Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-15 / 87. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. április 15., hétfő Arafat nyilatkozata Pillantás a hétre A világpolitikai légkör saj. nos nem melegedik olyan gyorsan, mint a tavaszi időjárás, ám erre a hétre is jócskán jutnak biztató előrejelzések a kelet—nyugati kapcsolatok területéről. Sajnos nemcsak biztatóak... HÉTFŐ: Wilfried Mantens belga miniszterelnök Kínába látogat. Utazása újabb jele a hatalmas piaci lehetőségeket sejtető ország iránti nyugateurópai érdeklődésnek. KEDD: öt nyugat-európai ország hadügyminisztere Rómában harci repülőgépek közös gyártásáról tárgyal. A britolasz—spanyol—francia— nyugatnémet kooperációban gyártott Tornádó típusú gépek a NATO haderejét erősítenék. SZERDA: Egyszerre két nagyjelentőségű nemzetközi vásár is nyílik Brnóban, illetve Hannoverben. A közelmúlt gazdasági nehézségei után a szocialista és a tőkés országokban is nagy várakozással tekintenek a két híres tavaszi vásár elé. CSÜTÖRTÖK: Paavo Vayrynen finn külügyminiszter Norvégiába látogat. Az eseménynek jelentőséget ad, hogy közeledik a Helsinki Szerződés aláírásának tizedik évfordulója, s az egyik legaktívabb semleges ország diplomáciájának vezetője a NATO-tagok egyikében folytat majd tárgyalásokat. PÉNTEK: Üj-Delhiben miniszteri szintű tanácskozásra gyűlnek össze az el nem kötelezett országok mozgalma országainak képviselői. Az egyetlen téma: Namíbia problémaköre. SZOMBAT: Három amerikai hadihajó udvariassági látogatásra érkezik a Sanghaj-i kikötőbe. A második világháború óta nem volt példa hasonló esetre. VASÄRNAP Az NSZK mintegy húszezres zsidó közösségének meghívására Helmut Kohl, nyugatnémet kancellár beszédet mond az egykori bergen-bel- seni koncentrációs táborban. A gesztus elkerülhetetlen volt: közeledik május kilencediké. Jasszer Arafat elutasítja egy amerikai és egy közös Jordániái—palesztin küldöttség tárgyalásainak gondolatát. A Palesztinái Felszabadítá- si Szerkezet Végrehajtó Bizottsága elnökének nyilatkozata szombaton jelent meg az „Október” egyiptomi hetilapban — egy nappal azután, hogy Arafat tárgyalt amerikai kongresszusi képviselők egy csoportjával és tanácskozott Husszein királlyal Ammanban. Arafat álláspontja, ahogy az az „Október”-ben megjelent, a következő: A PFSZ számára csak egy nemzetközi értekezlet a járható út, a palesztin problémáról Izraellel csak egy ilyen értekezlet keretein belül hajlandó tárgyalni. Ami pedig az amerikaiakat illeti: ők — Arafat szerint — „Nekünk soha nem adnak semmit”. Jasszer Arafat ezzel megvétózni látszik Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tárgyalási javaslatát, amibe eddig fenntartások nélkül egyetlen érdekelt partner sem ment bele. Mubarak — miután a PFSZ és a jordániai uralkodó közzétette, hogy közös politikai keretet munkál ki egyfajta diplomáciai kezdeményezéshez —, azt javasolta, hogy előAz iraki katonai főparancsnokság közölte, hogy az ország légierői az utóbbi 24 órában 117 harci bevetést hajtottak végre a Tigris folyó keleti vidékén, s csapást mértek az iráni haderőkre. Ebben a körzetben, valamint a front középső és északi szakaszán elpusztították az ellenség több hajóját, és katonai objektumát, a támadásokban számos iráni katona elesett, illetve megsebesült. Az iráni nehéztüzérség Az Albán Munkapárt Központi Bizottságának szombaton tartott ülésén egyhangúlag a KB első titkárává választották Ramiz Aliát. A KB ülésén kegyelettel szőr alakuljon jordániai— palesztin tárgyalóküldöttség és tisztázza követeléseit Amerikával; azután kapcsolódjék be Izrael a tárgyalásokba; és legvégül, mintegy szentesíteni az elérteket. hívjanak össze nemzetközi konferenciát az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak részvételével, értelemszerűen bevonván a Szovjetuniót is az érdemi ügyeket immár nem kezelő tanácskozásba. „Nagyra becsüljük az egyiptomi szerepet és Mubarak egyiptomi elnök álláspontját — jelentette ki Arafat —, de nem érthetünk véle egyet, mivel mi és a jordániaiak a nemzetközi értekezlet mellett vagyunk”. Ezt a konferenciát hevesen ellenzi Izrael és az Egyesült Államok, mert fél, hogy a Szovjetunió szerepe növekednék ezáltal a térségben. Az „Október" tudósítója megkérdezte Arafatot: mit tesz a PFSZ ha Izrael kitart elutasító álláspontja mellett. — Akkor nincs más hátra, mint folytatni a harcot — válaszolt Arafat. Szerinte az lenne a legjobb, ha az arab országok támogatnák a február 11-én aláírt jordániai—PFSZ megállapodást és szorgalmaznák a Biztonsági Tanács közel-keleti vitáját. lőtte El-Kurna, Badra és Kazania iraki városokat. Az ÍRNA iráni hírügynökség arról tájékoztatott, hogy az iráni tüzérség a front északkeleti szektorában csapást mért az iraki csapatok állásaira, s ennek következtében az irakiak veszteségeket szenvedtek élőerőben és haditechnikában egyaránt. Az iráni erők a front déli szakaszán iraki csapatösszevonásokat és katonai objektumokat vettek ágyútűz alá. megemlékeztek a Központi Bizottság napokban elhunyt első titkáráról, Enver Hod- zsáról. A hírt a tiranai rádió jelentette. Madridi merénylet Ismeretlen tettesek Merénylet okozta a madridi tragédiát, erősítette meg José Barrionuevo spanyol belügyminiszter vasárnap délelőtt. A tettesek kiléte nem ismeretes. Egyedül az biztos, hogy á merénylők olyain típusú robbanóanyagot használtak, amilyet az ETA baszk terrorista szervezet eddig még sohasem alkalmazott. Pénteken este, Madrid külvárosában — közel a torre- joni amerikai támaszponthoz — a Pihenő nevű étteremben bombát robbantottak. Hivatalos adatok szerint a brutális akciónak IS halottja és 82 sebesültje van. A sérültek között 15 amerikai-állampolgár található. A kórházban ápolt sérültek közül tíznek az állapota válságos. A háromemeletes épület teljesen összeomlott. A kormány szóvivője szerint több megbízható jel mutat arra. hogy az időzített bombát az „Iszlám Szent Háború” nevű síita terrorszervezet helyezte’ el. Ugyanakkor nem zárják ki azt a lehetőséget sem. hogy a nemzetközi terrorszervezetek ame- rikaellenes sorozatának újabb akciójáról van szó. Madridban elterjedt az a — hivatalosan meg nem erősített hír —, hogy a Spanyolországban tartózkodó Thomas O’Neill-nek, az amerikai kongresszus elnökének a felrobbantott étteremben terveztek vacsorát, de néhány órával a robbantás előtt megváltozott a program. A merényletet valamennyi spanyol politikai párt elítélte és erélyes intézkedést követelt a kormánytól a terrorizmus megfékezésére. Spanyolországban az elmúlt évtized során 40 étteremben robbant pokolgép, de a pénteki akció követelte a legtöbb áldozatot. A témához kapcsolódik, hogy a hét végén San Se- bastianban az ETA négy álarcos tagja a város raktárnegyedében felgyújtotta a Koipe nevű francia érdekeltségű cég négy hatalmas raktárépületét. Csaknem 200 ezer liter étolaj vált a lángok martalékává. Az épületek földig égtek. Az anyagi kár megközelíti az egymil- liárd pesetát (körülbelül 350 millió forint). Az ETA baszk terrorista szervezet nyilatkozatban vállalta magára az akciót. IRAK—IRÁN: Üjabb összetűzések Ramiz Alia az Albán Munkáspárt KB első titkára —( KüJpoötikm kommentárünk)— A közép-amerikai dilemmák A MÚLT HÉT MÁSODIK FELÉBEN Panamavárosban végre sikerült komoly megbeszéléseket folytatni a közép-amerikai válságban érdekelt országok és a rendezést sürgető Contadora-csoport képviselőinek. Ha figyelembe vesszük, hogy Romáid Reagan csak néhány nappal korábban ismertette a saját megoldását a térség problémáira, látható módon fölgyorsultak az események. Közép-Amerika dilemmái közül jelenleg az egyik legfontosabb, hogy a konzervatív, mindenféle haladó lépéstől irtózó amerikai kormányzat ideje alatt miképpen lehet eredményt elérni Nicaragua és szomszédai vitájában. Azonban hiba lenne csak e köré a kérdés köré sűríteni az egész térség problémáit, hiszen Salvadorban tovább tart a polgár- háború, s a nyomasztó szegénység okozta társadalmi feszültségek több más országban is bizonytalanná teszik a politikai légkört. Mindehhez járulnak hagyományos ellentétek is — emlékezzünk csak a salvadori—hondurasi „futhallháborúra” ! — melyek mind hozzájárulnak a megoldás nehézségeihez. A NAGY DÉRREL-DÜRRAL BEHARANGOZOTT Reagan-terv természetesen nem más, mint az Egyesült Államok követdléseinek — tegyük rögtön hozzá, egyoldalú követeléseinek — nyílt beterjesztése. Az elutasítás természetes volt, mivel a sandinista kormány már régebben is bejelentette: nem hajlandó tárgyalni a hazájuk ellen kívülről, fegyverrel támadó ellenforradalmárokkal. A Fehér Ház ezután hozzálátott a Contadora- országok (Mexikó, Kolumbia, Venezuela és Panama) „megdolgozásához”. Ezek azonban, gllítólag az egy Kolumbia kivételével, nem mentek bele a reagani útvesztőibe. A következő lépés az volt, hogy Harry Shlaudemann elnöki különmegbízott körbeutazta az Egyesült Államok szövetségeseit, miközben Reagan a legtekintélyesebb latin-amerikai politikusokat próbálta meggyőzni személyes telefon- beszélgetések során. Ez tehát az a háttér, mélynek ismerete nélkül nem szabad elhamarkodott ítéletet mondani a panamavárosi konferenciáról. Ennek előzetesen deklarált célja az ügyrendi kérdéseikben való haladás elérése volt, s ezt a hírek szerint viszonylag sikeresen oldotta meg. A május elejére tervezett újabb tárgyalások, a három munkabizottság felállítása kétségkívül eredmény, ha nem is jelenti azonnal a feszültség enyhülését. A JÖ IRÁNYBA TETT ELSŐ LÉPÉSEK után nagyon sok függ attól, mennyire veszi figyelembe Washington a térség népeinek érdekeit. Sajnos eddigi tapasztalataink szerint nem lehet okunk túlzott reménykedésre. Ameddig az Egyesült Államok nem akarja, nem lesz béke Közép-Amerikában. De a Conitadora-csoport erőfeszítéseinek hála, amíg tárgyalások vannak, addig az átfogó háború kirobbantása is akadályokba ütközik. Horváth Gábor NAGYMÉRETŰ PINCÉT KERESÜNK MEGVÉTELRE vagy hosszabb távra BÉRLETRE. Ajánlatokat TSZKER Területi Központ, EGER, Lenin út 9. sz. Telefon: 13-134; 13-590 kérjük. Egerben, a Kistályai úton lévő 200 m2 alapterületű helyiségeinket raktározás céljára BÉRBE ADJUK. Településtisztasági Vállalat. EGER', Makiári út 7. Telefon: 11-133/7. r : n : c i c D EGRI VASÖNTÖDE „B” kategóriás vállalat FELVÉTELT HIRDET — egyetemi vagy főiskolai végzettséggel szervező, belső ellenőr munkakörbe, — villamosmérnököt, vagy nagy üzemi —I gyakorlattal rendelkező elektrotechnikust r beruházási feladatok ellátására, — pneumatikában jártas dolgozót üzemlakatos munkakörbe, — nőket betanított munkára 3 műszakos munkarendbe, — férfiakat betanított munkára 2—3 műszakos munkarendbe. A fizikai munkások betanításáról, átképzéséről gondoskodunk. Magas utazási költségtérítéssel segítjük a munkába járást. A jó kereseti lehetőség mellett színvonalas szociális ellátást is biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET A MUNKAÜGYI OSZTÁLYON EGER, Nemen u. 11. sz. alatt, 8—14 óra között. 1-----□ A kapitalizmus korunkban VI/3. Rendkívül fontos aspektusa a válságnak az is. hogy adott feltételek mellett hozzájárulhat az átrendeződéshez. a fejlődéshez, kiküszöbölheti azokat a tényezőket, amelyek kibontakozásához vezettek. A tőkés rendszer válságát úgy kell felfogni, mint termelési mód történelmi hanyatlását. Ez nem azonos a klasszikus túltermelési válsággal, de nem is zárja ki e válságokat. A tőkés termelési mód válsága, a tőkés rendet ért különböző megrázkódtatások és a szocializmus fejlődése bolygónkon nemcsak megrázták, hanem hatalmas erőfeszítésekre is ösztönözték a tőkés rendet, és különösen a rendszer szempontjából meghatározó szerepet játszó országokat a kapitalizmus belső és nemzetközi pozícióinak erősítésére a második világháború óta eltelt négy évtized során. , E téma szempontjából mindezt azért szükséges és fontos hangsúlyozni, mert a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom válságfelfogásának sem mond ellent az a tény, hogy, ha a tőkés országok a saját talajukon maradnak, akkor képesek a változtatásra, sőt a változtatásban bizonyos dinamizmusra is. A hangsúly tehát mindig két mozzanaton van. Ha saját rendszerük keretei között maradva jutnak túl a konkrét válságon és azon, hogy gazdaságilag átalakulva indulnak el egy új szakaszban. Az előbbi kitétel azt fejezi ki, hogy a kapitalizmus a nagy, megrendítő válságait is igen hatalmas világtörténelmi fordulatot hozó vereségek árán vészelte át. a szocialista forradalmat végrehajtó országok valamilyen formában kiszakadtak e rendszer keretei közül. Az utóbbi pedig a műszaki- gazdasági fejlődés szorgalmazásának elemi okára ad választ. Tehát nemcsak a profit, hanem egyéb tényezők is hajtják ennek a dinamizmusnak a mozgatását. A mai kapitalizmusnak a nemzetközi rendszerben betöltött helyét keresve érdemes utalni a kezdetektől tapasztalható tendenciákra. Ez a legfejlettebb tőkés régió, tehát a centrum viszonya, a tőkés rendszer gyengén fejlett, a periférián elhelyezkedő övezeteihez. A tőkés fejlődés kibontakozásakor a maga kétségbevonhatatlan nyersességében jelentkezett a kapitalizmus expanziós étvágya is. Megsemmisíteni mindent. ami alkalmatlan arra, hogy profit forrása legyen, leVombol- ni minden olyan termelési módot, amelyik útjában áll a tőkeviszony érvényesítésének. Tehát expanziós is, nemcak önmaga belső fejlődésével fejlődött. A tőkés világrendszer mai jellemvonásait keresve semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tőkés centrum és még tovább szűkítve e centrum centrális hatalma hosszú évtizedeken keresztül Anglia, majd az Egyesült Államok. Mindenkor a maga kizárólagos érdekeit akarta általános érdekké emelni. Akaratát nemcsak a perifériákra próbálta rákényszeríteni, hanem lehetőségeihez mérten a tőkés rendszer egészére. És ugyanennek a tendenciának az érvényesítéseként értelmezhető például az is, amikor az Egyesült Államok mondjuk „a demokrácia” védelmében, vagy „az emberi jogok” meggyökereztetése érdekében, vagy arra hivatkozva partra száll Gre- nadán, fenyegeti Nicaraguát, hadgyakorlatozik Hondu- rasban, beavatkozik Salvadorban, bábrendszereket tart fenn a Távol-Keleten, hogy közelebbi példákról és kísérletekről most ne is beszéljünk. Szervesen a kapitalizmus lényegéhez tartozó folyamatról van szó tehát. Lényeges változások mentek végbe a termelés és a fogyasztás szerkezetében is a társadalmi munkamegosztás elmélyülése és a műszaki-gazdasági fejlődés hatására. A bruttó nemzeti termékben csökkent a közvetlen anyagi termelés és nőtt az egyéb, a szolgáltató tevékenységek aránya. Csökkent az anyagi termelésben a mezőgazdaság súlya is. E szektor a fejlett tőkés országokban műszaki és szervezeti szempontból egyaránt átalakult. Differenciáltabbá váltak a dolgozó tömegek érdekei. Nehezebbé vált ezek összehangolása a szakszervezetek és a munkáspártok keretében. A szerkezeti változásokat kiváltó okok között különösen nagy jelentőségű a műszaki fejlődés, az új tudományos és technikai forradalom kibontakozása. Ez a folyamat globális méretekben a gazdaságilag legfejlettebb tőkés országokban kezdődött meg. s eddigi következményei ezekben az országokban a legintenzívebbek. A mikroelektronikára, a biotechnológiára, az új anyagok megjelenésére és az energetika átalakulására épülő új műszaki-tudományos forradalomnak több fontos sajátossága van. A változások átfogóbbak. mint a korábbiak: mélyebbek és szélesebbek a felhasználási területek, az ipari és társadalmi hatások. (Folytatjuk) Dr. Vasas Joachim az MSZMP Oktatási Igazgatóságának igazgatója
