Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. április 16., kedd Kubai—ecuadori tárgyalások Vasárnap. Havannában megkezdődtek a legmagasabb szintű kubai—ecuadori tár­gyalások. A León Febres Cordero államfő vezette. 14 fős ecuadori küldöttség ugyanaznap érkezett Kubá­ba. Az ecuadori delegáció tagja többek között Edgár Teran , külügy-. Francisco Swet pénzügy-, és Francisco Diaz munkaügyi miniszter. A kubai tárgyaóküldöttsé- get Fidel Castro államfő ve­zeti. A kubai forradalom óta első ízben tesz látogatást ecuadori elnök a szigetor­szágban. A mostani tárgya­lásokon a kétoldalú keres­kedelmi kapcsolatokon kívül elsősorban a közép-amerikai válság és a külföldi eladó­sodás témakörét tekintik át. A quitói lapok a látoga­tást kommentálva hangsú- lyozzáik. hogy a társadalmi berendezkedéstől függetlenül azcncs problémák — súlyos gazdasági válság. eladóso­dás — sújtják a latin-ameri­kai országokat. Az ecuadori elnök a brazíliai elnöki be­iktatási ünnepségeken már­ciusban azt javasolta, hogy a latin-amerikai államfők tartsanak csúcsértekezletet. Fidel Castro ugyancsak a kö­zelmúltban ismertette javas­latait airról, hogy miképpen lehetne megoldani a latin­amerikai adósságproblémát. Terrorhullám Spanyolországban Nagy részvéttel temettek el vasárnap, Madridban, a péntek esti terrortámadás 18 halálos áldozatát. A 82 se­besült közül 16.-nak az ál­lapota továbbra is életve­szélyes, illetve súlyos. Eddig nem sikerült megállapítani, hogy a terrejonii amerikai támaszpont közelében lévő Piheni nevű étterem mellék- helyiségébe kik helyezték el a pokolgépet. Az amerikai katonák kedvenc éttermé­nek háromemeletes épülete teljesen összeomlott. A se­besültek közül 15 amerikai állampolgár. José Barrionuevo belügy­miniszter szerint egyre, több bizonyíték van arra. hogy az akció végrehajtója a Jiha Islamica (Szent Iszlám Há­ború) nevű szervezet volt. A spanyol hatóságok „el- lenőrizhetetlennek” minősí­tették a robbantás ..önjelölt végrehajtóit". Szombaton és vasárnap ugyanis összesen hat spanyol, valamint nem­zetközi terrorszervezet vál­lalta magára a brutális cse­lekmény elkövetését. A hét végén újabb terror- hullám söpört végig Spa­nyolországon. Különböző vá­rosokban hat pokolgép rob­bant és 11 bombariadót kel­lett elrendelni. Baszkföldön, egy francia érdekeltségű bankban helyeztek el bom­bát és francia rendszámú gépkocsikat robbantottak fel tiltakozásul az ellen, hogy a francia hatóságok által a múlt év szeptemberében kiadott három ETA-tag pe­re hétfőn megkezdődik Mad­ridban. Spanyolországban tavaly 41 halálos áldozata volt a ter­rorizmusnak. Az idén, a pénteki tragédia áldozatai­val együtt már eddig 22-re emelkedett a halottak száma. Eltemették Enver Hodzsát Tiranában, hétfőn eltemet­ték Enver Hodzsát, az Al­bán Munkapárt Központi Bizottsága elhunyt első tit­kárát. Enver Hodzsa csütör­tökön. 76 éves korában halt meg. 42 éven keresztül ve­zette az országot. A temetést megelőzően Ti­rana főterén százezrek előtt gyászbeszédet mondott R a. miz Alia, a KB újonnan megválasztott első tiltkára. az albán Népi Gyűlés EL nökségének elnöke. Az országban csütörtökig tart a nemzeti gyász. •k Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bi­zottságának első titkára el­hunyta alkalmából Nagy Sándor, az Elnöki Tanács tagja, és Roska István kül­ügyminiszter-helyettes hét­főn részvétlátogatást tett az Albán Szocialista Népköz­társaság budapesti nagykö­vetségén. ü £ K Az Eger és Vidéke ÁFÉSZ értesíti tagságát, hogy az 1984. évi vásárlás után járó visszatérítési utalványt a vidéken lakó szövetkezeti tagok a helyi intézőbizottságok elnökeinél. Eger városban pedig a következő üzletekben vehetők át: 180. sz. Aruház Élelmiszer Osztály (Katona 1. tér 2.) 167. sz. Csebokszári ABC áruház (Kallómalom út 87.) 