Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-23 / 94. szám

1 NÉPÚJSÁG, 1985. április 23., kedd Megyei ünnepség Lenin születésének 115. évfordulóján Hárman a kitüntetettek közül: dr. Papp Lajos, Gyarmaty Ferencné és Novotny László vette át az ünnepségen (Folytatás az 1. oldalról) káért elismerő oklevelében 44-en részesültek, míg 21-en tá rgy j utalómban. Egyidejűleg adták át a po­litikai irodalom és a párt­folyóiratok terjesztési ver­senyében legjobb eredménye­ket elért pártszerveket meg­tisztelő vándorzászlókat, pénzjutalmakat is. Ezeket az egri városi pártbizottság, az egri V1LATI, a mezőtár- kányi tsz, illetve az egri Gép- és Műszeripari Szak- középiskola kapták. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival zárult. Utána a résztvevők az egri Lenin-szobornál főhajtással adóztak a géniusz emléké­nek, majd koszorúzás kö­vetkezett. A magyar és szov­jet Himnuszok elhangzása után a pártszervek részéről Kiss Sándor megyei és Pócs János városi titkár, az SZMT nevében Lévai Ferenc titkár. Gubán Dezső elnök, a városi tanács képviseleté­ben Békési József általános elnökhelyettes, dr. Bakos Antal elnökhélyettes, a KISZ megbízásából pedig Sós Ta­más megyei, illetve Farkas József városi első titkár he­lyezték el a koszorúkat. A Leniin nevét viselő szocialis­ta brigádok, úttörőrajok vi­rágcsokrokkal rótták le ke­gyeletüket. Ugyancsak hétfőn városi ünnepségeket is rendeztek, s megyénk számos kisebb településén, több munkahe­lyén szintén megemlékeztek Lenin születésének 115. év­fordulójáról. Skandináv békeparlament Az észak-európai országok békeparlamentje befejező­dött a svédországi Jönkö- pingben. Az elfogadott ha­tározatokban a tanácskozás résztvevői sürgették az atom­fegyverkészletek befagyasz­tását és nemzetközi szerző­dés megkötését a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról. A „népi gyűlésen” mint­egy háromszáz svéd, dán, norvég és finn politikus, köz­életi személyiség, tudós, szakszervezeti, nőmozgalmi és ifjúsági vezető vett részt. A békéért, leszerelésért, és haladásért küzdő fórumot most első ízben, svéd kezde­ményezésre hívták össze az ENSZ leszerelési kampányá­nak jegyében. A tanácskozás résztvevői teljes támogatásukról bizto­sították azt a tervet, hogy Észak-Európában atomfegy­vermentes övezetet alakítsa­nak ki. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Kistarcsai Gyára felvesz premizált munkakörökbe munkaügyi osztályvezetőt szakirányú felsőfokú végzettséggel, iparban eltöltött gyakorlattal számviteli osztályvezető-helyettest pénzügyi-számviteli főiskolai végzettséggel, gyakorlattal fonodái, festődéi művezetőt szakirányú végzettséggel és gyakorlattal, rendészeti és tűzrendészet! munkatársat szakvizsgával és gyakorlattal. Jelentkezni lehet a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár Kistarcsai Gyára személyzeti osztályán. Címünk: Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Kistarcsai Gyára, Kerepestarcsa, Szabadság u. 56. Gromiko és Csien Csi-csen megbeszélései Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter hétfőn Moszkvában fogadta Csien Csi-csen külügymi­niszter-helyettest, a kínai kormánynak a szovjet—kí­nai politikai konzultációkon részt vevő különmegbízott- ját. A megbeszélésen a két po­litikus a szovjet—kínai kap­csolatok jelenlegi helyzeté­ről és továbbfejlesztésének lehetőségeiről folytatott esz­mecserét. Andrej Gromiko rámuta­tott arra. hogy a Szovjetunió a múlthoz hasonlóan jelen­leg is jószomszédi és baráti, kapcsolatokra törekszik a Kínai Népköztársasággal. Felhívta beszélgetőpartnere figyelmét arra, hogy miként azt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a köz­ponti bizottság márciusi ülé­sén elhangzott beszédében, valamint Li Penggel, a kínai államtanács alelnökével folytatott megbeszélésen ki­jelentette, a Szovjetunió ko­molyan javítani akarja kap­csolatait Kínával, s a kölcsö­nös szándék megléte esetén ezt teljes mértékben lehetsé­gesnek is tartja. Az új brazil elnök programja Tancredo Neves halála után José Sarney alelnök lett Bra­zília új államfője. Képün­kön: az ötvennégy éves Sarney. (Népújság-telefotó — AP MTI — KS) Vasárnap este elhunyt Tancredo Neves megválasz­tott brazil elnök, aki beteg­sége miatt nem tudta elfog­lalni hivatalát. Tancredo Neves lett volna a százharmincöt milliós dél­amerikai ország első polgári elnöke a katonai kormány­zás huszonegy éve után. A brazil alkotmány rendelke­zései értelmében az elhunyt politikus utódja José Sarney alelnök. Brazíliában nyolcnapos hi­vatalos gyászt rendeltek el Tancredo Neves halála mi­att. José Sarney ügyvivő bra­zil elnök hétfői rádióbeszédé­ben ígéretet tett arra, hogy az elhunyt Tancredo Neves megválasztott államfő re­formpolitikáját valósítja meg hivatali ideje alatt. Az ötvennégy esztendős Sarney, — aki Tancredo Ne­ves helyét veszi át az ál­lamfői székben — felhívta a brazilokat, hogy nyújtsanak segítséget a „demokrácia és a szabadság biztosításához” az országban. Kijelentette, hogy a kormány mindent megtesz a nyomor enyhíté­sére és az évi kétszázötven százalékos infláció megféke­zésére. A politikus megígérte, hogy végrehajtja a Tancredo Ne­ves által tervezett alkot­mányreformot, amelynek alapján 1988-ban már köz­vetlenül, országos szavazá­son fogják megválasztani az ország elnökét. Belpolitikai tekintetben kilátásba helyez­te azt is, hogy mindent megtesznek a közbiztonság szavatolására és szembesze­gülnek az erőszakkal és az anarchiával. A megválasztott brazil el­nök halála miatt Portugáliá­ban ötnapos gyászt rendel­tek el: bejelentették, hogy az országot Antonio Ramalho Eanes államfő képviseli a temetésen. Ortega újabb kezdeményezése —( Külpolitikai kommentárunk j— Éber gyász MEGHALT TANCREDO NEVES, Brazília megvá­lasztott elnöke. A kormány nyolcnapos hivatalos gyászt rendelt el, de egészen biztos, hogy a hatal­mas, százharmincöt millió lalkosú ország népe en­nél jóval tovább emlékezik kegyelettel arra a nép­szerű, idős politikusra, akinek a neve remélhetőleg elválaszthatatlanul összefonódik egy huszonegy éves katonai uralom végével. A színpompás karneválok és a sivár szegénység földjén az elmúlt hetekben igazi emberi dráma zaj­lott le. Brazília népe eufórikus örömmel vette tu­domásul, hogy a parlament Neves személyében vég­re polgári elnököt választott. Mint tudjuk, a sors közbeszólt, az új államfő nem foglalhatta el magas hivatalát. Egy hónap alatt hétszer operálták meg. és most megjött a szomorú hír, amely Tancredo Ne­ves haláláról tudósított. A brazil alkotmány termé­szetesen megszabja az utódlás rendjét: az elnök aka­dályoztatása, betegsége, halála esetén az alelnöké az államfői bársonyszék. Mire e sorok megjelennek. Brazília nemzetgyűlése már eleget tett alkotmányos kötelességének és elnökké nyilvánítja az ötvennégy esztendős José Sarneyt. A dolognak ez a része te­hát, legalábbis pillanatnyilag, minden jel szerint rendben van. Az ország — és a szubkontinens — helyzetének ismerői azonban mégsem hessegethetik el maguktól a kísértő kérdést: vajon hosszabb távon nem válhat-e Tancredo Neves egyéni tragédiája Brazília politi­kai drámájává? LATIN-AMERIK AB AN az utóbbi időben több ha­gyományos katonai junta volt kénytelen átadni he­lyét a polgári politikusoknak és ez a folyamat jó­tékonyan hatott a tágabb térségre. A döntő fordu­latot az argentin változás jelentette és szinte jelké­pes figyelmeztetésnek tekinthető, hogy Argentínában éppen Neves halálával egyidejűleg kezdődik meg a „tábornokok pere”, a junta urainak bírósági fele­lősségre vonása politikai gyilkosságok egész soráért. Alfonsin, Argentína polgári elnöke a nyitány napján jelentette be, hogy „ellenfelei államcsíny végrehaj­tására akartak rábírni magas rangú tiszteket”. ELGONDOLKODTATÓ, hogy Argentínában, ahol pedig a kínzások és a Falkland-vereség után mély­pontra süllyedt a junta-mundér becsülete, még min­dig mozgolódik