúan a ter­vezett keretek között kéll tartanunk. Vigyáznunk kell az árualapokkal és ennek kapcsán a vásárlóerő meg­őrzésére. Teljesítenünk kell szociálpolitikai kötelezettsé­geinket. Erőfeszítéseke kell ten­nünk az oktatási, művelő­dési, ideológiai feladatok megvalósításáért. Vigyáz­nunk kell az ifjúság egész­séges nevelésére politikailag, szakmailag igényes felké­szítésére. Nem kis feladat az sem, hogy segítenünk kell a nyugdíjas, idős lakosság életkörülményeinek javí­tását. megőrzését. A feszí­tett feladatok, kötelezettsé­gek teljesítését — ebben az évben is — nem várt aka­dályok teszik nehezebbé. Gondoljunk csak arra. hogy a gazdasági fellendülés Eu­rópában csak lassan bonta­kozik ki. kedvező hatásai késnek, még sok területen érintenek bennünket is ked­vezőtlen tendenciák. Ettől független nehézségekkel is meg keli birkózni. Az elhú­zódó kemény tél lassította az első negyedévi gazdasági feladatokat, megnövelte az infrastruktúra, az energia- gazdálkodás. az üzemek és a háztartások működési költ­ségeit egyaránt. Jelentős hátrányokat kell ledolgoz­nunk. hogy terveink megva­lósuljanak. E komor tények mellett kedvező, hogy a tudati, mo­rális jelenségek pozitív­irányban fejlődnek. Az esz­tendő jeles eseményei. a számvetés és a feladatkije­lölés napirendje népünk ha­ladó erőit gondolkodásra, cselekvésre ösztönzi. Az ün­neplés mellett a jobb mun­ka, a jobb eredmények iránti vágyódás, a szigorúbb és minőségi gazdasági fel­adatok teljesítésének ko­moly szándéka is megfogal­mazódott. A képviselői és tanácstagi jelölő gyűlések al­kalmából a választókerüle­tekben nyílt, reális és de­mokratikus légkörben bizo­nyosodhattunk meg arról, hogy a magyar nép: munkás, szövetkezeti paraszt, az ér­telmiség vállalkozik a társa­dalmilag hasznos többlettel­jesítményre. kívánja egyé­ni boldogulását, s társadal­munk előrehaladását, a fe­gyelmezettebb. több jövedel­met teremtő munkát. Nagv dolog ez. mert társadalmi­gazdasági ; előrehaladásunk nak egyik alapfeltétele a leg­fontosabb termelőerőnek. az emberi alkotóképességnek és szorgalomnak a hasznosí­tása. Tisztelt Heves megyei választópolgárok! Amikor hamarosan vok- sukat adják a jelöltjeikre, szavazataikkal megbízzák szükebb és tágabb közössé­gük országgyűlési képvi­selőjét. tanácstagját, akkor nemzeti boldogulásunk po­litikájára is szavaznak. Az Önök bizalmát is ma­gam mögött érzem, mert ab­ban a megbecsülésben lehet részem, hogy a Hazafias Népfront jelölése alapján az országos listán szerepelek képviselőként. Megtisztelte­tés számomra, hogy ilyen tisztségben vehetek részt gazdaságunk, társadalmunk fejlesz ősében Biztosítha­tom a Heves megyei válasz­tópolgárokat arról. hogy ezért én minden tőlem tel­hetőt megteszek. Köszönöm, hogy meghallgattak. Kívá­nok önöknek jó munkái, jó egészséget — mondotta be­fejezésül a nagygyűlés szó­noka, Szabó István. * Ezek után a megyei ese­ményen részt vevő állam­polgárok közül hárman kér­tek szót, hogy elmondják véleményüket az országgyű­lési és a helyi tanácstagi vá­lasztások kapcsán felvető­dött országos és helyi ügyek­ben, kérdésekben. Halasztási felszólalások Közéletünk jelentős me­gyei eseményén elsőként NAGY JÓZSEF, a kerecsen, di Aranykalász Tsz elnöke szólt hozzá Szabó István vá­lasztási beszédéhez. Tisztelt nagygyűlés! — A választási vélemény- cserénk egyik alapvető funkciója, hogy általuk egy­re többekkel legyen módunk részletesen megismertetni és elfogadtatni azt a politikát, amelyet majd szavazatuk­kal támogatnak, kialakulja­nak azok a szempontok, amelyek alapján a választók eldöntik, hogy ki képviselje érdekeiket az országgyűlés­ben és a helyi tanácsokban. Társadalmi rendszerünk fej­lődésének lényegi vonása, s ez pártunk alapvető törek­vése is. hogy a szocialista demokrácia még mélyebben hassa át életünk minden te­rületét. teremtsen megfelelő feltételeket ahhoz, hogy az emberek mind szélesebb kö­re vegyen részt a társadal­mi viszonyainkat formáló döntések előkészítésében, magukban a döntésekben és végrehajtásuk ellenőrzésé­ben — mondotta elöljáróban a kerecsendi választópolgár, majd így folytatta: — Engedjék meg, hogy néhány gondolatban szól­jak