Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-15 / 87. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 15., hétfő 3. egri öntöde VÁLASZTÁSRA KÉSZÜLVE A jelölő gyűlés joga A JUBILEUMRA Megújuló Hetvenhárom esztendős, mégis valójában most lépett a fiatal korba. Igaz, ez a háromnegyed század korántsem oly nagy idő egy gyár életében, mint az emberében. Amikor 1912-ben valóra vált az álma, a kis öntöde, bizonyára Stetz József egri kisiparos, az alapító is legfeljebb csak reménykedett abban, hogy megfelelő folytatása lesz „művének”. A mai jogutódok, többszöri váltás után — az 1949-es államosítást követően 1963-tól az egység az Öntöde Vállalat soroksári gyárának egri üzeme volt, öt évvel később központi irányítás alatt önálló gyárként működött, idén január l-től pedig önálló B-kategóriás vállalat a pontos besorolása — a megújításban keresik a megifjodás és a jobb minőségű termelés útját. Valóban az, a jelölő gyűlés joga a jelölés, azaz a tanácstagi, országgyűlési képviselői tisztségre legalkalmasabbnak ítélt állampolgár-társak megnevezése. Az 1983. évi III. törvény II. fejezete 8. paragrafusa (1) bekezdése így szól: „A válasz-' tókerületekben az országgyűlési képviselők, valamint a helyi tanácstagok jelölésének jogát a választópolgárok jelölő gyűlései gyakorolják: minden választókerületben két vagy több személyt jelölnek". A közéleti tisztség várományosai Április 15. és május 15. között kell megtartani a jelölő gyűléseket. Nehogy úgy véljük, nem olyan nagy dolog ez, hiszen összejönnek az érdeklődők, az elnök megnyitja a. . . Igen. az országban összesen negyvenkétezer tanácstagi és hétszáznál több képviselői jelölő gyűlést nyit majd meg — a népfrontbizottságok előkészítő munkája nyomán — az elnök; tanácstagi választókerületenként egy. országgyűlési képviselői választókerületenként legalább két ilyen összejövetelre kerül sor. A kettős, vagy többes jelölés eredményeként legkevesebb — kerekítve — 85 ezer (!) személy az, aki polgártársai bizalmából hozzájut a megtisztelő szerephez, fontos közéleti tisztség lehetséges várományosává lép elő. Ami nemcsak számára felelősség; azok számára is, akik jelölték. Talán nem felesleges — és nem okoz félreértést — a nagy francia forradalmár. Jean-Jacques Rousseau szavait idézni, aki A társadalmi szerződésről című művében ezt írta: „A nép önmagától mindig jót akar. de nem mindig látja önmagától. hogy mi a jó. Az általános akarat mindig helyes, de nem mindig kormányozza felvilágosult ítélőképesség". Most már, ennek ismeretében igazolhatónak látszana bármi is, ami sérti a jelölés törvényes — és a törvényben rendkívüli alapossággal, részletezően megszabott — menetét? Szó sincs erről! Sokkal inkább arról van szó, hogy a körültekintés, a felelős mérlegelés, a megfontoltság elengedhetetlen a sikeres jelöléshez. Sikeres jelöléshez? A törvény VII. fejezete 37. paragrafusa (2) bekezdése így hangzik: „A jelöltekre javaslatot tehetnek a jelölő gyűléseken a Hazafias Népfront szervei, a politikai, társadalmi. érdekképviseleti szervek, a munkahelyek dolgozóinak képviselői és bármely választópolgár”. A lehetőség sokfélesége nem csökkenti, hanem éppen megnöveli annak, azoknak a felelősségét, aki, akik azt mondják, javaslom, javasoljuk. .. Mert hiszen tudniuk kell: miért a megnevezettre gondoltak. Igen vagy nem A jelölés: megtiszteltetés. Jelölőknek, jelölteknek így kell és csakis így szabad — felfogniuk, azaz ehhez a megtisztelő döntéshez —. amelyeknek meghatározó befolyása van arra. mi történhet a választás napján — aligha szolgálhatnak megbízható alapul felületes benyomások, ismeretek. A tisztségre alkalmasnak ítélt személyt hiba lenne pusztán egy-egy jellemzője. tulajdonsága alapján kiválasztani, mert a mindennapi munkában az. hogy valaki „jól odamondogat”, meg ,.ő ráér, hiszen nyugdíjas”, s így tovább, bizony keveset, vagy éppen semmit sem ér. Jellemzők, tulajdonságok, munkahelyi, lakóhelyi igyekezet, magatartás. eddigi közéleti tevékenység összegzése az, ami nyomatékossá teheti az igent vagy a nemet. Elengedhetetlenül szükség van — a kötelező kettős jelölés végett — a nagy fokú tapintatra, az emberi érzékenység tiszteletére, a látszatok kerülésére, mert egy közösség önmagát is. a jelölteket is lehetetlen — és kínos — helyzetbe hozza, ha utóbbiak nem azonos súlycsoportból választatnak. . . ! A világ sok országában járt, vezetőként nagy szakmai tudást, gazdálkodási sikert felmutató igazgatónak miként lehetne a jelöltpárja az a fiatalasszony, aki betanított munkás, két gyereket nevel, s bár sok elismerésben volt része termelési, közéleti tevékenységéért munkahelyén, erős túlzás lenne azt hinni róla, hogy úgy ismeri a település adott részének — választókerületének — egész lakossága, mint az igazgatót. A találomra megfogalmazott példa. lehetséges eset. korántsem a végletesek közül való! A felelősség közös Emberi érettségből vizsgázik tehát a jelölő gyűlés, de ugyanakkor állampolgári ismereteinek, felkészültségének is próbája ez a fórum, hiszen tudnia kell a résztvevőknek, mi tartozik lehetőségei, jogai közé — például az, hogy több jelöltre is szavazhat, hogy az lesz képviselőjelölt, aki a jelölő gyűléseken megjelent választópolgárok szavazatainak legalább egyharmadát megkapta —, s ha másként nem megy ez, akkor úgy. hogy magán a jelölő gyűlésen kér részletekbe menő felvilágosítást. A jogokkal jól élni csakis a jogok alapos ismeretében lehet, a jelölés, a döntés egyszerre feltételezi és követeli meg a felelős joggyakorlást. A felelősség mindenkor közös: a jelölté az, hogy megfeleljen a bizalomnak, a jelölőké az, hogy a jelölt képes legyen megfelelni a várakozásnak. A képviselet hatásossága ugyanis döntően annak függvénye: az állampolgárok kiket, miként választanak ki — a jelölő gyűléseken, majd a szavazólapokon — képviseletükre. V. T. — Az elmúlt több mint másfél évtized — emlegeti Sós István igazgató, aki ezalatt maga is részese volt a folytonos formálódásnak — a lépésenkénti fejlődés időszaka volt. 1968-tól a kisgépesítési program keretében görgőpályákat, formázógépeket vásároltunk. Egy évre rá elkészült a homokelőkészítő mű, amely meg-felelő épületet is kapott. Ezt az összességében 18 millió forintos beruházást folyamatosan követték az olyan munkák, mint a kazánház és a kompresszor- telep megépítése. A hetvenes évek közepére héjmag- készítö üzemet alakítottunk ki. Három évvel ezelőtt létesült az a vegyes rendeltetésű épület, amely a gyár „homlokzatánál” látható, s amelyben az irodák, a szociális helyiségek találhatók meg, továbbá kétszáz személyes étterem, egy kisebb megmunkáló, valamint egy tmk-üzem. Ez akkor 13,5 milliónkba került. — A lépcsőzetes változtatás, s ennek nyomán az előrelépés bizonyára a termelési eredményekben is megmutatkozott... — Gyárunkban több mint ötezer tonna öntvény készül évente. Tavaly a termelési érték összesen 141 millió forintot tett ki, ezt Fénnyel mérik a dízelmotor- " kipufogógáz szennyezettségét Optikai érzékelésen alapuló műszert fejlesztettek ki a dízelmotor-kipufogógáz szennyezettségének mérésére, a Közlekedéstudományi Intézet, az MMG Automatika Művek és a Rozmaring MGTSZ szakemberei. Az Európában egyedülálló mérőműszert hazánkban már sok helyen használják, s a szakemberek arra számítanak, hogy alkalmazása az országban mindenütt általánossá válik. A műszerek egyik típusa hordozható kivitelben kipufogócsőre helyezve alkalmazható; a másik változata a dízelmotor közvetlen — még beépítés előtti — mérésére szolgál. Mindkét eljárás, lényege, hogy a motorból kiáramló gázt fénnyel átvilágítják és egy speciális érzékelő segítségével mérik, hogy a fénysugár milyen mértékben szennyezett (füstös) közegen haladt át. Az így nyert adatokból nemcsak a környezetszennyezés mértékét lehet kimutatni, hanem fontos információkhoz jutnak az adott motor működéséről is: megállapítható az üzemanyag égésének hatásfoka, a gyújtás beállításának tökéletessége. az idén mintegy tízmillióval szeretnénk növelni. Szépen alakult a nyereség is, ennek összege a múlt évben 27 millió volt. Mindezt annak ellenére értük el. hogy — mint köztudomású — szigorodtak a szabályozók, emelkedett az energiahordozók ára! — A múlt esztendő őszén újabb nagy munkálatokba kezdtek. Mi tette szükségessé az ismételt átalakítást? — Mindenekelőtt az olvasztási módszer korszerűbbé tételére kellett gondolnunk. Két elavult, hideg levegő felhasználására épülő, úgynevezett kúpoló kemencénk már nem elégséges céljaink eléréséhez. Háromévenként szinte teljesen ki kell cserélnünk őket, annyira elkopnak. Amikor elhatároztuk, áttérünk a villamos olvasztásra, elsősorban azt vettük figyelembe, hogy ezzel importot helyettesítünk, hiszen a kokszot tőkés országból kaptuk. továbbá költséget takarítunk meg. De fontos szerepet játszottak döntésünkben a környezetvédelmi szempontok is! A megújítás egyúttal azt is jelenti, hogy jobb minőségű magasabb színvonalú termékszerkezetet kívánunk kialakítani. A megtermelt mennyiség változatlan maradna, ám a jobbfajta öntvényeket nagyobb áron tudjuk értékesíteni. Ha már az új eljárás szerint történik az olvasztás, az ötezerből kétezer tonna gömbgrafitos vasöntvényt állíthatunk majd elő, ennek magasabb a szakító szilárdsága, mint az eddig gyártott szürke- öntvényé, de az utóbbinak a kedvező tulajdonságait megtartja. — Mennyivel tud többet majd az új eljárás? — Úgynevezett középfrekvenciás 500 herzes, indukciós kemencéket állítunk majd be. Legnagyobb előnye e fajtának, hogy az adagolástól számítva 70 perc alatt négy tonna, 1500 °C-os folyékony vasat produkál! Gyorsabban és magasabb színvonalon, mint a korábbi. Emellett az elektromos áram olcsóbb más energiahordozóknál, éjszaka pedig még kevesebb a ráfordítandó költség, s ezek a kemencék — távlati elképzelésünk szerint — akkor is termelnek majd. Persze, ha kialakul a kellő tárolórész. — Ez tehát a jelenlegi beruházás továbbfolytatása lesz? — Nem. Egyidőben épül a fedett adagtároló csarnok. Eddig ugyanis a fémes elemeket szabadtéren voltunk kénytelenek tartani. Két, egyenként tíztonnás daru is érkezik: az egyik végzi az adagolást, a másik pedig elektromágnessel ellátva biztosítja a pontos bemérést is. Azt mondhatom, „patikai olvasztás” lesz majd, hiszen megszűnik a széndioxid és a kéndioxid áramlása, s szilárd szennyezőanyagok sem kerülhetnek ki. További fefladat egy gyorsemelő berendezés, spektrométer beszerzése. olyané, amely húsz elem bevizsgálására képes. Jelenleg öt nyugati cégtől kaptunk ajánlatot, de csak alapos tanulmányozás után döntünk, melyiket fogadjuk el. Szükség van egy 3,5 megawattos transzformátorállomásra is. — Mennyibe kerül végül ez a megújulás? — A tervek szerint az ösz- szes ráfordítás 130,2 millió forint lesz. Gondoljunk csak bele. a mostani bruttó eszközállományunk 72 milliós, tehát az .újak előteremtése, kialakítása során a duplájától nagyobb mértékben nő! A pénzügyi feltételek megteremtésében sok segítséget kaptunk. Múlt év október- elsején kötöttük meg az Állami Fejlesztési Bankkal az államkölcsön-szerződést. ez együttesen 92 millió forintot jelent. A saját alapunk 44 millió forint. — A kivitelezésben mely vállalatok vesznek részt? — A versenytárgyalások után dőlt el. hogy a fő kivitelező a Vízügyi Építő Vállalat. A technológiai szerelés, a tervek elkészítése és a kemencék beállítása a Kohászati Gyárépítő Vállalat teendői közé tartozik. A transzformátorai lomás létesítését a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói végzik. — Hol tartanak napjainkban a munkálatok? — A transzformátorállomás alapozása már kész. az építők megfelelő ütemben haladnak vele. Április végére be kell fejezni a régi adagtároló bontását, hiszen akkorra már megérkeznek a csarnokelemek. Augusztusra annak készen kell állnia! Gondolnunk kell arra is. hogy a személyi feltételeknek is idomulniuk kell a. termélés megújulásához: a szervezeti átalakítást már elvégeztük, a következő lépés, főleg a kemencekezelők és falazók szakmai továbbképzése, amihez a Ganz- MÁVAG acélöntödéjét szeretnénk segítségül kérni. Ha minden az elképzeléseink szerint történik, akkor 1986 októberére már a próbaüzemen is túl lehetünk, s az egri öntöde 75. születésnapján már korszerű eljárással, körülmények között dolgozhatunk. Szalay Zoltán Ebben az évben a Minőségi Cipőgyár csengeri üzemében félmillió pár női cipőt és szandált gyártanak. A divatos lábbelik nagy része exportra készül (MTI fotó: Elek Emil) Félmillió pár cipő Csengerről
