Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-25 / 96. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 25., csütörtök 3 Ha egy forint befektetés négy forint hasznot hoz. az bombaüzlet. Mivel az értékelemzés többnyire ilyen arányban hoz hasznot, a nyugati országok sajtója gazdasági bombának nevezi. Az eljárás futótűzként terjedt el a fejlett ipari államokban. Eljutott hazánkba is. nálunk azonban csak kocogósan hódít. Az értékelemzés lényege: egy szakértőkből álló csoport egy adott termék vagy eljárás funkcióit összeveti a költségekkel, az utóbbi csökkentésének céljával. Futótűzként hódit — külföldön Miért hasznos az értékelemzési A Csomagolóanyagok Gyárában feltűnt, hogy két termékük — az élelmiszerek vákuumos csomagolására kifejlesztett Vákuufol és az egyszer használatos orvosi eszközök csomagolására szolgáló Medifol — fedezte túlontúl elmarad az átlagostól. (Fedezet: a közvetlen költségekkel csökkentett árbevétel.) Magyarán: előállításuk nagyon sokba kerül. Valóban bombaüzlet Az értékelemző csoport lé. pésről lépésre elemezte az előállítás folyamatát, s napnál világosabban kitűnt, hogy a szóban forgó fóliák előállítása közben hol nőnek indokolatlanul a költségek, melyek a pazarló láncszemek a gyártósorokon. A gyárigazgató tájékoztatása szerint világossá vált az is. hogy a minőségellenőrzés nyersen szólva csapnivaló. — Félreértés ne essék, nem a meósok lel. kiismeretlenek, hanem a minőségellenőrzés szervezete rossz. A gyártás közbeni hiba rendre későn derült ki. Természetesen átszervezték a meót, ma már a hibát szinte a keletkezésével egyidőben észreveszik. Az értékelemzésnek köszönhetően a 2 millió forintnál kevesebb befektetés 10 milliónál több megtakarítást ered. ményezett a gyárban. A Taurus Gumiipari Vállalatnál többek között a gumiabroncsbelsőt vették szemügyre az értékelemzés módszerével. A gumiabroncsok gyártásának színvonala ugyanis kiváló volt, a hozzájuk szükséges belsőké azonban nem. Ma már természetesen az. Az eredmény pénzben számolva: 5 mii. lió forint egyszeri befektetés, évente 22 millió forint megtakarítás a tömlőgyártásban. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár a technológiai energiafelhasználásnak a Balatonfűzfői Nitro- kémia Ipartelepek a kisméretű fénycső lámpatest előállításának, a Borsodi Vegyi Kombinát a pvc-ablakprofi- lok gyártástechnológiájának. a Lábaitlani Papírgyár a Crepto egészségügyi papír elkészítésének folyamatát elemezte, a módszernek köszönhetően az előzőekhez hasonló sikerrel. A könnyűipar 1982-ben több mint HO millió forintot fordított a módszer alkalmazására, ennyi pénzen több mint 250 terméket és eljárást elemeztek. A jórészt szellemi befektetés kimutat, ható haszna: 700 millió forint. Valóban bombaüzlet. Kötöttségre panaszkodnak Kérdés, a nyilvánvaló előnyök ellenére miért nem hódít az értékelemzés nálunk is rohamosan? Az értékelemzés iránti fenntartásokat az ipari vezetők közül sokan azzal ma. gyarázzák, hogy az nem felel meg a magyar mentalitásnak. A szemléletesség kedvéért vegyünk példát a futball világából. A legendás magyar aranycsapat mérkőzéseit elemezve a neves edzők megfogalmazták a logarléccel — újabban számítógéppel — eltervezett játékstílust. Ebben nincsenek kötött posztok, ámde kötött játékvonalak vannak, azok centiméterre és másod, percre kiszámítottak. Egy- egy támadás előre begyakorolt terv szerint történik. (Ha mondjuk a jobbhátvéd indít, a balszélső már rohan is az ellenfél kapuja felé, s ott is pontosan a 11-esre, mert tudja, hogy 30 másodperc múlva jobbszélről odaérkezik a labda.) Ehhez azonban — mivel fél csapatra való virtuózzal a hajdani magyarok óta senki nem számolhat — elképesztő erőnlét és vasfegyelem szükséges. A mieink általában képtelenek alkalmazkodni ehhez a stílushoz. Az ilyen erős kötöttségeket nem viselik el. a pályán játszani is szeretnek és nemcsak robotolni. Visszatérve témánkhoz, az értékelemzésnek az a módszere került hozzánk, amely centiméterre és másodpercre kiszámított, nem ad mozgásteret az egyénnek. A legtöbb ember ódzkodik ettől nálunk. Ha vállalja is, egy idő után nem az eredmény elérésére vágyik, hanem arra, hogy minél hamarabb túl legyen rajta. Ügy két éve a Produktorg Szervezési Vállalat, az Ipari Minisztérium támogatásával az értékelemzés szabadabb formáját gyakorló amerikai—angol Maynard Ltd-vel keresett és talált kapcsolatot. A Maynard-el- járás lényege: a feladat elvégzéséhez elengedhetetlen teendőket pontosan elő kell írni, azon belül viszont tág tere nyílik a fantáziadús alkotásnak. A legolcsóbb módszer Az értékelemzés hasznára a felső irányító szervek felfigyeltek,. támogatják azt. Jellemzőül: az Ipari Minisz. térium a már említett segítségen túl tavaly a közismert devizaszűke ellenére 20 ezer dollárt bocsátott a Produktorg rendelkezésére, hogy azon a vállalat az igazgatási költségek csökkentését ígérő értékelemzői tudást és tapasztalatot vásároljon. A vállalati terme, lés költsége — a közérthetőség kedvéért leegyszerűsítve — három részből te. vődik össze: a vásárolt anyagok és alkatrészek árából, az új termék előállításához szükséges munka értékéből, és az adókkal, nyereséggel együtt számolt vállalati rezsiből. Ez utóbbi köztudottan tekintélyes teher a gazdálkodásban. Az értékelemzés annak csökkentését is eredményezheti. mégpedig beruházások nélkül. Az értékelemzés megismerése óta eltelt egy év csak a bemutatkozására volt elegendő. Kérdés, a módszer szabadabb formája gyorsabban hódít-e a közeljövőben, mint eddig a kötött változat? Válaszként annyi mondható: a sikernek az az első és legfontosabb feltétele, hogy a gazdálkodó egységek érdekében álljon a költségek csökkentése. Más oldalról nézve: minél inkább szigorodnak a gazdálkodás feltételei. minél inkább kemény lesz a még ma is jobbára puha költség-forint, annál inkább hódít Magyarországon is az értékelemzés, mint a költségek csökkentésének legolcsóbb módszere. M. M. Gólyahír, gépek, fóliák, segítőkész lovak Nagyüzem a tavaszi határban T avass, végre tavasz! ■ — szólhatnánk fellélegezve a hosszúra nyúlt, szigorú telet végre feledve, de íme: napjainkra már szinte nyarat idéz a felgyorsult, talán már önmagát behozni kívánó idő. Mindenütt, ahol csak lehet — s ugyan hol ne lehetne? — dolgoznak, munkálkodnak: ember, technika, s a végre újfent felfedezett valódi „lóerő”. Tavasz lett, sugaras, jó idő, zöldellő, reményekre, eredményesebbre mind alkalmasabb. És ezzel élnek, élünk is mindenütt, ahol csak erre alkalom akad, tehát a földeken, na meg a már bevált fóliasátrak alatt. Szemet-lelket gyönyörködtető élményben lehet ma részük mindazoknak, a'kik a határt járják: szépen zölden az őszi vetés, a magot most befogadó, jól előkészített. gyúrótábla simaságú barna földek nemcsak kellemes, de reményteli látványt is nyújtanak egyben Ám arról, hogy vágyainkból. kissé bizony visszafogott elképzeléseinkből végül majd mi valósul meg, természetesen korai lenne még szólni. De hitet ad, hogy újra gólya suhan a megművelt föld felett, hogy több gazdaságban — így a Zagyva Völgye Termelőszövetkezetben a már beváltak mellett új gépek segítik a munkát. (Felvételünkön Albert Mihály és Imre Ernő az új CYCLO AIR 800 típusú vetőgép ösz- szeszerelésén és beállításán dolgozik.) És a jól bevált fóliák! Csupán a Horti Kossuth Tsz területén húsz nagyméretű található ezekből ; alattuk összesen 15 ezer négyzetméteren 0 millió pa rád i csőm palántát gondoznak ügyes asszonykezek. így nem lesz akadálya a májusi szabadföldi kiültetésnek. Az pedig, hogy reneszánszát' éli újna az immár régen bevált lóerő — már nem is meglepetés: a képünkön látható Tóth István, nagy- gombosi nyugdíjashoz hasonlóan, aki hű társával. Gyurival, zöldségvetemény- hez készíti elő a talajt, számosán és sok helyen hívják segítségül a jó lovat, a régi barátot. (Szabó Sándor felvételei) BÍZNI a közvetlen főnőkben, vagy félni tőle? A személyi érdek és a tekintély A közelmúltban közvetlen és közvetett formában is igyekeztünk a címadó témakörben gazdagítani tapasztalatainkat. Ifjúsági parlamentek, személyes beszélgetések során, és kérdőíves módszerrel több száz fiatal véleményét, cselekedetét elemeztük abból a szempontból, hogy miként ítéli meg a KISZ-szervezet egyéni érdekképviseleti tevékenységét. A KISZ-nek joga és köte- lessége is, hogy segítse tagjainak és minden fiatalnak az egyéni törekvéseit, céljait elérni. Természetesen az egyéni érdekképviseletre is igazak ugyanazon normatívák, mint a közösségiek esetében. Melyek ezek? A megalapozott, reális és alapvető fontosságú szükségletek kielégítéséhez kell a szervezet erejét latba vetni; a reális, de egyelőre megvalósíthatatlan törekvések feltételeinek megteremtésén munkálkodni és az irreális igények megvalósítha tatlanságáról meggyőzni az egyént. Gyakran éri vád az ifjúságot, hogy céltalanul él. Nos, ennek ellentmondanak tapasztalataink, amelyek szerint a fiatalok döntő többségének cselekedeteit rövidebb és hosszabb távú céljaik vezérlik, elvétve találkozunk olyánokikal, akik csak sodródnak az eseményekkel. Mit tesznek a fiatalok vágyuk valóra váltásáért? Mit tesznek a fiatalok vágyuk valóra váltásáért? A célok és a szabad idő hasznosítása közötti szoros ösz- szefüggésről tanúskodik elemzésünk. Szinte minden lakásra gyűjtő szabad idejének jelentős részét pénzkeresésre fordítja. örvendetes. hogy sok olyan fiatal van, aki „szellemi beruházásra” törekszik (érettségi, technikusminősítő. szakmérnöki, nyelvvizsga megszerzése). Az ő esetükben áz olvasás, a szervezett és önképzés, a nyelvtanulás tölti ki a szabad idő nagy részét. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a fiatalok többsége nem várja a csodát, hanem felelősen cselekszik. Ki jut üdülőjegyhez, ki kap kitüntetést, ki vehet részt továbbképzésben? Az efféle kérdésekre általánosítható az a válasz, hogy aki megérdemli, akinek szüksége van rá. Az üdülőjegyhez jutok, a kitüntetettek, a továbbtanulók között igen nagy arányban találhatók azok, akiknek munkájára nagy szüksége van a gazdasági egységnek — hiányszakmában dolgozik, társadalmi tisztségviselő. Az is növeli az egyén esélyeit e javakhoz való jutásban, ha az illető tapasztaltabb dolgozó, és jól el tud igazodni vállalata, intézménye viszonyaiban. Ezek bizonyíthatják a megbecsülést, de a nyilvánosság hiányának is lehet a jele. Elgondolkodta- tó tanulság, hogy a fiatalok meghatározó része ügyesbajos dolgaival leginkább a közvetlen főnökéhez fordul segítségért, és legkevésbé bízik abban, hogy a rendelkezésre álló jogi és demokratikus fórumok valamelyikén nyerhet orvoslást gondjára. Ennek oka lehet a közvetlen főnök iránti bizalom, esetleg a retorziójától való félelem. Arra a kérdésre, milyen erkölcsi elismerésben részesült, az igennel válaszolók több mint kétharmada elsőként azt a sikert jelölte meg, amelyet valamilyen formában szőkébb közösségétől kapott (megválasztották valamilyen tisztségre), majd ezt követték a kitüntetések, a könyvjutalmak és a juta- lomutak. Hogy az elismerésnek mekkora jelentőséget tulajdonítanak a fiatalok, arra elég szemléletes példa, hogy az 1975-ben a KISZ- től kapott 12 napos bulgáriai jutalomút még 1984-ben is elismerésre méltó az Ifjúsági Ház egyik dolgozója részéről. A KISZ érdekképviseleti tevékenységét a közvetlen környezet tapasztalatai alapján a fiatalok döntő többsége jónak tartja és a továbbfejlesztést a meglévő lehetőségek kihasználásában látja. A megkérdezettek jelentős része úgy tartja, hogy a fiatalok nem ismerik eléggé lehetőségeiket, jogaikat. Az érdekérvényesítésben jelentős szerepe van a KISZ-vezető félkészültségének, tekintélyének, tapasztalatának. Tekintve, hogy az alapszervezet titkárai 2—3 évente cserélődnek, visszatérően kell foglalkozni az érdekvédelmi jogosítványok feldolgozásával és az érdekérvényesítés tapasztalatainak átörökítésével. A dolgozói terület KISZ- szervezetei számára új helyzetet teremt és új feladatokat jelent a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése. Ez teszi szükségszerűvé, hogy a KlSZ-szerveze- tek elemezzék érdekképviseleti munkájukat, s bízom benne, hogy az általam leírt általánosítható tapasztalatokon túl, számos hasznosítható tanulságra bukkannak. Olyanokra, amelyek javíthatják az érdekérvényesítést, és vele együtt erősíthetik a KISZ tekintélyét. Gazsó László a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára
