Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-21 / 117. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. május 21., kedd Könyv, olvasás, nevelés „Ment-e a könyvek által a világ elébb?" — Vörösmarty töprengő kérdése szenvedélyes válaszra késztet: ment bizony, csakis azok által, hiszen könyvek írásbeliség nélkül megszűnne létezni az emberiség memóriája, s kezdhetné minden nemzedék elölről ugyanazt. Fejlődés helyett helybenjárás lenne osztályrészünk. Semmi kétség, értékeljük, és vásároljuk a könyvet, mégis el kell gondolkodnunk azon. hogy azért a vásárlás mégsem azonos az olvasással. Miközben mindennek felfelé szökik az ára, a könyveké is. de a könyv még mindig viszonylag olcsó ajándék, miközben szép. mutatós. vonzó. Aztán meg annyi eredményt mégiscsak elértek a médiák, hogy lábra kapott némi egészséges sznobizmus — ez utóbbi sem megvetendő mert lendítőerővé válhat —, amely azt sugallja, hogy könyvnek pedig lennie kell a lakásban. Még csak néni is feltétlenül díszletként, álorcaként, elhitetni akarván, hogy itt okos emberek laknak, hanem bizakodással: mire megnő a gyerek lesz mit olvasnia, valamikor tán nekünk is jut rá időnk ... Ha egyelőre nem is. A KSH szabadidő-mérlege szerint 1963-ban a férfiaknak átlagosan napi 54 perc, a nőknek 36 jutott olvasásra. míg 19774>en már csak 46. illetve 28. Ellenben tv- nézésire 1963-ban mindkét neminél 24 pane jutott, míg 1977-ben a férfiaknak 1 óra 34 perc, a nőknek 1 óra 21 perc. Az átlag persze sok mindent elfed, de irányulást mégis jelez: Az adatok nem a „Gutenberg galakszisért” keltenek aggodalmat, hanem önmagunkért. Mert a könyvet nem kell félteni, megáll az magáért, megtartja uralmát, mint az emberi közlés legfontosabb, pótolhatatlan eszköze. Írás, leírt szó nélkül nincs elvont gondolkodás. Ami azonban félő és félthető: hovatovább megint keveseké lesz, beavatottaké, míg a többség körülüli a képernyőt, mint távoli ősök a rhapsodost, a homéroszi korban. De még ha csupa Homérosz szólna is: a néző ismeretei felületesek maradnak, ha a hallottak nyomán nem nyúl könyvhöz, ha a látvány nem indítja el az elmélyült, gondolkodó ismeretszerzés felé. És mivel a felnőttmodell a gyermekek számára is mérvadó, tarthatunk tőle, hogy a gyerekkori olvasóláz múltával közülük is kevesebben maradnak meg a könyv bűvöletében. Véletlen, de jelképesnek is tekinthető: az idei könyvhét megnyitásának napján tájékoztatták az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai az újságírókat az olvasás- tanítás különféle módszereinek használatáról és a mai kisiskolások olvasási nehézségeiről. Ami sajnos sokaknál megfigyelhető (sok benyomás éri őket, szétszórtad- bak. felületesebbek, kivált a városiak), noha az írás-olvasás kezdeti nehézségei nem függenek össze az értelmi képességekkel! Akár lángész is lakhat abban a kisiskolásban aki nehezen barátkozik meg a betűvetéssel, sőt ki is bontakozhat, ha kellő gondot fordítanak rá. és törődnek fejlődésével. Itt rejlik az iskola óriási szerepe az egyenlő esélyek megteremtésében, hiszen az értelmiségi szülő nem sajnál időt. fáradságot; színes, szórakoztató. nagybetűs, képes könyveket vesz. azokból gyakoroltatja csemetéjével az olvasást, és lábujjhegyen jár. ha az leckéjét írja. De akinek erre se ideje, se tudása, se igénye nincsen?! Az olvasás elsajátításának nehéz vagy könnyű volta nem fokmérője az értelmi képességeknek — de hat rájuk. Aki időben el nem sajátította az olvasás technikáját, az később nem tudja megtanulni a számára kibön- gészhetetlen szövegeket, nem képes hozzáolvasni a tanultakhoz, pedig ez ma már nélkülözhetetlen, mivel szerencsére szakítottunk az „egykönyves” (tankönyv) oktatással; lemarad tehát kedvét veszti. Gyönge bizonyítványával nem mehet középiskolába, hiába lappang benne valamilyen iképesség, az olvasásképtelenség elfedi, elnyomja, mint virágot a dudva; a kudarcok megutál- tátják véle a könyvet; at szghad időt megszállja az unalom, s ami még rosszabb: a sikertelenség szembefordítja iskolával, tanárral, eredményesebb társakkal. _ az egész világgal. A dac rossz tanácsadó, a következő lépés könnyen vezet szipózáshoz a csövezéshez, az alkoholhoz. Merész állítás lenne megkockáztatni, hogy a könyv abszolút biztos immunizáló szer mindenfajta félrecsúszás ellen de bizonyos, hogy a kallódó fiatalok között felettébb ritkán akad művelt könyvbarát, az erőszakos cselekedetek elkövetői között pedig szinte soha. A nagy számok törvénye alatt nyilvánvaló: minél alacsonyabb az iskolázottság szintje, minél kevésbé lel valaki örömet, vigaszt, feledést a szellemi élvezetekben, annál veszélyeztetettebb. annál könnyebben csúszhat a mélybe. Az esztétikai és az erkölcsi nevelés egy tőről fakad: az ifjúságvédelem az olvasás tanításánál kezdődik. Kezdődik, de a folytatás sem mellékes. Rendhagyó irodalomórát tartottam egy kis faluban. Okos. tájékozott, lényeglátó gyerekek .gyűltek össze a könyvtárban, élvezet volt beszélgetni velük, látszott, hogy gondos pedagógus keze alól jöttek. Megmaradnak-e olvasóknak, amikor már ingázni fognak? De jó is lenne valamennyit megtartani a könyv hűségében! De jó is lenne, ha a felnőttek gyakori példája nem ragadná el őket. elhitetvén velük, hogy az olvasás csak a ráérőknek. a gyerekeknek, s az öregeknek való! De ehhez az is kellene, hogy megnőjön a könyv. az irodalom becsülete az életben, az iskolában egyaránt s hogy központi kérdéssé váljék: tudnak-e a gyerekek szépen beszélni olvasni színesen, szabatosan fogalmazni, hibátlanul írni? Jó lenne belátnunk végre, hogy nemcsak az a fontos, „amiből élünk”! Hogy nem munkaerőt, hanem embert nevelünk. És aki talpig ember az munkaerőnek is jobb ... B. Ê. Lépésváltás előtt... Mit ígér a Megyei Művelődési Központ? Elhanyagolt, a célra alkalmatlan épületben dolgozott az Egri Megyei Művelődési Központ, a Knézich Károly utcában a minaret tőszomszédságában. Mint olvasóink értesülhettek róla. 1983 nyarán bezárták, hogy felújítva adhassák át két esztendő múlva. Az intézmény igazgatóját, Sebestyén Jánost, azért kerestük fel. hogy számot vessünk vele az építkezés alakulásával, a népművelők terveivel. Múlt és jövő — Hogyan indult az újjá- építés, milyen módon fogtak a felújításhoz? — Az elején felmerült, hogy maradjunk az épületben s házon belül költözködjünk — válaszolja Sebestyén János. — Amikor átjöttünk a Panakoszta-ház- ba. a bontásnál derült ki. hogy jó volt a döntés. Egyre több javítanivalóra derült fény. Már korábban rájöttek. hogy életveszélyes az északi szárny, szükségesnek bizonyult a teljes tető- és födémcsere. Akadt a munkálatoknak olyan szakasza, amelyben a földszintről az égre lehetett látni. A javítás közben a korszerűsítésről sem feledkezhettek meg. a követelményeknek megfelelően alakították ki a belső tereket. — Mire használták azelőtt az épületet? — Tudomásunk szerint mindig is a művelődést szolgálta. Adataink 1774-ből vannak először létéről, egyházi kezelésben állt; legény- egylet. gazdakör működött benne. A felszabadulás óta több szervezet is osztozott rajta, helyet kapott itt KISZ- bizottság mozi. TIT. szolgálati lakás és így tovább. Most áll majd teljes egészében rendelkezésünkre. — Az elképzelések szerint szeptemberben költözhetnek be. Mi fogadja majd a látogatót a Megyei Művelődési Központban? — Már a belépéskor más látvány várja, mint azelőtt. A portásfülkét az előtérben információs központ váltja fel: a tágas helyiség már új hangulatot teremt. Olyan színpadunk lesz. amely alkalmassá tehető többfajta szerepre, hozzá jól ellátott büfé. Nyitunk állandó galériát. téázót. várja a vendégeinket tanácskozóterem, illetve sok-sok klubszoba. Jelenleg 27 helyiséget bériünk a városban csoportjaink a pincétől a padlásig „belakják” majd az épületet. Ez nem túlzás, hiszen még a pincébe is műhelyt — kerámiakemencét — tervezünk. Mindazok. akik velünk együtt tevékenykednek a fotószakkör tagjaitól a táncosokon át az Egri Szimfóni- kus Zenekar zenészeiig, mindenki beköltözhet. Számítógép és CB>rádió — Az adottságok kedve- zőeknek tűnnek. De milyen lesz a technikai felszereltsége az újjávarázsolt művelődési központnak? — Természetes módon erre is gondolni kellett. Első lépésként szükség volt az elektromos hálózat felújítására. hogy megfelelő alapunk legyen a továbbiakhoz. Minden termünket han- gosítottuk, s videolánc is összeköti azokat. Az Országos Közművelődési Tanács támogatásával létrehozunk CB-rádiós központot is. Ez szolgálja majd az ilyen jellegű klubunkat, de tágább értelemben mindenkit, aki segítségre szorul. Külön helyiség áll technikusaink rendelkezésére. ahol négy számítógépet használhatnak az érdeklődők. Ogy vélem, a korszerű közművelődéshez minden eszköz birtokunkban lesz. — Arról is említést kell tennem hogy az eddigi körülményes olajfűtésről a gazdaságosabb gázra állhattunk át. Nem kis anyagi erőforrásokat bocsátottak rendelkezésünkre, de igyekeztünk is jól sáfárkodni a lehetőségekkel. A munka folyamán a belsőépítészektől kezdve a műszaki szakemberekig. sokak tanácsát meghallgattuk. — Sok jót hallottunk a kitűnő felszerelésről. Mégis mi okoz még fejtörést az intézmény igazgatójának? — Az átépítés során nyertünk 17 új helyiséget, amelyeket még szépen be kell rendeznünk. A bútorzat megvételéhez még fedezet kell. Tartalom és forma — Van-e már elképzelésük arról. hogy ezt az előzőekben bemutatott keretet miként töltik ki tartalommal? — Már néhány tervünk körvonalazódott. Munkánknak három ága van: hozzájárulás a város művelődési igényeinek kielégítéséhez, a klubok, kiscsoportok tevékenysége és a megye tanácsi művelődési otthonainak szakmai irányítása. -, A közönséget több érdekességgel várjuk. így például a művészeti főiskolák vizsgaelőadásait rendszeresen meghívjuk. A megye legjobb amatőrcsoportjai gálaműsoron lépnének fel. Számítunk a Heves megyéből elszármazott művészekre, bemutatkozásuk bizonyára érdekes színfolt lesz. A kiállítások ügyében már levelezünk. szeretnénk igényes tárlatokkal előrukkolni. De számottevő lehet öntevékeny köreinknél is az előrelépés, műhelyeink szakmai összejöveteleink jelentősen javíthatják munkájukat. Talán mondanom sem kell, milyen jelentős lehet mindennek a kisugárzása a többi városra és a falvakra: ezzel a háttérrel tudunk igazából segítséget nyújtani. Az emberi tényezők — Eddig lehetőségekről, adottságokról, tervekről beszélgettünk. De hogy mindezeket kihasználják megvalósítsák, a Megyei Művelődési Központ stábjának másSebestyén János: Már körvonalazódtak terveink (Fotó: Perl Márton) ként, az új helyzethez igazodva kell dolgoznia. Annal is inkább mert az elmúlt két év során a megyeszékhelyen a művelődés lehető, ségei gazdagodtak, hogy csak az Ifjúsági Házra, vagy a Gárdonyi Géza Színházra hivatkozzunk. Felkészültek-e erre? — Valóban új munkastílust kell találni. Tudatosan törekszünk erre. a belső szerkezet átalakításával, jó szervezéssel. De lehetőségeink korlátozottak, Kis létszámú a „csapatunk”: harmincán tevékenykedünk itt. közülük csak 12 a közművelődési szakember. Nem kevés a feladatunk, az már az eddig felsoroltakból is látható. Nehezen lehet állandósítani a munkatársi gárdát. A népművelői pálya kevéssé vonzó: nincs megfizetve sok az esti. hét végi elfoglaltság. Férfiak a szakma presztízse miatt nemigen jönnek ide. a nők meg elmennek szülni, gyermeket nevelni. Épp abban az életkorukban amikor a legjobban számítanánk rájuk. A szociálpolitikai intézkedések sok nehézséget okoznak számunkra. A 12 népművelő közül most is három gyesen van. Komolyan számot kell vetni az emberi tényezőkkel. hogy valóban hatékonnyá váljon tevékenységünk. — Az elmúlt két esztendő során sok olyan ideiglenes helyet találtak csoportjaiknak, műsoraiknak, kiállítá. tásaiknak, amelyek közelebb vitték a kultúra értékeit a közönséghez. Nem le. hetne-e ezek előnyeit valahogy megőrizni? — Nekünk anyagi lehetőségünk erre nem lesz. minden erőnket újjávarázsolt központunkra kell összpontosítanunk. Mindenesetre valóban érdemes azon gondolkodni. hogy az előnyök miként maradhatnának meg. Az iskolák aulájában, vagy más helyen megteremtett fórumokat esetleg összefogással lehetne fenntartani. Számunkra a fő cél. hogy a csaknem ideális körülmények között a lehető legjobban munkálkodjunk a művelődésért. Gábor László V. Klimovics: Tévedés Intézményünk kollektívája élenjáró volt. Mindig kezdeményeztünk... Elsőként tettünk olyan felajánlást, hogy nem kínozzuk a vadállatokat, a madarakat és a rovarokat! Es nem is kínoztuk. A tévében is foglalkoztak velünk. Es mit gondolnak, ki volt az ababua nyelv tanulási lázának elindítója? Szintén mi. Erről az újságban is megjelent a hír. Mi szerveztük meg a ..Meg ne mukkanj éjfél után!” mozgalmat is. Sokan nem hitték el, hogy mi szerveztük, de bebizonyítottuk. A napokban összejöttünk. iszogattunk, énekeltünk, kurjongattunk egészen éjfélig, de aztán elhallgattunk mint halott kezében a gitár. Avantgardizmusunkért szeretett minket az igazgató is. Minden negyedévben prémiumot kaptunk, újévre pedig kitüntetést. Aztán túllőttünk a célon.., Az egyik gyűlésen a mi Szundovszkijunk egy agyatágyult pillanatában szó szerint ezt mondta: „Javaslom, hogy a következő negyedévi vállalásunk valami új legyen; ezentúl dolgozzunk a munkahelyen, nehogy elveszítsük a szakmai jártasságunkat.” Mivel a sajtó is jelen volt, kénytelenek voltunk megszavazni. Most apránként fizetünk meg túlbuzgóságunkért. Mindennap dolgozunk. A fizetésért. Csak a fizetésért, mert prémium az nincs. Saiga Attila fordítása
