Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-18 / 115. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. május 18., szombat A Szovjetunió bemutatja Igor Gyenyiszovnak, az 1985. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet kiállítása igazgatójának tájékoztatója Már 40 esztendeje a Szovjetunió Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. A teljes magyar külkereskedelmi forgalomnak megközelítőleg egyhar- mada jut a Szovjetunióra. Az országaink közötti árucsereforgalom az idén meghaladja 9 milliárd rubelt. A Szovjetunió és Magyar- ország közötti gazdasági együttműködésben nagy szerepet kap a Szovjetunió részvétele a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A szovjet kiállítás legfontosabb célja bemutatni azokat a termékeket a magyar félnek, amelyeket vállalataink exportra felajánlanak. Ezen túlmenően a szovjet kiállítás megismerteti a látogatókat a szovjet ipar ágazatainak eredményeivel, a szocialista gazdasági integráció komplex programja keretében megvalósuló szovjet—magyar együttműködés sikereivel. Az idén a Szovjetunió kiállítása három ágazati pavilonban és nyitott téren, összesen 2800 négyzetméternyi területen látható. A szovjet standokon több mint 1600 kiállítási tárggyal ismerkedhetnek meg a látogatók, amelyek közül sok a KGST-tagországok együttműködési eredménye. A Szovjetuniót a BNV-n a Külkereskedelmi Minisztorium 12 külkereskedelmi vállalata. a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Állami Bizottsága 4 egyesülése. öt ágazati minisztérium, és az Azerbajdzsán SZSZK képviseli. Az ipari fejlődés korszerű tendenciáinak, és a magyar piac követelményeinek megfelelően a szovjet kiállítás kiemelkedő része a műszeripar. Bemutatja az ágazat eredményeit a Szovjetunió és Magyarország együttműködését ezen a területen. a magyar és a szovjet vállalatok közvetlen termelési kapcsolatait. A szovjet kiállításon a magyar partnerek érdeklődésére számot tartó műszereket és berendezéseket mutatunk be. A „Mashpribo- rintorg” egyesülés standjain ellenőrző-mérőműszerek, analitikai és elektronikai berendezések, és egyéb, Magyarországra exportált termékek láthatók. A legnagyobb érdeklődésre a „Zafír—2" átalakítható komplexum tarthat számot, amely lehetővé teszi a technológiai folyamatok optimalizálását, a tüzelőanyag-, nyersanyag-, és energia megtakarítását. A szovjet műszeripar bemutatóját az „Elektronorg- technica" standja folytatja. Itt láthatók az SZM— 1300 és SZM—1600 vezérlő számítóközpontok, amelyek kidolgozására szovjet— magyar együttműködésben került sor. az ESZ—5080 elektronikus számítógép perifériái. automatizált munkahely. valamint az „Elektronika—60" mikroszámítógép. Az egyesülés kiállításán kap helyet A Szovjetunió elektrotechnikai és elektronikai ipari vállalatainak részvétele a szocialista gazdasági integrációban című bemuta'ó is. így például a látogatók megismerkedhetnek a KGST-országok által az „Interelektro” keretében gyártott ‘ermékekkel is. Kiemelésre érdemes az AI egységesített villamosmotor soroza*. amelyet szovjet és magyar szakemberek közösen fejlesztettek ki, továbbá különféle félvezetős műszerek, kábeltermékek. — Külön standon mutatják be a moszkvai Elektromos Lámpagyár és a magyar Tungsram együttműködését. A látogatók figyelmébe ajánljuk az ipari ágazatok, vállalatok, technológiai folyamatok és berendezések automatizált irányítási rendszereit. Köztük a repülőtéri automatizált kiszolgáló rendszer működő modelljét, a „MIKRO-DAT” programozható ellenőrző berendezést. amely a tömeggyártó berendezések — forgácsoló, sajtoló-. öntőberendezések, valamint ipari robotok — munkáját vezérli. Jelentőségét tekintve a szovjet kiállításon a második legfontosabb témakör a szovjet villamos hegesztőberendezések részlege. A szakemberek figyelmét minden bizonnyal felkelti majd a leningrádi „Elektrik” gyár hegesztőberendezése. Különös figyelmet) érdemel az az univerzális hegesztőberendezés, amely rozsdamentes acélok titán és egyéb ötvözetek kézi argon-ívhegesz- tését végzi. A kiállított hegesztőberendezések között megtalálhatók az E. O. Paton Villamoshegesztési Intézet fejlesztései is. Köztük a csövek kontakthegesztését végző készülék. a pormentes hegesztésre alkalmas kondenzá- toros mikroponthegesztő, amelyet mindenekelőtt a rádióelektronikában és műszeriparban használhatunk eredményesen. A „Stankoimport” külkereskedelmi egyesülés standján a látogatók 12 féle forgácsológéppel ismerkedhetnek meg. amelyek nagyobb része számjegyvezérléssel ellátott. A függőleges fejű. nagy pontosságú NC-vezér- lésű revolveresztergát a KGST-országokkal kooperálva a Szovjetunió gyártja. A szocialista gazdasági integráció keretein belül a Szovjetunió továbbá acélok. vasötvözetek sínek, csövek gyártására szakokét a „Promsyrioimport” külkereskedelmi egyesülés mutatja be. Szabad területen mutatkozik be az „Avtoexport" külkereskedelmi egyesülés, ahol Kamaz teherautók és városi szállítójárművek láthatók. A Budapesti Nemzetközi Vásár legfontosabb eredménye kétségkívül a Szovjetunió és Magyarország kereskedelmi-gazdasági együttműködésének további fejlődése és erősödése lesz. A TANZAN PÉNZÜGYMINISZTER MAGYAR TANÁCSADÓJA Távoli honban is — otthon Az olvasók úgy ismerik lapunkból, mint a Dar es Saalam-i levelek szerzőjét, beszámolói színes tudósításokat tárnak elénk egy afrikai ország mindennapjairól. Azt azonban bizonyára kevesen tudják, hogy az egri származású dr. Nyiri Iván hivatalos kiküldetése a szocialista orientációjú Tanzániába immár két esztendeje szól, s rövidesen ugyanennyi időre meghosszabbodik. Az egyszerű halandó hajlamos rá, hogy a hasonló feladatokat ellátókkal kapcsolatban valamiféle misztikus képet rajzoljon róluk magának. Anélkül persze, hogy igazából tisztában lenne vele, mit is jelent ilyen távoli külhonban — otthon lenni. Szerencsénk volt: a szimpatikus fiatalember itthoni szabadsága idején — kérésünkre — szívesen beszélt élményeiről. (Fotó: Perl Márton) — Magától értetődik az első kérdés: miként jutott a lehetőséghez, hogy több éve már egy afrikai állam népének szokásaival ismerkedjék, egyszersmind részese lehet életüknek? — Az előzmények a gyermekkoromba nyúlnak visz- sza. Anyámék, helyzetüknél fogva, három nyelvet voltak kénytelenek megtanulni. A gyermekparalizises járvány idején. 1957-ben. kisfiúként a nagyszüleimnél töltöttem egy évet egy Huszt melletti kis faluban. Ez alatt ott jártam rutén iskolába. Ez egyébként a szláv nyelvek latinja. Innen való az érdeklődésem más népek, nemzetek nyelve iránt. Angolból, oroszból és spanyolból felsőfokú vizsgát tettem, de nemigen adnak el olaszul, franciául, szlovákul, csehül, lengyelül, ukránul és szuahéliul sem. — Mihez adott indíttatást a széles körű nyelvismeret? — A középiskola befejezése után Moszkvába jelentkeztem egyetemre. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok karának nemzetközi pénzügyi szakára irányítottak. A Magyar Nemzeti Bank ösztöndíjasaként tanultam, de hazatérve a Külkereskedelmi Minisztérium nemzetközi pénzügyi osztályán helyezkedtem el. Főleg a fejlődő országokba irányuló hitelpolitikával foglalkoztam. így viszonylag jól megismertem India, Egyiptom, Pakisztán, Bangladesh. Nigéria, Mexikó gazdasági problémáit. Később a szocialista árosztályon Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Albánia, Mongólia, Korea. Kuba pénzügyi politikáját. Közben megvédtem kandidátusi értekezésemet, melynek témája a fejlett tőkés országok gazdasági struktúrája. — Ezek után következett tehát a tanzániai kiküldetés. Tulajdonképpen * mi ott a feladata? — A kiváló közgazdász. Szentes Tamás egyetemi tanár korábbi tanzániai tevékenysége nagy tekintélyt vívott ki a magyar közgazdaságtannak. Ilyen előzmények alapján kért az ottani pénzügyminisztérium magyar tanácsadót 1981-ben. Am a dologból csak két év múlva lett utazás, közben ugyanis a kiküldött személyi anyagom szőrén-szálán eltűnt! Mikor végül kimentem. egy államtitkár nem is titkolta a véleményét: mit tudhatok én — más rendszerű országból jött ember — nekik segíteni!? Ugyanis a pénzügyminiszter. C. D. Msuya tanácsadója vagyok. — Kérem, kívülállóként, később „bentlakóként” is jellemezze nekünk az afrikai országot. — Egy mondatban összefoglalva: igazi fekete-, jellegzetesen szegény-afrikai Ország. A valóság ennél persze, jóval összetettebb. Tanzánia természeti erőforrásokban hallatlanul gazdag, furcsa módon mégis hallatlanul szegény állam. Egyetlen példa: termőtalaja olyan, amelyről évente háromszor lehetne termést betakarítani. Am hiányzik a megfelelő infrastruktúra, egészen mások a munka emberi feltételei. Köszönhető ez a volt gyarmati sornak s klímának és egyéb földrajzi körülményeknek.. Ugyanakkor a Julius Nyerere elhök követte önerőre támaszkodó politikának máris szép eredményei vannak. Az úgynevezett Ujama-gondolatrendszer a faluközösség fejlesztését helyezi középpontba, s minden erőforrást' erre a célra rendel. Ma is több mint száz nagyobb törzs található szerteszét az országban. A húszmilliós lakosságból tizenhét millió él a bush-ban. a bozótban a szavannában. A függetlenség elnyerése óta jelentősen emelkedett az életszínvonal, korántsincs akkora éhínség, mint sok más feketeafrikai országban. Nőtt az átlagéletkor. Drasztikusan csökkent az analfabétizmus: míg másutt a kontinens államai közül az embereknek csak 15—17 százaléka ért a betűvetéshez, addig Tanzániában 80 százalék fölötti az írástudók aránya. — Sa viselkedésmód, a beilleszkedés lehetősége az idegen számára? — Nem túlzók, rengeteg tanulni valónk lenne tőlük! Kedves, kellemes, rendkívül udvarias emberek. A tanzániai nem káromkodik, nem kiabál, nem türelmetlen, de nem is viseli el, hogy valaki vele szemben ilyen legyen. Sokan ott hibáznak az idegenek közül, hogy itt is európai, vagy tengerentúli stílusban akarnak élni, kapcsolatot teremteni. Az ilyen lejáratja a fehér embert, s jobb, ha mielőbb elhagyja az országot. Ami engem illet, úgy érzem, sikerült elfogadtatni magam és családomat, nagyon sok jóbarátunk van kint dolgozó magyarok, de a helybeliek közül is. Sőt, ausztrál, ir, és zambiai családokkal is — ők a szomszédaink — kitűnő a kapcsolatunk. A nevem egyébként tősgyökeres tanzániai családnév. Mikor telefonon bemutatkozom, mindenki azt hiszi, tanzán vagyok. Csak személyes ta- találkozáskor lepődnek meg. — Nem tartott attól, hogy a családjának sok viszontagságot jelenthet a kint tartózkodás? — Én korábban is jártam trópusi országokban. Tudom, hogy a klíma nem okozhat gondot. Az sem mellékes. a lányom olyan lehetőséget kapott ezzel, amit talán később az életben nem lehetne pótolni. Nemcsak a nyelv- ismeretre gondolok, hanem arra is, hogy milyen információk birtokába jut. Hadd említsek egy kedves példát: mielőtt néhány hete hazajöttünk volna szabadságra, egy kiránduláson a Kilimanjaro közelében találkoztunk azokkal a gólyákkal, amelyek most már Magyarországon vannak. S itthon az iskolában e madarakról szólt az első olvasmánya. Egyébként a kislányom Dar es Saalamban angol rendszerű iskolába jár. tehát, ha kellően elsajátította a tananyagot, akár évközben is feljebb léphet egy osztállyal. Természetesen nem feledkezünk meg arról sem. hogy a magyar tankönyveket délutánonként magyarázzuk neki. Feleségem esete igen érdekes: eleinte csak otthon tartózkodott. Egy tengeri úszóversenyen — amikor is a nyílt tengeren hat. és fél kilométerre lévő szigethez és vissza kellett menni — a legjobban versenyző férfinél egy órával hamarabb beért a célba. Rögtön elterjedt ennek a híre, s az angol iskolában felkérték, hogy oktassa úszásra a gyerekeket, így tehát most már neki is van megfelelő elfoglaltsága. — Valamennyiünket — itthon lévőket — foglalkoztat a kérdés: milyen a magyarok megítélése egy távoli országban? — Nyugodtan mondhatom, hazánknak nagy tekintélye van. Ez köszönhető elsősorban azoknak, akik már korábban is ott jártak, illetve jelenleg kint dolgoznak. Nagyon meg vannak elégedve a munkájukkal. Nem is hinnék, mennyire oda figyelnek mindarra, ami nálunk történik! A miniszter is jó- néhányszor feltette már a kérdést: áruld el, ti ezt. vagy azt hogy csináljátok. Főleg a mezőgazdaság, illetve annak fejlesztése érdekli. Emellett a Tanzán Központi Bank kormányzója is kért már részletes felvilágosításokat. Egy biztos, nem engedhető meg, hogy lazítson az ember, annak ellenére sem, hogy ott a munkatempó lényegesen lassúbb a miénknél. Erre azonban eddig még a kiküldött magyarok nem szolgáltattak példát. Szalay Zoltán MEGÚJÍTOTTAK A SZAKTUDÁSUKAT Minőségből példát adnak Vannak olyan gazdálkodó egységeink — például a Hatvani Építőipari Szövetkezet —. amelyek nem dicsekedhetnek ugyan látványos jövedelemmel, de a minőségből példát adnak a partnereknek. A hatvaniak által készített falburkolatokért, könyvespolcokért például a megrendelők hajlandók valamivel többet is fizetni, mint más cégek hasonló gyártmányaiért. De említhetnénk akár a Lőrinciben gyártott pvc-termékeket. a piperetartókat, az esőköpenyeket, illetve a bevásárló- szatyrokat is. — Gazdálkodásunk jelenlegi időszakában különösen fontossá vált a minőség — mondja Kiss János, a szövetkezet elnöke. — Nem elsősorban többre, hanem jobbra törekszünk. Mert a siker nem abból lesz, ha szaporábban jár a kezünk, ha jobban elfáradunk, hanem abból, ha minél kevesebbet dolgozunk fölöslegesen, ha amit megcsinálunk, abból nem eldobni való selejt lesz. hanem olyan termék, aminek rangja, becsülete van, amit meg is fizetnek. Az asztalos üzemben beszélgetünk az elnökkel, körülöttünk igyekvő emberek. Horváth István brigádvezető irányításával éppen nyílászáró szerkezetet gyártanak a tarnamérai műemlék kastély rekonstrukciós munkálataihoz. A csapat különben jól halad az úgynevezett gondolák, a könyvespolcok készítésével is, amelyeknek az Állami Könyvterjesztő Vállalat a megrendelője. Kíváncsi vagyok: vajon a munkások hogyan vélekednek a minőségről. — örömmel végzem a munkámat, mert értek a mesterségemhez — állítja Kovács László asztalos. — Előfordulhat, hogy éppen azt az árut veszem majd meg a boltban, amely ennek a kollektívának a keze alól került ki. Ha szövetkezetünk nevét, márkáját mindenütt büszkén tudnánk emlegetni, akkor többre mennénk... — Igaza van Lacinak — jegyzi meg az elnök. — Munkánkat az eredmények minősítik. Még nem lehetünk elégedettek, szerény kezdetről van szó, de a megrendelői dicséretek is mutatják a törekvést, a javuló teljesítményt. Ehhez viszont nem elegendő a szigorított központi bérszabályozás adta lehetőség, a létszámgondokat is meg kell oldani. A személyi feltételek minőségi változásának megteremtését akarjuk. Nevezetesen azt, hogy a műszakiak hatékonyabban vegyenek részt az irányításban. Ugye, a munkások is jól érzik, hogy teljesítményüket milyennek ér-* tékeli a piac. Most azon vagyunk. hogy ennek az értékelésnek a konkrét következményei a szövetkezet fejlődésében is nyilvánvalóvá legyenek. Beleértve a személyi konzekvehciákat is. Érthető, hogy a hatvaniak miért tartják fontosnak a szaktudás és a vezetői tevékenység megújítását. Ehhez kapcsolódik a dolgozók véleménye: — A legbosszantóbb éppen az. amikor kiderül, hogy az ember hiába dolgozott. Amikor kétszer is meg kell csinálni azt. amit bőven elég lett volna egyszer is, ha ott jár az eszünk és kezünk. Otban az irodaépülethez már azt hittem, hogy pont kerül a beszélgetésünk végére, ám az elnök újságszámba menő tervekkel rukkolt elő. — Az új gazdasági szabályozók szervezeti változásokra késztetnek bennünket. Már eddig is voltak szakcsoportjaink az asztalos, a villanyszerelő és építőipari szakmában, de az idei évben a lakatosok is szerveződnek. Megnövekedett feladatainknak csak a segítségükkel tudunk eleget tenni. A szövetkezet fő profilja az építés-felújítás. A hatvaniak jól megfelelnek annak a követelménynek, amelyeket a város támaszt velük szemben. Az építési igények teljesítésével alakítják, formálják a település és a környékbeli falvak arculatát. Gazdasági kényszerből azonban távolabbra is tekintenek. ök készítik — az országban elsőként — azokat az alumínium szögecseket is, amelyeknek remélhetőleg az eddiginél is nagyobb kereslete lesz széles e hazában. Hiszen a piacérzékenység a szövetkezetét is szüntelen kísérletezésre, gyártmányfejlesztésre készteti. Mikes Márta