a szövetkezeti paraszt­ság szerepéről a falu életé­ben. A szövetkezeti tagság néhány évtized alatt föl- mérhetetlenül sokat fejlő­dött öntudatban, termelési, műszaki ismeretekben, álta­lános műveltségben, politikai jártasságban, a hatalom gya­korlásában. A mezőgazdasá­gi szövetkezetek létrejötte és megszilárdulása nélkül nem következett volna be hazánkban az a társadalmi átrétegződés. amelynek mindannyian tanúi voltunk és vagyunk. Eredményesen hasznosítottuk a helyi erő­forrásokat. köztük tagjaink anyagi hozzájárulását, foko­zódó mértékben használjuk ki a gazdasági együttműkö­désben rejlő előnyöket. — Közös és alapvető ér­dekünk — folytatta —, hogy az agrár- és szövetkezet po­litikánk megvalósításának mindazon elemét megőriz­tük. ami időállóan jónak bi­zonyult az elmúlt években. Mivel ezek vannak túlsúly­ban a termelőszövetkezeti mozgalomban, gyakorlati te­vékenységben. lényegi vál­tozásokra nincs szükség. Ugyanakkor az intenzív gaz­dálkodási szakaszra való át­térés azt igényli, hogy bi­zonyos pontokon megújulás, továbblépés történjen, ezért indokolt áttekinteni a me­gye termelőszövetkezeti te­vékenységének lényeges ele­meit, eldönteni, hogy mely esetben indokolt az eddigi gyakorlat védelme, tehát a stabilitás, hol van szükség a megújulásra. Tisztelt nagygyűlés! Az átszervezés óta eltelt negyedszázad arra is köte­lez bennünket, hogy eddigi utunkat áttekintve, a továb­bi teendőink számbavétele­kor ne feledkezzünk meg azokról a feladatokról sem, amelyeket társadalmi kö­zösségként kell elvégeznünk, erőnkhöz. lehetőségünkhöz képest a legjobban. Mi, Kerecsend község la­kosai a jövőben is mindent meg fogunk tenni azért, hogy a magunk elé célul ki­tűzött feladatokat a társa­dalmi és a csoportérdekek­nek megfelelően teljesítsük. A jövőt illetően megjegyez­ni kívánom, hogy a megvá­lasztásra kerülő képvise­lőnk, illetve tanácstagok munkáját maradéktalanul támogatni fogjuk. Másodikként PÉTER SÄN­DORNÉ, a hatvani Közgaz­dasági és Közlekedési Szak- középiskola tanárnője jelent­kezett szólásra, hogy az ok­tatás, a nevelés helyzetéről beszéljen, mert mint mon­dotta, a jelen oktatásának színvonala a jövő fejlődésé­nek záloga. — Mint pedagógust, kü­lönösen foglakoztat ez a té­ma, hozzászólásomban ezért is foglalkozom az ezzel kap­csolatos gondokkal, eredmé­nyekkel úgy, ahogyan konk­rétan egy iskolában jelent­keznek — mondta beveze­tőül. — Érezzük a helyze­tünk javítására irányuló jó szándékot, segíteni akarást, amelynek egy-egy megnyil­vánulása volt ebben a tan­évben a pedagógusok béré­nek javítása és az admi­nisztrációs munka csökken­tése. Ezek az intézkedések kedvező hatást váltottak ki a pedagógusok körében, de még mindig vannak alap­vető gondjaink : iskolánk­ban a vasútforgalmi ágaza­ton a szaktanári állásokat évek óta nem tudjuk képe­sített szakemberekkel betöl­teni, mert az iskola sokkal kevesebb bért tud biztosí­tani. mint más munkahelyek. A továbbiakban kiemelte: — A szakmai képzést segí­ti egy ügyviteli gépterem, azonban a vállalatok — amelyek számára az ügyvi­teli szakembereket képez­zük — már sokkal korsze­rűbb és többféle gépekkel rendelkeznek mint mi. Tan­tárgy nálunk a számítás- technika is, ennek ellenére a központi elosztásból csak egy számítógépet kaptunk. Nem jó. ha az iskolai kép­zés és a későbbi munkahelyi alkalmazás között ellent­mondás van, ezért — bár ■ismerjük az ország gazdá­sági helyzetét — szeretpénk könyvelőgépparkunkat fej­leszteni. s a számítástechni­kai képzés korszerűsítése érdekében videoterem ki­alakításán fáradozunk. Ezt követően arról szólt, hogy nem könnyű a közis­merete és a szakmai tárgya­kat megfelelő színvonalon tanítani a tanulók túlterhe­lése nélkül, de nem lehetet­len. — Iskolánk szép eredmé­nyeket tudhat magáénak mindkét területen: tanuló­ink az országos első tizen­öt helyezett között voltak orosz nyelvből, matematika, ból és statisztikából. Be­szédművelő körünk négy­szer kapott Kazinczy-emlék- lapot. Ebben a tanévben matematikából és a szak­tárgyakból öt diákunk sze­repelt az országos döntőben. A tanulók munkára nevelé­sét közgazdasági szemléle­tük fejlesztését segíti isko­laszövetkezetünk, amely el­nyerte a Legjobb iskolaszö­vetkezeti csoport címet. Az országban először nálunk alakult meg a takarékszö­vetkezet ilyen ágazata. — Megkérdőjelezték már a középfokú közgazdászkép­zés ilyen ' mértékű szüksé­gességét — folytatta a fel­szólaló. — Ügy érzem, hogy az iskolatípus alkalmas ar­ra: színvonalasan felkészít­se tanulóit a szakmai mun­kakör betöltésére és a szak­irányú továbbtanulásra, ha jó képességű, lelkiismeretes, elismert tanárokkal rendel­kezik, és megkapja a támo­gatást a tárgyi feltételek biztosításához. Képviselő­inktől megválasztásuk ese­tén azt várjuk, hogy kísér­jék figyelemmel e terület gondjait és a lehetőségekhez mérten segítsenek ezek meg­oldásában . . . A következő felszólaló CZIVINGER GYÖRGY, a gyöngyösi Mikroelektronikai vállalat művezetője, tanács­tagjelölt volt. Tisztelt nagygyűlés! — A Hazafias Népfront felhívással fordult minden magyar állampolgárhoz, hogy támogassa azt a prog­ramot, amelyet a párt XIII. kongresszusa az elkövetkező évtizedre kidolgozott. Fel­adatokat. célokat állított a társadalom és a gazdaság elé — kezdte hozzászólását, majd szűkebb közösségének életéről beszélt: a kongresz- szus felelős és őszinte érté­keléséből tudjuk, hogy a fej­lődés elvárt gyorsításához hazánkban adottak. vagy megteremthetők a feltételek. Az egész társadalom érde­kében a program komoly követelményeket állít a gaz­daság minden területe elé. Az életszínvonal az életkö­rülmények magától értető­dően csak szorgalmas, fe­gyelmezett és hatékony munkával javíthatók. — Nehéz feladatok előtt áll munkahelyünk, a gyön­gyösi Mikroelektronikai Vál­lalat is, ahol a központi elektronikai fejlesztési prog­ramon dolgozunk. Tudjuk, hogy ez túlmutat a válla­lat és dz iparág határain, hatása mérhető lesz a gaz­daság és társadalom min­den területén. Ez természe­tesen megnöveli a program­ban részt vevők és így a mi gyárunkban dolgozók fele­lősségét, de egyben jogot ad arra is, hogy az iparra és a népgazdaságra jellemzőnél nálunk gyorsabban növe­kedhessen a termelés. A VII. ötéves terv szerint a gyöngyösi gyár termelése 1985 és 1990 között több mint kétszeresére növeked­het, a félvezető-termékek gyártdsa megháromszoro­zódhat. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen arányú fejlődés a megszokottól eltérő szerve­zettséget. fegyelmet, veze­tést követel. — Tovább kell javítanunk és egyértelművé kell ten­nünk a munkahely értéke­it. Legyen természetes a ta­karékosság a munkaidővel, a drága anyagokkal, a tő­kés importból beszerzett al­katrészekkel. az energiával. Ne engedjük állni a több millió forintért megvásárolt berendezéseket, szüntessük meg a szervezetlenségből eredő veszteségidőket, újí­tásokkal, ésszerűsítésekkel is tegyünk lépéseket a gyár­tási költségek csökkentésére. Űj. gazdaságosabb technoló­giák. anyagok, módszerek bevezetésére A továbbiakban kifejtette: a párt kongresszusán meg­jelölt társadalmi célok és az egyén céljai összhangban vannak egymással. — Az életszínvonal, az életkörülmények javítása valamennyiünk alapvető ér­deke, s meggyőződésem, hogy ezért mindenki tenni is akar. A Hazafias Nép­front választási programja is ezeket a célokat jelöli meg. Olyan célokat, amelyek elősegítik a magyar nép feL emelkedését, egyaránt szol­gálják a társadalmi haladás és a béke ügyét. Mindeze­ket megérttve és elfogadva érzem kötelességemnek, hogy támogassam a program vég­rehajtását és a HNF jelölt­jének megválasztását; akik a közéletben tevékenyked­nek majd ezekért a célokért. A hozzászólás elhangzása után Mészáros Albert. a Hazafias Népfront megyei titkára mondott zárszót, amelyben kiemelte, hogy megyénk lakossága az urná­hoz járulva a köztisztelet­ben álló országgyűlési kép­viselő- és tanácstagjelöltek közül válasszák meg azokat, akik öt éven át tagjai lesz­nek az életünk alakításában növekvő szerepet játszó or­szággyűlésnek és a tanácsi testületeknek. Az Egerben rendezett me­gyei választási nagygyűlés a Szózat hangjaival ért vé­get. Tudósítás: Szilvás István Fotó: Kőhidi Imre Tudósítás: Szilvás István Fotó: Kőhidi Imre A résztvevők eg.v csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents