Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 2., kedd Filmművészetünk négy évtizede „Még be sem fejeződött a háború, amikor dr. Csorba János. Budapest polgármestere 1945. január 30-án rendeletben kérte fel a Magyar Művészek Szabad Szakszervezetének Filmosztályát, hogy írja össze a szakma dolgozóit, és teremtse meg a filmkészítés feltételeit” — olvashatjuk Nemes Károly és Papp Sándor A magyar film 1945—1956 között című. kis példányszámban megjelent kötetében. Jellemző a tudósítás tartalma: felszabaduló hazánkban a filmművészet az elsők között igyekezett megkeresni helyét és feladatait az ország szellemi újjáépítésében. Milyen hagyományokra, előzményekre lehetett támaszkodni? Filmművészetünk, filmgyártásunk jellegzetesen polgári arculatú volt, legfőképpen a hatásos szórakoztatás célzatával; úgyszólván alig érte el néhány teljesítményében a vezető művészeti ágazat. az irodalom színvonalát (Szőts István filmje, az Emberek a havason volt a ritka példák egyike 1942-től). Hont Ferenc, a kommunista színházszervező. akinek oroszlánrésze volt 1945 után a magyar filmművészet új- játeremtésében. így emlékezett vissza a fölhalmozódott tennivalókra 1972. február 17-i keltezésű pályavallomásában (a Magyar Filmintézet könyvtára őrzi a becses dokumentumot) : „Technikai, művészeti technológiai szempontból számos kiváló szakembert nevelt ki a magyar kapitalista filmgyártás — ezek közül többen külföldön is tanultak, sikereket is arattak —, közülük néhányan haladó, sőt a szocialista elvekhez közel álló világfelfogást vallottak. Kommunista filmszakember az egész filmterületen nem akadt több öt-hat főnél. A feladat tehát az volt hogy a néhány kommunista filmszakember csoportját kiegészítsük addig főként más művészi területeken működő szakemberekkel (elsősorban a színházból, mert arányszámuk itt volt a legjelentősebb), elkezdjük a közös munkát új és régi. haladó szellemű művészekkel, akiket meg kell nyernünk szövetségesekül a szocialista társadalomért, a szocialista kultúráért vívott harcban. És nyomban hozzá kell látnunk új, kommunista szakemberek, művészek és művészeti vezetők kiképzéséhez. Énnek érdekében a párt közvetlen irányítása alá kell helyeznünk a művészet- pedagógiai intézeteket.” És sok minden meg is valósul ebben a szellemben. Elindul 1945 őszén a színház- és filmművészeti képzés a főiskolán (a tehetséges munkás- és parasztfiatalok egyéves előkészítő tanfolyam után szakérettségivel kerülhettek főiskolára), benépesedett a Horváth Árpád kollégium. Létrejött a főiskola keretében a Filmtudományi Intézet, melynek elnöke a Szovjetunióból hazatért világhírű filmtudós és író. Balázs Béla lett; a filmtanszakon már ismert, vagy sokat ígérő rendezők tanítottak: Radványi Géza. Mári- ássy Félix, Gertler Viktor. A filmművészet ügyeiben ekkoriban az Ipari Minisztérium foglalkozott, s legfelső szinten egy társadalmi szervezet, a Művészeti Tanács irányított valamennyi művészeti ágazatot. (Elnöke Kodály Zoltán volt.) Meglehetősen bonyolult, széttagolt volt a filmszakma. A felszabadulást követően az egyes politikai pártok létrehozták a maguk stúdióit, műhelyeit. A kommunistáké MAFIRT néven működött, a szociáldemokraták kezében ,volt az Orientfilm, s befolyásuk volt a Hunnia irányításában is; a parasztpárt Sarlófilm, a kisgazda- párt Kimort néven alapított filmvállalatot. A kommunista filmhíradók nagy részét Kertész Pál készítette, a szociáldemokrata filmvállalat irányításában Keleti Márton, Gertler Viktor, a parasztpártiéban Ranódy László játszott vezető szerepet. Mindezek fölött egy úgynevezett koalíciós Filmcenzúra Bizottság felügyelt. A kommunista párt Értelmiségi Bizottsága révén jelentős beleszólása volt filmügyekbe Rajk Lászlónak; ily módon ő a magyar filmművészet felszabadulás utáni kibontakoztatásában is feladatot vállalt. Később pedig, egy filmpolitikai bizottság élén Orbán László tevékenykedett. 1947-ben a kommunista párt — jellemző módon — „hároméves filmtervet” alkotott: 40—50 film megalkotását tűzték ki célul. Megszervezték az Állami Filmhivatalt, mely alá az ún. Filmipari Igazgatóság tartozott, s fő feladata a filmipar, s a -forgalmazás államosításának előkészítése volt. Kezdetben mindössze 10 film elkészítéséhez gyűjtöttek szellemi anyagot filmgyártásunk vezetői. Azt tervezték. hogy az új filmek teljes képet adnak majd hazánk átalakuló társadalmáról. s a világhoz fűződő új tartalmú kapcsolatairól, miközben a haladó hagyományok ápolása is hangsúlyos feladat, ugyanígy az igényes szórakoztatás (klasszikus regényeink filmváltozata stb.). 1948. augusztus 27-én ment végbe a magyar filmszakma államosítása, s jött létre a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat. S csakhamar — gondos mérlegelés következményeképp — megszületett az államosított filmgyártás első remeke. Bán Frigyes rendezésében. Szabó Pál műve nyomán a Talpalatnyi föld. (Nem sokkal korábbi pompás teljesítményre építhettek filmművészeink: Radványi Géza 1947-ben készítette el a Valahol Európában című filmet.) S a negyvenes-ötvenes évek fordulóján kialakulnak az erősen központosított filmgyártás és -forgalmazás szervezeti keretei, melyben, ugyanakkor úgyszólván valamennyi műfaj és ágazat képviselve van. 1948 és 1953 között 33 játékfilm és 337 rövidfilm készült. A szovjet filmek mellett a magyar közönség megismeri és megszereti a hazai filmművészet alkotásait is. amelyek hibáik. sematikus lelkesedésük ellenére mégiscsak a környező világ — bár küszködve megvalósuló — változásairól tudósítottak, sokszor persze vágyálmokat emelve a valóság rangjára. De az 1956. február 2-án bemutatott Körhintával, Fábri Zoltán remeklésével (Sarkadi Imre írta az alapművet) a magyar filmgyártás ismét nemzetközi hírű alkotást produkált. 1954 és 1956 között 28 játékfilm, 388 rövidfilm gyarapította filmművészetünket. Szervezeti korszerűsítés vonatkozásában nem sok történik ebben az időszakban; 1957-től mutatkoznak érdemleges változás jelei. A Magyar Filmgyártó Vállalat — melynek központi dramaturgiáját a későbbi neves rendező, Kovács András irá- nította — Hunnia Filmstúdió néven. Darvas József író vezetésével tevékenykedik tovább; a Híradó- és Doku-' mentumfilm-gyártó Vállalat pedig mint Budapest Filmstúdió. Ez utóbbiban is létrejön játékfilmkészítő műhely, s amikor — kísérlet gyanánt — a Hunniában 3 játékfilmstúdiót szerveznek, lényegében megteremtődnek egy korszerű filmes alkotóműhely-struktúra alapjai. S hogy az alkotói utánpótlás is biztosítva legyen; 1958- ban létrejön a Balázs Béla Stúdió („BBS” néven világszerte ismert, és sok helyütt irigyelt-megcsodált intézmény). melyet a filmművész szövetség — e rangos társadalmi testület — titkársága közvetlenül irányít, és tagjai erőfeszítésüket a művészi kísérletezésre fordíthatják mert az itt készült filmeknek nincs bemutatási kötelezettségük. Mai élgárdánkból számosán — Szabó István, Sára Sándor és sokan mások — a pBS-ben bontottak szárnyat. 1963-ban egyesítik a Hunniát s a Budapestet; négy stúdió jön létre Újhelyi Szilárd, Fejér Tamás, Herskó János, Nemeskürty István vezetésével. E szervezeti lépés nélkül aligha bontakozhatott volna ki Jancsó Miklós. Fábri Zoltán. Makk Károly. Kovács András. Szabó István, Kosa Ferenc, Bacsó Péter, Ranódy László. Gaál István — sorolhatnók hosz- szan — művészete, nem fémjelezhették volna a hatvanas évek magyar „új hullámának”, a „budapesti iskolának” a teljesítményeit olyan filmek, mint a Sodrásban, a Nehéz emberek vagy a Húsz óra, a Fényes szelek. A gazdasági reform — melynek népszerűsítéséért oly sokat tett a magyar filmművészet — a hazai filmgyártás berkeiben is érezteti hatását. A hetvenes évek második felében tovább változik és gazdagodik film- művészetünk, filmgyártásunk szerkezete, szervezeti fölépítése. öt stúdió készít immár túlnyomórészt játékfilmeket (évente 18—20-at). a Dialóg, az Objektív, a Hunnia. a Budapest s a Társulás Stúdió, (ez utóbbi egy jellegzetes, új műfajra, a dokumentarista játékfilm készítésére szakosodott), míg a Könyves Kálmán körúton a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdióban pedig — amely egyszersmind hosszú ideje a szinkronkészítés műhelye is — világszerte jól fogadott animációs filmjeink születnek (ez a stúdió vidéki bázisokat is kiépített). A legújabb változás: a nagy hírű Budapest Filmstúdió megszűnik. Igazgatója, Nemeskürty István a Magyar Filmintézet élére került. Olyan filmek, mint Szabó István Mephistója, Redl ezredese, olyan alkotók bemutatkozása, mint Gothár Péter, Jeles András, Xantus János, azt jelzik, hogy film- művészetünk alkotó vénája a nehezebb gazdasági körülmények közepette sem apadt el — ami negyven év művészetszervező fáradozásainak eredménye is. Részlet a Talpalatnyi föld című filmből Kőháti Zsolt Körhinta — Törőcsik Mari és Soós Imre jelenete (MTI Fotó — KS) Eger város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: Heves megyei Finommechanikai Vállalat Eger, Faiskola u. 5. Programozó, felsőfokú számítástechnikai végzettséggel. 4 órás gépíró; autószerelő. Hevesi szervizébe érettségizett adminisztrátor. KAEV, Eger, Kistályai út 6. Anyaggazdálkodó; marós; géplakatos; esztergályos; minősített hegesztő; fémfestő; fémelőrajzoló; betanított sorjázó lakatos; lakatos külső szerelésre; gépi munkás; elektroműszerész; fémcsiszoló. Országos Ere- és Ásványbányák Eger, Kertész u. 128. Forgalmi könyvelő; takarítónő. Felnémeti őrlő- és Bányaüzemébe Eger, Tarkanyi útRaktáros; esztergályos; lakatos. Segéd- és betanított munkás. TÜZKÉV, Eger, Klapka u. 9. Kéményseprő; cserépkályhás; kéményseprő segédmunkás; ács-állványozó: kőműves; részlegvezető. „TOVÁBBTANULÓK FIGYELEM!” Az 1985/86-os tanévtől kihelyezett _____________________________:___: 5 . Cink Károly portréi A neves művész alkotásait kiállításon mutatták be Budapesten Illyés Gyula (Hauer Lajos reprodukciói —KS) ÉPÍTŐIPARI szakközépiskola indul a Hm-i Tanácsi Építőipari Vállalat szervezésében. Jelentkezhetnek: 8 általános iskolai és érettségivel rendelkező dolgozók. Bővebb tájékoztatás a vállalat személyzeti és oktatási osztályán kapható. (Katona Csabánénál) Tel: 10-622/218. Jelentkezési határidő: 1985. április 20. Részletes felvilágosítás a munkakörökről a munkáltatóknál és a Munkaerő-szolgálati Irodánál Eger, Dobó tér 2. Tel: 10-144
