Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 6., szombat Együttműködő pártszervezetek Egymásra vagyunk utalva. Ismeretes ez az igazság a termelő és szolgáltató vállalatok, szövetkezetek körében is. Minden modern gazdaságban jól fejlett munkamegosztás van. ami nemcsak szétválaszt, hanem a kölcsönös érdekek alapján össze is köt. Sok formája van a termelési együttműködésnek. Tágabb értelemben kooperál az alapanyaggyártó és a feldolgozó, a termékeket előállító és továbbfelhasználó is. Szűkebben mégis azökat az együttműködéseket tekintjük kooperációnak, amikor termelők szövetkeznek valamely közös termék előállítására, úgy, hogy a résztvevők annak a műveletnek (művelet, sornak) elvégzésére vállalkoznak, amelyre másoknál kisebb ráfordításokkal, jobb minőségben képesek. Népgazdasági szemszögből nézve a kooperáció előnyös. A világpiacon napjainkban a magas műszaki színvonalat megtestesítő, többnyire csak nagy hozzáértéssel előállítható, sokszorosan összetett, műszakilag kiemelkedően fejlett terméke, kért lehet jó árat elérni. (Tegyük hozzá : a hazai piac is ezeket értékeli a legtöbbre.) Ilyenek előállítására egyedül csak kevesen, csak a legnagyobbak tudnak vállalkozni, másokkal együtt azonban többen a kisebbek is. Az egy-egy résztevékenységre szakosodott gyártó nagy gyakorlatra tesz szert abban, amit végez, így tevékenysége gazdaságosabb, s ez a végterméket is többnyire azzá teszi. Ezért ösztönzi, tá_ mogatja a kormányzat a hasznos termelési együttműködések létrehozását. A vállalatok közötti termelési kooperáció feszes követélményeket támaszt az együttműködőkkel szemben. Ha vállalaton belül egymásnak dolgozó üzemrészek, gyáregységek „úsznak el” a határidőkkel, az sem öröm; de valahogyan elsimítják — a családban marad az ügy. Ugyanezt következmények nélkül kevéssé lehet más vállalattal szemben elkövetni. A kooperációban szállított alkatrész, részegység, közbenső termék gyengébb minősége sem „bocsánatos” vétség. Az egymással szemben támasztott követelményeket írott szerződések rögzítik, mégis, a már több éve, esetleg évtizede kooperáló vállalatok a megmondhatói, mennyi vita, súrlódás keletkezik; mennyi kölcsönös erőfeszítést tesz szükségessé az érdekelt vezetők számára a közös munka akadályainak elhárítása. Ezekben az erőfeszítésekben többnyire részt vesz a vállalati, üzemi pártszervezet is. Következik ez abból, hogy a párt egyetlen üzemi szervezete sem nézi, nem nézheti tétlenül, ha kölcsönös értetlenség miatt a nép- gazdasági és vállalati célok megvalósítása vontatottan halad vagy netán megfeneklik. A politikai segítség- nyújtásnak jól bevált módszerei vannak. Legtöbbet a vállalaton belül teheti a kooperációs kapcsolatok zavarta lanságáért a pártszervezet. Elérheti, hogy a közfigyelem a kooperációban végzett munkára irányuljon, kellő nyilvánosságot adhat az együttműködés tényeinek, előnyeinek, fontosságának, alakíthatja az együttműködéssel kapcsolatos vállalati szemléletet, magatartást. A pártszervezet joga és kötelessége, hogy ellenőrizze a kapcsolatok alakulását, a vezetők ezzel összefüggő tevékenységét, beszámoltathatja az érintett üzemrészek, műhelyek szakmai vezetőit. A pártszervezetnek természetesen van lehetősége az együttműködés vállalaton kívüli sávjára is befolyást gyakorolni. Az egyes vállalatok pártszervezetei között vannak és lehetnek mozgalmi kapcsolatok, függetlenül attól, hogy esetleg más és más pártszerv irányításához tartoznak. Hasznos lehet a tapasztalatok kicserélése, fordulhatnak egymáshoz kéréssel, kezdeményezhetik a kooperációs tevékenység közös vizsgálatát. Csak előnyös lehet az együttműködésre nézve, ha a szigorúan üzleti, gazdasági kapcsolatokon túl az együttműködés készségétől áthatott emberi viszonyok is kialakulnak a vállalatok dolgozói, kommunistái között. Hibát akkor vét a párt- szervezet, ha — jó szándékától indíttatva — átvállalja az együttműködés irányítását, átveszi a szakmai, gazdasági vezetők felelősségét. Egyszer-egyszer ugyan előfordulhat olyan rendkívüli eset, hogy a termelési folyamat fennakadásait minden befolyásuk latbavetésé- vel a párttisztségviselők hárítják el; néha megtörténhet, hogy az alapszervezet azért mozgósít túlmunkára, hogy a partnervállalat ne szenvedjen hátrányt, vagy a szállítási határidő szoron- gatása közepette lélegzethez, időbeli előnyhöz jusson — általában azonban politikai, mozgalmi eszközökkel célszerű a pártnak segítséget nyújtani, olajozottá, gördülékennyé tenni az együttműködést. Az ügyek előre lendítésének legfőbb politikai eszköze a tájékoztatás, a meggyőzés, a szemléletformálás. A párt XIII. kongresszusán is sokan szóvátették: szív- vel-lélekkel az tud elvégezni bármely feladatot, aki jól tájékozott munkájának összefüggéseiről, előzményeiről, további sorsáról, ösztönző lehet a tájékoztatás arról, hogy a kooperációtól milyen közös gazdasági eredmények várhatók. A jó módszerek közé tartozik, ha a pártszervezet taggyűlése napirendre tűzi az együttműködés dolgát, kialakítja egységes álláspontját és mozgósítja a párttagokat: győzzenek meg másokat is az együttműködésből rájuk háruló feladatok teljesítésének fontosságáról. Szervezési feladatokat is elvégezhet a pártszervezet. Szemléleti akadályokat háríthat el például egy jól időzített szervezett látogatás a partnervállalatnál. esetleg éppen abban az üzemben, ahol az együttműködés keretében végzik a munkát. Az sem baj, ha egyszer-egyszer azért nyúl a telefonhoz a pártszervezet titkára, hogy a társvállalat kommunistáinak segítségét kérje a közös ügy előmozdításához — ha mindezt a szakmai vezetőkkel, a termelés irányítóival összehangoltan, hatáskörüket és felelősségüket tiszteletben tartva teszi. Nem egy esetben született már hasznos egyezség a kooperáló vállalatok vitás ügyében úgy, hogy a pártszervezetek tárgyalóasztalhoz ültették a szakmai vezetőket, segítették, hogy egymással szót értsenek, és jelenlétükkel is a megállapodás, a kompromisszumok irányába terelték a tárgyalást. A politikai felvilágosító, meggyőző szó erejével, esetenként szervezéssel sokat tesznek, és még többet is tehetnek a pártszervezetek azért, hogy a termelési együttműködés ne váljon ellenszenves, terhes üggyé a vállalatok vezetői és dolgozói számára. A pártszervezetek jótékony figyelmével, politikai támo. gatásával viszont a jó emberi kapcsolatokra és kölcsönös érdekekre alapozott termelési kooperáció a fejlődést előrevivő, műszaki, technikai lehetőségeink határait kitágító, külpiaci helyzetünket előnyösen befolyásoló általános gyakorlattá válhat. Lányi György az MSZMP KB alosztályvezetője Korszerűsödő bankrendszer a gazdaság szolgálatában Beszélgetés dr. Puskás Sándorral, az MNB Heves megyei igazgatójával Az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer alapelvei között szerepelt az árú és pénzviszonyok, valamint a piaci törvényszerűségek tudatos felhasználása. A reformot követően a magyar bankrendszerben is változások következtek, de alapvető korszerűsítésre nem került sor. Fejlődésünk világgazdasági feltételei 1973-tól gyökeresen megváltoztak és külgazdasági egyensúlyunk megromlott. Az MSZMP Központi Bizottságának 1978. decemberi határozata nyomán a gazdaságpolitikában nagy jelentőségű változások következtek be. Már a párt XII. kongresszusa kijelölte az irányítási rendszer fejlesztésének alapcéljait, majd a Központi Bizottság 1984 áprilisában állást foglalt a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztéséről. Ennek kulcskérdése, hogy jobb feltételeket teremtsünk az önálló, tevékeny, vállalkozó szellemű gazdálkodásnak, amely eredményesen segíti a hatékonyság javítását, a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelését. Ez szükségessé teszi az áru és pénzviszonyok erősítését, illetve olyan bankrendszer létrehozását is, amely szervezeti, intézményi keretet biztosít az eszközáramlás különböző formáinak. Ennek fontosságáról beszélgettünk dr. Puskás Sándorral a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságának igazgatójával. — Miként megy végbe a bankrendszer korszerűsítése? — A gazdaság változásaihoz igazodva itöbb'lépcsős folyamatként. 1985-bcin elsőként a Magyar Nemzeti Bank szervezeti k;re‘én belül a jegy- és hitelbanki tevékenység szétválasztására, a hitol tagozatok szervezésére, valamint a többi bank és pénzintézet irányításának és ellenőrzésének kialakítására kerül sor. Ezeknek a kezee‘.i lépéseknek az a céljuk, hogy kibontakoztassuk a jegybanki gyakorlat érvényesüléséi. Ugyanakkor szélesedjen a jövedelmezőséget és a megtérülést ialőtér- be helyező üzleti jellegű hitelezés. A jegybanki tevékenység fokozása kétirányú felaidat. Egyrészt a kormányzati munkában tovább kell erősíteni és a gazdaságpolitika szolgálatába állítani a központi bank által képviselt pénz- és hitelpolitikát. Másrész)': fokozatosan sajátos eszközökkel valósítjuk meg a Magyar Nemzeti Bank hlitelttagozatainak, a többi banknak és pénzintézetnek az irányítását, ellenőrzését. Ennek céljait a jövőben a kormány által jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek fogalmazzák meg. Mindezek a Magyar Nemzeti Bankra tartalmaznak előírásokat, amely jegybanki előírásokkal, ajánlásokkal szabályozza a hitelezés ú‘tján kiáramló vásárlóerőt, illetve annak felhasználását,. — Mennyire növekszik a hitelbank szerepe? — Ennek erősítéséhez, üzleti jellegének fokozásához elengedhetetlen feltétel, hogy mozgástere növekedjen. Az üzleti alapon való hitelezés ugyanis azt jeleníts, hogy a bankok' elsősorban saját forrásaikból, beto'eik- ből saját nyereségérdekeit" ségüketi szem előtt tartva nyújtanak kölcsönöket, és viselik döntéseik esetleges kockázatát. A Magyar Nemzeti Bankon bélül induláskor két hiteltagozat jött létre. Az egyiknél valósul meg az ipar, az építőipar, a közlekedés és a hírközlés, a másiknál a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a belkereskedelem hitelellátása. A Magyar Nemzeti Bank hiteltagozatai mine azokkal a jogosítványokkal rendelkeznek, amelyek korábban mint hitelbankot megillették. Így betéteket gyűjtenek, rövid és hosszú lejáratú kölcsönöket folyósítanak, így meghatározott pénzpiaci műveleteket végeznek. Saját forrásaik bővítésére vagy más gazdálkodó szervezetek megbízása alapján kötvényeket bocsátanak ki és részt vesznek a kötvények forgalmazásában is. Az üzleti jelleg erősítését segíti, hogy a bank a saját tőkéjével részt vehet a legjobb üzletnek minősülő vállalkozás óikban. — Lesz-e lehetőség arra, hogy a gazdálkodó egységek szabadon válasszanak bankot? — 1985-ben minden gazdasági szervezet ahhoz a ta. gozathoz tartozik, ahol folyószámláját, és hitelügyeit eddig is intézték. Egyidejűleg azonban lehetőség lesz az egyes hiteTiagozaton belüli szabadmozgiásra is. Ez azt jelenti, hogy az üzemek, vállalatok, a megye és a központ, valamint egyes megyék közölit szabadon választhatják meg bankpairt- nerüket. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságai a hozzájuk tartozó fiókokkal együtt a bank egységes hálózati szervezetei, de tevékenységük azzal, hogy nagyobb önálló döntési jogköri kapnak, jelentősen bővül. Az igazgatóság ' eveken ysé- gének üzleti jellege ezentúl nem korlátozódik csupán a hitelezésre, miután szélesíteni kívánjuk szolgáltatásainkat is. Ennek keretében: megbízás alapján együttműködések, egyedi üzleti akciók szervezésiét végezzük, tanácsadást és információs szolgáltatási is vállalunk. — Miként fokozódik a bank üzleti jellege? A szervezet korszerűsítéséinek hallásai fokozatosan bontakoztathatok ki, össz(Fotó: Szántó György) hangban a szabályozás megfelelő fejlődésével. A VII. ötéves terv irányelvei a magyar gazdaság dinamikusabb előrelépésének szándékait tartalmazzák. Ennek megvalósításában megfogalmazásra került a pénzügyi irányítás növekvő szerepe. A megújuló bamjklsaervezet és a gazdálkodó egységek jó kapcsolata nélkülözhetetlen a népgazdasági ttervek megvalósításában. Mégis szeretnék utalni arra, hogy ez csak egy részterülete a gazdaságnak. Ennek megfelelő .működése a többi részek szabályozottságától is függ. A bank üzleti tevékenységének sikerét nagyban befolyásolja, hogy partneréinek rniilyen lehetőségei vannak döntéseik megalapozásában. Működnek e azok az intézmények, amelyek a vállalkozásinál elengedhetetlenül fontosak, mint például a feleslegessé váló eszközök piaci értékesítése, vagy a tulajdonosi tevékenység erősítése, az eszközök zavartalan áramlása a ver- s en yágaza t okb an. — A bankrendszer korszerűsítésével 1985-ben milyen közvetlen teendőket lát a pénzintézet és a gazdálkodó egységek kapcsolatában? — Elsődleges feladat az icén is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Ennek a tervben rpegha túrázott elosztási következményei miatt a hitelkeretek csak mérsékelten bővíthetők. A banikszervezet üzleti jellegű tevékenységéhez sízoro- san hozzátartozik, hogy a meglévő hiietforräsai mellett a gazdálkodók, betételhelyezéseinek növekményéből pótlólagos kölcsönforráso- kat képezhet. Amennyiben igazgatóságunk a termelő egységek szűkebb részétől tartós betétet gyűjt, úgy azt más gazdálkodóknak hitelként adhatja. A bank kötvény útján is szerezhet kölcsönfor- rást, ugyanakkor a vállalatok, szövetkezetek kötvény- kibocsátásait is szervezi. A Magyar Nemzeti Bank tévé. kenységét azzal is bővíteni kívánja, hogy gépbérletek szervezésével, pótlólagos kapacitást biztosít a gazdálkodónak. Ebben az évben új fizetési formákat vezetünk be az üzemek, vállalatok egymás közötti követeléseinek zavar tálán rendezésére. Január 1-tól hatályba lépett az a rendelkezés, amely lehetővé teszi a kereskedelmi hitel alkalmazását a gazdálkodók között, egy éven belüli követeléseik rendezésére. Ehhez váltói is kibo- csáthatnak. A fizetési forgalom gyorsítására ezeket a vállalatoktól a nemzeti bank megvásárolhatja, ermésze- tesen az időarányos kamatok felszámításával. Az év során bevezetésre kerül az úgynevezett folyószámla hitel is, amely a kifogástalan hitelképességű vállalatoknál, szövetkezeteknél kerülhet alkalmazásra. Napi feladatainkat illetően a gazdálkodókkal' közösen dolgozunk a megye állattenyésztésének fejlesztésén, amelyhez világbanki hitelt nyújtunk. Tovább folytatódik az intenzív gabonaprogram. ezenkívül minden, olyan fizetési mérleget javító fejlesztési döntést támoigatonk. amely az üzemnek kiemelkedő jövedelmezőséget biztosít. Várjuk tehát: azokat a fejlesztési törekvéseket, amelyek elsősorban energiamegtakarítást, az alapanyag-felhasználás csökkenését, a hulladékanyagok feldolgozását segítik elő. Ilyen feladatokhoz a hitelforrások rendelkezésre állnak. Az utóbbiból eddig csupán az Egri Dohánygyár vett igénybe 50 millió forintot, összegezve bízom abban, hogy a gazdasági vezetők folyamatosan érzékelik rriajd, hogy a bank jó partner lesz vállalkozásaikban, ha a korábbinál alaposabban vizsgálja is azok jövedelmezőségé; és az ügyfeleink hitelképességét. — Köszönjük a beszélgetéstMentusz Károly Gombvarró gépek — exportra Csepelen, a Konfek. cióipari Gépgyárban nagy mennyiségben gyártanak gombvarró gépeket. Legújabb típusú gyártmányuk pneumatika segítségével adagolja a gombot és egyaránt alkalmas kettő és négylyukú gombok felvarrására. A gyártmányok kilencvenöt százaléka exportra kerül, a gépek legnagyobb vevője a Szovjetunió és az NDK. A gép végső szerelése (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) Próbavarrás
