Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

A tejről mindig az anya mellén táplálkozó csecsemő jut az eszembe. Hiszen a tej életünk első tápláléka. A szakemberek szerint igen értékes, mert minden fonto­sabb tápanyag megtalálható benne. Mi'k ezek? ! A tejzsír. a tejfehérjék, a tejcukor, az ásványi anya­gok, s vitaminok. Az össze­tétel a tejfajtának megfe­lelően változhat. Például az anyatej szénhidrátban gaz­dagabb. a tehéntejben pe­dig fehérjéből van több. A tejzsirban jóval keve­sebb a szervezet számára értékes telítetlen és többszö­rösen telítetlen zsírsav, mint a növényi olajokban. Keve­sebb benne a koleszterin is, mint más állati eredetű élelmiszerekben. A tej zsír- tartalma könnyén emészthe­tő. A tejzsír a hordozója a zsírban oldható A-, D-, E-. K-vitaminoknak. összeté­tele előnyös, jól emésztő­dik, és könnyen felszívódik, ezért fiataloknak és gyo­mor-. bél-, máj-, vesebeteg­ségben szenvedőknek a tej­zsír előnyösebb, mint más zsiradék. A tejfehérjék a legérté­kesebb tápanyagfehérjék kö­zé tartoznak. Szervezetünk számára a legfontosabb és a legelőnyösebb aminosava- kat tartalmazzák, a legmeg­felelőbb arányban. A tejcukor (laktóz) szin­tén könnyen emészthető. így a szervezet gyorsan felhasz­nálja. Sajnos azonban nem mindenki bírja a tejet, elég sokan felpuiffadnak, vagy hasmenést kapnak tőle. Ar­ról van szó. hogy ilyenkor a bélből hiányzik vagy csak igen kis mennyiségben van jelen a tejcukrot elbontó enzim, a laktáz. ezért a tej­cukor nem bomlik le, ha­nem feldúsul a belekben. Akiknek ilyen panaszaik vannak, inkább savanyú tejtermékeket egyenek. ez áltálában nem okoz panaszt. A sajtféleségek például gya­korlatilag tejcukormente­sek. A tej ásványi anyagokat, elsősorban kálciumot és foszfort is tartalmaz. Az emberi szervezet számára a tej a legideálisabb kál- ciumforrás, mert a kálcium- felszívódás hatásfokát egy sor tejalkotórész (tejcukor, aminosavak. D-vitamin stb.) egyidejű bevitele javítja. A fejlődő fiatalok (óvodá­sok, kisiskolások) ásványi anyag szükségletét a legegy­szerűbb így fedezni ! Ezért is tartják a szakemberek szívügyüknek szerte a vilá­gon az iskolák szervezett tejellátását, ami sajnos ná­lunk még mindig akadozik. A tejben az összes fontos vitamin megtalálható. kü­lönböző mennyiségben. Kü­lönösen a B-vitám incsoport tagjaiban gazdag. A tej energiatartalma elég csekély kb. 600—700 kaló­ria, (2500—3000 kJ) literen­ként. Tejfogyasztásunk 1984- ben az 1983. évi fogyasztás­hoz képest csaknem meg­kétszereződött. az egy főre jutó fogyasztás azonban még elmarad az európai országo­kétól. Ez azért aggasztó, mert elsősorban a gyerekek nem jutnak elég tejhez, tej­termékhez. Május 28.: nem­zetközi tejnap volt. Ezért kell most ismét szólni ró­la, hogy a tej mennyire fon­tos, mennyire lényeges gyer-- mekeink számára. Dr. Katona Edit Nagy Józsefné Megyénk 9-es számú vá­lasztókerületében két nő ka­pott bizalmat a jelölő gyű­léseken. Ezek egyike Nagy Józsefné. a Hatvani Kon­zervgyár raktári csoportve­zetője. Noha, Ecséden született, kora gyermekkorától a vá­rosban él. Az általános is­kola elvégzése után. 1963- bán segédmunkásként he­lyezkedett el jelenlegi mun­kahelyén, amelyhez egy ki­térő esztendőt nem számítva, azóta is hű. A konzervipari szakmunkásképzőben esd is­kolán szerzett bizonyítványt 1978-ban, s lett minőségi el­lenőr. A paradicsomraktár­ban elvállalta a csoportve­zetői állást. Csomagoltatja az árut, kamionszállítmányokat készít elő. árukiadással fog­lalkozik. Amikor családja felől ér­deklődünk, nehezebben be­szél. A férje 1981"ben üzemi baleset áldozata lett. így az új-hatvani szülőkkel közös portán egyedül neveli két lányát. Ök az új-hatvani köz- gazdasági szakközépiskolába járnak, a nagyobbik, Erika osztályában a szülői munka, közösség elnöke. Volt KISZ- tag. szakszervezeti bizalmi a gyárban és előbb tagja, majd vezetője a Március 8. nevet viselő ezüstkoszorús szocialista brigádnak. Pár- tonkívüli. Az országgyűlési képvise­lőjelöltséget megtisztelőnek tartja, s úgy érzi. hogy ez az elismerés a jó munkájá­nak is köszönhető. A leg­több ember Hatvanban lány­kori nevén ismeri: Forró Er­zsi — ahogyan hívják — szeretne az emberek ügyes­bajos dolgain segíteni. — Ha a választóktól meg­kapom a bizalmat, azon le­szek., hogy Hatvan város és környéke szociális és gaz­dasági érdekeit a lehetősé­geimhez mérten képviseljem Ehhez az emberek összefogá­sára, és a felsőbb szintű szervek dotációjára lesz szük­ségem. — hangsúlyozta prog­ramvázlatában. Szorgosan jegyzetel a folyamatosan zaj­ló rétegtalálkozókon és vá­lasztási gyűléseken. Gyűjti — a közelebbről most meg­ismert Tanács Tibornéval együtt — a megoldásra vá­ró problémákat. Függetlenül a választás végeredményétől — ezt máris kötelezettségé­nek tartja. Tanács Tiborné A 9-es számú választóke­rületben a szavazólapon ott szerepel majd a Hatvani Há­zi-, Kézmű- és Bőripari Szö­vetkezet dolgozójának. Ta­nács Tibornénak is a neve. A fiatalasszony életrajzi adalékai: Budapesten szüle­tett, de 1958-tól hatvaninak számít, 1975-ben érettségi­zett az új-hatvani gimnázium­ban. 1976-tól a szövetkezet a munkahelye. Majdnem 9 éven át — 1985. április 15- ig — fizikai munkát vég zett. a kötés előkészítő fo­lyamatát. az orsózást állva oldva meg. Most üzemi ad minisztrátor beosztásba ke­rült. Férje Ikladon, az Ipa­ri Műszergyárban dolgozik, van egy 10 éves fiuk. Tanácsné jelenleg is KIS2- tag és tagja a május 1-én aranykoszorús elismerésben részesült Tyereskova szo­cialista brigádnak. A 3-as Számú Általános Iskolában — ahová Gábor fia jár — tagja a szülői munkaközös­ségnek és a választmánynak. Tavaly a szövetkezet kiváló dolgozója címet érdemelte ki. Pártonkívüli. Meglepetésként érte a je­lölés. a felkérés. Jelölttársa nevében is fogalmazott, ami­kor azt mondta: — Tudjuk, hogy rajtunk kívül még többen alkalma­sak lettek volna, de célunk, bármelyikünkre essen a vá­lasztás, hogy kellő segítség­gel. méltón álljunk helyt eb­ben a nehéz és komoly meg­bízatásban. Saját elgondolásait össze­foglalva így beszélt: * ? f 3fir — Amennyiben utóda le­hetek országgyűlési képvise­lőnknek, szeretném tovább vinni azt. amit Novákné Manyiba néni 18 éven ke­resztül elért. Az egészség­ügy területén és a hatvani kultúrközpontért fogok har colni. Azt sem akarom kö­zömbösen szemlélni, hogy városunkból több mint há­romezren eljárnak dolgozni. Megfelelő munkahelyeket, munkakörülményeket kell ezeknek az embereknek itt­hon biztosítani. Remélem to­vábbá. hogy a környező te­lepülések a várossal össz­hangban vagy még az ed­digieknél is jobban fejlődnek majd. Arra a kérdésre, hogy köz­vetlen környezetében érzé­kel-e változást, röviden eny- nyit válaszol: „Jelöltségem óta több mindenről, a lapo­sabban esik szó a kolléganő­immel való beszélgetéseken A szabályozóváltozások hatásainak első tapasztalatai A VI. ötéves tervidőszak gazdasági folyamatai, vala­mint a gazdasági szabályozás távlati fejlesztése indokolt­tá tették az irányítási és a szabályozó rendszer kor­szerűsítését. Az 1985. január 1-től érvényes módosítások alapvető célja, hogy ösz­tönözzön az eszközök haté­konyabb üzemeltetésére, se­gítse elő az élőmunkával való takarékoskodást. eny­hítse a bérszabályozás bá­zis jellegét. A megyei székhelyű vál- lalatok-szövetkezetek reagá­lását a módosításokra a té­ma vizsgálatok és főkönyvelői értekezletek keretében ele­meztük. Fokozódó nyereségérdekeltség A gazdálkodók kétharma­da tizenöt százalékot meg­haladó eredménynövelést, egyharmada öt és tizenhá­rom százalék közötti ered­ménycsökkenést tervezett 1985. évre. Általában jel­lemző. hogy az eddigi „pesz- szimista” tervek helyett ,,op­timista” előirányzatok ké­szültek. Fokozódott a válla- latok-szövetkezetek nyere­ségérdekeltsége. Az ered­mény növelésének három fő forrása érvényesül: az értékesítés mennyiségi nö­velése. az árak emelése, a veszteségforrások feltárása. Az iparban a termelés vo­lumenének növelését a tő­kés piacon érzékelhető meg­élénkülés és a' belföldi ki­elégítetlen kereslet teszi lehetővé. Több területen vi­szont csökken a kereslet és a termelés. A mezőgazdaságban az 1984. évi alacsony termésát­lagoknál nagyobbal számol­nak ez évre. A kereskedelem az érté­kesítés kismértékű növeke­dését irányozta elő. kivétel ez alól a zöldség-gyümölcs forgalmazás. Sajnálatos módon ez évben is egyik lényeges tényezője a nyereség növelésének az áraik emelése. Több alka­lommal tapasztaltuk. hogy olyan esetben is emelik egv- egy termék árát, amikor csökkent a kereslet, az érté­kesítési lehetőség. Kedve­ző. hogy kimozdult holtpont­járól a veszteségforrások fel­tárása, megszüntetése. En­nek formája ma még általá­ban a számviteli adatok alapján gazdaságtalan tevé­kenység megszüntetése. Még mindig kevés a pontos elem­zésekkel, szervezési intézke­désekkel végzett veszteség- feltárás, az értékelemzési tevékenység. Alig változó eszközkihasználtság A vagyonadó bevezetése ellenére nem tapasztalható erőteljes törekvés a terme­lési eszközök hatékonyabb üzemeltetésére. Ez csak köz­vetetten a nyereségcsökke­nés ellensúlyozására tett intézkedésekben érzékelhető bizonyos fokig. Természe­tesen nem hagyható figyel­men kívül az sem. hogy az eszközök nagyobb mértékű kihasználásának esetenként piaci korlátja van. A béradó bevezetése nem eredményezett lényeges vál­tozást a munkaerő-gazdálko­dásban. A létszámmal valló takarékos gazdálkodásra vo­natkozó intézkedésekkel nem találkoztunk. A néhány he­lyen tapasztalható létszám- csökkentés szinte kizárólag a keresetszabályozáshoz kap­csolódik és nem a munka­bérrel. mint költséggel való takarékoskodáshoz. Mérséklődő beruházás A felhalmozási adó beve­zetése önmagában nem be­folyásolta negatívan a be­ruházásokat. mivel mértéke nem nagyobb az eddigi fej­lesztési alap zárolásánál, il­letve építési adó, valamint beruházási illeték összegé­nél. A vizsgált vállalatok és szövetkezetek többsége a fejlesztési források alacsony szintjével indokolta a beru­házások mérséklését. A fel­halmozási adó a vagyonadó­val együtt a készletek fi­nanszírozása terén, érinti kedvezőtlenül a gazdálkodó­kat. Az árak növekedése mi­att változatlan készletállo­mány esetén is nő a kész­letek értéke, ezzel forgó- alap-feltöltési kötelezettség, vagyonadónövekedés és fel- halmozásiadó-növekedés lép be. Különösen a kereske­delemben okoz ez gondot, ahol egyéb tényezők válto­zatlansága (pl. szállítások ütemtelensége) esetén, a bol­ti készletek csökkentésére kényszerülnek, illetve ked­vezőtlenül alakul a válasz­ték. Növekvő átlagkeresetek A vállalatok-szövetkeztek nagyrésze több variációs számításokat végzett, s ez alapján választották ki a legkedvezőbb keresetszabá­lyozás i formát. Azok, akik­nek az érdekeltségi alapja leterhelt, a központi szigo­rított szabályozást válasz­tották. A gazdálkodók több­sége nyolcszázalékos, vagy ennél magasabb átlagkereset- növekedést tervez. Több esetben tapasztaltuk. hogy ezt még akkor is megteszik, ha a nyereség az előző év­hez viszonyítva csökken. vagy fejlesztésre egyáltalán nem marad pénzük. Kedvezőtlen adottságok A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek támogatásának változása sok gondot okoz első­sorban a korábban is ked­vezőtlen termőhelyű beso­rolású gazdaságoknál. A tá­mogatások mértékének — különösen a búza árkiegé­szítésének csökkentése ked­vezőtlenül befolyásolja ered­ményüket. Ennek ellensú­lyozására a melléküzemágak fejlesztését, tervezik. A kis­vállalkozások részéről azon­ban több területen nagy a kínálat, így e nagyüzemek helyzete ebben a vonatko­zásban is kedvezőtlen. Mind­ezek ellensúlyozására hét mezőgazdasági termelőszövet­kezet részére egyedi elbírá­lás alapján mintegy 13 mil­lió forint központi támoga­tást biztosítottak. Rendkívül kedvezően érin­tette viszont a változás a 17—19 aranykoronás földte­rülettel rendelkező termelő- szövetkezeteket, amelyek mintegy 25—30 millió forint többlet támogatásban része­sülnek 1985-ben. A tájékozódások alapján levont következtetések — figyelembe véve, hogy az év első négy hónapjának tény­leges adataira és az éves tervekre támaszkodnak — még nem teljesen pontosak és megbízhatók, másrészt a gazdaságok rugalmas alkal­mazkodásával még sok tar­talék szabadítható fel, amely jelentősen befolyásolja az éves eredményeket. Kovács Sándor PM Ellenőrzési Főigazgatóságának Heves Megyei Igazgatósága igazgatója bánya á A visontai Thorez Külfejtéses Bányaüzem Keleti l-es ki­termelt bányagödrének feltöltése javában tart. A Keleti Il-es bányarészből ide érkezett meddővel töltik fel a terü­letet. A közel tízmillió köbméter betermelésének munká­lataival jövőre végeznek. A rekultiváció folytán így hasz­nos területeket adhatnak vissza a mezőgazdasági nagyüze­meknek (Fotó: Szabó Sándor) Nemze tej nap Országgyűlési képviselőjelöltjeink

Next

/
Thumbnails
Contents