Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-30 / 125. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 125. szám ÄRA: 1985. május 30.. csütörtök 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS EGERBEN „Szükséges és lehetséges, hogy a dolgozók millióinak beleszólása legyen a kérdések eldöntésébe...” A Hazafias Népfront programjáról Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke beszélt Egerben, a dohánygyár kultúrtermében mintegy hatszáz választópolgár részvételével került sor arra a választási nagygyűlésre, amelyen Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke ismertette a Hazafias Népfront programját. A Himnusz elhangzása után Mészáros Albert, a HNF megyei titkára mondott köszöntőt, ebben hangsúlyozta: belpolitikai életünk fontos és kiemelkedő eseményei zajlottak le a közelmúltban szűkebb hazánkban is, amikor megyénk lakossága felelősségteljesen készült a június 8-i választásokra. Mint arról számot adott, a lakosság nagy tömegével folyt és folytatódik a közvetlen politikai eszmecsere az országos, valamint a helyi kérdésekben. Az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választások előkészítésének legmozgalmasabb szakasza fejeződött be alig két héttel ezelőtt, amikor lezajlottak az érdeklődéssel kísért jelölő gyűlések. Ezeken találkoztak az állampolgárok azokkal a jelöltekkel, akik megválasztásuk esetén képviselik majd őket a T. Házban, illetve a helyi tanácsokban. Őket, a jelölteket, valamint a megye lakosságának képviselőit, vezetőit köszöntötte bevezetőjében a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkára. Külön üdvözölte a nagygyűlés szónokát, akit megérkezésekor virágcsokorral fogadott Sebestyén Zsuzsanna, a vendéglátó dohánygyár közgazdásza. S aki a nagygyűlés résztvevőivel együtt megtekintette azt a fotókiállítást, amelyen az elmúlt ciklus képviselőinek munkáját mutatták be. A köszöntő szavak után Szabó István lépett a mikrofonhoz. Szabó István beszéde — Tisztelt választási nagygyűlés! Kedves elvtársnők, elvtársak! 1985 a magyar társadalom életében eseményekben gazdag, mozgalmas esztendőnek könyvelhető el — kezdte beszédét a választási nagygyűlés szónoka. — Politikai életünkben kiemelkedik a pártunk XIII. kongresszusa és az arra való felkészülés folyamata. A kongresszuson kiérlelt politikai. ideológiai, gazdasági, szociálpolitikai, művelődés- politikai elvek, iránymutatások napjainkra minden területen a cselekvés mozgatórugóivá és mércéjévé váltak. Az elért eredményekre, a hazai és nemzetközi viszonyok reális számbavételére alapozott gazdaságpolitikai, társadalompolitikai követelmények minőségi megújulási folyamatot indítottak el. Ilyen megújulási folyamat zajlik az államhatalmi—népképviseleti szervek tisztségviselőinek megválasztása során is. Kiemelkedik felszabadulásunk jubileumi évfordulója is, amely alkalmas az elmúlt 40 év történelmi tapasztalatainak áttekintésére, eredményeink, gondjaink, jogos reményeink és tévedéseink számbavételéire. Megemlékeztünk a fasizmus felett aratott győzelem negyvenedik évfordulójáról. Megerősítettük biztonsági rendszerünk kötelékét, a Varsói Szerződést, amely hovatartozásunkat közös céljaink alapját tükrözi és jelenti. Gazdasági életünkben a tervidőszak utolsó évéhez érkeztünk el, amikor eldől, tudjuk-e teljesíteni elképzelér seinket. Megindult a VII. ötéves terv feladatainak meghatározása és eszközrendszerének mérlegelése. Folytatódik és jelentős állomáshoz érkezett el a gazdasági reform továbbfejlesztése, a vállalati mechanizmusunk működésének korszerűsítése. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésében, választási rendszerünk nagy jelentőségű megújítása napjainkban gyakorlati próbatételhez érkezik el. Ezen a nagygyűlésen, amely maga is egyike, szerves része a demokratikus közéleti fórumoknak, nem kell különösebben bizonygatnom, hogy szocialista építőmunkánk sikere a^on is múlik, hogy miképp tudjuk állampolgáraink tömegeit a közösség ügyeiben érdeklődésre kelteni, azonosulásukat megnyerni. Pártunk történelmi programja, hogy értelmes, vonzó jövőt alapozzon meg egész népünk számára. Ezzel kapcsolatban hadd idézzek a kongresszusi vitaindítóból: „Szükséges és lehetséges, hogy a dolgozók százezreinek. millióinak beleszólása legyen a kérdések eldöntésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe, sorsuk intézésébe. Mély meggyőződésünk, hogy ez a rendszerünk politikai erősítésének fő útja.’’ Eddig az idézet. Az országgyűlési képviselők, a különböző szintű tanácsúik tagjainak jelölését, választásának rendjét e törekvések szellemében alakítottuk ki. A kettős, illetve többes jelölés rendszere nemcsak többszörösére növelte a jelölő gyűléseken részt vevő választópolgárok számát, de megsokszorozta az érdeklődést. a személyes érdekeltséget. állásfoglalásra késztette az embereket. A jelöltek személyes megmérettetése, egymás mellé állítása kedvező irányba tereli azoknak a választópolgárokhoz fűződő kapcsolatát, a választók irányában is növeli a felelősségérzetüket. A képviselőket, tanácstagokat jelölő, s majd megválasztó állampolgárok ezúttal nemcsak pártunk és a népfront programjában voksolnak, hanem ezzel összefonódik személyes területi képviselőjük kiválasztásiam a személyes bizalom kinyilvánítása is. A jelölés és választás rendje az alapja annak is, hogy a szocialista demokrácia követelményeinek megfelelően tovább növelhessük a nép- képviseletek emberközelségét. Mindenekelőtt az országgyűlésnek hazánk életében, a döntéshozatal folyamatában, a kormányzati és államigazgatási tevékenység elemzésében és értékelésében betöltött szerepét. Csak a társadalmi — testületi bázis erősítésére alapozhatjuk a kormányzati szervek hatalmának. a tanácsok önállóságának és felelősségének, ön- kormányzati feladatainak erősítését. Választási rendszerünk új vonásai szervesen igazodnak a XIII. párt- kongresszuson rögzített elvekhez, Alap a kölcsönös bizalom: a tömegek bizalma Mészáros Albert megnyitja a választási nagygyűlést BEMUTATKOZNAK A JELÖLTEK Képviselőválasztási gyűlések A június 8-i választásokig még négy választási gyűlésre kerül sor megyénkben. 9. SZ. VÄLASZTÖKERÜLET: május 30. Hatvan, Lenin Tsz — 14 óra. Előadó: NAGY JÓZSEFNÉ képviselőjelölt. 9. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET: június 3. Boldog, művelődési ház — 19 óra. Előadó: NAGY JÓZSEFNÉ képviselőjelölt. 10. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET: június 3. Hort, MEZŐGÉP — 14 óra. Előadó: KOVÁCS ANDRÄS képviselőjelölt. 9. SZ. VÁLASZTÓKERÜLET: június 4. Hatvan, Műanyagipari Vállalat — 14 óra. Előadó: TANÄCS TIBORNÉ képviselőjelölt. Szabó István ünnepi beszédét tartja pártunkban, és pártunk bizalma népünk felelősségérzetének, politikai érettségének erősödésében. Tisztelt választópolgárok! Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választására olyan viszonyok között kerül sor, amikor szocialista népgazdaságunk túlélte egvik legnagyobb terhelési próbáját. A kedvezőtlen külgazdasági körülmények között, nem csekély áldozatok árán sikerült teljesíteni gazdaság- politikánk egyik fő célját: megőrizni az ország pénzügyi egyensúlyát. Ez nemzetközi viszonylatban is elismerést váltott ki. hiszen olyan időszakban került sor erre, amikor több, mint 50 ország vált fizetőképtelenné. Nem tartozott a szerencsés egybeesések közé — de talán az említett eredményeinket kissé dicséri —. hegy gazdasági fejlesztésünk intenzív szakaszának kezdetét csaknem azonnal keresztezte a drámai érővel kirobbanó energiaválság. Ez egyben egy világgazdasági korszak- váltás nyitása is volt, amelyet a világban tapasztalt általános válság és a nemzetközi politikai légkör romlása >s súlyosbított. Ezek hatását a fejlődéssel amúgy is együttjáró ellentmondások, saját fogyatékosságaink is felnagyították. Mindezek a számítottnál erőteljesebben nehezítették szándékaink megvalósítását. Megtanultuk — bár még nem eléggé —, hogy ésszerűbben gazdálkodjunk az egyre dráguló energiával, alap- és nyersanyagokkal. Még nem tanultuk meg eléggé, de becsülni már kezdjük az innovációt, a szervezést, a szakmai tudás nagy tartalékait, az anyagi érdekeltség felkeltését. Az életszínvonal védelmére irányuló politika — sajnos — nem járt teljes sikerrel, mert a külső feltételek a feltételezettnél is kedvezőtlenebbül alakultak, s a hazai teljesítmények, elsősorban a minőségi, ha*ékonysá- gi eredmények javulása elmaradt a szükségestől és a lehetségestől. Az elért fejlődésre alapozva azonban reális esélyeink vannak arra, hogy a védekező szakaszt lezárva, megkezdjük egy újabb növekedési—fejlődési szakasz megalapozását és kibontakozását is. Iparunk a népgazdasági egyensúly, javításának, mint gazdaságpolitikai elsődlegességnek a viszonyai között, a tervezettnél lassabban — 4 év alatt 10 százalékkal — növelte a termelést. Törekvéseit a kivitel fokozása jellemezte, 27 százalékkal emelte exportjának mennyiségét. Ugyanakkor a szükségesnél jóval lassabban változtatott termelésének szerkezetén, Versenyképessége, exporthatékonysága nem javult a kellő mértékben. Iparunk még általában nagyobb élőm u nk a - f el has zná lássa 1 dolgozik, mint versenytársai. Még kevés az általános képet megbontó kivétel. Az új, intenzív minőségi növekedési pályára való átállás megkezdődött. Ez azonban hosszú folyamat, melynek sikeres véghezviteléhez több együttes feltétel szükséges: átgondolt koncepció. Pénz, beruházás. Magas fokú felkészültség. Új típusú érdekeltségi rendszer. Korszerű irányítás. Hatékony külkereskedelem. Iparunk, építőiparunk, a közlekedés és a távközlés bírálatából ki kell szűrnünk a hangulati. elemeket. Ezek néha túlságosan erősek. Egy valamit látnunk kell: iparunkra, annak fejlődése szempontjából szükség van. Itt korábbi időszakban olcsó nyersanyag-és energiaforrások alapján a mennyiségi szemlélet nőit az általános. Ma már az említett nehézse gek tapasztalatai alapján tudjuk, hogy a minőségi szakasz követelményeit kell tár sadalmi szinten a munka középpontjába állítani, ösztönözni és számon kérni. Kedves elvtársak! Azt hiszem megértik, hog\ a mezőgazdaság eredményeiről és feladatairól önöknek részletesebben szeretnék beszélni. Kezdem azzal, hogy a mezőgazdaságunk számos eredménye igényes összehasonlítást is kibír. Hosszú idő óta érzi a magyar nép. hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, megszilárdítására annak idején elfogadott elveink, az ezt megtestesítő agrár- és szövetke- zetpölitika kiállta az idők próbáját. Jól ösztönözte elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemeket, de a háztáji gazdaságokat és a mező-gazdasági kistermelőket is. Dicsekvés nélkül állíthatjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt negyedszázadban a magyar gazdaság e területén több és eredményesebb változás történt, mint korábbi történelmünk egész során. Ez nemcsak az agrártermékek növekvő mennyiségére és minőségére, a termelőüzemek szervezeti fejlődésére igaz. hanem az agrártermelésből élők életviszonyaira, tudati és képzettségbeli felemelkedésére is. Ha teljesítmények oldaláról vetünk számot a fejlődéssel, az a legkézenfekvőbb megállapítás kínálja magát, hogy a mai mezőgazdaság közel 10 százalékkal kisebb területen, mintegy feleannyi munkaerővel, több mint kétszeresét termeli, mint az átszervezés előtt. Olyan agrárpolitikánk van, amely reálisan számol gazdaságföldrajzi adottságaink lehetőségeivel, s megnyerte a magyar parasztságot, a mezőgazdaságból élőket. De bátran állítom, hogy a társadalom más osztályait és rétegeit is bizalommal tölti el, és eredményeket is hozó együttműködésre serkenti. Ágazatunkban a nagyüzemek a meghatározóak. Hasznosnak bizonyult az a tartós gyakorlat, hogy önállóan és döntően saját felelősségükre gazdálkodnak, egyre rugalmasabban. a saját adottságaikhoz igazítva szervezhetik érdekeltségi viszonyaikat. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok fejlődése ezen felül azt is bizonyítja, hogy a gazdasági eszközökkel történő szabályozás, s ehhez kapcsolódóan a piaci viszonyok ésszerű mértékű meghonosítása jól élteti a vállalkozó kedvet a jövedelmező gazdálkodás iránti kollektív és egyéni érdekeltséget, felelősséget. Fejlődésünkben meghatározó és stabil elem a szövetkezés tartalmához tartozó jegyek erősödése is. Így a belső önszabályozás, az ön- kormányzat, a vezető tisztségviselők demokratikus választása. a tulajdonosi ellenőrzés érdemi gyakorlása. De az is idetartozik, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek (Folytatás a 2. oldalon)
