Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
NÉPÚJSÁG. 1985. április 30.. kedd j 11. 1 Próbáljunk lazítani... Ahhoz, hogy a naponta felgyülemlő feszültséget, stresszhatást valahogy fellazítsuk, a következő tréninget ajánljuk a testi-lelki felüdüléshez: 1. A lefekvés előtti percekben üljünk néhány pillanatig az ágy mellett egy hokedlira. kissé előrehajolt felsőtesttel. 2. Aztán a fej lazán előrebukik. az alkarok könnyedén fekszenek a combonkon, és belógnak a két láb közé. Próbáljunk teljesen elereszkedni. és nem gondolni semmire! 3. Ezután kényelmesen lefekszünk az ágyba, de nem úgy, ahogyan legtöbben teszik — oldalra összekuporodva, benyomott mellkassal | és felhúzott váltakkal —, ' hanem vagy hasra fekve, vagy hanyatt, karunkat a fej fölé helyezve. A lábunkat — mindkettőt — tegyük egy oldalra. így a test félhold alakban van. Kis idő után egyenesen fekszünk, majd a másik oldalon hasonlóképpen helyezkedünk el. Hamarosan érezni fogjuk, mennyivel jobb a légzésünk, milyen jólesett ez a fajta lazítás, és az utána következő alvás is nyugod- tabb lesz. Az alkohol — sejtméreg Örömünkben, bánatunkban iszunk. No, nem vizet, hanem alkoholtartalmú folyadékokat, amelyeket az élvezeti cikkek közé sorolunk. Mik ezek, milyen élvezetet nyújtanak? Ide tartozik a dohány, a kávé, az alkohol és bizonyos értelemben egyes gyógyszerek is. Ha megvizsgáljuk az elmúlt tíz év fogyasztási adatait, akkor megdöbbentő kép tárul elénk. Minden orvosi intelem ellenére évről évre több élvezeti terméket fogyasztunk. Az alkoholtartalmú italokat fölöttébb szeretjük; a világranglistán az elsők között vagyunk. Vajon járható útja-e az ivás a búfelejtésnek vagy éppen az örömünneplésnek? Mit szólnak ehhez az orvosok? Az alkohol nagyon erős sejtméreg! A máj igyekszik hatástalanítani, elbontja. A rendszeres, túlzott mértékű alkoholfogyasztás esetén elsősorban a gyomor- ás bélrendszer és a máj károsodik. De megtámadja a közA több szabad időt sokan új lehetőségnek tekintik a család életében. S valóban, új lehetőség! De mire? Ugyanúgy, mint eddig a vasárnap volt, lehet szomorú és lehet vidám, lehet értékes tevékenységre vagy elmélyülésre szánt idő, de lehet fárasztó háztartási munkákra koncentrálódó, meghosszabbított második műszak, vagy megint csak a kenyérkereset ideje ... A szombati és a vasárnapi munkaszüneti napok összevontan — különösen egyéb ünnepekkel meghosszabbítva — másfajta tervezésre, hosz- szabb távú időbeosztásra késztetik a családokat. El kell szakadni a korábbi hé! végi hagyományoktól, az újonnan megnyert időt újfajta programokkal kell megtölteni. ,.Változtasd meg élted” — hangzik a ritkaszép Rilke- verssor. A hosszú hét vége lehetővé teszi azt, hogy több időt töltsünk a szabadban. A rövid sétát felválthatja a kirándulás, a kirándulást egy- egy utazás. Sokaknak — főként a gyerekeknek — csak a nyári vagy más iskolai szünidő adott módot eddig arra, hogy hosszabb időre kiszakadjanak a megszokott környezetükből. A vasárnaponti idegrendszert és az összes többi szervet sejtet is. Gyengülnek a reflexek, romlik a mozgások összeren- dezettsége. A viszonylag gyorsan bekövetkező személyiséghanyatlás folytatásaként több éves, évtizedes alkoholivás után nagymértékű emlékezetromlás, értelmi hanyatlás következik be. Az alkoholista testben és lélekben egyaránt kárt szenved. Ingerült, kötekedő lesz. családi élete megromlik. Megbízhatatlan, s egy bizonyos pont után használhatatlan. felesleges emberré válik. A bűnözők jelentős része alkoholista! Bizonyára mindenki ismeri valamelyiket a következő mondások közül: ,a sör folyékony kenyér”. ,.a bor vérrré válik”, „a pálinka erőt ad”. Valóban, az alkoholnak van némi energia- (kalória) értéke de minden korty mérgez is. Amig az ennivalók fokozatosan bomlanak le, emésztődnek, szívódnak fel szervezetünkben. addig az alkoholtartalmú italok. pok többségét a négy fal között, a házuk táján vagy a közvetlen közelükbe eső környéken élték, ugyanott vagy nem sokkal távolabb mint a hétköznapokon. Mos távolabbra is eljuthatnak a családdal és a barátokkal együtt, s ha a nagyvilágot nem is, hazájuk addig ismeretlen tájait felfedezhetik. A séta divatjamúlt jelenséggé vált napjainkban. Ha dolgunk van, sietünk. ló- tunk-futunk ügyeink után, ha nincs mit tenni lődör- günk, s eközben elfeledtünk csak úgy sétálgatni, egy ismeretlen városrészben, a közeli hegyekben, vízpartokon. A séta pihentet, s utána hazatérve jólesően megmozgatott tagjainkkal sokkal könnyebb hasznosan tevékenykedni, vagy akár nyugovóra térni. A kirándulás kitűnő alkalom a hosszabb családi együttlétre. Egy-egy kirándulás felér egy-egy felfedezéssel, hiszen ki mondhatja el magáról, hogy ismer minden erdőt, minden vidéket, minden történelmi nevezetességet szűkebb pátriájában? A gyerekek különösein szenvedélyesen szeretik az újat, szemügyre venni ismeretlen vidéket: boldogak, ha egyszer vendéglőben ebédelhetnek, vagy szalonnát süthetvalósággal belerobbannak szervezetünk minden sejtjébe. hamar elérik testünk legtávolabbi pontjait is. A szakemberek szerint a gyomorban érzett égető meleg, az étvágyat fokozó savképződés: villámlás, amelyet gyorsan követ a mennydörgés vagyis az agyra kifejtett közvetlen hatás. Erősnek érezzük magunkat. de valójában nagyon gyengék vagyunk. A pálinka felmelegíti a szervezetet — vallják sokan. Az igaz. hogy az alkoholtartalmú italok első kortyai után az erek hirtelen kitágulnak. és a vérbőség következtében úgy érezzük, hogy egész testünkben forróság van. De ez csak pillanatnyi érzés. Ezután gyors lehűlés következik be. Mivel a hőszabályozó és érzékelő központ többnyire hibásan működik, a részeg, ittas ember alig veszi észre, hogy teste lehűlt. így könnyen megfázhat, sőt sokan így szenvedtek fagyhalált is. Dr. Katona Edit élted“ nek az erdei tisztáson. De szükségük van a szüleikre, olyan felnőttekre is. akik ismernek egy-egy barátságos, romantikus helyet a Mátrában. a Bükkben. Érdekfeszítő program a növényritkaságok megtekintése hazánk arborétumaiban s nemcsak érdekes, de tanulságos időtöltés is az erdők, mezők virágainak, növényeinek gyűjtése, meghatározása. A gyermekeket nevelni kell a természet szeretetére. és a szeme elé táruló növény- és állatvilág értékelésére. Az élővilággal való megbarátkozás gyorsabb és tartósabb lesz, ha a gyermekek nemcsak egy-egy iskolai tanóra kereteiben ismerkednek a természettel. Nem restellni való. ha a szülők térképpel a kezükben vágnak neki az idegen tájaknak. De az sem baj ha kéthetente — vagy havonta ugyanazt a helyet keresi fel a család. Kirándulás, séta, utazás során közös élményekhez jutnak mindahányan. A hosszú hét vége időbeosztása így nemcsak új tájak, a természet, a műemlékek jobb megismeréséhez vezethet el, de hozzásegít egymás arcának új helyzetekben történő felfedezéséhez. önmagunk jobb megismeréséhez is. „Változtasd meg Uj sapka regiből Nagy divat a barrett-sap- ka. Egyszerűen átalakítható egy svájcisapkából, ha a karimájára széles pántot varrunk, s úgy húzzuk a fejünkre, kicsit féloldalasán. Minden idei barrett díszes. Akár csak egy szegőpánttal, de díszíthetjük kis angolmasnival is az oldalán. A szegőpánt lehet ripszszalag. de bőrcsík is. Még a kötött sapkára is varrhatunk széles pántot: hasonló színű, triplán szabott, steppelt vászonból. Ha van két közepes vastagságú anyagból alakítás után megmaradt kabátujjunk, könnyen szabhatunk, varrhatunk belőle barrettet — a rajz szerinti módon. A tányéríbrmájú tetőt — ami tetszőleges nagyságú lehet (minél nagyobb, annál divatosabb) — kiszabjuk az egyik ujjból. a hozzá illesztendő alsó karimát, amelyiket belül a fejbőségnek megfelelően kikerekítünk — a másik ujjból. Ehhez a belső kerekítéshez varrjuk hozzá a fejbőségünkhöz illő pántot, s némi díszítés után — kész az idei szezon legdivatosabb fejfedője! Gánica, Prósza ... Legjobb receptjeim A régi ételek kategóriájába az egri Szabó Gabriella a következő recepteket küldte be: TYUK, EGRIESEN. Hozzávalók: 100 dkg tyúk. 8 dkg zsír. egy fej (közepes) vöröshagyma, ízlés szerint paprika, köménymag, só, 60 dkg savanyú káposzta, babérlevél. 0,25 dkg liszt 1 pohár tejföl, 10 dkg szalonna. A finomra vágott hagymát meleg zsírban rózsaszínre pirítjuk, majd elkeverjük benne a paprikát, s beletesszük a feldarabolt tyúkot. Rövid ideig pörköljük, majd — mindig kevés vizet adva alá — mérsékelt tűzön, fedő alatt pároljuk. Közben sózzuk, ízesítjük köménymaggal és az összevagdalt fokhagymával. Amikor a hús már félig megpuhult, zsírjára pirítjuk és hozzátesszük a levétől kicsavart savanyú káposztát is. Jól összekeverjük a hússal, és kevés vizet, vagy csontlevet öntünk hozzá. Fedő alatt készre pároljuk, kihabarjuk a tejföllel és jól felforraljuk. Tálaláskor a mély tálba tett tyúk tetejére érdemes sült szalonnát tenni, s annak levével meglocsolni, (illetve zsírjával!) a húst. GÁNICA. Hozzávalók: fél kg liszt (csak kukoricaliszt jó!) 20 dkg szalonna, 1 fej vöröshagyma tejfel (1 pohár), ízlés szerint só. A ‘kukoricalisztet vízben megfőzzük, közben megpirítjuk a szalonnát, a hagymát, s annak zsírjába beleszaggatjuk a nudlira vágott kukoricatésztát. Megrázzuk a tálat, léöntjük tejföllel, s kisütjük. BÖJTI DARANYALKA LEVES. Fél liter árpadarát 2 liter vízzel és 12 dkg vajjal lassan főzünk két órán keresztül,. majd egy negyed liter tejfölt, ecetet teszünk hozzá., sózzuk, s rozmaringgal ízesítjük. Apuk» mesél... fA szerző felvétele — K. S.) Hol volt, hol nem volt... Mit meséljünk a gyerekeknek? „Mesélj ...” — gyakran kérnek így bennünket a gyerekeink, de időnként bizony előfordul, hogy meséink értetlenségre találnak, és a lurkók ki is fejezik nemtetszésüket. Mindezt elkerülhetjük, ha tudunk néhány fontos tényt, mert sajátos összefüggés van a mesék egyes típusai és a gyerekek életkora között. Az egyik nagy tévedés, hogy a gyerekek első meséi a tündérmesék. Ez nem így van. A két-három évesek zömének hiába beszélünk a varázslatokról, a csodálatos hősökről és a nagy átváltozásokról. Ök csak azt értik és érthetik meg, ami velük is megtörtént. A képzeletük ekkor még nem teszi ugyanis képessé őket a meg nem élt helyzetek átélésére. Általában azt szeretik, ha a mese róluk, vagy az ismerősökről szól. Az újraátélt, egészen hétköznapi események megmozgatják a gyermek képzeletét, emlékezetét. Később már nem fontos, hogy a történet személy szerint róla szóljon. Elég, ha általában hall a gyerekekről. az ő világához tartozó tárgyakról vagy emberekről. Innen jut el meglehetősen hamar az egyszerűbb csodás elemek megértéséhez és élvezetéhez. Az állatokról szóló elbeszélések az első igazi mesék. A három-négyéves gyerek kíváncsian figyeli az állatok életét, ezek „emberi” magatartását. Négy-ötéves korra érdeklődése fokozatosan a tündérmesék felé fordul. Ezért is nevezik ezt az életszakaszt egyes pszichológusok és kutatók „mese-kor”-nak. Erre az időre alakul ki a nebulók „mese-tudata”. Képes arra, hogy a mesét és a valóságot megkülönböztesse. Ugyanakkor a mesében minden lehetséges, a kis és nagy álmok teljesülnek. A beleélő, elrévülő hallgatás közben tulajdonképpen kompenzál — a mesében minden megeshet vele. ami a valóságban nem történhet meg. A gyermeki világ szűkös keretei szinte szükségletévé teszi a mesehallgatást. Az óvodás ülhet kocsiban, de nem vezetheti; kérésnek tesz eleget, de igazából nem irányíthat — főleg a nagyobbakat nem —, és még az igazságtalanságokat is el kell szenvednie, de maga nem oszthat igazságot. Ezek a feszültségek a mesehallgatás révén feloldódnak, s elképzelései legalább a mesében teljesülnek, melyeknek legnagyobb erénye ebben a korban az, hogy sok bennük az azonosulásra alkalmas hős és helyzet. Ezekbe beleélve magát az 5—6 éves, kárpótlást kaphat, és így akarva-akaratlanul fenntartja érzelmi egyensúlyát. A tündérmesékét kedvelő nagycsoportos már kezdi megérteni a népmesék kissé régies, nehézkes nyelvezetét, furfangos történeteit is. Olvassunk nekik humorosat is. mert nagyon szeretnek nevetni. Közeledvén az iskoláskorhoz, egyre jobban kedvelik az izgalmakat, majd az ezt követő megoldásokban a „boldog-vég” motívumot. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy eljött a hosszú, Illetve folytatásos mesék ideje, sokáig képesek figyelemmel kísérni a történéseket, a bonyodalmakat. Régóta vita tárgya, hogy szabad-e az óvodásnak ijesztő történeteket mondani? Ma már az a szakemberek álláspontja, hogy akkor lehet, ha a mese-tudat kialakult a gyerekben, tehát képes a valóságot és a mesét megkülönböztetni. De este, lefekvés előtt ezt sose tegyük — nyugodt, békés álomra van szüksége. A mese azért is fontos a kicsik életében, mert az ismeretszerzés egyik forrása. A legtöbb mese megfelel a gyermeki személyiségnek. Mindig az apróságok egyéniségéből induljunk ki. — Nagyon fontos az ő ismerete, hiszen nem mindegy milyen érzelmeket mozgatunk meg benne. Van olyan, akinél a mese izgalma az elmondás után feloldódik, a másikban a félelmetes epizódok szorongást váltanak ki. Figyeljünk erre. A gyermek másfajta tevékenységeiben, a játékban is alkotó munkát végez, a mesehallgatás révén a befogadásra neveljük, ami aztán a rao- zlnézés, a színházlátogatás során később továbbfolytatódik. Csapó Ida Összeállította: Szüle Rita
