Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 103. szám ARA: , 1985. május 4., szombat 2.20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nézőpontok Újra este 11-ig sugároz a televízió. Sokan vették an­nak idején meglepetéssel tu­domásul, hogy nemcsak tö­retlenül nőhet a műsoridő, hanem csökkenhet is, ha a szükség úgy hozza. Akad­tak persze. akik azonnal gyors fejszámolásba kezd­tek az intézkedés után. és kimutatták feketén-fehéren, hogy aránylag csekély a megtakarítás, ezért kétségbe vonták az egész értelmét. Ha összeadjuk az így meg­takarított kilowattokat. az összeg aránylag valóban cse­kélynek tűnik. De nemrégi­ben egv füzesabonyi beszél­getés során hívták föl a fi­gyelmünket egy másik, nem elhanyagolható tényezőre is. Egy pelagógus szerint „mió­ta csak 10 óráig van adás. a gyerekek sokkal pihenteb- bek az iskolában.’’ Azelőtt ugyanis egészen addig néz­ték a műsort, amíg meg nem jelent a „fehér alapon a fekete hangyák mászkálá- sa’\ s el nem kezdődött a süket zúgás. Ezekután beszélgetőtár­sunk nyomatékosan kérte, hogy adjuk közre vélemé­nyét: szerinte untig elég, ha 10-iig van közvetítés. Ter­mészetesen még sok más szempont is felmerülhet, ez az a dolog, amelynek any- nyi oldala van, ahány felől nézzük. De a televíziónak, amely épp olyan háztartási eszközünkké vált. mint a mosógép, vagy a hűtőszek­rény, egyre tudatosabban keli „bánnia” az időnkkel. Nem tévedés, a szerkesztők­nek kell gondolnia a mi programunkkal. Szokásaink ugyanis nehezen alakulnak át. legtöbben a tévéhez iga­zítják elfoglaltságaikat, ha törik .ha szakad, megnéznek egy-egy őket érdeklő filmet, nem törődnek azzal sem, hogy másnap esetleg fárad­tan. kialvatlanul indulnak az iskolába, munkahelyre. Ezért aztán valóban érde­mes azon töprengeni, hogy miként „korlátozhatják” ön­magukat a televíziósok. A közművelődésben dolgozók a megmondhatói, hogy milyen remek tehetőség az otthon­ról való kimozdulásra a hét­fői sugárzási szünet, s meny­nyire kell igazodni nap mint nap a „varázsdobozhoz”. Pe- j dig már érte támadás a heti egy szünnapot is. nem egy bírálója akadt ennek a csen- j des estének. Érveltek azzal, is, hogy a környező országok ieadói ilyenkor is üzemel­nek. s valahogy föl kell venni a „kesztyűt”. Mindezzel együtt úgy vél­jük, nem azon érdemes töp­rengeni, hogy ez az orszá­gos fórum még több órát töltsön ki életünkből, ha­nem azon, hogy az eddigiek­ben minél tartalmasabban szóljon mindnyájunkhoz, sokszínűbben, és eleveneb­ben vegyen részt közéle­tünkben. Mert valljuk be őszintén: ha csak azt köz­vetítenék. ami valóban ér­ték, nem kellene gondolkoz­ni azon. hogy 10-ig^ 11-ig vagy esetleg későbbig le­gyen sugárzás... Gábor Íisíló Magyarországra látogat Dániel Ortega Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására ma munkalátogatásra ha­zánkba érkezik Daniel Ortega Saavedra, a Nicaraguái Köztársaság elnöke, a Sandinista Nemzeti Felszabadítást Front Országos Vezetőségének tagja. Amit a MÁV és a Volán végzett. •• Nemrégiben Zombori Jó. zséf, a Volán 4. számú Vál­lalatának igazgatója és Gál Sándor, a MÄV Miskolci Igazgatóság igazgatóhelyet­tese számolt be a Heves Megyei Szállítási Bizottság előtt a MÁV és a Volán személy-, illetve áruszállítá­si munkájáról. Ez egyben az elmúlt évi feladatok telje­sítésének az értékelését is jelentette. Gál Sándor örömmel ad­hatott számot arról, hogy megyénk területén 1984-ben jelentős beruházások tör­téntek. Igaz, ez több helyütt is akadályozta az utaskiszol­gálás zavartalanságát, de látva a fejlődést az utazók többsége ezt megértéssel vett£. Elsősorban Füzes­abonyban a.z aluljáró építé­se, valamint a főépület fel­újítása okozza a legtöbb ké­nyelmetlenséget. Ha ezek a munkálatok elkészülnek, vi­szont minden olyan körül­ményt biztosítani tudnak, ami egy ilyen nagy forgal­mú pályaudvaron joggal el­vártható. Az írásos jelentésben szó volt arról is, hogy az el­múlt évi szilvásváradi fo­gathajtó-világbajnokság je­lentős többletmunkát tett szükségessé. Olyan államáso- ikat tataroztak, amelyek fel­újítása nem vagy csak rész­ben volt tervbe véve. így viszont elérték, hogy bizo­nyos fokú lépéselőnybe ke­rültek. De nemcsak a kül­lemmel törődtek az Eger— Szilvásvárad közötti vona­lon. Igyekeztek elkerülni a zsúfoltságot is. A világbaj­nokság ideje alatt naponta öt pár különvonatot is köz­lekedtettek. Jutott azonban pénz, s energia más terüle­tekre is. így Kál-Kápolna állomáson átadták az új utasfogadó épületet. villa­mosították a Gyöngyös—Vá- mosgyörk szakaszt, jelentő­sen csökkentve ezzel a me­netidőt. A megyeszékhely - beliek legnagyobb örömére a hét elején és végén Bu­dapest—-Eger—Budapest kö­zött bővítették a közvetlen járatokat. Csakúgy, mint a Ká l-Kápolna—Füzesa bony, valamint Füzesabony és Lu­das között. A jelentés ösz- szességében olyan fejlődés­ről számolhatott be, ame­lyek jelentősen javították az utaskiszolgálást. Az áruszállítás területén azonban már nem ennyire kedvező a kép. Elmaradtak a tervektől, melyek okát leginkább a vállalatok ter­melésének csökkenésében látják. Fő feladatként hatá­rozták meg, az áruszállítás napi igényeinek egyeztetését, a Lakosság ellátását szolgáló cikkek pontos időbeni szállí­tását, az exportra rendelt küldeményekhez, a vagonok biztosítását. Zombori József írásos elő­terjesztésében többek kö­zött azzal foglalkozott, hogy a Volán vállalatnak a sze­mélyszállításban igen sok­oldalú feladatoknak kell megfelelnie. A legfontosabb a helyközi és helyijáratök biztosítása, ugyanakkor ele­get tettek a szerződéses-, a héraut óbusz-igényeknek, csakúgy, mint a különjárat-, s a taximegrendeléseknek is. Kiemelt feladatot rótt rá­juk is fogathajtó VB idejé­re megyénkbe érkezett szám­talan turista pontos, kultu­rált feltételek melletti utaz­tatása. Ezért a munkájukért a világbajnokság szervező bizottságának elismerését kapták. A helyközi közlekedésben az Igazgató megállapítása szerint még mindig kedve­zőtlenül érinti az utasfor­galmat az 1982-ben végre­hajtott áremelkedés. Sok gondot okoz az utastájékoz- tafás. Hiába költenek ugyan­is egyre többet, az informá­ciót adó táblákra, azokat vandál módon megrongálják. Egerben öt helyijáratú au­tóbuszon és az irányító köz­pontban Cp-rádiókat sze­reltek fel. Nagy gpndot okoz vi­szont az autóbuszállomány. A selejtezési lehetőségek messze elmaradnak az in­dokolt igényektől. Az ilyen autóbuszok üzemképes álla­potban való tartása nagyon megnöveli a költségeket. A MiEZÖGÉP-nél lévő egri he- lyijára t-végá 1 lomás a mai forgalmat már nem tudja lebonyolítani. így már a Lenin út egy részét is kény­telenek voltak parkírozásra felhasználni­Megállapította a beszámo­ló, hogy az árufuvarozásban csökkentek az igények. El­sőszámú feladatuk a lakos­sági ellátás biztosítása, amit