205. sz. ABC áruház (Kohári út 5. sz.) 189. sz. ABC áruház (Baktai út) 138. sz. ABC áruház (Lenin út 90.) 110. sz. ABC áruház (Rózsa Károly út 10.) 166. sz. ABC áruház (Felnémet, Szarvaskői út) 102. sz. Vegyesbolt (Merengő út 1.) 106. sz. Vegyesbolt (Arnyékszala út 42.). Eger és Vidéké ÁFÉSZ Igazgatósága , KUVAÍT Kétnapos hivatalos láto­gatásra vasárnap Kuvaitba érkezett Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter. Kuvaiti kollégájával. Sza- b ah El-Ahmed FA-Dzsábir esz-szabahhal áttekinti a csehszlovák—kuvaiti kap­csolatokat. valamin! a nem­zetközi helyzetet. OTTAWA Nicolae Ceausescu román államfő ötnapos látogatásra vasárnap Kanadába érkezett. A román elnököt útjára el­kísérte Stefan Andrei kül­ügyminiszter is. LONDON 11 napos délkelet-ázsiai körútját befejezik vasárnap este hazatért Londonba Mar­garet Thatcher brit kor­mányfő. Útban hazafelé, a nap folyamán rövid időre megállt S óíi úd-Arábiában, ahol megbeszélést folytatott Fahd királlyal. BUENOS AIRES János Károly spanyol ki­rály és Zsófia királyné va­sárnap hivatalos látogatásra Argentínába érkezett. A spa­nyol uralkodó — aki másod­szor jár a dél-amerikai or­szágban — hétfőn beszédet mond az argentin kongresz- szusban. SAO PAULO Válságosra fordult Tan- credo Neves megválasztott, de be nem iktatott brazil elnök egészségi állapota — közölték hivatalosan vasár­nap éjszaka. Az. újabb komp­likációt fertőzés idézte elő. A hajnali órákban rendkí­vüli ülésre hívlak össze a szenátust Neves egészségi állapota miatt. BUDAPEST Maróth.v Lászlónak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, a Magyar—Komán Gazdasági Együttműködési Vegyes Kormánybizottság magyar tagozata elnökének meghívására hétfőn Buda­pestre érkezett Gheorghe Petrescu román miniszter­elnök-helyettes, a bizottság román társelnöke, aki kül­döttség élén részt vesz a bi­zottság 58, ülésszakán. A ro. mán vendegeket a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László fogadta, jelen volt Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. Szovjet parlamenti küldöttség az NSZK-ban Mihail Zimj any innak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga titkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nem­zetiségi Tanácsa Külügyi Bi­zottságának elnökhelyettese vezetésével hétfőn szovjet parlamenti küldöttség érke­zett a Német Szövetségi Köztársaságba. Az öttagú delegáció egy hétig tartózko­dik majd az NSZK-ban. Mihail Zirnjanyint, aki a hétfői napot Hamburgban töltötte, kedden Bonnban fogadja Helmut Kohl kan­cellár és Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter. A szovjet parlamenti kép­viselők ezenkívül megbeszé­léseket folytatnak Philipp J enningerrel, a Bundestag elnökével és a nyugatnémet parlament frakcióinak veze­tőivel. Ütj.a befejezéseként a szov­jet küldöttség pénteken és szombaton Rajnavidék- Pfalz tartomány életével is­merkedik meg. —( Külpolitikai kommentárunk )— Halálos hétvége EGYRE PIROSABB A KIONTOTT VÉRTŐL a Dél-afrikai Köztársaság. A hírügynökségek egybe­hangzó jelentései szerint legkevesebb nyolc színes bőrű halálos áldozata van a hét végi rendőrsortüzek- nek. A fajüldözés hírhedt fellegvárában a jelek sze­rint állandósult az a helyzet, amelyre nemcsak az újabb és újabb áldozatok a jellemzők, hanem az is. hogy a jelentések kénytelenek a riasztó számok elé odafenni a „legkevesebb" jelzőt. Egyrészt azért, mert a halottakon kívül mindig súlyos sebesültek is vannak, olyanok, akik bármelyik pillanatban növel­hetik a szomorú számokat, másrészt azért, mert a nagy ország szinte minden részében újabb és újabb megmozdulásokra kerül sor, új és új »őrtüzet kockáz­tatva. A dél-afrikai rezsim rendőrségének egyszerű­en nincs már más eszköze a fenyegető tömegek fel­oszlatására, mint a sortüz. AMI DÉL-AFRIKÁBAN TÖRTÉNIK kimenti az önmagába visszatérő kor fogalmát. Egy-egy „csak fe­héreknek" jeligéjű metropolisz, Johannesburg, Our- ban. Port Elizabeth „csak feketéknek" fenntartott gettó-elővárosában, Sharpevilleben, Uitenhageban és másutt valósággal izzik a fekete keserűség zsarátno­ka. Egy-egy vérengzés hírére valahol ismét utcára vonul a tömeg és ez megismétlődik akkor is, amikor az áldozatokat temetik. így válik mindennapos gya­korlattá Apartheid-országban, hogy a sortüzek áldo­zatainak temetésén . . . újabb sortűz. zúdul a gyászo­lókra. De a legújabb jelentések fényében nemcsak ez a jelenség állandósul. Úgy tűnik, a BOSS, a hírhedt biztonsági szervezet, és a rendőrség már nem elég az. elszabadult indulatok fékentartásához, és a szenvedő­vérző gettó-elővárosokban egyre gyakoribb hívatlan vendég az ultramodern fegyvereit használó reguláris katonaság. SAJNOS. E BRUTÁLIS VÁLTOZÁSOKAT a Nyu­gat — elsősorban az Egyesült Államok — változatlan magatartása teszi lehetővé. A Fehér Ház nem tagad­ja, hogy a Dél-afrikai Köztársaságot a térség kato­napolitikai kulcsországának tartja, ez pedig megér némi szalonképtelenséget. Nem utolsósorban ezért biztosra vehető, hogy a hét vége fekete áldozatai nem az utolsók a fehér bástyán. Harmat Endre A kapitalizmus korunkban VI/4. Ennek legfőbb ösztönző­je az ipari tőkés országok­ban a második világháború óta a szocialista országok­kal való fegyveres konflik­tus napirenden tartása volt. E folyamat több fázison ment át műszaki és straté­giai szempontból. A katonai kiadások je­lentős ösztönzői lettek a gazdasági fejlődésnek. Meg­nőtt a hadiipari monopóli­umnak gazdasági szerepe és befolyása. A hadiipar, a katonai célú kutatás és fej­lesztés, a termelés és a fog­lalkoztatottság szerkezetét is módosították. Tény ugyanakkor az is, hogy a tőkés rend által a világra kényszerűé tt fegy­verkezési verseny 1945—85. közötti 40 év alatt két és fél évi — 1980-as világterme­lésnek — megfelelő összeg elfecséreléséhez vezetett, egy alapjában véve szegény bolygón. Ez azonban csak a közvetlen veszteség. Nem szerepel ebben az, hogy mit jelentett a világ tudósai 40 százalékának elvoná®: az emberiség előtt álló hosszú távú feladatok megoldásá­tól. a nagy hadseregek fenntartása miatt fellépett anyagi veszteségkiesésünk a termelőmunkából. A nem­zetközi együttműködést aka­dályozó feszültség által oko­zott károk is pótlólagos veszteséget jelentenek. Az USA katonai hatalmi pozíciói, gazdaságának mé­retei, műszaki fejlettsége, pénzügyi szerepe és más té­nyezőle továbbra is kulcs- pozíciókat biztosítanak szá­mára a rendszerben. Nincs azonban elég ereje ahhoz, hogy szövetségeseinek, part­nereinek és ellenfeleinek ér­dekeit és céljait figyelmen kívül hagyva legyen, Lépes a világgazdasági viszonyok formálására. Hosszú távon érvényesülő tendenciaként szükséges megemlíteni a kapitalizmus és a háború viszonyát. És ezek a háborúk korántsem egyszerűen a kapitalizmus szempontjából hódító há­borúk voltak, korántsem csak a tőkés rendszer ex­panzióját voltak hivatottak szolgálni. A háborúk jelen­tős nászét az új rendszer vezető hatalmai a kapita­lizmus uniformizálásáért folytatták. A centrumban kialakuló szisztéma ural­kodóvá tételére törekedtek. Korunk világrendjének jellegét, fejlődési menetéi a nemzetközi viszonyokat alkotó két legfontosabb té­nyező a szocializmus és a kapitalizmus elvi különbö­zősége és kialakulásuk fo­lyamatának jelentős eltérése határozza meg. Miért szükséges ennek az axiómának kiinduló pont­ként megfogalmazása? Azért, mert egy kicsit di­vat lett. az útkeresés során —, az útkeresés helyes, a rárakódott divat kevéssé —. hogy mindenáron valami újat kívánunk felfedezni, és megtalálni. És akkor megfogalmazzuk, hogy a vi­lág az elmúlt két évtized­ben lett. globális. S akkor elemezgetjük a globalizáci­ót. a globális és univerzá­lis világ viszonyát, a világ egész, vagy az egész világ, az emberiség egész, vagy egész emberiség összefüggé­seit. Helyes, ha egy pilla­natra sem szalmdunk el at­tól az alapvető megállapí­tástól. Mert önmagában olyan elméleti játékká vá­lik, amely téves útra vi­het Nem igaz az a tétel, hogy a világ az elmúlt két évtized során lett globális. A tőkés társadalom kelet­kezése egészen másként ment végbe, mint a szocialista társadalom keletkezése. Marx rámutatott, arra, hogy: ,. ... a burzsoázia, mint­hogy osztály és nem rend többé, kénytelen már nem- zetileg és nem pedig helyi­leg szerveződni és átlagér­dekének általános formát adni." Tehát azonnal je­lentkezik, méghozzá jelen­tős fejlődéssel a nemzeti té­nyezőben a nemzeti meg­erősítésében. És ugyanakkor rögtön nemzetközi is lesz. A tőkés társadalom születé­sét ne^n akadályozta átfogó nemzetközi rendszer. A tő­kés világ nem találta ma­gát szembe nemzetközileg szervezett feudalizmussal. Mert nem volt, nem is lehe­tett természeténél fogva. A tőke mindig hajtotta a bur­zsoáziát a világon és vagy így, vagy úgy integrálta, vagy maga alá gyűrte. A tőkés terjeszkedést a világ elmaradott részei nem gyen­gítették, nem terhelték, sőt felhalmozási forrásának legjelentősebb részét on­nan szerezte. Tehát a cent­rum kiszipolyozza a perifé­riát, a meghódított, vala­milyen módon a kapitaliz­musnak alágyűrt világot, gazdagította önmagát, erő­sebb lett általa. Tehát mi­közben nincs globális el­lenfele — világrendszerbe szerveződött feudalizmus —, a világ meghódítása során a centrum megerősödik és meggazdagszik. A szocialista társadalom születése egészen más folya­mat, más történeti körül­mények között megy vég­be, mint a. kapitalizmus. A munkásosztálynak a hatal­mat meg kell ragadni, te­hát el kell venni. Ezért kibékíthetetlen ellen­sége a tőkés, és ne csodál­kozzunk, hogy osztályösztö­ne, osztálytudattá is szerve­ződött a szocializmus meg­születése után. A szocializ­mus tehát, a születő szo­cializmus globális tőkés vi­lágrendszerrel találja magát szembe. Ez azonnal megta­lálja vele szemben a közös hangot, már a Párizsi Kom- mün idején, 1871-ben is tőkés és feudális is egyszer­re. Mennyivel inkább így van és látszik ez 1917-ben és 191,9-ben. Teljes valójá­ban fellép tehát a nemzet­közi osztályharc. De továbbmenve a kapi­talizmus keletkezésének út­ján, a szocializmus a világ kevésbé fejlett régióiban jött létre. Ez túlélhető, de természetes szövetsége a nemzeti felszabadító forra­dalmi mozgalom, amelynek menete és győzelme nem gazdagítja anyagilag a szo­cializmust, sőt. Minden tá­mogatást onnan vár, és fennmaradásához rendkívül fontos az a nemzetközi fel­tétel, amit a szocializmus Léte jelent, vagy az a segít­ség, amit konkrétan nyúj­tani tud. És bármelyik rendszer, nemzeti felszaba­dító forradalom mozgalom útján létrejött haladó rend­szer megingatható, desta­bilizálható, hogyha képtelen a szocializmus jelenlegi ál­lapotában megfelelő segít­séget nyújtani. Modern vi­lágunkban a kapitalizmusl különösen megrendítette né­hány folyamat. Az egyik: a szocializmus világrendszerré válása. En­nek a jelentősége felmér­hetetlen! Ugyanis megszűnt döntő egyedüli tényezőnek lenni a kapitalizmus. Akar­ja, nem akiarja, minden dön­tésnél számolnia kell a szo­cializmus, a szocialista vi­lágrendszer létezésével. Ak­kor is, ha ellene indít ak­ciót, akkor is, hogyha vala­milyen más dologra készül és képes. És ez rendkívül lényeges, tehát nem dönt­het most már egyedül az emberiség sorsáról. És ez akármilyen áldozatba is ke­rült, az emberiség szem­pontjából döntő jelentőségű fordulat, (folytatjuk) dr. Vasas Joachim, az MSZMP C&tatási Igazgatóságának igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents