Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-22 / 118. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. május 22., szerda Országgyűlési képviselőjelöltjeink NEM HAGYNAK VÉDÖSÁVOT Szép Mátránk szépítéséért Festői szépségű tájakon... Eddig csak arra gondoltunk. hogy a természet önmagában felüdít. pihentet és gyönyörködtet. Arra csak az utóbbi időben figyelünk fel. hogy ezekre az értékekre ügyelnünk kelt. nehogy el. pusztuljanak. Különösen a föld védelme fontos. Meg kell akadályozni. hogy a talaj termő része csökkenjen. illetve elpusztuljon. Ennek érdekében kezdték el ismét a Sárhegy nagy kiterjedésű területeinek művelésbe vonását. Jelenleg még mindig mintegy 40 ezer négyzetméternyi föld. nagyjából ötven parcella művelésbe vételére lehet számítani. Igaz, hogy ennek a tervnek a megvalósításához már épített útra varf szükség. Az állam és a tanács kezelésében Gyöngyösön és a környékén mintegy 1300 kiskert található. A tsz által egyéni művelésbe adott parcellák száma pedig eléri a nyolcszázat. Ezek az úgynevezett hobbikertek. Nemcsak arra alkalmasak, hogy jó időtöltést nyújtsanak hanem terméseik javítják a lakosság ellátásának színvonalát is. A Mátrában évek óta létező gond a sástói és far- kasmályi kőbányák rekultivációja. A bányák az Északkő Vállalathoz tartoznak. A közelmúltban jelentették be. hogy hozzákezdenek a rekultivációs munka terveinek kidolgozásához. A földtani hivatal is hozzájárul a sástói kőbánya megszüntetéséhez. Várható, hogy ezek a munkák az idén megkezdődnek. Nem ilyen kedvező a hely. zet Mátraszentimre és Bagolyirtás térségében. ahol a gyöngyösoroszi ércbánya meddőhányói vannak. Az itt felhalmozott anyag savtartalma miatt a rekultiváció nagy költséget igényel. Sajnos, a Mátrának elég kevés a vízforrása. Az ivóvízellátást csak úgy tudták a településeken megoldani, hogy felszíni vizeket hasz_ nálnak erre. A csórréti víztároló első osztályú minőséget ad. Innen juttatják el Mátraszentimrére. Mátra- szentistvánba. Mátraszent- lászlóra, Fallóskútra. Bagoly, irtásra. Galyatetőre. Mátraházára. Kékestetőre és Sástóhoz ezt a nélkülözhetetlen folyadékot. Ugyanakkor megoldatlan még a mátrai községekben a szennyvíz elhelyezése. Szükség lenne egy korszerű csatornarendszer megépítésére. Gyöngyösorosziban víztisztító berendezést használnak. amely élővíz minőség nyerésére képes. Ennek révén a Toka-patak szeny- nyezettsége nagymértékben csökkent. A hegyvidék levegőjét a Gagarin Hőerőmű pernyéje szennyezi. Bár elektrofilte- res tisztítókat használnak, ezeknek a hatásfoka az elöregedés következtében csökken. Az erőmű 1992-ig folyamatosan kicseréli az elektromos szűrőket. Szennyező hatású az Ipari Szerelvény és Gépgyár Motoros turizmus __ ( Fotó: Szabó Sándor) gyöngyösi üzeme. amely óránként több mázsa szén- monoxidot bocsát a levegőbe. Az új berendezések segítségével olyan mértékű csők. kenést értek el. amellyel már a Környezetvédelmi Intézet Miskolci. Állomása is foglalkozott. A Mikroelektronikai Vállalat működése a levegő tisztasága szempontjából a határértéken van. Visontán épül a Mátrai Gázbetongyár, amely az erőműben képződő pernyéből jelentős mennyiséget használ majd fel. A munkát zárt technológiában végzik. ezért elvileg levegőszennyeződést nem okozhatnak. A Mátra növény, és állat, világa figyelemre méltó természeti értékeket képvisel. Ennek ellenére azonban csak a Sárhegy-tetőn a Szent Anna-tó és a környéke számít természetvédelmi területnek, összesen alig 190 hektárt foglal magába. Törekvés van arra, hogy mintegy tízezer hektárnyi egybefüggő védett területet tűzzenek ki tájvédelmi körzetnek. Sokan szóvá teszik, hogy az erdőgazdaság a fakitermelésnél nem veszj figyelembe mindig az esztétikai szempontot. A munkát a közutaknál fejezik be. és nem hagynak védősávot. Évente egymillióra tehető az idelátogatók száma. Ez a hatalmas idegenforgalom nemcsak azt követeli meg. hogy különböző jelzőtáblák segítségével tájékoztassanak a pihenés és gyalogtúra lehetőségeiről, hanem arra is gondolni kell. hogy a turisták szennyezhetik is a környezetüket. Kevesen figyelnek arra. hogy a nagy közúti forgalom következtében növekszik a zajterhelés is a hegyek között Ezért a főútvonalak közelében már nem tanácsos új üdülők helyének kialakítása. A gyöngyössolymosi kőbánya a robbantással okoz kellemetlen zajhatást. Ahhoz, hogy szép Mátránk továbbra is szép maradjon és ha lehet még tovább szépüljön, mindannyiunk összefogására van szükség. G. Molnár Ferenc Dobos Józsefnó Az előző választáson a gyöngyösiek bizalmat szavaztak neki. Képviselő lett, harcos szószólója a 40 órás munkahetet követelőknek, a szemészeti rendelő zsúfoltsága ellen küzdőknek, és folytathatnánk a sort. Olyan lokálpatrióta ő, aki túllát a város határain, úgy küzd a „részéért”, hogy látja annak az „egészben” elfoglalt helyét is. 1970 óta dolgozik a Mátra Ruhaipari Szövetkezetnél Szabászati terítőnő. majd meós, 1982-től pedig munkavédelmi vezető: a dolgozók érdekeiért, biztonságáért kell kiállnia. A férje ugyanennél a vállalatnál dolgozik — minőségellenőrző. Kislányai: Ildikó és Szilvia. Az idősebb 10, a kisebb 6 esztendős. Dobos József né 1968- ban lett KISZ-tag, 1972—75 között alapszervezeti titkár 1975-töl a KISZ KB Dicsérő Oklevelének tulajdonosa, 1978-tól a 31 fős szövetkezeti pártalapszervezet titkára. — Az elmúlt öt esztendő legfőbb tanulsága volt, hogy felismertem: minden „nagy dolog" apró ügyek sokaságából tevődik össze, amelyek mögött emberi sorsok, emberi igények húzódnak meg — mondja. — Nem létezik kis probléma, amit szabad lenne egy kézlegyintéssel elintézni. Nem nyugodtam bele, hogy nagycsaládosok. mozgássérültek élnek rossz lakásviszonyok között. Szóltam érdekükben, s többnyire sikerült segítséget nyújtani. Persze, mindent nem lehet elintézni. Nehéz Hullámzik a tejtermelés. A kormány 1972-ben hirdette meg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési programját Ekkor egy tehéntől átlagosan 2363 liter tejet fejtek, összesen 1,7 milliárd liter tejet termeltek. A meghirdetett program jótékony hatása elmaradt, mert még négy év múlva is csak 1,87 milliárd literre nőtt a tejtermelés. Etakor bevezették az azóta sokat emlegetett tejprémiumot, s szinte egy- csapásra megváltozott minden a tejtermelés körül. A szakemberek agyából szikrázó ötletek pattantak ki, mindenütt nagy buzgalommal fogtak hozzá a tenyésztéshez és a tartás korszerűsítéséhez. Kevesebb o tehén A következő esztendőkben tapasztalható fejlődés önmagáért beszélt. A tejprémium bevezetésekor 2706 liter tejet fejtek átlagosan egy tehéntől, hat év múlva pedig már 4023 litert. Ugyanebben az időben az ország tejtermelése az 1,87 milliárd literről 2,7 milliárd literre emelkedett. A növekedés szinte példa nélküli a világon. Mindez ma már szót sem érdemelne, ha nem bizonyítaná maradandóan, hogy a kellő anyagi ösztönzés termelési kedvvel és az eredmények gyors javulásával párosul. Csakúgy, mint az ösztönzés elmaradása a termelés fékeződésével A legdolog azt mondani; nem tudok mit tenni — de néha szükség van erre is. Legfontosabb az őszinteség. Legnagyobb harcunkat az. új kórházért kellett megvívnunk. Égető szükségét érzi a város. Nyolcvankilencre az. is elkészül. — Ha újra választják, mi lesz a „vesszőparipája"? — Ezt képtelenség egy mondatban összefoglalni. Mindenért szólni fogok, amiről úgy érzem, meg kell oldani. Talán még jobban ügyelek majd a kapcsolatok kiépítésére, hisz azokon sok minden múlik. — S, ha nem választják meg újra? — Akkor is ugyanazt teszem. mint eddig, csak más pozícióból. A másik jelöltben megbízom. Legjellemzőbb tulajdonsága az. őszinteség, s mint mondtam, nincs annál fontosabb. utóbbi években erre is bizonyság a tejtermelés példája. A 80-as évek elején — a tejprémium megszüntetése után — romlott a tejtermelés jövedelmezősége, s erre a gazdaságok is reagáltak. Számolni kezdtek, s rájöttek, hogy érdemesebb eladni az abraknak való gabonát. mint föletetni, hiszen a gabonatermelés jövedelmezősége mintegy négyszerese a tejtermelésének. Ennek következménye, hogy néhány gazdaságban felszámolták a tehenészetet, a legutóbbi évben mintegy 20 ezer. rel csökkent a tej hasznú tehénállomány. S ezt már nem tudta ellensúlyozni a tehenek javuló tejtermelése sem. az idei esztendő első negyedében például 6 százalékkal csökkent a tej felvásárlása. Az anyagi ösztönzés javulására várnak a gazdaságok, hiszen, mint mondják, jelenleg a tejtermelés nem tartja fenn magát, nincs akkora jövedelmezősége, hogy érdemes legyen fejlesztésére pénzt költeni. A változás tehát csak az érdekeltség javításától várható. Ékes bizonysága ennek az ösztönzés példája is. 1979-ben, az öntözésre berendezett területeknek 61 százalékán kaptak mesterséges csapadékot a növények, 1982-ben már csak 52 százalékán. Tavaly az öntözéshez gépvásárlási kedvezményt kaptak a gazdaságok, nem kellett vízdíjat fizetniük, s megnyitották a berendezések csapjait. A tavaly tavaszi tervek szerint mindössze 140 ezer hektáron pótolták mesBirkás Lászlóné A Heves Megyei Ruhaipari Vállalat gyöngyösi üzemcsarnokában hosszú sorokban zakatolnak a varrógépek. Birlcás Lászlóné a legelső közülük. Azelőtt hosz" szú ideig hátul dolgozott csendben, de nem észrevét lenül. Lelkiismeretes, pontos munkájára hamar felfigyeltek, mintadarab-készítővé léptették elő. Közéleti szereplése is hasonlóan alakult. Eleinte olyan feladatok jutottak neki, amivel bárki meg tud birkózni, aztán nehezebbek következtek. Most országgyűlési képviselőjelölt. 1957-ben. Esztergomban született. Háromhónapos volt. amikor Gyöngyösre költöztek. A máraalji városban végezte el az általános iskolát, majd jeles eredménynyel a szakmunkásképzőt. Ahhoz a vállalathoz került, amelynél tanulóéveit töltötte. 1974-ben végzett. Két esztendő telt el csupán, s máiét is vehette a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Szerény és halk szavú embernek ismerik. akire mindig lehet számítani. Férjhez ment és két gyereket szült: Tímea 5 éves. Péter 3 esztendős. Hogy a közélet kérdései kezdettől fogva sem hagyták nyugodni, abban a ma már nyugdíjas katonatiszt édesapa is „ludas”, aki a honvédség párttitkára volt sokáig. A szakmunkásképzőben KISZ-tag lett, 1978-ban belépett a pártba. 1980‘ban tanácstagnak jelölték, de akkor éppen Adácson lakott, gyermeke teljesen lekötötte, így nem vállalhatta a megbízatást. Ma már úgy érzi. terségesen a hiányzó csapadékot. s a berendezések kihasználása 76 százalékos volt. Kukoricagondok A közvetlen anyagi érdekeltség és a termelési kedv összefonódására lehetne a példák sokaságát emlegetni. Legfrissebb közülük a gabonatermelésben tapasztalható ellentmondás. A jövedelmezőségi különbségek miatt a búza egyre inkább kiszorítja, még a jó földekről is a kukoricát. Az oka roppant egyszerű. 1977. és 1983. között a kukoricatermelés költségei több mint 50 százalékkal emelkedtek, de a felvásárlási ár csak 19 százalékkal növekedett. Számottevően romlott tehát a jövedelmezőség. miközben a búzáé alig változott. Érthető tehát, ha a gazdaságok erre a termelési szerkezet átalakításává! válaszolnak, hiszen csupán csak saját érdekeiket tartják szem előtt. Az említett példákból is kiderül, hogy az érdekeltséget a gazdálkodók számára legjobban az árrendszer közvetíti, ez a leginkább közérthető eszköze az ösztönzésnek. Természetesen más módszerek is vannak, így például az adózás és a támogatások rendszere. Ezeket külön-külön vagy együttesen alkalmazva, a szabályzó- rendszernek az a feladata, hogy megteremtse az összhangot a népgazdasági és a vállalati érdekek között. Ha teljes emberként vállalhatja a parlamenti képviselőséget is. — Kicsit félek a feladattól — mondja. — Ügy érzem, nem lehet eléggé ismerni a közélet gcndjait. Minden erőmmel azon vagyok. hogy tájékozódjak, kinek, mi a problémája, hogyan lehetne segíteni. — Ha megválasztják. . . ? —1 Mindenkit meg fogok hallgatni és tiszta lekiisme- rettel állítom fel a feladatok fontossági sorrendjét. Különösen foglalkoztat a hátrányos szociális helyzetűek, s a könnyűiparban dolgozók sorsa. Utóbbi nemcsak azért, mert magam is közéjük tartozom. hanem mert hatalmas ellentmondásokkal terhes ez a terület. — A másik jelölttel milyen a viszonya? — Rövid idő óta ismerem. Tapasztalt ember. Érdekes. talán ő segít nekem a legtöbbet abban, hogy sikerem legyen. ez az összhang elmarad, akkor arra egyre inkább a termelés átalakításával, kritikusabb esetekben felszámolásával válaszolnak a termelők. Ennek egyik példája, hogy van az országban olyan termelőszövetkezet, amely tejfeldolgozó társulásinak a gesztorgazdasága, de a tejtermelés alacsony jövedelmezősége miatt fölszámolta tehenészetét. Változásra várva Ellenben, ha zavartalan az összhang — mint a példákból is kiderül — termelés bővítésére, fejlesztésére is igyekeznek megfelelő módszereket ikitalálni és alkalmazni a termelők. Ez alapvető érdekük, hiszen minden vállalat a nyereség növelésében érdekelt, akkor tudnak ugyanis fejleszteni, dolgozóiknak tisztes és biztonságos megélhetést nyújtani, ha ennek anyagi alapját is megteremtik. A köz- gazdasági szabályozás által közvetített érdekeltséget ezért aztán igyekeznek saját gazdaságukon belül tovább bontani; magyarán, mindenkit érdekeltté tenni a termelés bővítésében, a nyereség növelésében. A gazdaságoknak kedvező szabályozás tehát az üzemen belüli érdekeltségnek is gerjesztője. Erre az összefüggésre egyre inkább tekintettel vannak a szakemberek, mielőtt meghozzák döntéseiket. V. F. J. TANULSÁGOS FORDULATOK • • Ösztönzés és érdekeltség