szervezetten bonyolítottak. A számtalan gond és ered­mény mellett összességében elmondható, hogy feladata­iknak eleget tettek. Ezt pe­dig úgy érték el, hogy a vállalati belső érdekeltségi rendszert a jobb munkavég­zésre irányították. Kis Szabó Ervin Elismerés gazdálkodó egységeinknek Mint arról eddig is rend­szeresen beszámoltunk Má­jus 1-e, a munka ünnepe al­kalmából a legjobban tevé­kenykedő gazdálkodó egysé­geink elmúlt évi teljesítmé­nyeik alapján különböző el­ismerésekben részesültek. Tegnapelőtt és tegnap is folytatódott az ünnepségso­rozat. ★ Budapesten került sor csü­törtökön, a HUNGARHO­TELS Vállalat ünnepi ter­melési tanácskozására, ame­lyen dr. Vincze Imre belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes adta át az elismerő ok­levelet. A vállalaton belül, az egri önálló egység elnyer­te a Kiváló önálló Egység címet. A Dobos Cukrászda Dobos C. József szocialista brigádja pedig a Vállalat Kiváló Brigádja elismerés­ben részesült. Ünnepi munkásgyűlést tar­tottak tegnap délután. az Egri Dohánygyárban abból az alkalomból, hogy elmúlt évi munkájuk alapján a mi­niszter elismerő oklevelét kapták. Dr. Domán László igazgató ünnepi beszédében kitért arra, hogy a termelési érték olyan mértékben nőtt, mint még soha korábban. A 10,6 százalékos bérfejlesz­tés is minden bizonnyal egyedülálló az országban. Szólt az exportkapcsolatok fontosságáról, a dollárbevé­tel növekedéséről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a társ- vállalatokkal tovább kell erősíteni a kapcsolatokat, s az elkövetkezendőkben is nagy figyelmet kell fordítani a minőség javítására. Elismerésre jogosító mun­kájukhoz nagymértékben hozzájárult, az új termékek­kel való rendszeres jelent­kezés a piacon. így tavaly kezdték gyártani a 100 milli­méteres Marlborót. s li­cencvásárlás után a So­pianae cigarettát is. Az idei BNV-n mutatják be új ter­méküket. ami a Sláger ne­vet kapta, s ezenkívül is tar­togatnak még újdonságokat a dohányosoknak. Az elismerő oklevelet Nagy László, a MÉM főosz­tályvezető-helyettese adta át. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Biró Kálmánná gépkezelő, Hety- kői Józsefné bálabontó, dr. Kelemen Józsefné csoport- vezető, Kovács András anyag- beszerző. valamint Kovács József műszerész. A Kaff­ka Margit szocialista brigád a kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny első évében nyújtott kiemelkedő teljesítményéért az SZMT és a KISZ Heves Megyei Bizottságának Elismerő Ok­levelét kapták. A Vállalat Kiváló Brigádja elismerésben hat kollektíva részesült, s odaítélték a Kiváló Ifjúsági Brigád címet is. A KISZ Központi Bizott­ságának Kiváló KÍSZ-szer- vezet zászlaját Szántó Már­ton, a Heves Megyei KISZ Bizottság titkára adta át Fü- löp Andrásnak, a gyárKISZ- titkárának. Az eseményen részt vett dr. Jenes Pál, az SZMT tit­kára. Bágyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezető­je. Pócs János, az egri vá­rosi pártbizottság titkára, va­lamint dr. Bakos Antal, az egri városi tanács elnökhe­lyettese. cÂutjâk napi nifáíLők Anya. mama, édesanya. S ahogyan az olasz legény énekli a Paraszbecsületben, mielőtt a halálba indul: — „Egy csókot még anyácskám!" — S ahogyan a köl­tő írta a kétségbeesés peremén: „Már egy hete csak a mamára gondolok". Mert mikor gondolunk mi, gyar­ló fiák és lányok édesanyánkra? Amikor valami nagy baj van. S ez a tény az igazi nagy baj. Nem, nem 02 édesanyák baja. A mienk. Mi vagyunk szegényebbek azzal az érzéssel, amivel a szoros ánya-gyermek kap­csolat tesz, tenne gazdagabbá bennünket. Anya, mama, édesanya. Valahogy nem állt rá ré­gebben a szám. a legszebb magyar szóra: édesanya. Nagyon patetikusnak éreztem, keresettnek, s tudtam, nem azzal tisztelem meg Öt, ha ilyen fennkölten szó­lítom. Apám is csak így tisztelte nagyanyámat: anyám. Ebben is minden benne van. Később kezd­tem csak így szólítani, amikor már magam is rájöt­tem — gyermekem lévén —. mit jelent apa. anya előtt az „édes” jelző. Anya. mama, édesanya. Azt hiszem, mindenkire rá­nyomja bélyegét, milyén indíttatást kapott édesany­jától. Nem volt még olyan anya a világtörténelem­ből, aki ne a legjobbakat akarta gyermekének, ne a legjobb útravalót szánta volna neki. Csak aztán ké­sőbb a gyermekeken múlott minden. . Akik rósz- szül sáfárkodtak az örökséggel, akik elfelejtették édes­anyjuk útravalóját. Hány és hány család volt közel­múltunk történetében, amely elindult a felemelkedés útján. Gyerekek ezrei, százezrei kezdtek el tanulni, birtokba venni a társadalom vezető posztjait. Mel­lettük, mögöttük anyák ezrei, százezrei álltak aggód­va, fiukat, lányukat féltve. Nem tudtak ők. az édes­anyák segíteni, utat egyengetni. Ennél többre voltak képesek mégis. Tartást adtak, fogódzót gyermekeik­nek, biztos hátországot, ahova mindig vissza lehel térni. Hányán vívódhattunk ebben az emberöltőben, vizsgák, s más próbatételek előtt, hogy sikerül-e. nem találtatunk-e könnyűnek. Édesanyánk ilyenkor sze­líden biztatott: Sikerülni fog. nem lehet, hogy ne si­kerüljön! Anya, mama, édesanya. Látja, felnőttünk, elsza­kadtunk otthonról! Mindez nem jelenti, hogy lazult volna a születésünk óta meglevő kötelék. Persze van­nak akik nap mint nap megmártóznak az anyai sze­retet melegében, s viszonozzák azt fiúi. gyermeki sze­retettel. Az ő nevükben és a tékozló fiúk nevében is hadd adjam át jelképesen az édesanyáknak az ünne­pi virágcsokrot. Marjai József Törökországban Turgut özal török •minisz­terelnök csütörtökön fogadta a törökországi látogatáson tartózkodó Marjai Józséfet, a Minisztertanács elnökhe­lyettesét. Hosszabb eszme­cserét folytattak, elsősorban a két ország viszonyáról, a kapcsolataik bővítésére és fejlesztésére irányuló elkép­zelésekről. Ezt követően Marjai Józsefet fogadta Kenan Euren, «Török Köz­társaság elnöke. A találko­zókon jelen volt dr. Fóti Iván, hazánk ankarai nagy­követe és Kaya Érdem mi­niszterelnök-helyettes. Marjai József, aki kedden érkezett Törökországba, az elmúlt napokban vendéglá­tó jéval, Kaya Érdem mitnisz- terelnök-helyettessal a hét ország közötti gazdasági kap­csolatok helyzetéről és fej­lesztésének lehetőségeiről tárgyalt. Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, s ezen a vállalati hetedik öt­éves tervek elöhészítéséveif kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyalt. Az elnökség mindenek­előtt azt vizsgálta, hogy a szakszervezeti szervek mi­ként vegyenek,- részt a vál­lalati középtávú tervek ké­szítésében. Ezzel kapcsolat­ban rámutatott, hogy a vál­lalati tervezés demokratiz­musa jelentős fejlődés előtt áll. A továbbiakban az elnök- aég a szakszervezeti testne: védést és sportmozgalom to­vábbfejlesztésének felada­tairól tárgyalt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents