Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-05 / 80. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 5., péntek 3. Kinek árt? Az összeg több, mint 230 millió forint — Kőzet helyett salak az ózdi kohókból — Új utcák — Aszfaltcserék, megerősítések — Súly- és sebességkorlátozások — Felmérik a károkat Útkorszerűsítések megyeszerte Az elmúlt tél megpróbáltatásairól már több beszámolónkban szóltunk. Kálmán Istvántól, a Mis- kolci Közúti Igazgatóság Egri Koordinációs Üzem- mérnöség főmérnökétől azonban újabb érdekes adatot hallottunk. Megyénk területén a síkos időszak sokévi átlaga hatvan nap. Az idén ez 90 volt. Általában sok év statisztikáját figyelembe véve mindössze 25-30 napon keresztül szükséges az utakon hóekézni. Az idén 49-en kellett ezeknek az erőgépeknek munkába indulniuk. Ebből aztán egyértelműen látszik, hogy a megszokottnál sokkalta nagyabb feladat hárul a tél elvonulta után az útkarbantartókra is. Egyelőre felmérik a károkat. Igaz. már eddig is több mint 5 millió forintra becsülik a tél pusztítását az utakon. Ha ezzel a munkával végeznek, fontossági sorrendben végzik a feladatokat. füzes közötti, mintegy 5 kiloEgyértelmü statisztikai adatok igazolják, hogy hosz- szú évek óta először, a tervezettnél kedvezőbben alakult az ipar és az építőipar létszámhelyzete. Másképpen fogalmazva: a nagyipar létszámmegtartó képessége valamelyest erősödött az elmúlt évben. Szó sincs persze arról, hogy számottevően enyhült volna a legnagyobb ipari körzetek munkaerőgondja. A legszo- rongatotta bb helyzetben a főváros van, ahol az aktív keresők száma — a korstruktúra feltűnően kedvezőtlen alakulása és a nagyarányú elvándorlás miatt — az országos átlagnál nagyobb mértékben csökken. De nemcsak Budapesten, hanem majd’ mindenütt kevés a jelentkező a nehéz fizikai munkára, s egyre népszerűtlenebbek az óhatatlanul nagyobb munkaintenzitás miatt a teljesítménybéres munkahelyek is. (Valamint segített a műszakpótlék felemelése, illetve a melegüzemi pótlék bevezetése. A kohászatban például az elmúlt év közepén már mérséklődött a létszámcsökkenés.) Bizonyos munkahelyek és munkáltatók pedig különösen kritikus helyzetbe kerültek. Az ország egyik ismert munkaügyi szakembere jegyezte meg a minap — a MÁV létszámgondjainak illusztrálására —. hogy legszívesebben szót sem szólna arról, milyen súlyosak e gondok; jobb, ha nem tudja az utazóközönség, hogy mennyire kevés emberrel kell megoldani a biztonságos vasúti közlekedést. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal már jó háromnegyed évvel ezelőtt megfogalmazta a munkaerő- piac állandósult feszültségeivel kapcsolatos álláspontját. Eszerint az egyes területeken jellemző munkaerőhiány már olyan mértékű, hogy a „célzott” bérintézkedések sem segítenek. Hosz- szabb távú megoldást csakis a munkahelyek radikális korszerűsítése, a munkaerő műszaki fejlesztés révén történő helyettesítése jelenthet, s ezt a követelményt a ' következő ötéves tervidőszak beruházási koncepciójának kidolgozásakor feltétlenül figyelembe kell venni. A vázolt gondok ellenére azonban mégis tény, hogy az iparban és az építőiparban a tervezettnél kisebb mértékű a létszámcsökkenés; másrészt — és következésképpen — a szövetkezeti mezőgazdaságban a tervezett létszámnövekedés helyett nem jelentéktelen csökkenéssel kell számolni, most már hónapok óta. E jelenség értékelése, minősítése felettébb kockázatos vállalkozás lenne. Nézzük inkább a vadonatúj helyzet kialakulásának okait. Az iparvállalatoknál tevékenykedő vállalati gazdasági munkaközösségek átlagos taglétszáma az elmúlt évben is jelentősen nőtt. ami önmagában is a vgm-ek létszámstabilizáló hatására utal. Aztán: jelentősen bővült a kísérleti bérszabályozást alkalmazó vállalatok köre, vagyis az átlagosnál kedvezőbb bérfejlesztési lehetőségeknek ugyancsak létszámstabilizáló hatása volt. A központi bérpolitikai intézkedések létszámcsökkenést mérséklő hatását már említettük, s ezt erősíti a 40 órás munkahét kiterjesztése is. És végül: észrevehetően csökkent a mezőgazdaság munkaerő-elszívó hatása ; ahogy gyarapodnak a vgm- ek, s ahogy szűkülnek a mezőgazdaság fejlesztési forrásai. úgy — s az elmúlt évekhez képest erőteljesen — mérséklődik a melléküzem- ági tevékenység. A jelzett változások azonban korántsem vezethetők vissza a munkaerő-gazdálkodás gyökeres korszerűsítésére. Alig van jele annak, hogy a munkaerőhiány pótlása érdekében a vállalatoknál különös figyelemmel kísérnék a belső létszámtartalékok felszabadítását és hasznosítását, a veszteségidők csökkentését, illetve a munkaszervezés javítását. Viszont változatlanul kedvelt „létszámpótló” módszerek közé tartozik a nagyarányú túlóráztatás, a munkavállalók mellékfoglalkozásban történő alkalmazása, illetve a további vgm-ek szervezése. Közbevetve, de nem mellékesen: egyre jellemzőbb, hogy a vgm-ek szervezésével a vállalatok olyan létszámhiányt is pótolnak, amely elemi szervezési intézkedésekkel is enyhíthető lenne. Vagyis: a munkaidő- alapot lényegében extenzív módon bővítő vgm-vállalko- zás elodázhatja — s ki tudja meddig — a munkaerő racionális foglalkoztatásával kapcsolatos tennivalók elvégzését. Ez persze — kell-e külön is mondani — nem a vgm-ek létének és működésének megkérdőjelezése, csak annak felvillantása, hogy a vgm-mozgalom ösz- szes előnyei és erényei aligha fedhetik el a vállalati munkaerő-gazdálkodás gondját, baját. A vállalatok közötti munkaerőmozgásra változatlanul a spontaneitás a jellemző. A munkavállalói kezdeményezés helyébe csak elvétve lép a munkáltatói kezdeményezés, vagyis ritka, eset, hogy a vállalatok közötti létszámcsoportosítás — jogilag biztosított — módszerét választják a munkáltatók. Gyakoribb a vállalaton belüli átcsoportosítás. És végképp nem jellemző a jogilag egyébként szintén lehetséges munkaerökölcsön- zés. E lehetőséggel azért sem élnek a vállalatok, mert mit tudják ők, hogy az ideiglenesen kölcsönadott emberük — ha netán ily módon kedvezőbb körülmények közé kerül — visszatér-e majd az eredeti munkahelyére? S az emiatti félelem a vállalati munkaerő-gazdálkodás változatlan vezérmotívuma. A lehetőségek szerint mindenkit, akár kell. akár nem, akár hasznos, akár haszontalan munkát végez. Mert soha nem tudni — így a munkaerő-gazdálkodási gyakorlatot motiváló vállalati ideológia —. hogy mikor következik be a remélhető fellendülés, az any- nyira áhított konjunktúra, s ez esetben egyetlen elveszített ember is csak nehezen pótolható. Vagyis: a jelzett változások ellenére a munkaerő- piac és a munkaerő-gazdálkodók gondolkodásmódja változatlan. Ezzel a szemlélettel viszont sem a munkaerőpiaci feszültségek enyhülése, sem pedig a munkaerő-gazdálkodási módszerek racionalizálása nem várható. Kinek árt ez elsősorban, ha nem maguknak a vállalatoknak? Vértes Csaba ________________^_______ — Melyek azok az utak. útszakaszok, amelyeket mindenképpen felújítanak, korszerűsítenek? — Két részre osztottuk a teendőket. Vannak olyan munkák, amelyeket az üzemmérnökségék saját maguk végeznek, s olyan óik is, am i ke; a vállalatoktól rendeltünk meg. Az előbbiek a burkolatszélesítéseket, konzerváló, állagmegóvó feladatokat végeznek el. míg az utóbbiak inkább a teherbí- rásnövélésre irányulnak. — Hallhatnánk a konkrét elképzelésekről is? — A tervek szerint az üzemmérnökségek 114 ezer négyzetméter aszfaltszőnyeget terítenek le, burkolat- megerősítést 143 ezer négyzetméter felületen végeznek, míg állagmegóvást, karbantartást 600 ezer négyzetméteren terveztünk. Azt is el kell mondanom, hogy új kör- nyezevédelmi és anyagtakarékos módszerrel is próbálkozunk Pétervására és Kisméteres szakaszon. Az ózdi kohókból nyert salakot próbáljuk hasznosítani az útépítéshez. Amennyiben beválik. akkor a megye északi részén — ami közel van Özdhoz —, a jövőben ezt az eljárást fogjuk alkalmazni. — Merre dolgoznak ’még az üzemmérnökségek munkatársai? — Pétervására—Bátor között, az első lépcsőben az idén Egerbaktától a báltori elágazóig útszélesítést végzünk. Ugyanez a munka Balaton és a megyehatár között. Szélesítésre kerül a Kisná- náról Vécsre vezető öt kiló- méteres szakasz is, a fedé~ mesi bekötő út, valamint az erdőtelki vasúti út. — Burkolatmegerősítésre vár ebben az évben Hort és Rózsaszentmárton, valamint a Heréd, Lőrinci közötti rész. Ez utóbbit különösen sok kritika érte az utóbbi időben. Ugyanez a teendő Mátrafüred. Abasár között. a Halmajugrát Detkkel összekötő és az Átány. Komló közötti szakaszon. — Említette, hogy a különböző vállalatoktól is megrendelnek munkákat. . . — Így kap új aszfaltszőnyeget a Kőikúttp úsztat ól Ver- pelétre vezető szakasz, s ezzel remélhetőleg megszűnik a Má xa vidéki Fémművek munkásjáratain a panasz, amely joggal érte ez: a Sírokba vezető utak — Befejeződik az idén Tiszaméma és Poroszló közötti felújítás, elkezdődik a kékestetői bekötőút, valamint Hevesen az Április 4-e utca korszerűsítése. Gyöngyösön, a városi tanáccsal közösen a Petőfi utcában teljes közmű- és burkolatcserét végzünk, s remélhetőleg ezután megszűnik az állandóan napirenden lévő járdapröbléma is. S ha még a pénzből futja, akkor elkezdjük Recsk, Mát- raderecske, Mátraballa közötti felújításunkat, ami egészen a megyehatárig húzódik. — Úgy fogalmazott: ha a pénzből futja. Nem végleges az erre az évre szóló költségvetés? — Áz végleges, 233 millió forint. Csak mint említettem, a téli karóik felmérése még tart a városokban, s a megye útjain. Attól tartóink, hogy az idén a szokottnál is nagyobb összegeket icell költenünk a kátyúzásokra. Így némi átcsoportosítávsra is szükség lehet. — Végezetül hadd mondjam el, bogy a munkálataink idején a helyszínen súly-, és sebességkorlátozásokra, esetenként elterelésekre is lehet számítani. Ezekért elnézést kérünk. Mire azonban a járművezetők újra az elzárt helyekre hajthatnak. már megújult útfelületen. biztonságosabban autózhatnak tovább ... (kis szabói Az újjávarázsolt Operahaz öt év négy fotója Áramot termel a Paksi Atomerőmű első két reaktor- blokkja (Fotók: MTI — KS) A-z osztrák—magyar együttm űködés keretében készült No >. otel Szálló A Mikroelektronikai Vállalatnál elkészült mintegy kétmilliárd forintos beruházás első része. Ezzel megkezdődhetett az igen bonyolult integrált áramkörök elemeinek (chipjeinek) gyártása