a hadsereg. Elgondolkodtató ez azért is, mert Brazíliában sem zárható ki ez a veszély, ahol a hadsereg „ereje teljében” várakozik a lak­tanyákban. Az alkotmány biztosítja ugyan a zökke­nőmentes utódlást, de a főtisztek sosem törődtek so­kat a nemzet alapokmányával, így Brazília számá­ra a gyász napjai alighanem az éber figyelem nap­jai is lesznek. Harmat Endre Genfi tárgyalások űrfegyverekről Argentínában államcsíny készült Daniel Ortega nicaraguai államfő ismét felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a Nicaragua el­leni fegyveres akciók támo­gatásával, és újítsa fel az ál­tala januárban megszakí­tott kétoldalú tárgyalásokat a mexikói Manzanillóban. Ortega vasárnap Juigalpa városban beszélt Managuától 130 kilométerre délkeletre. A nicaraguai kormány ha­tározottan elutasítja azt, hogy párbeszédet kezdjen az el­lenforradalmárokkal, de azokkal az amerikai kor­mányzati képviselőkkel kész asztalhoz ülni, akik őket irányítják — jelentette ki Ortega. Megemlékezés a deportáltakról A magyar zsidóság tragé­diája, a deportálások és tö­meges gyilkosságok évfordu­lója alkalmából vasárnap New Yorkban, a Park East zsinagógában emlékező is­tentiszteletet tartottak. Arthur Schneier főrabbi emlékezett meg a náci ha­láltáborok 600 ezer magyar zsidóáldozatáról, és rámu­tatott a túlélők felelősségé­re azért, hogy a tragédia ne ismétlődhessék meg töb­bé. Á főrabbi és az isten- tisztelet fő szónoka, Laszlo Tauber, a Magyar Zsidók Világszövetségének elnöksé­gi tagja élesen bírálta azt, hogy az Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan egy náci katonai temető felkere­sését tervezi nyugat-német­országi látogatása során. Rá­mutattak: az elnök egyen­lőségjelet akar tenni az el­esett SS-Ratonák és a kon­centrációs táborok halottai közé. A világszövetség vezetői beszédükben köszöntötték a rendezvényen jelen lévő Rácz Pált, a Magyar Nép- köztársaság állandó ENSZ- képviselőjét és Kocziha Mik­lós főkonzult. A szónokok el­ismeréssel szóltak a magyar kormány egyházpolitikájáról, és tisztelettel szóltak arról, hogy Magyarországon védik és ápolják a zsidóság egy­házi és kulturális örökségét. Az argentin polgári kor­mány ellenfelei államcsíny végrehajtására akartak rá­bírni magas rangú katona­tiszteket — közölte vasárna­pi televíziós beszédében Ra­ul Alfonsin elnök. Az argentin államfő bő­vebb részleteket nem közölt az összeesküvésről, csupán annyit mondott, hogy a tisz­tek visszautasították az in­dítványt és maguk jelentet­ték az ügyet. Raul Alfonsin hangot adott annak a véle­ményének, hogy a ország súlyos helyzete ellenére na­gyon valószínűtlen egy ka­tonai puccs eshetősége. Mind_ I azonáltal felszólította I Buenos Aires lakóit, hogy pénteken tömegtüntetésen biztosítsák támogatásukról a polgári demokráciát. Argentínában hétfőn kez­dődik az 1976-ban hatalom­ra jutott katonai rendszer kilenc vezetőjének — köz­tük három volt államfőnek — a pere. A tábornokokat gyilkosságokkal, kínzással és emberrablásokkal vádolják. A katonai kormányzás nyolc esztendeje alatt legkevesebb kilencezer ember tűnt el nyomtalanul a latin-ameri­kai országban. Amikor Raul Alfonsin 1983 decemberében átvette a hatalmat Argentí­nában, bizottságot hozott lét­re a katonai junták bűn­tetteinek kivizsgálására. Az Egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola TECHNIKUSKÉPZŐ TANFOLYAMOT INDÍT. Jelentkezés érettségi és szakmunkás­bizonyítvánnyal a tanfolyam­vezetőnél. Gépírni tudó adminisztrátort keres szerződéses alkalmazással egri telephelyére, és 4 órás foglalkoztatással adminisztrátort a füzesabonyi telephelyére a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat Éger-Füzesabonyi Állomása. Jelentkezni lehet: Eger, Trinitárius u. 1. Füzesabony, Kossuth u. 66. Az atom- és űrfegyver­zettel foglalkozó szovjet— amerikai tárgyalások kereté­ben hétfőn Genfben ülést tartott az űrfegyverzettel foglalkozó tárgyalócsoport.

Next

/
Thumbnails
Contents