Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. április 15., hétfő Arafat nyilatkozata Pillantás a hétre A világpolitikai légkör saj. nos nem melegedik olyan gyorsan, mint a tavaszi idő­járás, ám erre a hétre is jócskán jutnak biztató elő­rejelzések a kelet—nyugati kapcsolatok területéről. Saj­nos nemcsak biztatóak... HÉTFŐ: Wilfried Mantens belga mi­niszterelnök Kínába látogat. Utazása újabb jele a hatal­mas piaci lehetőségeket sej­tető ország iránti nyugat­európai érdeklődésnek. KEDD: öt nyugat-európai ország hadügyminisztere Rómában harci repülőgépek közös gyártásáról tárgyal. A brit­olasz—spanyol—francia— nyugatnémet kooperációban gyártott Tornádó típusú gé­pek a NATO haderejét erő­sítenék. SZERDA: Egyszerre két nagyjelentő­ségű nemzetközi vásár is nyí­lik Brnóban, illetve Hanno­verben. A közelmúlt gazda­sági nehézségei után a szo­cialista és a tőkés országok­ban is nagy várakozással te­kintenek a két híres tavaszi vásár elé. CSÜTÖRTÖK: Paavo Vayrynen finn kül­ügyminiszter Norvégiába lá­togat. Az eseménynek jelen­tőséget ad, hogy közeledik a Helsinki Szerződés aláírásá­nak tizedik évfordulója, s az egyik legaktívabb semleges ország diplomáciájának ve­zetője a NATO-tagok egyi­kében folytat majd tárgya­lásokat. PÉNTEK: Üj-Delhiben miniszteri szin­tű tanácskozásra gyűlnek össze az el nem kötelezett or­szágok mozgalma országai­nak képviselői. Az egyetlen téma: Namíbia problémakö­re. SZOMBAT: Három amerikai hadihajó udvariassági látogatásra ér­kezik a Sanghaj-i kikötőbe. A második világháború óta nem volt példa hasonló eset­re. VASÄRNAP Az NSZK mintegy húszezres zsidó közösségének meghívá­sára Helmut Kohl, nyugat­német kancellár beszédet mond az egykori bergen-bel- seni koncentrációs táborban. A gesztus elkerülhetetlen volt: közeledik május kilen­cediké. Jasszer Arafat elutasítja egy amerikai és egy közös Jordániái—palesztin küldött­ség tárgyalásainak gondola­tát. A Palesztinái Felszabadítá- si Szerkezet Végrehajtó Bi­zottsága elnökének nyilat­kozata szombaton jelent meg az „Október” egyipto­mi hetilapban — egy nap­pal azután, hogy Arafat tár­gyalt amerikai kongresszusi képviselők egy csoportjával és tanácskozott Husszein ki­rállyal Ammanban. Arafat álláspontja, ahogy az az „Október”-ben meg­jelent, a következő: A PFSZ számára csak egy nemzet­közi értekezlet a járható út, a palesztin problémáról Iz­raellel csak egy ilyen érte­kezlet keretein belül haj­landó tárgyalni. Ami pedig az amerikaiakat illeti: ők — Arafat szerint — „Nekünk soha nem adnak semmit”. Jasszer Arafat ezzel meg­vétózni látszik Hoszni Mu­barak egyiptomi elnök tár­gyalási javaslatát, amibe ed­dig fenntartások nélkül egyetlen érdekelt partner sem ment bele. Mubarak — miután a PFSZ és a jordá­niai uralkodó közzétette, hogy közös politikai keretet munkál ki egyfajta diplo­máciai kezdeményezéshez —, azt javasolta, hogy elő­Az iraki katonai főpa­rancsnokság közölte, hogy az ország légierői az utóbbi 24 órában 117 harci bevetést hajtottak végre a Tigris fo­lyó keleti vidékén, s csa­pást mértek az iráni had­erőkre. Ebben a körzetben, valamint a front középső és északi szakaszán elpusztítot­ták az ellenség több hajóját, és katonai objektumát, a támadásokban számos iráni katona elesett, illetve meg­sebesült. Az iráni nehéztüzérség Az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottságának szomba­ton tartott ülésén egyhan­gúlag a KB első titkárává választották Ramiz Aliát. A KB ülésén kegyelettel szőr alakuljon jordániai— palesztin tárgyalóküldöttség és tisztázza követeléseit Amerikával; azután kap­csolódjék be Izrael a tár­gyalásokba; és legvégül, mintegy szentesíteni az el­érteket. hívjanak össze nem­zetközi konferenciát az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak részvéte­lével, értelemszerűen bevon­ván a Szovjetuniót is az érdemi ügyeket immár nem kezelő tanácskozásba. „Nagyra becsüljük az egyiptomi szerepet és Mu­barak egyiptomi elnök ál­láspontját — jelentette ki Arafat —, de nem érthetünk véle egyet, mivel mi és a jordániaiak a nemzetközi ér­tekezlet mellett vagyunk”. Ezt a konferenciát hevesen ellenzi Izrael és az Egye­sült Államok, mert fél, hogy a Szovjetunió szerepe növe­kednék ezáltal a térségben. Az „Október" tudósítója megkérdezte Arafatot: mit tesz a PFSZ ha Izrael ki­tart elutasító álláspontja mellett. — Akkor nincs más hátra, mint folytatni a har­cot — válaszolt Arafat. Sze­rinte az lenne a legjobb, ha az arab országok támogat­nák a február 11-én aláírt jordániai—PFSZ megállapo­dást és szorgalmaznák a Biztonsági Tanács közel-ke­leti vitáját. lőtte El-Kurna, Badra és Kazania iraki városokat. Az ÍRNA iráni hírügy­nökség arról tájékoztatott, hogy az iráni tüzérség a front északkeleti szektorá­ban csapást mért az iraki csapatok állásaira, s ennek következtében az irakiak veszteségeket szenvedtek élőerőben és haditechniká­ban egyaránt. Az iráni erők a front déli szakaszán iraki csapatösszevonásokat és ka­tonai objektumokat vettek ágyútűz alá. megemlékeztek a Központi Bizottság napokban elhunyt első titkáráról, Enver Hod- zsáról. A hírt a tiranai rádió je­lentette. Madridi merénylet Ismeretlen tettesek Merénylet okozta a mad­ridi tragédiát, erősítette meg José Barrionuevo spanyol belügyminiszter vasárnap délelőtt. A tettesek kiléte nem ismeretes. Egyedül az biztos, hogy á merénylők olyain típusú robbanóanya­got használtak, amilyet az ETA baszk terrorista szer­vezet eddig még sohasem al­kalmazott. Pénteken este, Madrid kül­városában — közel a torre- joni amerikai támaszpont­hoz — a Pihenő nevű étte­remben bombát robbantot­tak. Hivatalos adatok szerint a brutális akciónak IS ha­lottja és 82 sebesültje van. A sérültek között 15 ame­rikai-állampolgár található. A kórházban ápolt sérültek közül tíznek az állapota vál­ságos. A háromemeletes épü­let teljesen összeomlott. A kormány szóvivője szerint több megbízható jel mutat arra. hogy az időzített bom­bát az „Iszlám Szent Hábo­rú” nevű síita terrorszerve­zet helyezte’ el. Ugyanakkor nem zárják ki azt a lehető­séget sem. hogy a nemzet­közi terrorszervezetek ame- rikaellenes sorozatának újabb akciójáról van szó. Madridban elterjedt az a — hivatalosan meg nem erő­sített hír —, hogy a Spa­nyolországban tartózkodó Thomas O’Neill-nek, az ame­rikai kongresszus elnökének a felrobbantott étteremben terveztek vacsorát, de né­hány órával a robbantás előtt megváltozott a prog­ram. A merényletet valamennyi spanyol politikai párt el­ítélte és erélyes intézkedést követelt a kormánytól a ter­rorizmus megfékezésére. Spanyolországban az elmúlt évtized során 40 étteremben robbant pokolgép, de a pén­teki akció követelte a leg­több áldozatot. A témához kapcsolódik, hogy a hét végén San Se- bastianban az ETA négy ál­arcos tagja a város raktár­negyedében felgyújtotta a Koipe nevű francia érde­keltségű cég négy hatalmas raktárépületét. Csaknem 200 ezer liter étolaj vált a lán­gok martalékává. Az épüle­tek földig égtek. Az anyagi kár megközelíti az egymil- liárd pesetát (körülbelül 350 millió forint). Az ETA baszk terrorista szervezet nyilat­kozatban vállalta magára az akciót. IRAK—IRÁN: Üjabb összetűzések Ramiz Alia az Albán Munkáspárt KB első titkára —( KüJpoötikm kommentárünk)— A közép-amerikai dilemmák A MÚLT HÉT MÁSODIK FELÉBEN Panama­városban végre sikerült komoly megbeszéléseket folytatni a közép-amerikai válságban érdekelt or­szágok és a rendezést sürgető Contadora-csoport képviselőinek. Ha figyelembe vesszük, hogy Romáid Reagan csak néhány nappal korábban ismertette a saját megoldását a térség problémáira, látható módon fölgyorsultak az események. Közép-Amerika dilemmái közül jelenleg az egyik legfontosabb, hogy a konzervatív, mindenféle ha­ladó lépéstől irtózó amerikai kormányzat ideje alatt miképpen lehet eredményt elérni Nicaragua és szomszédai vitájában. Azonban hiba lenne csak e köré a kérdés köré sűríteni az egész térség prob­lémáit, hiszen Salvadorban tovább tart a polgár- háború, s a nyomasztó szegénység okozta társadal­mi feszültségek több más országban is bizonytalan­ná teszik a politikai légkört. Mindehhez járulnak hagyományos ellentétek is — emlékezzünk csak a salvadori—hondurasi „futhallháborúra” ! — melyek mind hozzájárulnak a megoldás nehézségeihez. A NAGY DÉRREL-DÜRRAL BEHARANGO­ZOTT Reagan-terv természetesen nem más, mint az Egyesült Államok követdléseinek — tegyük rög­tön hozzá, egyoldalú követeléseinek — nyílt beter­jesztése. Az elutasítás természetes volt, mivel a sandinista kormány már régebben is bejelentette: nem hajlandó tárgyalni a hazájuk ellen kívülről, fegyverrel támadó ellenforradalmárokkal. A Fehér Ház ezután hozzálátott a Contadora- országok (Mexikó, Kolumbia, Venezuela és Pana­ma) „megdolgozásához”. Ezek azonban, gllítólag az egy Kolumbia kivételével, nem mentek bele a reagani útvesztőibe. A következő lépés az volt, hogy Harry Shlaudemann elnöki különmegbízott körbe­utazta az Egyesült Államok szövetségeseit, miköz­ben Reagan a legtekintélyesebb latin-amerikai po­litikusokat próbálta meggyőzni személyes telefon- beszélgetések során. Ez tehát az a háttér, mélynek ismerete nélkül nem szabad elhamarkodott ítéletet mondani a pa­namavárosi konferenciáról. Ennek előzetesen dek­larált célja az ügyrendi kérdéseikben való haladás elérése volt, s ezt a hírek szerint viszonylag sikere­sen oldotta meg. A május elejére tervezett újabb tárgyalások, a három munkabizottság felállítása kétségkívül eredmény, ha nem is jelenti azonnal a feszültség enyhülését. A JÖ IRÁNYBA TETT ELSŐ LÉPÉSEK után nagyon sok függ attól, mennyire veszi figyelembe Washington a térség népeinek érdekeit. Sajnos ed­digi tapasztalataink szerint nem lehet okunk túl­zott reménykedésre. Ameddig az Egyesült Államok nem akarja, nem lesz béke Közép-Amerikában. De a Conitadora-csoport erőfeszítéseinek hála, amíg tárgyalások vannak, addig az átfogó háború kirob­bantása is akadályokba ütközik. Horváth Gábor NAGYMÉRETŰ PINCÉT KERESÜNK MEGVÉTELRE vagy hosszabb távra BÉRLETRE. Ajánlatokat TSZKER Területi Központ, EGER, Lenin út 9. sz. Telefon: 13-134; 13-590 kérjük. Egerben, a Kistályai úton lévő 200 m2 alapterületű helyiségeinket raktározás céljára BÉRBE ADJUK. Településtisztasági Vállalat. EGER', Makiári út 7. Telefon: 11-133/7. r : n : c i c D EGRI VASÖNTÖDE „B” kategóriás vállalat FELVÉTELT HIRDET — egyetemi vagy főiskolai végzettséggel szervező, belső ellenőr munkakörbe, — villamosmérnököt, vagy nagy üzemi —I gyakorlattal rendelkező elektrotechnikust r beruházási feladatok ellátására, — pneumatikában jártas dolgozót üzemlakatos munkakörbe, — nőket betanított munkára 3 műszakos munkarendbe, — férfiakat betanított munkára 2—3 műszakos munkarendbe. A fizikai munkások betanításáról, átképzéséről gondoskodunk. Magas utazási költségtérítéssel segítjük a munkába járást. A jó kereseti lehetőség mellett színvonalas szociális ellátást is biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET A MUNKAÜGYI OSZTÁLYON EGER, Nemen u. 11. sz. alatt, 8—14 óra között. 1-----□ A kapitalizmus korunkban VI/3. Rendkívül fontos aspektu­sa a válságnak az is. hogy adott feltételek mellett hoz­zájárulhat az átrendeződés­hez. a fejlődéshez, kiküszö­bölheti azokat a tényezőket, amelyek kibontakozásához vezettek. A tőkés rendszer válságát úgy kell felfogni, mint ter­melési mód történelmi ha­nyatlását. Ez nem azonos a klasszikus túltermelési vál­sággal, de nem is zárja ki e válságokat. A tőkés termelési mód válsága, a tőkés rendet ért különböző megrázkódtatá­sok és a szocializmus fejlő­dése bolygónkon nemcsak megrázták, hanem hatalmas erőfeszítésekre is ösztönözték a tőkés rendet, és különösen a rendszer szempontjából meghatározó szerepet játszó országokat a kapitalizmus belső és nemzetközi pozíciói­nak erősítésére a második világháború óta eltelt négy évtized során. , E téma szempontjából mindezt azért szükséges és fontos hangsúlyozni, mert a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom válságfel­fogásának sem mond ellent az a tény, hogy, ha a tőkés országok a saját talajukon maradnak, akkor képesek a változtatásra, sőt a változ­tatásban bizonyos dinamiz­musra is. A hangsúly tehát mindig két mozzanaton van. Ha saját rendszerük keretei között maradva jutnak túl a konkrét válságon és azon, hogy gazdaságilag átalakul­va indulnak el egy új sza­kaszban. Az előbbi kitétel azt fejezi ki, hogy a kapita­lizmus a nagy, megrendítő válságait is igen hatalmas világtörténelmi fordulatot hozó vereségek árán vészel­te át. a szocialista forradal­mat végrehajtó országok va­lamilyen formában kiszakad­tak e rendszer keretei közül. Az utóbbi pedig a műszaki- gazdasági fejlődés szorgal­mazásának elemi okára ad választ. Tehát nemcsak a profit, hanem egyéb ténye­zők is hajtják ennek a di­namizmusnak a mozgatását. A mai kapitalizmusnak a nemzetközi rendszerben be­töltött helyét keresve érde­mes utalni a kezdetektől ta­pasztalható tendenciákra. Ez a legfejlettebb tőkés régió, tehát a centrum viszonya, a tőkés rendszer gyengén fej­lett, a periférián elhelyez­kedő övezeteihez. A tőkés fejlődés kibonta­kozásakor a maga kétségbe­vonhatatlan nyersességében jelentkezett a kapitalizmus expanziós étvágya is. Meg­semmisíteni mindent. ami alkalmatlan arra, hogy pro­fit forrása legyen, leVombol- ni minden olyan termelési módot, amelyik útjában áll a tőkeviszony érvényesítésé­nek. Tehát expanziós is, nemcak önmaga belső fejlő­désével fejlődött. A tőkés világrendszer mai jellemvo­násait keresve semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tőkés cent­rum és még tovább szűkítve e centrum centrális hatalma hosszú évtizedeken keresz­tül Anglia, majd az Egye­sült Államok. Mindenkor a maga kizárólagos érdekeit akarta általános érdekké emelni. Akaratát nemcsak a perifériákra próbálta rá­kényszeríteni, hanem lehe­tőségeihez mérten a tőkés rendszer egészére. És ugyanennek a tenden­ciának az érvényesítéseként értelmezhető például az is, amikor az Egyesült Államok mondjuk „a demokrácia” védelmében, vagy „az em­beri jogok” meggyökerezte­tése érdekében, vagy arra hivatkozva partra száll Gre- nadán, fenyegeti Nicaraguát, hadgyakorlatozik Hondu- rasban, beavatkozik Salva­dorban, bábrendszereket tart fenn a Távol-Keleten, hogy közelebbi példákról és kísér­letekről most ne is beszél­jünk. Szervesen a kapitaliz­mus lényegéhez tartozó fo­lyamatról van szó tehát. Lényeges változások men­tek végbe a termelés és a fogyasztás szerkezetében is a társadalmi munkameg­osztás elmélyülése és a mű­szaki-gazdasági fejlődés ha­tására. A bruttó nemzeti termékben csökkent a köz­vetlen anyagi termelés és nőtt az egyéb, a szolgáltató tevékenységek aránya. Csök­kent az anyagi termelésben a mezőgazdaság súlya is. E szektor a fejlett tőkés orszá­gokban műszaki és szerve­zeti szempontból egyaránt átalakult. Differenciáltabbá váltak a dolgozó tömegek ér­dekei. Nehezebbé vált ezek összehangolása a szakszer­vezetek és a munkáspártok keretében. A szerkezeti változásokat kiváltó okok között különö­sen nagy jelentőségű a mű­szaki fejlődés, az új tudo­mányos és technikai forra­dalom kibontakozása. Ez a folyamat globális méretek­ben a gazdaságilag legfej­lettebb tőkés országokban kezdődött meg. s eddigi kö­vetkezményei ezekben az országokban a legintenzí­vebbek. A mikroelektroni­kára, a biotechnológiára, az új anyagok megjelenésére és az energetika átalakulására épülő új műszaki-tudomá­nyos forradalomnak több fontos sajátossága van. A változások átfogóbbak. mint a korábbiak: mélyeb­bek és szélesebbek a felhasz­nálási területek, az ipari és társadalmi hatások. (Folytatjuk) Dr. Vasas Joachim az MSZMP Oktatási Igazgatóságának igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents