Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-27 / 98. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 27., szombat S. ÚjlörincfalvD Valamikor, reges-régen eit egy Lőrinc nevű püspök a Tisza mentén. A folyó árterében egy szigetecskén építtetett néhány házat; Úhalász lett a kis falu neve. Később aztán terebélyesedett, mind több halász, földművelő épített a környéken házat, s a települést Ü jlörincf alvónak nevezték el. így szól a legenda, igy mesélték el nekünk azok, akik ma itt élnek. A Poroszlói Közös Községi Tanácson Kurucz Tamás elnökkel beszélgetünk: — A termelőszövetkezet összevonása idején kapcsolták társközségként hozzánk Üjlőrincfalvát. Indokolt is volt ez. hiszen mindössze 332 állandó lakosa van a falunak. Az emberek megértették az intézkedést, még örültek is neki. hiszen a poroszlói tanács jó gazdája településüknek. Az áfésznek van helyben vegyesboltja, italboltja, öregek napközi otthona is létesült. A gyerekeket iskolabusz hozza, viszi a központba. — Mi jellemzi a községet? — Mai szóval élve: elöregedett falu. Hatvan-nyolcvan év közöttiek élnek itt. csupán néhány fiatal építkezik. Általában évente egy családi házat húznak fet. Ám érdekes, erősen él a lokálpatriotizmus az itteniekben. azon igyekeznek, ne csökkenjen a lakosság lélek- száma. Nem egy szülő segít a gyerekeinek abban, hogy itt telepedjenek le. — No és ne feledkezzünk el arról a tervről, hogy üdülőkörzetté nyilvánítanák e területet, — veszi át a szót Monoki Lászlóné vb- titkár. — Nagyon szép a környezet, Újlőrincfalvától hat kilométerre folyik a Tisza. A tervek — társadalmi munkában — már régebben elkészültek, a kivitelezésre azonban még nincs pénz. Az elképzelések szerint itt horgászparadicsom lenne, lehetőség nyílna hétvégi házikók építésére is. Az érdeklődés egyébként máris nagy. több vállalat adta be igényét üdülő létesítésére. A hely is alkalmas — ezt már a vadkempingezők is felfedezték — motorcsónakversenyeket lehetne rendezni a Tiszán. Ú jlörincf alván 148 lakóház van, közülük mintegy tizenötöt vehetnek meg hét- végi üdülőnek. Bejártuk a festői szépségű falut. Az utak mentén már rügyet fakasztottak a fák, a házak előtt és a kiskertekben szorgos munka folyik. Ásóznak. gereblyéznek. Kurucz Tamás tanácselnök: Üdülő céljára lehet venni házakat Monoki lászlóné: Elöregedett a falu valót 30—120 ezer forint között vehet meg valaki. Popor Demeterné: Sok a munka a szarvasmarhákkal, de megéri ültetik az emberek a palántákat. Tavasszal itt a napnak is dolga van. Fejes Gáborék portáján alakul-készülődik az új élet. A kertben néhány hónap múlva már friss zöldség, saláta. paprika, paradicsom virít, a család asztalára kerül a saját termésű gyümölcs. — Itt születtem Üjlőrinc- falván, azóta is itt élünk, — mondja Fejes Gábomé. A termelőszövetkezetben dolgozunk, s mondhatom, megtaláljuk a számításunkat. — Miért jó itt élni? — Nemcsak a táj, az emberek is idekötnek. Tudja, Üjlőrincfalván alig vagyunk többen háromszáznál. Mindenki ismer mindenkit. Itt nincs viszály a szomszédok között, nincs veszekedés, ellenségeskedés. Szeretjük a falunkat. És ami nagyon fontos, az emberek segítik egymást a bajban. A férj inszeminátor a tsz- ben: Fejes Gábor: ötven-hatvan kilométert is bejárok — Most van a munka dandárja. A TBC ellen oltják a szarvasmarhákat, segítek az állatorvosnak. Bejárok Poroszlóra, egy nap ötven—hatvan kilométert is meg teszek, mire végzek a dolgommal. — Itthon mivel telik az idő? — A háztájiban dolgozunk. Van négy tehenünk, visszük a tejet a begyűjtőbe minden áldott nap. Üjlőrincfalván egyébként is nagy hagyománya van az állattartásnak. Van, aki negyven liter tejet is lead naponta. Beszélgetünk a szomszédokkal is. Mind azt mondják, ők már csak falun tudják elképzelni az életüket. Itt helyben megtermesztik a krumplit, a zöldséget, a baromfiudvarból, a sertésólból kerül a hús a vasárnapi asztalra. Mondják, az is előny, hogy olcsóbb itt a lakás. Egy hétvégi háznak öreg ház udvarán öreg kutya csahol. No, nem mérgesen. inkább barátságos kíváncsisággal fogadja a hívatlan vendégeket. A tornác előtt kis zsámolyon öreg- anyó. özvegy Berecz Józsefné: — Hetvenötöd ik évemet taposom, lassan fogy az erőm. Azelőtt harminc hízóval is bírtam, most már nehezemre esik hat órakor felkelni. Van azért még malackám, baromfim. azt ellátom. Vénnek ez is elég. Szót ejtünk a világ dolgairól, Berecz néni nekikeseredik : — Én még mindig várom vissza az uram a háborúból. Elvitték a Donhoz, nem jön az már haza. Az anyám is özvegy volt, szomorú így az élet. A gyerekek jelentik az örömet, meg az unokák. Nekik adom a pénzem, nekem elég az a 2400 forint nyugdíj.. . — Most már pihengetéssel telik a nap? — Megfőzök én még most is! Húsvétkor bárány, csirke volt. Meg a tévét nagyon szeretem. Csak akkor haragszom ha a háborúról beszélnek. Üjlőrincfalván tizenegy utca van. S bár jobbára idősek lakják, a porták szépek gondozottak. Popor Demeterek új családi házban élnek. A fiatalasszony fogad: — Itt születtünk, falubeliek vagyunk a férjemmel. öreg néne. öreg kutvuv ... Tizenhárom éve házasodtunk. Áfész-felvásárlóként dolgozom: tojást. baromfit hoznak többnyire az emberek. a libáról már lemondtak, nem volt kifizetődő. — A kereset mellé van kiegészítés is? — Hat szarvasmarhánk van, az állatforgalmiva! szerződtünk. Volt, mikor 10—15 ezer forint is bejött havonta, bár nem tiszta a jövedelem a tsz nem biztosít tápot. A munka, az persze megvan vele. Négykor kelünk, hatkor megy ki a csorda. Alázatos Sándor, a csordás mostanában ötven tehenet is kihajt. Régebben ugyan több volt. de a fiatalok már nemigen foglalkoznak marhatartással. Érthető. Itt nincs olyan, hogy elmegyünk nyaralni, a jószágot nem lehet magára hagyni. A tizenhárom év alatt egyszer voltunk Hajdúszoboszlón, akkor apámék vállalták el. Bekukkantunk a vegyesboltba. Berecz Tibor boltvezetőtől megtudjuk, hogy havonta 320—380 ezer forint a forgalma. Tőkehúst nem árul. azt Sarudon, Poroszlón veszik az emberek. A kenyeret is innen kapják, van aki egyszerre nyolcat is megvesz. hiszen nem érkezik mindennap friss Egyébként nincs panasz az ellátásra, télen narancs is volt bőven. A falu másik „központja" a posta. Lutner Ernőné, Marika a postamester, kicsit gazdája is a településnek. Lutner Ernőné: Csendes, nyugodt az élet (Fotó: Perl Márton) Ügyes-bajos dolgaikkal felkeresik az itteniek. — Néha egész kupaktanács alakul ki a postán. — módja. — A boltba menet megállnak az asszonyok beszélgetni. meghányni-vetni a világ sorát. Jönnek az újságokért, harminckétféle jár egyébként a faluba, huszonnyolc Népújság. Nagy a levélforgalom is. legmesszebb- ről Angliából, meg a tengerentúlról érkezik küldemény. — Mindenkit ismer itt. Miért szeretnek Ü jlörincf alván élni az emberek? — Csendes, nyugodt az élet, látjuk munkánk gyümölcsét. És, nem túlzás, úgy éreztük: összetartozunk. Mikes Márta A napnak is dolga van
