Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-17 / 114. szám

NÉPÚJSÁG 1985. május 17., péntek VÁLASZTÓK ÉS VÁLASZTOTTAK Ami eltűnt és ami megmaradt IV :í. Ù metró, mint a kollektív védelem eszköze A megállóhelyekről korszerű mozgólépcsők vezetnek a felszínre Metróállomás bcntálló kocsival Jelképnek is tarthatjuk: az első, valóban haladóna ítélhető választójogi tör­vény — az 1918. évi XVII. törvénycikk — csupán elfo­gadtatott, de a gyakorlatban már nem alkalmazták, mert nem nyílt mód erre. Ez a jogszabály egységes korha­tárt — huszonnégy év — vezetett be, feltételül szab­ta az írni-olvasni tudást, legkevesebb hat elemi isko­lai osztály kijárását. Az első néptörvény Forradalmak szele fújt már akkor az Ady megénekelte grófi szérűk felett. Ezek­nek a szeleknek a meg- és felerősödése érződik a Ká­rolyi-kormány legfontosabb lépéseinek egyikén, az 1918. évi I. néptörvény kidolgo­zásán. Ennek előírásai sze­rint minden férfinak és nő­nek (!) választójoga van, ha túlhaladt 21., illetve 24. életévén. Ez is hasonló sors­ra jutott, mint említett előd­je: már nem volt idő az alkalmazására. Amint nem tovább, csupán egy hónapig élt — az 1919. június 14— 23. között megrendezett ta­nácsok országos gyűlése fo­gadta el — a Magyarorszá­gi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmá­nya. A megadott, de be nem váltható választójogok idő­szaka volt ez a két eszten­dő a magyar történelemben, bár ízelítőt kínált nép és hatalom új viszonyából az 1919. április 7—10. között lebonyolított — a megbízást hat hónapra, mint átmene­ti időszakra korlátozó — tanácsválasztás. Ennek a lehetséges új vi­szonynak azonban még ke­reken negyedszázadot kellett várnia, hogy magoncból erős törzsű, bő gyülmölcsü fa lehessen, legyen. Ez a negyedszázad a fehérterroré, a Horthy-korszaké. Horthyék — bár igyekeztek a külföld számára a demokráciának legalább a látszatát meg­adni — nem csináltak'nagy gondot a választójogból. Rendeletekkel — így az 1919. évi és az 1922. évi minisz­terelnöki rendelettel — dön­tötték el azt, amiről tör­vénynek kellett volna szól­nia. Az 1920. január 25—26* án lebonyolított nemzetgyű­lési választásokon a jogosul­tak száma 3 133 094 főt tett ki, ebből leszavazott 80,8 százalék. A két éllovas: Or­szágos Kisgazda és Földmű­ves Párt 77, Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja 76 mandátum. A látszatot per­sze ne vegyük túlzottan komolyan, holmi komoly par­lamentarizmusra gondolva... Horthy 1920. augusztus 19- én elfogadtatja a nemzet- gyűléssel a XVII. törvénycik­ket, amely egyebek között a kormányzónak jogot ad — bármilyen korlátozástól mentes jogot az ország­i gyűlés feloszlatására... mond­; hatni, biztos, ami biztos ala­S pon. Feltámadt múmia t •' Az 1922. évi — 2200 ME $ számú — rendelet nem csi- ; náit titkot abból, mi a rend. f mi tesz a még jobb rend : o hazában. A nőknél fel- : emelte harminc évre a vá­lasztójogosultság korhatárát, ismét előírt-' a minimális iskolai végzettséget — férfi­aknál négy, nőknél hat ele­mi iskolai osztály —. a leg­kevesebb két évig egy hely­ben lakást, vidéken a nyílt I szavazást. .. Mi érzékelteti az : akkori állapotokat? Talán ‘-Mr“ hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vá­lasztmánya — március 21-i — ülése a szervezett mun­kások segítségét kéri? A kérés: félnapi keresetüket ajánlják fel, hogy a nárt indulhasson a választásokon, fedezni tudja a költségeket. Vagy sokkal mélyebbre en­ged bepillantást a korba az új nemzetgyűlés, első tény­kedéseinek egyike? Elfogad­ják ugyanis — az 1923. már­cius 24-i ülésen — azt a — XV. — törvénycikket, amely megtiltja tizennégy éven alu­li gyermekek foglalkoztatását a sütőiparban.. . Hiába, jó dolog az. ha ilyen, érző szí­vű emberek ülnek a Parla­ment padsoraiban. Olyannyira jó dolog ez. hogy Horthyék prolongáltak. Az 1925. évi törvénycikk — a XXVI. — szentesítette az 1922. évi miniszterelnöki ren­delet valamennyi lényeges elemét, hiszen az annyira tökéletesnek bizonyult... Ér­tették az urak, miként ad­janak úgy, hogy rögvest el­vegyék. Az 1938. évi XIX. törvénycikk visszaállította a titkos szavazást vidéken is, ám a korábbiakhoz képest lényegesen növelte a megkö­téseket. korhatárban, isko­lázottsági minimumban, azo­nos lakóhelyen élésben — hat év volt a legkevesebb —, s ez utóbbi maga hatal­mas munkás- és paraszttö­megeket rekesztett ki. Az egyik oldalon a minél keve­sebb, a másikon minél több. Ez a törvény ugyanis széles körű felhatalmazásokat adott a történelmi múmiának. a korábbi főrendiháznak, az akkori felsőháznak, nehogy eltávolodjék már valaki, kik­nek a kezében a hatalom, a jog. kiknek a kezében a kor­mányzás rúdja. És mégis, a törvény kovácsolta béklyók ellenére is, a korszak vá­lasztásai tele vannak vissza­élésekkel, mocskos csalások­kal, úri marakodásokkal és erőszakkal. .. 1933. február 7*én, egyetlen napon negy­venhat embert állít elő a rendőrség, a gyűléstilalmi rendelet megsértése miatt. A gyűléstilalmi rendeletet azért hozták, hogy ne legyen fóruma a szociáldemokraták hirdette tiltakozásnak a vá­lasztóiig e « ve n 1 c 11 e n sé g ? re. Vita nélkül Tizenkét párt indu'hal'.. az 1935. évi — áprilisi — választásokon, ahol 245 man­dátum sorsáról döntöttek. Ti­zenkét párt, s mégis, a man­dátumok 69,4 százalékát — 170-et — közülük egyetlen szerezte meg, a Nemzeti Egy­ség Pártja, egészen véletle­nül a miniszterelnök. Göm­bös hadoszlopa... Továbbá: 1937. július elsején a képvi- selőház hozzászólás és vita nélkül (!) —a szociáldemok­rata képviselők nincsenek jelen — egyhangúlag elfo­gadja a kormányzói jogkör jelentős kiterjesztéséről szó­ló törvényjavaslatot, hiszen őföméltóságának ugye. kell a jog sok mindenre. Az Or­szágos Ifjúsági Bizottság Da­rányi Kálmán miniszterel­nökhöz intézett emlékiratá­ban — 1938 márciusában — így fogalmaz: „A magyar dolgozó ifjúságnak elég volt a róla-nélküle határozá­sokból. .. tiltakozunk a vá­lasztójogi törvényjavaslat minden intézkedése ellen, amely a dolgozó ifjúság meglévő jogait csökkenti, és egyenlő választójogot köve­telünk minden húsz éven felüli ifjú ember számára, legyen az akár leány, akár fiú.” És ezek azok a régi szép bé­keévek. .. Mert vissza volt még a gvötrött jogaitól megfosztott népek a hábo­rú. majd Szálasi rémuralma. Amikor már nem jogaiért kellett küzdenie, hanem élet­ben maradásáért. Mészáros Ottó (Következik: Tanárok és tanulók egyszerre) A földalatti vasút építésé­ben Anglia úttörő szerepet játszott a londoni metró lét­rehozásával. Magyarország Európában a második volt, amely a földalatti építését megkezdte. 1896-ban meg­nyitotta kapuit a főváros, az ország és az ünnep alkal­mából ittlevő külföldiek előtt a „millenneumi földalatti vasút”, amely ma — az ere­deti útvonalat meghosszab­bítva — a Vörösmarty tetet köti össze a Mexikói úttal. A modern nagyvárosi közlekedés alapja Megindult azonban a világ más országaiban is a föld­alatti építése. S hogy csak néhányat emeljek ki a leg­nagyobbak közül: a moszk­vai, londoni, párizsi, tokiói és a New York-i metrók vo­nalhossza több száz kilomé­ter, a várost teljesen behá­lózzák, napi utasforgalmuk több millió fő, és a vonalak bővítése, fejlesztése folya­matos feladat. Napjainkban már több országban nem­csak a fővárosokban, hanem a nagyobb városokban is terjed a metró. Magyaror­szágon ez idáig ilyen elkép­zelés, terv még nirfcs. A korszerű metró, a bu­dapesti gyorsvasút-hálózat tervének elkészítésére az 1950-ben hozott miniszterta­nácsi határozat adott lehető­séget. mely egyben első lép­csőként a metró'kelet—nyu­gati vonal kiépítését irta elő. A tervezés, majd az építke­zés nagy erővel indult meg, és rövid idő alatt jelentős eredmények születtek. Az akkor kialakult politi­kai és gazdasági helyzet mi­att azonban 1954-töl az épít­kezés és a tervezés is leállt, s 10 évig csak a már megle­A mintegy kétmilliárd fo­rintos beruházással készülő új gazdálkodó egység építé­si munkái — a kemény, hosszan tartott, hideg tél ellenére — túlnyomórészt a kellő ütemben haladnak, s ez azt is jelenti, hogy a pró­baüzem indítására rövidesen sor kerülhet. Ezt állapítot­ták meg a kivitelezésben érintett vállalatok vezetői, s hasonló vélemény hangzott el a beruházás feletti véd­nökség operatív bizottsá­gának legutóbbi ülésén is. Épp ezért a szocialista együttműködési szerződés alapítói, a fővállalkozók: az Építőipari Beruházási Válla­lat az Építéstudományi In­tézet. az Észak-magyarorszá­gi Állami Építőipari Válla­lat és a Jászberényi Aprító­gépgyár. a megbízó Köny­vő rendszernek az állag- megóvását végezték el. A beruházási program elkészí­tése. a tervezési és kivitele­zési munka folytatása az 1960-ban hozott új minisz­tertanácsi határozat meg­születése után vált lehető­vé. Több éves sikeres munka eredményeként, egv-egy vo­nalszakasz lépcsőzetes át­adásával elkészült a több­ségében mélyvezetésű. az Örs Vezér teret a Deli pá­lyaudvarral összekötő, a Du­na alatt is áthaladó mintegy 10 kilométer hosszú. 12 ál­lomásos kelet—nyugati met­róvonal, melynek napi szállí­tási kapacitása félmillió fő. Közben a terveknek meg­felelően megkezdődött a Kő­bánya—Kispest vasútállo­mást a Rákospalota város- központtal összekötő észak- déli metróvonal építése is. mely jelenleg Kőbánya— Kispesttől az Árpád hídig szállítja az utasokat. Gyors összeköttetés E vonalnak több jellegze­tessége is van. Ilyen, hogy teljes hossza több mint 20 kilométer, várható napi szál­lítási kapacitása 1.4 millió személy lesz. sok munkás­kerületet — Kőbánya, Kis­pest, Ferencváros. Józsefvá­ros, Angyalföld. Újpest, Rá­kospalota — érint, valamint az, hogy ez zömében kéreg­alatti vezetésű. Ennek a vonalnak a tel­jes befejezése, és a terve­zett többi vonalszakasz épí­tése az ország és a főváros gazdasági teherbíróképessé­gének és helyzetének függ­vénye. Az érintett szervek azonban mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a metró építésével a főváros lakosságának közlekedése minél jobb. gyorsabb, kultu­nyűbeton- és Szigetelőanyag­ipari Vállalat, további négy alvállalkozó, valamint a KISZ Gyöngyösi Városi Bi­zottságának testületbeli kép­viselői tanácskozásukon már a június 3-án kezdődő pró­baüzemre való felkészülés részleteit is megvitathatták. Hogy mi teszi lehetővé a határidők tartását, arra az eddig elvégzettek értékelése adhat megfelelő választ. Az utolsó mozzanatokhoz érke­zett az alapanyag fogadásá­hoz. továbbá az úgynevezett szélosztályozásho2 és a per­nyekiadáshoz szükséges épü­letek. berendezések, vezeté­kek kialakítása, beállítása. E téren a szélosztályozó tető­szigetelése, a szállító- és fel­adórendszer megteremtése van hátra, s az elektromos szerelés. A mészőrlőműben rált és mind nagyobb terü­letet átfogó legyen. A nemzetközi helyzet kö­telezővé teszi az ország ve­zetőinek, hogy gondoskodja­nak a lakosság védelméről is háborús körülmények kö­zött. Az óvóhelyt k építése igen költséges, a lakásépít­kezés rovására menne. Ezért olyan döntés született, amely szerint a védelem lehetősí- geit kettős célú építkezések­kel kell növelni. Ez azt je­lenti, hogy olyan létesítmé­nyeket építhetünk. melyek békében például garázs, ét­terem. raktár célokat szol­gálnak. és adott esetben, mint kollektiv védőeszkö­zök vehetők igénybe. Sokak által ismert, hogy a metró is ilyen kettős célú létesít­mény, nemcsak a közlekedést szolgálja, hanem életvédel­mi létesítmény is. Már a második világháborúban is sok tízezer ember életét véd­te a moszkvai, londoni és más metrárendszer a bom­bázások ellen. Atomtámadás esetén is A budapesti metrót is úgy tervezték és építették, hogy ha kell, kollektív védőesz­közként is használni lehes­sen. Erre a metró sok dolog miatt alkalmas. Sűrűn la­kott területek alatt húzódik el, nagy a befogadóképessé­ge. olyan építészeti, gépésze­ti, műszaki-technikai adott­ságokkal rendelkezik, hogy képes adott esetben védel­met nyújtani a hagyományos bombák, nukleáris fegyve­rek, valamint a radioló­giai, vegyi, biológiai harc­anyagok és a tüzek hatása ellen, önálló víz- és ener­giaellátása. egészségügyi fel­szereltsége, és egyéb tech­nikai berendezései a több napos benntartózkodást is lehetővé teszik, és az embe­is túl vannak az építők te­endőik javarészén, itt az ipa­ri padló és a hangszigetelés elkészítése várat még magá­ra. A keverőüzemben — a rossz időjárás miatt — ugyan­csak a tetőszigetelés húzó­dott el. ám a napokban ezzel is végeznek az ott dol­gozók. Jórészt befejezett munkákról adhatnak szá­mot az őrlő-, érlelő- és vá­góüzemben tevékenykedők is. nekik még a raktárak feletti tetőfelületet kell ki­építeniük. Az autokláv üzemben a vezérlést szere­lik a szakemberek. Számos további — már elvégzett — feladat mellett azonban ké­sett a trafó- és kompresszor­ház építése, de e két léte­sítményt is hamarosan át­adják. A beruházást egyébként megtekintették a gyártási technológiát biztosító nyu­gatnémet HEBEL-cég szak­emberei is. az ó eljárásuk jelenleg a legfejlettebbek közé tartozik a világon, s ezt nagyon szigorúan racio­nalizált műveletek csoporto­sításával. igen komoly tech­nológiai fegyelemmel, ma­gas fokú automatizálással, he­lyenként számítógépes ve­zérléssel érik el. Épp ezért rek elhelyezése viszonylag kényelmes. Az emberek elhelyezésére az állomáscsarnokok és az alagútrendszer is alkalmas A gyors betelepülést és ki­ürítést minden mozgólépcső egyirányú menetével lehet biztosítani. A metró jelen­leg megépített szakaszaiban több tízezer embert lehetne elhelyezni. A tervek szerinl a főváros teljes metróvona­lainak hossza a mainak mintegy háromszorosa lesz. Jól érzékelhető ebből, hog* a lakosság védelméről fele­lősséggel gondoskodnak illetékesek. Nemcsak a budapestieké A metró mindkét célú fel- használását természetesen elsősorban a főváros lakosai részére tervezték, de a fő­város nemcsak a fővárosia­ké. mert naponta több ezer. sőt tízezer vidéki lakos uta­zik be, vagy át rajta. így a metró az övéké is. Ezeken a helyeken sok ezer vidéki utas és vásárló fordul meg. s mint utazás, eszközt. szükség szerint igénybe veszik a metró:. Nem kell elégszer hangsú­lyozni, hogy rendelkezünk olyan eszközökkel, amelyek­kel a legnehezebb helyzet­ben is biztosítani tudjuk az emberi létfeltételeket és az életben maradást. A metró tehát egyszer ké­pes nagy tömegek gyors és kulturált szállítására. és adott esetben több százezer emberi élet védelmét bizto­sítja. A polgári védelem fel­készült a metró második rendeltetésére, de minden jóérzésü emberrel együtt re­méljük, hogy kizárólag első funkcióját kell majd teljesí­tenie. a megvalósításban részt ve­vők dicsérete is. hogy a si­keres próbaüzem, majd az üzembe helyezés után el­mondhatjuk: ez ebben a ka­tegóriában világszínvonal! Ennek első lépését egyéb­ként az indulás előtt há­rom héttel a hidegjáratási és a részlegekre bontott gyártási próbák jelentik. Jú­nius 3. a próbaüzem kezdé­si időpontja. augusztus 19 a teljesítményigazolásoké. Ha ez sikeres lesz. az elkép­zelések szerint szeptember 30-tól sor kerülhet az üzem­be helyezési eljárás indításé- ra. A Mátra Gázbetongyár évente 563 ezer köbméter falazóblokk előállításával já­rul majd hozzá az építő­anyag-ellátás jobbításához A Könnyübeton- és Szige- telöanyagiparl Vállalat szak­emberei már gondoltak a le­endő építkezőkre is: a cég alkalmazástechnikai osztá­lyán külön kiadványt állí­tottak össze, amely tartal­mazza a gázbeton elemek falazó- és megmunkálószer­számainak rajzos ismertető­jét. s szemléletes ábrákon mutatja be. hogyan használ­hatók fel az egyes építés­technikai fogások. A hasz­nos könyvecskék megtalál­hatók lesznek a tanácsok illetékes osztályain és az építőipari vállalatoknál. Szalay Zoltán AZ ÉPÍTŐK TARTJAK-E A HATÁRIDŐT? Próbaüzem előtt a gázbetongyár A kormányprogramnak megfelelően a kislakásépíte sok előretörésével igencsak megnőtt az igény a kézi falazóelemek iránt. Ennek biztosításához, a jobb ellá­táshoz nyújt segítséget a visontai Gagarin Hőerőmű szomszédságában épülő Mátra Gázbetongyár leendő termékével, amelynek alapanyaga a visontai finom- pernye. valamint a bélapátfalvi cement és égetett mész.

Next

/
Thumbnails
Contents