Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-16 / 88. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 16., kedd A MEZŐGAZDASÁG GONDJA Elöregedett a géppark Észak-Magyarország kincsei Megőrzésük a ma emberének feladata A Bükki Nemzeti lku k igazgatósága Borsod, Heves es Nógrátl medvében keze! üti ezer hektárnyi terület természetvédelmi kezelését lát,i;t el A környezet megóvását, értekeinek megmentését, bemutatását, őrzését. kiállítások szervezését, könyvek, prospektusok, leporellók terjesztését, a táj idegenforgalmi logadó- képességének fejlesztései, a termeszei es az ember kapcsolatának egészséges kialakítását, tehát a közgondolkodás helyes mederbe tereléséi mind-mind fontos leiadatuknak tekintik Nem is olyan rég a gabonát még importálta Magyarország. A fordulópont 1973, ez volt az első esztendő. amikor többet exportáltunk. mint amennyit behoztunk. A kivitel azóta fokozatosan nő —, jelenleg a termés 12—15 százaléka —. de vele együtt a hazai fel- használás is emelkedik, tehát az export növelése nem veszélyezteti az itthoni ellátást. A növekvő kivitelt az teszi lehetővé, hogy egyre több gabonát termelünk. Az átlagosnál kedvezőbb természeti feltételek és a gabonatermesztők buzgalma azt eredményezték, hogy a ter. mésátlagokkal felzárkóztunk, a világ legfejlettebb gabonatermelő országai közé. Sok év átlagában is őrizzük ötödik-nyolcadik helyünket, de akadtak olyan évek is, amikor még ennél is előbbre jutottunk. 1982. ben például csak az Amerikai Egyesült Államok előzte meg hazánkat a kukorica hektáronkénti átlagtermésében Középmezőnyben A gabona meghatározó növény Magyarországon. a szántóterület 62—63 százalékán termelik. A mezőgazdaságnak pedig a növénytermelés az úgynevezett húzó ágazata, az alaptevékenységből származó jövedelmek ugyanis túlnyomó többsége ebből származik. A növény- termelés — ezen belül a gabonatermelés — növekedé' sének jól ismert okai vannak. A világszínvonalon elismert fajtákon és a kedvező anyagi érdekeltségen kívül az elmúlt másfél évtizedben számottevően fejlődött a termelés anyagi, műszaki ellátottsága is. Hol tartunk most a gépesítés fejlesztésében? A nem. zetközi adatok szerint 1981 _ ben száz hektár mezőgazda- sági területre Belgiumban 262 kilowatt motorteljesítmény jutott, az NDK-bam 118 kilowatt, nálunk 49. Az adatok részletesebb tanulmányozásából kiderül, hogy a motorteljesítményeket illetően a középmezőnyben vagyunk. Ez már jelentős fejlődés eredménye, hiszen a termelőszövetkezetekben meglévő mintegy 6,4 millió kilowatt motorteljesítmény 1980-hoz képest nyolc százalékkal emelkedett. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának egyik felmérése szerint 1983 végén 43664 traktor volt a szövetkezetekben, számuk az előző három évhez képest lényegesen nem változott. Növekedett viszont teljesítményük mintegy tizenegy százalékkal, ugyanis a nagyobb teljesítményű traktorokból többet vásároltak a gazdaságok. A kombájnok száma még csökkent is mintegy másfél ezerrel 1980 és 1983 között, de teljesítményük 26 ezer kilowattal emelkedett. A lényeg persze mindenképpen az. hogy a nagy teljesítményű traktorok és kombájnok elterjedése megteremtette a lehetőségét annak. hogy a legtöbb gazdaságban őszi és tavaszi talaj- munkákat, a vetést és a betakarítást kedvező időben elvégezhessék. Hiányzó alkatrészek Sajnos e megállapítás nem vonatkozik valamennyi termelőszövetkezetre. Különösen a gyenge adottságú, vagy az elmúlt két esztendőben aszálykárt szenvedett gazdaságok kerültek nehéz helyzetbe. A traktorok számát és teljesítményét jelző mutatószámok ugyanis csalókák. Eltakarják azt a nem mellőzhető tényt, hogy a gazdaságokban jelentősen megnőtt az úgynevezett nullára leirt gépek aránya. A Központi Statisztikai Híva. tál adatai szerint a traktorok 47, a kombájnok 33, a tehergépkocsiknál 25 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ezeket az eszközöket a szövetkezetek kénytelenek használni. felújításuk és fenntartásuk viszont rendkívül sokba kerül. Ráadásul nehezíti a gazdaságok helyzetét, hogy az alkatrészgyártás sem kedvező. Igaz, hogy az utóbbi esztendőkben javult valamelyest. de a hiánycikkek listája legfeljebb csak rövi- debb lett. de nem tűnt el. Hiányoznak olyan alkatrészek, amelyek nélkül a telephelyről sem tudnak kimozdulni a gépek. Ezek beszerzése nemcsak nehéz, hanem a szövetkezetek költségeit is rendkívüli mértékben növeli a sok fölösleges utánjárás. Ugyancsak a költségeket növeli, hogy az alkatrészek árai az utóbbi időben többször is emelkedtek, és egyre inkább elszakadnak a mezőgazdasági termékek árainak növekedésétől. A hazai gyártók ugyan igyekeznek mérsékelni az importból származó alkatrészek hiányát is, de gyártmányaik minősége nem éri el az eredeti alkatrészekét, ugyanakkor árban legtöbbször megegyeznek vele, esetenként magasabbak is. Ha gabonát akarunk A gyenge és nehéz pénzügyi helyzetben lévő gazdaságok mindezeket kénytelenek tudomásul venni, erkölcsileg és fizikailag elhasználódott gépeiket felújítani, mert újakat nem tudnak venni helyettük. A gyakori meghibásodások vi. j szont nehezítik a munkát, egyes gazdaságok gépeinek teljesítménye nem igazodik az elvégzendő munkákhoz. Kénytelenek megalkudni, másokhoz alkalmazkodni, s a kampánymunkák idején megvárni, amíg a szomszéd befejezi a munkát, s tud rajtuk segíteni. Jóllehet, a nehéz helyzetben lévő, s alacsonyabb műszaki színvonalon álló gazdaságok száma a kisebb, gondjaikra mégis figyelni kell. A VII. ötéves terv előirányzatai szerint már 17 millió tonna gabonát kell termelni a mostani. 15 millióval szemben, s a növekvő termés eléréséhez a most nehéz helyzetben lévők nagyobb teljesítményére is szükség van. Másfelől. az élen járók megújulásától sem lehet eltekinteni, egyes számítások szerint ötévente 35 —40 millió forint gépi beruházással kell számolni, hogy a világ élvonalában maradhassunk gabonatermesztésben. V. F. .1. Mint dr. Bartucz Ferenc igazgatótól megtudtuk. a 100 alkalmazottal dolgozó szervezet tavaly 15 millió forintos költségvetéssel gazdálkodott. s ezen felül 40 milliót fordítottak beruházásra. A nógrádi. ipolytarnóci ősállat- és növény lenyomatokra joggal büszkék, hiszen a világon hasonlóra csak a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban bukkantak a kutatók. A fajta- választék azonban Bt a leggazdagabb. A 23—25 millió éves leleteket — melyeket egy vulkáni kitörés nyomán konzervált a természet — méghozzá méltó csarnokban tárhatják az érdeklődők elé. Rangját emeli, hogy az idei Nemzetközi Geológus Kongresszus résztvevői vidéki tanulmányútjaik során valamennyien „elzarándokolnak" Ipoly taroócra. A Hollókői Tájvédelmi Körzetben tervezik a régi tőkés művelésű szőlőkultúra rekonstrukcióját, a Salgói Természetvédelmi Területhez pedig szeretnék hozzácsatolni a Medves-fennsi- kot is. A Heves megyei Erdőtelki Arborétum felügyeletét 1984-ben vették át. A helybéli termelőszövetkezettől kapott földterülettel bővítették a növénykertet, melyben szaporítóanyagokat, díszfákat, cserjéket is nevelnek. Az ebből adódó be(Foto: Szabó Sándor) Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából vehette át a Munka Érdemrend bronz fokozatát Budai István, a Metalloglobus Tarnaszentmiklósi Üzemének párttitkára. Esetében is — akárcsak sok-sok társánál — a hosszú időn keresztül folytatott eredményes tevékenységet ismerték el ezzel a kitüntetéssel. Hogyan ért el eddig, milyen momentumok vezettek azokhoz az ünnepélyes pillanatokhoz, amelyekre még bizonyosan sokáig emlékezni fog'.’ Erre kerestük a választ a vele folytatott beszélgetésben. — Hevesen születtem — kezdi a diskurzust —. s a családom is oda való. A szülői ház meghatározó szerepe nálam talán fokozottabban érvényesült. mint másoknál, s nagy jelentősége volt sorsom további alavétel részint fedezi a fenntartási költségeket. Ebben az évben a park kastélyában alakítanak ki egy laboratóriummal felszerelt oktatási központot. A létesítmény a megyei iskolák kihelyezett óráinak, illetve nyári környezetvédelmi táboroknak ad majd otthont. Az elmúlt; esztendőben egy régóta húzódó kérdés végére is pontot tehettek: az igazgatóság elfoglalhatta állandó székházát a felnémeti volt plébániában. A szó szoros értelmében vett Bükki Nemzeti Park mintegy 75 százaléka a szomszédos Borsod-Abaúj- Zemplén megyéhez tartozik. A legnagyobb eredményt itt mutathatják fel, hiszen 6 hónap alatt, hatalmas társadalmi összefogással elkészült a Garadna és a Csa- nyik-völgy találkozásánál a Herman Ottó Emlékpark azaz a BNP keleti fogadóközpontja. Itt kell megemlíteni a hosszú távra kidolgozott, úgynevezett kapuprogramot. A nemzeti parkot öt, a természet alkotta kapun lehet megközelíteni. A Hór-völgyi „bejárat” az Oszlai-tájházzal és a már említett Garadna. rölgy kiépült. További fejlesztésre vár a Máyinka sziklaszoros. a Szalajka- völgy, s ami a legégetőbb, a Felsőtárkányi sziklaszoros régiója. kulásának szempontjából. Nyolcán voltunk testvérek, természetes, hogy arra gondolni sem mertünk, hogy mindnyájan olyan iskolába menjünk tanulni. amilyenre éppen kedvünk szottyant. Magam is mérlegeltem a körülményeket, s úgy határoztam, hogy valamilyen szakmát sajátítok majd el. Ennek megfelelően beiratkoztam az egri 212. számú szakmunkásképző intézetbe, ahol 1965-ben végeztem villanyszerelőként. Elhelyezkednem azonban már nemigen lehetett, mert rövidesen fel kellett húznom a mundért. — A katonaságnál aztán történt egy s más.. . — Most, túl az általános dolgokon, egy — számomra rendkívül lényeges — eseményt kell megemlítenem. A seregben vettek fel a párttagok sorába. Azt hiszem. hogy ebben az játszott közre, hogy már ott is igyekeztem kivenni a részem a politikai és egyéb feladatok megoldásából. — A leszerelés után a kiskörei „kirándulás” következett? — Igen. Oda kerültem dolgozni, méghozzá 1969- ben. Egy nagy beruházás megvalósítása várt ránk. azaz a Tisza II. vízlépcső felépítése volt a végső cél. Közben a pártvezetőségbe is beválasztottak s ezen a területen sem válthattam szégyent. Mikor az ottani munkálatok befejeződtek, akkor már ide hívtak, mert szükség volt villanyszerelőre. Nem sokat tétováztam, jöttem. Nem érkeztem teljesen idegen helyre, hiszen a bátyám már régóta itt volt alkalmazásban. Mindez Pelsőtárkánynál időzzünk el egy csöppet. A BNP igazgatósága saját erőből nem képes megoldani ezt a feladatot. hasonló összefogásra lenne szükség, mint Miskolcon volt. Annál is inkább. mert az Eger—Felsö- tárkány—Lillafüred—Miskolc út mentén akarnak — úgymond — „berendezkedni". A Rejtek; Kutató és Kiránduló Központ ennek keretében valósult meg. Ez a 40 kilométer hosszú szakasz a Bükk festői, megkapó részét átszelve kiválóan alkalmas kiállítások, kilátók, parkolók létesítésére, ami vonzaná a turistákat, s az sem lenne mellékes, hogy így tehermentesíthetnék a fennsíkon átmenő telített forgalmat. Közel másfél éve gondozzák az Aggtelek—Jósva- fői barlangokat, illetve Magyarország negyedik nemzeti parkját, az aggtelekit. Január 1 -tői beszélhetünk Zempléni Tájvédelmi Kör1973. novemberében játszódott le. Ezután lehetőségem nyílt arra. hogy az ismereteimet is tovább gyarapítsam. Leérettségiztem, majd a technikusi minősítőn szerettem volna túljutni. de mivel ezért Szolnokra kellett volna járnom, csak terv maradt. Később azután még egyszer beültem az iskolapadba. s a marxista—leninista esti egyetemet végeztem el. — 1975 tavaszán aztán lényegeset fordult a sorsa. . . — Valóban. Ekkor lettem párttitkár, majd alig egy hónapra rá a tmk művezetője. Azóta is mindkét funkciót betöltőm, s úgy igyekszem, hogy se ezen, se azon a területen ne maradjak el a követelményektől. Kérdezték már tőlem, hogy hogyan lehet ezt energiával bírni. Állíthatom, hogy lehet, persze pontos, precíz időbeosztás szükségeltetik, meg teljes erőbedobás. Sokat köny- nyít a helyzetemen, hogy szinte mindenki segít, támogat. Ez nemcsak terheket vesz le a vállamról, hanem tartást is ad. — Milyen változásokat hozott az utóbbi tíz esztendő? — Számtalan átalakulás ment végbe valamennyi vonalon. Most szétválasztanám a gazdasági, illetve párt- munkát, persze ez a valóságban elválaszthatatlanul egybefonódott. A tmk akkoriban még elég kiforratlan volt. Sem a személyi, sem pedig a technikai feltételek nem biztosíthatták a sikeres szorgoskodást. Napjainkra már ott tartunk, hogy az öt-hat ember helyett húszán végezzük ezt a tevékenységet. A technikai adottságainkat pedig egy zetröl, ez szintén az igazgatósághoz tartozik. Természetesen a természetvédelem sem mentes a gondoktól. problémáktól, olyanoktól, amelyeket főként mi. emberek idézünk elő. Sajnos. a vandalizmus itt is kitombolja magát. Se szeri, se száma az összetört, megrongált világítótesteknek, ismeretterjesztő, útbaigazító tábláknak. Némely részek mármár szemétdombhoz hasonlítanak, sok a meggondolatlanul szétdobált hulladék. Az erdőtüzek minden esztendőben több millió forintos kárt okoznak. A természet — úgv tartják — a művészet kimeríthetetlen forrása. Civilizált. városiasodó világunk. s mi mindannyian jobban is megbecsülhetnénk, óvhatnánk azt az értéket, amit: „nem őseinktől örököltünk, hanem unokáinktól kaptunk kölcsön". Budai Ferenc napon sem lehet említeni a múltéval. Igyekeztünk azt is elfogadtatni — szerencsére nem hiába —. hogy mennyire fontos a rendszeres megelőző karbantartás. A fejlődésünk talán itt volt a legszámottevőbb. De nézzünk más felé. A brigádmozgalom rengeteg kívánni valót hagyott maga után. Most tizenhat szocialista kollektívánk van. s ez egy 240-es létszámú üzemben igen jelentős. A szakszervezeti tényekedés megerősödött, ma már bizton számíthatunk e szervezetre is a gazdasági feladatok megvalósításánál. A KISZ-alapszervezetünk — amely a hetvenes évek kö- zepén-végén szinte csak névleg létezett — az idén megkapta a kiváló kollektívákat megillető elismerést. — Kikapcsolódása? — Első a család. Két fiam van,, s a feleségemmel együtt úgy igyekszünk, hogy minél több órát tölthessünk velük. Szívesen focizom, bár már csak amatőrként. azelőtt viszont aktívan kergettem a labdát. Ezen túl nagyszerűen kikapcsol, megnyugtat a horgászás. Kiskörén van a cégünknek egy bungallója, s amikor csak tehetem elmegyek oda. aztán várom, hogy harap-e a hal. Egy-egy ilyen kiruccanás után teljesen feltöltődve térek vissza, s látok neki az újabb tennivalóknak. Beszél még a vágyairól, ötleteiről, elképzeléseiről. Az eddigi pálya láttán azonban mi már most kijelenthetjük: az ilyen lelkesedés, szorgalom, kellő alapot, garanciái nyújt ahhoz, hogy ezek ne csak tervek maradjanak. Sárhegyi István Helytállni, két fronton A párttitkár-müvezetö számvetése
