Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 9., szombat 5. A KÖBÁLVÁNYOK LÁBÁNÁL Sírok lakói az iparból élnek A Tárná két ágának egyesülése után mintha kezet fogna egymással a Mátra és a Bükk. A völgy északi bejáratánál Sírok község fogadja az utazót. Fölötte a vár, amely évszázadok óta uralkodó őre e vidéknek. Keletkezésének ideje bizonytalan, mindenesetre a nyomokból arra lehet következtetni, hogy már az avarok idejében állt. A VII. század végén a szlávok vették birtokukba, ők vájták a hegy lábába az itt található, s ma sem elnéptelenedett barlanglakásokat A sírok szó is szláv eredetű, széles-t jelent. Feltehetően a hegyek közé legyező formában elterülő medencére vonatkoztatták, hiszen a falut jóval később alapította a Tari család, a fellegvár sokadik tulajdonosa. Otthonok a Fémmű munkásainak Gazdája volt e várnak Mátyás király kedvenc nádora, Országh Mihály, gondozta később Losonczy István. a temesvári hős, és kedvenc tartózkodási helye Országh Kristófnak is, aki ide hozza ifjú feleségét, Zrínyi Ilonát. Sokáig sorolhatnánk még, kiknek került ezután a kezükre. akik jól-rosszul erősítették, vagy elhanyagolták. Különösebb katonai ' jelentősége Buda török kézre kerülésekor lett, hiszen Hatvan eleste után a portyázók valódi .rémei a Mátra déli részének. Ellenük egyedül Sírok vitézei védték az apró Tarna-völgyi községeket. Amíg a környező kicsi nógrádi várak a XVI. század második felében többször is gazdát cseréltek, Sírokot — mert erős és bevehetetlen hírében állott —, a török nem ostromolta. Csak a mezőkeresztesi csatavesztés után pecsételődik meg sorsa: a törökök megerősítik, új falakat húznak, majd amikor elhagyják 1713-ban, véglegesen a levegőbe repítik a császári aknászok. A törökök kiűzése után. a romos vár visszakerül a Nyáriak kezébe, akik az 1840- es években gróf Károlyi Györgynek adják el, s a fel- szabadulásig e család birtokában állt. Romjaiban is gyönyörű a vár, amely a viszontagságos magyar történelmet idézi. A sirokiak — noha n.em a visszatekintésből élnek, most emlékeznek — A felszabadulás előtt, de röviddel utána sem adódott itt munkalehetőség — meséli Antal László, a községi pártalapszervezet titkára. Még mezőgazdasági termelésre is alkalmatlan volt ez a hegyes-dombos vidék, ezért a lakosság többsége az Alföldre ment sommásnak. A családok alacsony jövedelme határozta meg az életkörülményeket: sokan laktak barlanglakásokban, a szegényes, zsúpfedeles házakban. Csak néhány embernek adatott meg a módosabb élet. — A fejlődést egyértelműen a gyár telepítésének, illetve a Jsz mfegszervezésé- nek idejétől számíthatjuk — kapcsolódik a beszélgetésbe Kisvarga Gyula. aki 1978-tól tanácselnök Sírokban. Szülei a vár alatt építkeztek, a ház, ahová ő született, a jobbak közzé tartozott a maga szoba, konyha, éléskamrájával, mert az akkori otthonok többsége mindössze egy helyiségből állott. Sok férfi — mint az ő apja is —, erdőműveléssel, vagy a közeli kőbányákban kereste a kenyérre valót. Helyben dolgozni — Amikor az ötvenes évek elején termelni kezdett a gyár, viszajöttek az eljáró munkások, s még a környező falvakból is itt telepedtek le. Recsk és Párád ugyan a közelben ipari múltú, az emberek mégis Sirokot választották, s nem is hiába. Az elmúlt 40 év alatt annyit gyarapodtunk, amennyivel kevés helyen büszkélkedhetnek. Ebben persze nagy szerepe van a lakosságnak is, hiszen aktív társadalmi munkájuk nélkül aligha készülhettek volna járdák, új középületek. Állítását Antal László a következőkkel támasztja alá: — 1982-ben elsők lettünk a megyei faluszépítési versenyben, meghaladta a négymilliót a társadalmi munka értéke. Az elmúlt három esztendőben az egy lakosra jutó ilyen, pénz több volt ezer forintnál. A lakók ösz- szefogásával készült például az öregek napközije is. Ügy vélem, konkrét célért, jó szervezéssel, a gyári brigádok és a helybéliek közreműködésével nincs olyan feladat, amiért ne hordanának el akár hegyeket is a sirokiak. Kétezerhatszázan lakják a községet, a munkaképesek nagyobbik része ugyanitt dolgozik. Hétszázötvenen találtak elfoglaltságot a Mát- ravidéki Fémműveknél, a többiek a termelőszövetkezetben, az áfésznél, a háziiparnál és a víztársulatnál keresik a kenyerüket. Nemcsak munkaalkalmat ad Sírok, kulturális centruma is vidéknek, hiszen a művelődési házat a környező településekről is látogatják. Programjában gyakran szerepelnek fővárosi művészek, a háromezer kötettel várja olvasóit, a diszkó is látogatott, hétfőnként pedig az aerobik és a modern sportgimnasztika kedvelői keresik fel a házat. És ha már a sportolási lehetőségeket emlegettük, szólni kell az ezzel kapcsolatos legnagyobb szívfájdalomról is: labdajátékokra, nyári edzésekre alkalmas a lakótelepi pálya, de nincs fedett tornaterem, s a község vezetői úgy vélik, ezért nem sikerül az általános iskolába szakképzett tornatanárt kapni. A 23 pedagógus közül sokan járnak ki Egerből, hogy a 300 nebuló fejébe „töltsék a tudományt”. A Fémművek kezelésében lévő óvodában és bölcsődében — a bővítés után — ma már nem ismerik az elhelyezési problémákat, anyuka, apuka nyugodtan dolgozhat, biztonságban van napközben a kicsi. — A vár szerelmesei, illetve a bükkszéki fürdőben felüdülést keresők idegen- forgalmat biztosítanak számunkra. Ezért — no meg a saját jobb ellátásunkért is — fontos volt, hogy az új ABC mielőbb megnyissa kapuját. A nemrég átadott 300 Tcre-tere. boltba menet (Fotó: Kőhidi Imre) Antal László, a községi párt-alapszervezet titkára négyzetméteres bevásárlóhely régi gondunkat orvosolja — magyarázza a tanácselnök —, hiszen mindig friss húst, hentes- és pékárut vásárolhatnak itt még a terpesiek és a szajlaiak is. Fejlődik az egészségügyi ellátás — Hasonlóan örömteli dolog, ahogyan az egészség- ügyi feltételek javulnak. Épül már a fogorvosi rendelő az orvosi szomszédságában, ugyanott a kényelmes szolgálati lakások. A későbbiekben szeretnénk ezt további beruházással egy egészségügyi központtá fejleszteni, vagyis a tanácsadót és a gyógyszertárat is áthelyezni azért, hogy egyetlen betegnek se kelljen a vénynyel a falu másik végéig kutyagolnia a gyógyszerért. S ha már a VII. ötéves tervben megvalósítandó elképzelésekről szólunk : a község vízhálózata igencsak megérett már a korszerűsítésre, noha vezetékes ivóvíz hálózza be a falu 80 százalékát, de ezeket a csöveket még az ötvenes években fektették le. Azok is jogosan panaszkodnak, akik még ásott, fúrt kútakból isznak, tehát a bővítés sem elhanyagolható szempont. Csak hát ez sok-sok pénz, s a tanács a VI. ötéves terv elején mindössze százezer forintos fejlesztési alappal rendelkezett. Ezt az összeget 1984-re 300 ezerre sikerült feltornászni. Ebből és a számtalan társadalmi munkából épült az elmúlt öt évben 1200 méter járda és egy kilométer út. de a fejlődést ez ügyben csak az ötvenes évektől számíthatjuk. Korábban egyáltalán nem volt portalanított út, ma viszont a község 85 százalékát szeli át a betoncsík. Lakás — várakozás nélkül — Úgy vélem, kevesen mondhatják el magukról, hogy a lakásügy nem ügy — mondja a tanácselnök. — Ha orvos. pedagógus kért, szolgálatit kapott, aki a Fémműveknél dolgozik, a lakótelepen lelt otthonra, de szabad telkeknek is bő- viben vagyunk. Az elmúlt év januárjában készült el a község Összevont rendezési terve, amely 2010-ig tartalmazza a fejlesztési elképzeléseinket. Tavaly 10 állami telket adtunk Kőkúton, négyzetméterét körülbelül 25 forintért, jó pár helyen már hozzá is láttak az építkezéshez. Ha valaki Sírokban keresne házhelynek valót, magánszemélyektől is vásárolhat, igaz kicsit drágábban. Hozzáláttunk már a darnói rész feltárásához, itt 28 telek kialakítására készül tervdokumentáció. Emlegettük már a várat és környékét, mint idegen- forgalmi látványosságot. Nos, ezzel kapcsolatban is összeállt már a fejekben az elképzelés. Igyekeznek rendben tartani, s hosszabb távon arra is gondoltak, hogy a közelben autóskempinget létesítenek. Sok még persze a feladat, hiszen ennek többek között út- és közműhálózati vetülete van, s a munkálatokhoz az Idegen- forgalmi Hivatal és a Mátra—bükki Intéző Bizottság, segítségét, anyagi támogatását is várnák. Döntés és főleg pénz kérdése, hogy ebből mi valósulhat meg, mindenesetre a vár és környékének látványa megkapó: a hegygerinc sziklapárkányából két hatalmas oszlop emelkedik, a híres kőbálványok egyike csuklyás baráthoz, másik apácához hasonlít, hozzájuk sok regényes mondát fűzött a szájhagyomány. Közelben a kőoltár, amely a hagyomány szerint az ősmagyarok áldozati helye volt. A mondák ma már csak az emlékezetekben élnek, de a sirokiak most egy percre fejet hajtanak. Községük felszabadulásának 40. évfordulójára, az azóta eltelt esztendőkre emlékeznek... Fazekas Eszter Orvoslakás a másik mellé, rende övei fogorvosnak A parádi ÁFÉSZ üzemelteti az új ABC-árubázat „Vár állott, most kőhalom ..
