Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
12 NÉPÚJSÁG, 1985. április 30., kedd » i Matyóé átmenőállomás látképe CSEHSZLOVÁKIA—SZOVJETUNIÓ Új átmenő vasútvonal Matyóé. Körülbelül öt kilométerre északra fekszik Nagykapostól. s hasonló távolság választja el az ungvári átrakótól. Matyóé négy bejárati és ugyanennyi kijárati vágánnyal rendelkezik. Az átkelőhely agya a négy- relés biztosító berendezéssel, telefonközponttal és adminisztratív munkahelyekkel ellátott fogadóépület. A két transzformátorállomáson és a tartalék áramforráson kívül Matyóé javító műhelyekkel és raktárral is rendelkezik. Matyóé átkelőállomáson kívül felépítettek, vagy rendbehoztak további hat állomást néhány kitérőt, hidat, felüljárót, gyalogos aluljárót, utat. Az egész vonalai relés biztosítóberendezéssel és vonalbiztosító berendezéssel látták el. Ezzel nőtt a teherforgalom teljesítménye és biztonsága. Az új átkelőhely útvonala rövidebb. mint az Agcser- nyő—Kassa közötti vonalé. A Szovjetunió felé megnyílt új vasúti átkelőhely segített tehermentesíteni a túlterhelt ágcsernyői átrakóhelyet, lényegesen növelte a teher- és személyforgalom áteresztő- képességét. Jozef Múlik A forgalom irányításában segít a modern technika (Fotók: ORBIS — KS — A szerző felvételei) eredeti tervek szerint 1985- ben kellett volna elkészülnie, de már 1984 novemberének elején üzembe helyezték. Az új vonal párhuzamosan halad az Ungvár—Jánoska vonallal, és áthalad a Nagykaposban levő vasúti csomóponton. Ezen a helyen épült az új átmenöállomás Uj vasúti átjáró létesült Csehszlovákia és a Szovjetunió között. Ezt egyrészt a Hét ország között gyorsan növekvő áruforgalom, másrészt a meglevő vasútvonalak túlterheltsége tette szükségessé. Az új vasútvonal építése Nagykapos és Ungvár között 1981-ben kezdődött. Az NDK Sport, hobbi, szórakozás Ezen a héten számos rendezvény, esemény ad bepillantást az NDK fiataljainak életébe. Ez a képösszeállítás az NDK ifjúsági hetéhez kapcsolódik, elsősorban azt mutatja be, miként töltik a szabadidejüket a fiatalok a baráti szocialista országban. A fiatalok — a munka és a tanulás mellett — az NDK- ban is szeretnek szórakozni, örömmel hódolnak hobbijaiknak. Mint például azok a fiatalok — ápolónők, egyetemisták —, akik népdalokat énekelve, népi hangszereken játszva, népviseletbe öltözve vonulnak a thüringiai erdőkön és hegyeken át. Évről évre növekszik azok száma is, akik a vadregényes Szász-Svájc szikláin próbálják ki erejüket, ügyességüket (1. kép). Mások hátizsákkal és sátorral felszerelve barangolják be a természetet. Népi ünnepélyeken olyan zenészeket hallhatunk, akik egy korsó sörért (nem szó szerint véve) és egy kis tapsért (szó szerint véve) játszanak. Sokan vannak a zene, az ének, a rock szerelmesei (2. kép). A vízi sportok szerelmesei a szörföt részesítik előnyben (3 kép). Mások motoroznak, vagy (nem megmosolyogni való) matuzsálem korú gépkocsijaikat ápolgatják. Az ügyes kezű- ek repülögépmodelleket fabrikálnak (4. kép). (g) > r ?-silr'' BULGARIA Élet a falun Nagy keletje JűTf van a népi szőnyegeknek tarisznyáknak. A képen: Jordanka Bojcseva szövőnő szövőszékénél JUGOSZLÁVIA Vállalati sikerlista A bolgárok szerint ma falun jobban lehet élni, mint városon. A második világháború előtt a városi ember négyszer többet keresett a parasztnál, most alig lehet különbséget észlelni: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak jövedelme az utóbbi 25 évben ötszörösére nőtt. A bolgár falvakban ezer lakosra körülbelül 380 lakás jut. s ez már világviszonylatban sem rossz arány. A falusi lakásokban éppúgy megtalálható a televízió, a hűtőszekrény, a mosógép, mint a városiakban. Sok falusi garázsban személygépkocsi áll. Az, öltözködésben — különösen a 40 éves kor alattiak — a fővárosi divatot követik. Ma az átlagos életkor meghaladja a 71 évet. 20 évvel több, mint a második világháború előtt. Ezeket a változásokat a munka- és életfeltételek nagyarányú javulása magyarázza. Az ország földje kétségtelenül termékeny, az egy főre jutó terület azonban nem nagy. A bolgárok ezért nem véletlenül nem hektárban, hanem dekárban mérik a földterület nagyságát. Az eredmények magyarázatát a szorgalomban és a hozzáértésben kell keresni, nem pedig abban a mondában, hogy a teremtő szórakozottságában a paradicsom egy szeletét adta a bolgároknak. Már a középkor sok utazója naplójában kitűnően megművelt földekről, szőlőkről, kertekről írt. Magyarországon is közismert a bolgár ember szorgalma. Jelenleg Bulgária a dohány, a paradicsom, a földi eper, a búza, a kukorica, a napraforgó, az alma, a körte, a szőlő egy főre jutó termelésében a világelsők között található. E tények magyarázzák a falusiak mai jólétét. Az 5150 bolgár faluban 5376 könyvtár, 3422 óvoda. 2773 mozi van. Olyan számok ezek, amelyekre méltán büszkék lehetnek. A bolgár falvak másfél- millió munkaképes lakosa közül 925 ezer az agrár-ipari komplex üzemekben dolgozik. egynegyedük gépkezelő. A mezőgazdasági munka egyre inkább az iparéhoz hasonlít, a falun is mintegy 70 szakmát tartanak nyilván. Leküzdötték a munkaerő idényjellegű foglalkoztatásának problémáját. A nyugdíj, az üdültetési, társadalombiztosítási és egyéb juttatások megegyeznek, vagy csaknem egyenlőek a városiakkal. A falusi lakosságból körülbelül 350 ezren a községekben létesített üzemekben, vállalatokban kaptak munkát. Jelentőségüket mutatja, hogy ezek a vállalatok állítják elő az ország ipari termelésének egytize- dét. Mintegy százezren a közeli városok üzemeiben dolgoznak. S ott vannak a falun dolgozó szakemberek : a tanítók, agronómusok. állatorvosok. egészségügyiek, technikusok, továbbá az erdőgazdaságban, az építkezéseken. a kereskedelemben, a szolgáltatásokban és a kultúrában dolgozók is. Georgi Aszjov A belgrádi Közgazdasági Szemle munkatársai minden évben összeállítják a legeredményesebben működő és a legnagyobb jugoszláv vállalatok jegyzékét. A jövedelmezőségi listán jelenleg 220 vállalat szerepel. Az első helyet a 360 milliárd dináros jövedelemmel rendelkező zágrábi INA olajipari vállalat, a másodikat a 335 milliárdos újvidéki NAFTGAS foglalja el. A két vállalat évek óta listavezető. A rangsorban a harmadik a Zenica bányászati és kohászati kombinát 222 milliárd dinárral. Ezt a szarajevói ENERGOINVEST 196 milliárddal, valamint a belgrádi Mezőgazdasági KombiA lengyel Ursus Vállalat és a csehszlovák Túrócszent- mártoni Nehézgépipari Üzemek húsz évvel ezelőtt kezdte meg a közös traktorgyártást. Mivel a közös munkában egy időben visszaesés volt tapasztalható,, 1980-ban új alapokra helyezték az együttműködést. 1982 óta a lengyel—csehszlovák traktorkutatási és -fejlesztési központ székhelye Túrócszent- márton. A központ szakemberei, fölhasználva a lengyel Ursus traktorok és a csehszlonát 146 milliárdnyi jövedelemmel követi. A legnagyobb vállalatok jegyzéke 140 céget sorol fel: 100 ipari ás bányászati. 26 mezőgazdasági és erdészeti, valamint 14 építőipari üzemet. A jövedelmezőség és a nagyság szempontjait összesítő jegyzéken az abszolút elsőséget a belgrádi JUGO- PETROL élvezi. A második az INEX idegenforgalmi és szállodaipari egyesülés. a harmadik pedig a szarajevói UPI mezőgazdasági egyesülés. A jegyzékekben feltüntetett vállalatok adták tavaly a népgazdaság jövedelmének 62 százalékát. vák Zetorok legjobb tulajdonságait, kifejlesztették az UR II B, majd az UR IV traktortípust. Ez utóbbi esetében tíz százalékkal növelték a motor teljesítményét, a hidraulikus berendezés hatásfokát pedig negyven százalékkal emelték. Az UR IV traktorok sorozatgyártását 1986-ba.n kezdik meg A tervek szerint a korszerű. energiatakarékos mező- gazdasági gépek Lengyelországon és Csehszlovákián kívül eljutnak majd más országokba is. Bulgária a világ egyik legelső primőrtermelője. A melegházak alapterülete az utóbbi 15 évben huszonötszörösére nőtt, a képen: Purvenets falu (Plovdiv megye) 60 ezer négyzet- méter területű holland minta alapján létesített üvegháza (Fotók: SZÓÉI APRESS — KS) LENGYELORSZÁG Traktorgyártási együttműködés
