Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET népújság,ms.április20.,szombat Kőműves Kelemen — A balettintézet vizsgaelőadása — Németh László: Nagy család — Koncz Zsuzsa énekel — Luigi Pirandello: Az e mber, az állat és az erény — Záray—Vámosi — Színházi gyermeknap — Párizsi bál Mit kínál a Gárdonyi Géza Színház? Túl vagyunk a „mézeshetekena közönség már néhány emlékezetes estét már töltött a Gárdonyi Géza Színházban, s várja a folytatást. A befogadó színházi jellegből fakad, hogy más társulatok érdekes bemutatóit hívja meg az intézmény. Emellett folyamatosan játssza az itt született színpadi játékot. Az ember, az állat és az erény című Pirandello-mü- vet, amelyet már méltattunk lapunkban. Nézzük a májusi kínálatot, mivel egészíti ki eddigi ajánlatlistáját Thália egri hajléka. Május 4-én szombaton este 7 órakor a Vígszínház vendégjátékában láthatják az érdeklődők Szörényi Levente—Bródy János Kőműves Kelemen című rock- balladáját. Emlékezetes sikert aratott ez a produkció. sok betétszáma szinte sláger lett. Nem csak kitűnő zenéje miatt hatott, hanem a történet mélyértel- müsége miatt is. A feldolgozott dráma, Sarkadi Imre műve a közösség érdekéről és az egyéni áldozatról mond el szép példázatot. Már jelképpé magasodott Déva vára, amelynek falait csak úgy lehetett megállítani. ha emberi test hamvait keverik a mészbe. Kőműves Kelemen, aki ezt az ötletet kitalálja keservesen bűnhődik: saját feleségét kell elpusztítani. Népszerű művészek szerepelnek ebben a zenés játékban : Hegedűs D. Géza a címszereplő, láthatjuk még Pap Verát, Kaszás Attilát. Sörös Sándort, Sze- rémi Zoltánt, Rudolf Pétert, Magyar Tivadart, Rácz Gézát, Páger Antalt és másokat. A zenét a Kormorán együttes szolgáltatja, rendező: Marton László. ★ A balett szerelmesei bizonyára emlékezetes produkciót láthatnak május fián és 7-én este 7 órakor. A jövő néptánc- és balettművészei közül csaknem negyven lép majd színpadra. az Állami Balett Intézet otthon maradt, még kétszáz főnyi diákságát is képviselve. hogy bepillantást nyújtsanak hazánk első számú táncművészképző in- tézményének munkájába, s főleg eredményeibe. A színpadon ugyanis, mint minden más előadóművészeti ágnál, a táncban is csak a szakmai képzés eredményének szabad tükröződnie. legfeljebb sejtetve csupán azt a sok fáradozást, azt a kitartó, rendszeres, mindennapi több órás, kemény munkát, amely nélkül még egyetlen jó adottságú, tehetséges fiúból vagy lányból sem lett igazi táncművész, s amely azután felnőtt korban is napról napra végigkíséri; váljék belőle akár „csak” kartáncos, akár ünnepelt szólista. ★ Május 8-án a Népszínház társulata adja elő Németh László Nagy család című művét. A darabot Miszlay István rendezte, főbb szerepekben Pákozdi Jánost, Az Állami Balett Intézet tanítványai adnak számol tudásukról Tóth Juditot. Vándor Évát. Thyll Attilát. Pécsi Ildikót láthatjuk. Kocsis Rózsa. az író egyik jó ismerője a Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben című könyv szerzője így ír a színműről: „A Nagy család szintén a társadalmi életbe vetett bizalom jegyében született. Németh László azt mondja róla, hogy a „nagy család" írói gondolatkörének egyik .legrégibb motívuma. (. ..) Németh ugyanis a kohézióbomlást látta a modern emberi élet egyik legnagyobb problémájának és a kis magyar nép bajának is. Honi és világviszonylatban egyaránt kereste a széthúzás ellenszerét, az emberi létezést összefűző erőket. A kohézió minőségi szintű magját a jó családi élet modelljében látta felismerni. (...) Németh evvel a színdarabjával mint nevelő fordul a társadalom felé, hogy az erkölcsi önnevelés célkitűzésével programot adjon neki. A személyiség önnevelése emberi kiteljesedéséhez vezet, az erkölcsös személyeken keresztül pedig a társadalom is emelkedik. és eljut a kívánt megvalósuláshoz.” ★ Május 10-én, délután fél 6 és este 8 órakor Koncz Zsuzsa lép közönség elé. Ez az este része országos turnéjának, amelyben régi és újabb számaiból ad át egy csokorra valót. A magyar beat „nagyasszonya” bizonyára ezúttal sem okoz csa~ lódást. Az előadóművész vendége Bródy János. ★ Luigi Pirandello darabja. Az ember, az állat és az erény is színre kerül május 11-én, 12-én. 17-én. 18-án és 23-án, A Filmszínház Muzsika kritikusa, Róna Katalin így ír az előadásról: „Zsámbékj színészeivel förgeteges, igazi olasz komédiát kerekít a Heltai Jenő magyarította játékból, ötleteitől pezseg a színpad. Ügy halmozza egymásra őket. hogy eey pillanatig sem érezzük túlzottnak, öncélú- aknak azokat. Mert egytől egyik alá vannak rendelve a jellemek belső parancsának. Zsámbéki mestere a színpadi kavarodás precíz megszervezésének. Látható élvezettel, körültekintő művészi alapossággal dolgozta ki a legapróbb részleteket is Khell Csörsz jó játékteret adó színpadképében.” ★ Május 16-án. csütörtökön Ketten az úton címmel Záray Márta és Vámosi János szerepel a színházban. Közreműködik Böröczky József parodista. Illés Melinda táncdalénekesnő és kísér Blum József zenekara. Ismert melódiák, dalok csendülnek föl az összeállításban. ★ Gyermeknapra várja az intézmény a legkisebbeket május 26-án. délelőtt 10-401 14 óráig. Táncház, bohóc- műsor. bűvészmutatvány, bábkészítés szolgál hasznos mulatságul az érdeklődőknek. A színház Harlekin bábtagozata és több népművész és rajztanár irányítja az ügyetlen kezecskéket, tanítja meg agyagozásra, rongybabakészítésre, makramézásra, kosárfonásra a nebulókat. A kirakodóvásáron játékok és ajándékok között lehet válogatni. ★ Az Eger Szálló rendezvényeként Párizsi bálra kerül sor május 31-én, este 8 órakor. Fellép a Revue a’ la Parisienne egy pezsgős vacsora és egy hajnalig tartó bál keretében. A közönség láthatja Gina Bárót Barcelonából, Monsieur X-et Párizsból, a The Argentin De- vilst Buanes Airesből és Victor Vasilievet Párizsból. Ezenkívül'sok más érdekesség, szórakozás várja a felnőtteket ezen az estén. Csonka Ibolya Az ember az állat és az erény című darabban A forrásnál — Budapestről jött hozzánk a szanatóriumba? Ilyen messziről?! Igaz. nem is olyan nagy távolság ma már az a négyezer kilométer. Két óra az út repülővel Moszkváig, onnan aztán még kettő. Egy nap alatt bőven oda juthat az ember Egyébként a? idén magam is voltam repülővel Budapesten, Útközben Moszkvát is megnéztem. ★ Most voltam másodszor Budapesten. Először a háború alatt, két évig tartó nehéz úton jutottunk odáig! Most meg? Alig volt időnk a gépen körülnézni, máris megérkeztünk. Jó volt ez az utazás, az egész csoport elégedett volt. Hiszen érdekes dolog utazgatni egy idegen országban, megnézni, hogyan élnek az emberek, összehasonlítani a mi életünkkel. Különösen izgalmas volt ez nekem, hogv negyven év után újra láthatom azt az országot, amelyben ifjúságom idején már jártam egyszer. A magyar városok közül, Budapesten kívül Székesfehérvárra és Miskolcra emlékszem a legjobban. Miskolcra azért, mert ott feküdtem kórházban. Székes- fehérvárra meg azért, meri a környéken elkeseredett harcokat vívtunk. No meg azért is emlékszem annyira erre a városra, mert ahogy magunk között mondtuk, könnyebb volt elfoglalni, mint a „Székesfehérvár” szót helyesen kiejteni, pedig igazán nagy véráldozatokat hoztunk az érte vívott harcokban. Bár később, amikor néhány szót már megtanultunk magyarul, kiderült, hogy a „Székesfehérvár” szót nem is olyan nehéz kimondani. Nos, mint mondottam, az utazás elég hosszú ideig tartott ahhoz, hogy eljussak csaknem mindenhová, ahol alakulatunk harcolt. Az már a háború utolsó hónapjaiban volt. Tényleg a vége felé jártunk már, és sem mi, túlnyomórészt egész fiatal fiúk, sem a többiek, nem akartunk meghalni az oly sok küzdelem után kivívott győzelem kapujában. Mindannyian szerettünk -volna hazakerülni újjáépíteni mindent, amit leromboltak, elkezdeni a békés életet, dolgozni, családot alapítani, gyermekeket nevelni. De a háború az háború, és megértettük. hogy amikor távol a szülőföldünktől védjük a hazánkat, a népeket segítjük, hogy megszabaduljanak a fasizmustól, ami oly sok szenvedést okozott és oly sokmillió emberáldozatot követelt. Gondolom, ez egy kicsit fellengzősen hangzik, de akkor mindannyian így éreztük. Sokan, nagyon sokan vannak olyan elvtársaim, különböző nemzetiségűek, oroszok, ukránok, szülőföldem szülöttei — kabardok —, akik mellettem küzdöttek, de nem érték meg a háború végét, a győzelmünket. A szovjet katonák százezrei . alusszák örök álmukat a baráti szocialista országok földjén, és ezernyi szovjet katonasír van Magyarország földjén is. De a sok véráldozat nem volt Hiábavaló. Amikor a csoporttal ide-od^ utazgattunk Magyarországon, a saját szemünkkel győződhettünk meg róla, hogy a magyar nép jól él, szorgalmasan dolgozik. Vannak nehézségei? De hát létezik-e élet nehézségek nélkül? ★ Hosszú ideig szerencsém volt: már több mint két éve voltam a fronton, de még egyetlen karcolás sem esett rajtam. Magyarországon aztán elintézett egy repesz- darab. Harcoltam Budapesten, aztán Székesfehérvár alatt, végűt egy miskolci kórházban kötöttem ki. Oda szállítottak. A budapesti emlékeim... Házak, amelyeken óriási sebeket ütöttek a belövések, házfalak, amelyekről a goíyók letépték a vakolatot, betört kirakatok, hidak a Duna hullámsirjába omolva. Csak sejteni lehetett, milyen is volt a város a háború előtt. Eszembe jut. hogy néhány évvel ezelőtt az egyik folyóiratban láttam egy fényképet a budai harcokról. Azt hittem, az egyik katona ott én vagyok. A felvétel hátulról készült, úgy. hogy hátulról látszom én is. de sebaj, a hátam így is bevonult a történelembe... ★ Nos^ a második budapesti tartózkodásom alatt egészen más benyomásaim voltak a városról. Nagyon jó, hogy sikerült megőrizni mindazt az értéket, ami az évszázadok során felhalmozódott. ugyanakkor egészen modern a • város, kellemes, kényelmes. Van metrója és általában jól szervezett tömeg közlekedése. Csak szerintem túl sóik a gépkocsi, ezért aztán szennyezett a levegő, egészen más, mint itt nálunk, a Kaukázus előhegyeiben. A Budapesten töltött napokat igyekeztünk minél jobban kihasználni, hiszen nem azért repültünk négyezer kilométert, hogy a kényelmes Volga szállóban lustálkodjunk. Majd kialusz- szuk magunkat otthon ! — mondogattuk. Még az utolsó nap estéjén is Budán, a Várban csavarogtunk, élveztük a patinás környezet ódon hangulatát. Hol láthat ma már az ember igazi régi gázlámpákat? Már az első napon elindultam azokra a helyekre, ahol háború idején harcoltam. Leginkább az Erzsé- bet-híd pesti hídfőjének környékére, meg a Petőfi- szoborra emlékszem. Két jóbarátom ott esett el. A régi hídból akkor nem sok maradt, csak a roncsai látszottak ki a vízből. Most egy keskeny belvárosi utcán jutottam ki a Duna-part- ra. és hirtelen elém tárult a kecses ívű új Erzsébet híd látványa. Az esti fényárban úszó királyi vár, a kivilágított Halászbástya, a Lánchíd látványa óriási élmény. szinte lenyűgözi az embert. Aztán sokáig elálldogáltam azon a helyen.
