Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 125. szám ÄRA: 1985. május 30.. csütörtök 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS EGERBEN „Szükséges és lehetséges, hogy a dolgozók millióinak beleszólása legyen a kérdések eldöntésébe...” A Hazafias Népfront programjáról Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke beszélt Egerben, a dohánygyár kultúrtermében mintegy hatszáz választópolgár részvéte­lével került sor arra a választási nagy­gyűlésre, amelyen Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelő­szövetkezetek Országos Tanácsának elnö­ke ismertette a Hazafias Népfront prog­ramját. A Himnusz elhangzása után Mé­száros Albert, a HNF megyei titkára mon­dott köszöntőt, ebben hangsúlyozta: bel­politikai életünk fontos és kiemelkedő eseményei zajlottak le a közelmúltban szűkebb hazánkban is, amikor megyénk lakossága felelősségteljesen készült a jú­nius 8-i választásokra. Mint arról számot adott, a lakosság nagy tömegével folyt és folytatódik a közvetlen politikai eszmecse­re az országos, valamint a helyi kérdé­sekben. Az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választások előkészítésének leg­mozgalmasabb szakasza fejeződött be alig két héttel ezelőtt, amikor lezajlottak az érdeklődéssel kísért jelölő gyűlések. Eze­ken találkoztak az állampolgárok azok­kal a jelöltekkel, akik megválasztásuk esetén képviselik majd őket a T. Házban, illetve a helyi tanácsokban. Őket, a jelölteket, valamint a megye lakosságának képviselőit, vezetőit köszön­tötte bevezetőjében a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkára. Kü­lön üdvözölte a nagygyűlés szónokát, akit megérkezésekor virágcsokorral fogadott Sebestyén Zsuzsanna, a vendéglátó do­hánygyár közgazdásza. S aki a nagygyű­lés résztvevőivel együtt megtekintette azt a fotókiállítást, amelyen az elmúlt cik­lus képviselőinek munkáját mutatták be. A köszöntő szavak után Szabó István lépett a mikrofonhoz. Szabó István beszéde — Tisztelt választási nagy­gyűlés! Kedves elvtársnők, elvtársak! 1985 a magyar társadalom életében eseményekben gaz­dag, mozgalmas esztendő­nek könyvelhető el — kezd­te beszédét a választási nagygyűlés szónoka. — Politikai életünkben ki­emelkedik a pártunk XIII. kongresszusa és az arra való felkészülés folyamata. A kongresszuson kiérlelt politi­kai. ideológiai, gazdasági, szociálpolitikai, művelődés- politikai elvek, iránymutatá­sok napjainkra minden terü­leten a cselekvés mozgató­rugóivá és mércéjévé váltak. Az elért eredményekre, a hazai és nemzetközi viszo­nyok reális számbavételére alapozott gazdaságpolitikai, társadalompolitikai követel­mények minőségi megújulási folyamatot indítottak el. Ilyen megújulási folyamat zajlik az államhatalmi—népképvi­seleti szervek tisztségviselői­nek megválasztása során is. Kiemelkedik felszabadulá­sunk jubileumi évfordulója is, amely alkalmas az el­múlt 40 év történelmi ta­pasztalatainak áttekintésére, eredményeink, gondjaink, jo­gos reményeink és tévedé­seink számbavételéire. Megemlékeztünk a fasiz­mus felett aratott győzelem negyvenedik évfordulójáról. Megerősítettük biztonsági rendszerünk kötelékét, a Var­sói Szerződést, amely hova­tartozásunkat közös céljaink alapját tükrözi és jelenti. Gazdasági életünkben a terv­időszak utolsó évéhez érkez­tünk el, amikor eldől, tud­juk-e teljesíteni elképzelér seinket. Megindult a VII. ötéves terv feladatainak meghatá­rozása és eszközrendszeré­nek mérlegelése. Folytatódik és jelentős állomáshoz érke­zett el a gazdasági reform továbbfejlesztése, a vállala­ti mechanizmusunk működé­sének korszerűsítése. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésében, válasz­tási rendszerünk nagy jelen­tőségű megújítása napjaink­ban gyakorlati próbatétel­hez érkezik el. Ezen a nagygyűlésen, amely maga is egyike, szerves ré­sze a demokratikus közéleti fórumoknak, nem kell külö­nösebben bizonygatnom, hogy szocialista építőmunkánk si­kere a^on is múlik, hogy mi­képp tudjuk állampolgáraink tömegeit a közösség ügyei­ben érdeklődésre kelteni, azonosulásukat megnyerni. Pártunk történelmi prog­ramja, hogy értelmes, vonzó jövőt alapozzon meg egész népünk számára. Ezzel kap­csolatban hadd idézzek a kongresszusi vitaindítóból: „Szükséges és lehetséges, hogy a dolgozók százezreinek. millióinak beleszólása legyen a kérdések eldöntésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe, sorsuk intézésébe. Mély meg­győződésünk, hogy ez a rend­szerünk politikai erősítésének fő útja.’’ Eddig az idézet. Az országgyűlési képvise­lők, a különböző szintű taná­csúik tagjainak jelölését, vá­lasztásának rendjét e törek­vések szellemében alakítot­tuk ki. A kettős, illetve töb­bes jelölés rendszere nem­csak többszörösére növelte a jelölő gyűléseken részt vevő választópolgárok számát, de megsokszorozta az érdeklő­dést. a személyes érdekeltsé­get. állásfoglalásra késztette az embereket. A jelöltek személyes megmérettetése, egymás mellé állítása ked­vező irányba tereli azoknak a választópolgárokhoz fűző­dő kapcsolatát, a választók irányában is növeli a fele­lősségérzetüket. A képvise­lőket, tanácstagokat jelölő, s majd megválasztó állam­polgárok ezúttal nemcsak pártunk és a népfront prog­ramjában voksolnak, hanem ezzel összefonódik személyes területi képviselőjük kivá­lasztásiam a személyes biza­lom kinyilvánítása is. A jelölés és választás rend­je az alapja annak is, hogy a szocialista demokrácia kö­vetelményeinek megfelelően tovább növelhessük a nép- képviseletek emberközelsé­gét. Mindenekelőtt az or­szággyűlésnek hazánk életé­ben, a döntéshozatal folya­matában, a kormányzati és államigazgatási tevékenység elemzésében és értékelésében betöltött szerepét. Csak a társadalmi — testületi bázis erősítésére alapozhatjuk a kormányzati szervek hatal­mának. a tanácsok önállósá­gának és felelősségének, ön- kormányzati feladatainak erősítését. Választási rend­szerünk új vonásai szerve­sen igazodnak a XIII. párt- kongresszuson rögzített el­vekhez, Alap a kölcsönös bi­zalom: a tömegek bizalma Mészáros Albert megnyitja a választási nagygyűlést BEMUTATKOZNAK A JELÖLTEK Képviselőválasztási gyűlések A június 8-i választásokig még négy vá­lasztási gyűlésre kerül sor megyénkben. 9. SZ. VÄLASZTÖKERÜLET: május 30. Hatvan, Lenin Tsz — 14 óra. Előadó: NAGY JÓZSEFNÉ képviselőjelölt. 9. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET: június 3. Boldog, művelődési ház — 19 óra. Előadó: NAGY JÓZSEFNÉ képviselőjelölt. 10. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET: június 3. Hort, MEZŐGÉP — 14 óra. Előadó: KO­VÁCS ANDRÄS képviselőjelölt. 9. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET: június 4. Hatvan, Műanyagipari Vállalat — 14 óra. Előadó: TANÄCS TIBORNÉ képviselőjelölt. Szabó István ünnepi beszédét tartja pártunkban, és pártunk bi­zalma népünk felelősségérze­tének, politikai érettségének erősödésében. Tisztelt választópolgárok! Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választására olyan viszonyok között ke­rül sor, amikor szocialista népgazdaságunk túlélte egvik legnagyobb terhelési próbá­ját. A kedvezőtlen külgaz­dasági körülmények között, nem csekély áldozatok árán sikerült teljesíteni gazdaság- politikánk egyik fő célját: megőrizni az ország pénzügyi egyensúlyát. Ez nemzetközi viszonylatban is elismerést váltott ki. hiszen olyan idő­szakban került sor erre, ami­kor több, mint 50 ország vált fizetőképtelenné. Nem tartozott a szeren­csés egybeesések közé — de talán az említett eredménye­inket kissé dicséri —. hegy gazdasági fejlesztésünk in­tenzív szakaszának kezdetét csaknem azonnal keresztez­te a drámai érővel kirobbanó energiaválság. Ez egyben egy világgazdasági korszak- váltás nyitása is volt, ame­lyet a világban tapasztalt általános válság és a nem­zetközi politikai légkör rom­lása >s súlyosbított. Ezek ha­tását a fejlődéssel amúgy is együttjáró ellentmondások, saját fogyatékosságaink is felnagyították. Mindezek a számítottnál erőteljesebben nehezítették szándékaink megvalósítását. Megtanultuk — bár még nem eléggé —, hogy ésszerűbben gazdálkod­junk az egyre dráguló ener­giával, alap- és nyersanya­gokkal. Még nem tanultuk meg eléggé, de becsülni már kezdjük az innovációt, a szervezést, a szakmai tudás nagy tartalékait, az anyagi érdekeltség felkeltését. Az életszínvonal védelmé­re irányuló politika — saj­nos — nem járt teljes siker­rel, mert a külső feltételek a feltételezettnél is kedve­zőtlenebbül alakultak, s a hazai teljesítmények, elsősor­ban a minőségi, ha*ékonysá- gi eredmények javulása el­maradt a szükségestől és a lehetségestől. Az elért fej­lődésre alapozva azonban re­ális esélyeink vannak arra, hogy a védekező szakaszt le­zárva, megkezdjük egy újabb növekedési—fejlődési szakasz megalapozását és kibonta­kozását is. Iparunk a népgaz­dasági egyensúly, javításának, mint gazdaságpolitikai elsőd­legességnek a viszonyai kö­zött, a tervezettnél lassabban — 4 év alatt 10 százalékkal — növelte a termelést. Tö­rekvéseit a kivitel fokozása jellemezte, 27 százalékkal emelte exportjának mennyi­ségét. Ugyanakkor a szüksé­gesnél jóval lassabban vál­toztatott termelésének szer­kezetén, Versenyképessége, exporthatékonysága nem ja­vult a kellő mértékben. Ipa­runk még általában nagyobb élőm u nk a - f el has zná lássa 1 dolgozik, mint versenytársai. Még kevés az általános ké­pet megbontó kivétel. Az új, intenzív minőségi növekedési pályára való át­állás megkezdődött. Ez azon­ban hosszú folyamat, mely­nek sikeres véghezviteléhez több együttes feltétel szük­séges: átgondolt koncepció. Pénz, beruházás. Magas fokú felkészültség. Új típusú érde­keltségi rendszer. Korszerű irányítás. Hatékony külkeres­kedelem. Iparunk, építőiparunk, a közlekedés és a távközlés bí­rálatából ki kell szűrnünk a hangulati. elemeket. Ezek néha túlságosan erősek. Egy valamit látnunk kell: ipa­runkra, annak fejlődése szempontjából szükség van. Itt korábbi időszakban olcsó nyersanyag-és energiaforrá­sok alapján a mennyiségi szemlélet nőit az általános. Ma már az említett nehézse gek tapasztalatai alapján tudjuk, hogy a minőségi sza­kasz követelményeit kell tár sadalmi szinten a munka kö­zéppontjába állítani, ösztö­nözni és számon kérni. Kedves elvtársak! Azt hiszem megértik, hog\ a mezőgazdaság eredményei­ről és feladatairól önöknek részletesebben szeretnék be­szélni. Kezdem azzal, hogy a mezőgazdaságunk számos eredménye igényes összeha­sonlítást is kibír. Hosszú idő óta érzi a magyar nép. hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésére, megszi­lárdítására annak idején el­fogadott elveink, az ezt meg­testesítő agrár- és szövetke- zetpölitika kiállta az idők próbáját. Jól ösztönözte első­sorban a mezőgazdasági nagyüzemeket, de a háztáji gazdaságokat és a mező-gaz­dasági kistermelőket is. Di­csekvés nélkül állíthatjuk, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése óta eltelt negyedszázadban a magyar gazdaság e területén több és eredményesebb változás tör­tént, mint korábbi történel­münk egész során. Ez nem­csak az agrártermékek nö­vekvő mennyiségére és minő­ségére, a termelőüzemek szervezeti fejlődésére igaz. hanem az agrártermelésből élők életviszonyaira, tudati és képzettségbeli felemelke­désére is. Ha teljesítmények oldalá­ról vetünk számot a fejlő­déssel, az a legkézenfekvőbb megállapítás kínálja magát, hogy a mai mezőgazdaság közel 10 százalékkal kisebb területen, mintegy feleannyi munkaerővel, több mint két­szeresét termeli, mint az át­szervezés előtt. Olyan agrár­politikánk van, amely reá­lisan számol gazdaságföldraj­zi adottságaink lehetőségei­vel, s megnyerte a magyar parasztságot, a mezőgazda­ságból élőket. De bátran állí­tom, hogy a társadalom más osztályait és rétegeit is biza­lommal tölti el, és eredmé­nyeket is hozó együttműkö­désre serkenti. Ágazatunk­ban a nagyüzemek a megha­tározóak. Hasznosnak bizo­nyult az a tartós gyakorlat, hogy önállóan és döntően saját felelősségükre gazdál­kodnak, egyre rugalmasab­ban. a saját adottságaikhoz igazítva szervezhetik érde­keltségi viszonyaikat. A ter­melőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok fejlődése ezen felül azt is bizonyítja, hogy a gazdasági eszközök­kel történő szabályozás, s ehhez kapcsolódóan a piaci viszonyok ésszerű mértékű meghonosítása jól élteti a vállalkozó kedvet a jövedel­mező gazdálkodás iránti kol­lektív és egyéni érdekeltsé­get, felelősséget. Fejlődésünkben meghatá­rozó és stabil elem a szövet­kezés tartalmához tartozó jegyek erősödése is. Így a belső önszabályozás, az ön- kormányzat, a vezető tiszt­ségviselők demokratikus vá­lasztása. a tulajdonosi ellen­őrzés érdemi gyakorlása. De az is idetartozik, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetek (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents