Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1985. március 4., hétfő (Folytatás az 5. oldalról.) A szakmunkásképző intézetekben a tanulók szakmáira való oktatása 2420 tanműhelyi férőhelyen folyik (1980-ban 2160 férőhely volt). Az erőfeszítések eredményeképpen csökkent a bukás és a lemorzsolódás aránya. A fizilkai munkára nevelés ebben az iskolatípusban a legeredményesebb. Közülük sokan a felnőttoktatás szervezeti keretei között továbbtanulnak, elsősorban a szakmunkások szakközépiskolájában. Pedagógusaink nagy gondot fordítanak a munkához való szocialista viszony kialakítására. Tevékenységük során eredmények születtek. A munkára való nevelés feladatainak megítélése, a tanulmányi fegyelem betartása, az egyéni képességek szerinti tanulás megkövetelése azonban az irányításban, á pedagógusok munkájában, a családban még nem megfelelő. Az iskola társadalmi környezete nem ismerte fel kellőképpen az ifjúság munkára nevelésének politikai, gazdasági jelentőségét. Gyakran előfordul, hogy a munkához való szocialista viszony normáiról tanultakkal szemben a fiatalok az iskolán kívül ellentétes gyakorlatot találnak. A család és az iskola kapcsolatában hiányosságok vannak. Nem kielégítő a családok felelőssége a gyermekek nevelésében. Csökkent a szülők érdeklődése gyermekeik tanulmányi munkája iránt. A pályaválasztást segítő munka tudato- sabbá vált, de még mindig nincs megfelelő összhang a társadalmi, a megyei szükségletek és az egyéni elképzelésék között. A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete nem kielégítő. A Magyar Üttörők Szövetsége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei programjaikkal hozzájárultak az iskola célkitűzéseinek megvalósításához. A kulturális nevelömunka a teljes emberi lét formálását, az általános és szakmai tudós gyarapítását, a munkakultúra fejlesztését, a szabad idő hasznos eltöltését állította tevékenységének középpontjába. Intézményeink — a nehezebb működési feltételek között is — jelentősen hozzájárultak a műveltség emeléséhez. A közművelődési tevékenység azonban nem követi elég rugalmasan a megváltozott társadalmi igényeket, a meglevők kielégítésében sem hatékony. Az elmúlt években nem emelkedett jelentősebb mértékben a közművelődésben aktívan részt vevők száma. Ezt mutatja pl., hogy a könyvtári olvasók száma változatlan. (148 000 fő), kismértékű a növekedés a moziba járók és az ismeretterjesztő előadásokon részt vevők körében. A közművelődési intézményrendszer munkájának szakmai, módszertani irányítása és koordinálása nem elég hatékony. A helyi párt-, áUiami és társadalmi szervek részéről erőtlen a közművelődési munka ideológiai és politikai orientálása. Megélénkült a kulturális élet a nagyüzemekben. javult a szocialista brigádok művelődési tevékenysége. Sor került új korszerű intézmények átadására — mint pl. a szihalmi Művelődési Ház. a besenyőtelki Általános Művelődési Központ, az egri Ifjúsági Ház, legutóbb a gyöngyösi Könyvtár —, ennek ellenére a Egriek a pártértekezleten közművelődési intézményhálózat feltételei lényegesen nem javultak. Művelődési intézményeink egy része elavult, felújításra szorul, nem alkalmas korszerű munka végzésére. Továbbra is komoly gondokkal küzd a megyeszékhely, de nem történt lényegies javulás Hatvan városban sem. Nehéz körülmények között dolgozik a Levéltár, a Megyei Könyvtár, s a Megyei Múzeumi Szervezet. A közoktatási és a közművelődési intézmények integrációjának kísérlete eredménnyel járt. Az anyagi és a szellemi erők koncentrálása, a művelődés iskolai és iskolán kívüli formáinak egységes irányítása ma már mint jól bevált forma megyénk tizenhét településén valósult meg. s vált követendő, példává. A közművelődés személyi feltételei nem javultak a beszámolási időszakiban. A megyei és városi intézmények szakember-ellátottsága jó, de a községekben jelentős gondok vannak. Csak kismértékben növekedett a szakképzettek száma. Kedvezőtlenül befolyásolta a kulturális nevelőmunka színvonalát a kulturális szolgáltatások árának növekedése és a közlekedés drágulása is. A felsőfokú szakember-ellátottság lényegében biztosított. A szakemberképzés helyzete, a hivatástudatra nevelés színvonala megfelelő. Területenként és helyenként nagyobb a szükséglet jogász és közgazdaságipénzügyi szakemberekből, mint a rendelkezésre álló létszám. A pénzügyi szakemberek hiánya elsősorban a szövetkezeti szférában jelentkezik. A munkahelyek többsége — a gazdasági szükségességet figyelembe véve — támogatja a továbbtanulásit, a második diploma megszerzését. Jelentős a mezőgazdasági szakemberek továbbképzése. öt év alatt 230-an szerezték meg a beosztásukhoz szükséges felsőfokú végzettséget és 100 fő tett szakmérnöki vizsgát. Megyénkben a két felsőfokú oktatási intézmény — a Ho Si Mimh Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Kara — eredményesen látja el a szakemberképzés, a munkára nevelés feladatát. A végzett szakemberek elhelyezkedése biztosított. A tudományos és művészeti élet színvonala összességében megfelel megyénk adottságainak. A tudományos kutatás és fejlesztés növekvő mértékben és eredményesen segíti a társadalmi, a gazdasági feladatok megoldását. Fejlődött, tervszerűbbé vált a vállalati tudományos kutató- fejlesztő tevékenység, nőtt a társadalmi- gazdásági céljainkat szolgáló kutatások- fejlesztések aránya (Egri Dohánygyár, Fi- nomszerelvénygyár, Mikroelektronikai Vállalat. Mátraaljai Szénbányák. Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság). Színvonalas a felsőoktatási kutatás a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán, a GATE Gyöngyösi Főiskolai Karán. A kutatóintézeti kutatásban továbbra is meghatározó az agrárkutatás (Kampóit, Eger). Szélesedtek a nemzetközi tudományos kapcsolatok a Finom- szerelvénygyár és a Dohánygyár licencvásárlása kapcsán svéd, NSZK, osztrák cégekkel. a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola közös kutatásai révén a csebakszári, a Vlagyimir!, az erfurti, a besztercebányai főiskolákkal, és azzal, hogy a kompolti kutató 4 KGST-témát koordinál. Fejlődtek a tudományos munka személyi feltételei. A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága létének öt éve alatt kialakítóit ta szervezeti kereteit. A kutatóknak. a kutatóhelyeknek nagyobb lehetőséget adott a munkakapcsolat kialakítására, az eredményesebb tudományos munkára. A szellemi kapacitás felmérése, a kutatási témák megismerése, azok koordinálása megtörtént. A művészeti alkotómunka megyénkben új értékeket hozott létre, az alkotók többsége a társadalmi valóság hiteles ábrázolására törekszik. A megye művészeti életében jelentős szerepet játszik a képzőműHeveilek a tanácskozáson vészét. A művészek alkotó tevékenységét, a megyéhez való kötődését, vállalatokhoz fűződő szocialista szerződésekkel is elősegítettük. A zenei élet továbbfejlődött. A megyében működő zenekarok színvonalasan közvetítik és terjesztik a zenekultúrát. Színházi életünk jelentősen visszaesett. Nagymértékben 'lecsökkent a bemutatók és az előadások száma Egerben, megszűnt a tájolás. A közművelődési intézmények színházkultúrát közvetítő tevékenysége csak kismértékben pótolta az elmaradást. Kivéted ez alól a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ, amely országos színházi rendezvényeknek is helyet ad. Az Agria Játékok (színházi előadások, hangversenyek, előadói estek) választékos programot jelentenek. Az Agria Játékszín alapvetően eredményesen működött, rendezvényeit évente 10—15 ezer ember látogatta. Erősödött az amatör művészeti mozgalom. A csoportoknak nagy szerepe van megyénk kulturális örökségének, hagyományainak ápolásában, továbbfejlesztésében, ugyanakkor hasznos, a szabad idő kulturált eltöltését szolgáló tevékenységet jelentenek tagjaiknak, bővítik a mű vészét kedvelők. az értők táborát, közösségteremtő funkciót töltenek be és hozzájárulnak a kulturáltabb magatartás kialakításához. Több csoport magas művészi színvonalon dolgozik, országhatáron belül és túl egyaránt hírnevet szerzett. Kiemelkedő művészi munkát végez a Harlekin Bábegyüttes, a Vidróczki néptánccsoport, a fedé- mesi asszonykórus, és a megyei művelődési központ szimfonikus zenekara, valamint annak kamaraegyüttese. A népművészet iránt is fokozódott az érdeklődés, amit igazol, hogy az elmúlt évek. ben 45 tárgyalkotó népművészeti csoport (fafaragó, hímző) kezdte meg munkáját. IV. A párt, a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak tevékenysége A párt vezető szerepe érvényesül. A sző* vetségi politika gyakorlati megvalósulásának eredményeként a dolgozók nagyobb számban vettek részt a politika helyi végrehajtásában, a párt széles tömegkapcsolattal rendelkezik. A pártélet lenini normái érvényesülnek, erősödött a demokratikus centralizmus és fejlődött a pártdemokrácia. A választott testületek eredményesen gyakorolják jogkörüket. működési területük felelős politikai irányítói. Munkájukban erősödött a kollektivitás, érvényesül a testületi tagok egyenjogúsága, személyes felelőssége az előkészítésben, a döntésben és a végrehajtásban. A testületi tagak tevékenysége a felkészültségben, készségben meglevő különbségek, munkaszervezési problémák, szemléletbeli gondok miatt azonban tovább* ra sem arányos és egyenletes. A párt egységét sikerült megőrizni, a változó helyzetnek és körülményeknek meg* felelően megújítani. A politika sikeres megvalósítását nehezíti a párttagok egy részénél tapasztalható bizonytalanság, bátortalanság a párt politikája melletti kiállásban. A pártszervek és szervezetek munkájában előtérbe kerültek a párttagság jogainak és kötelességeinek gyakorlati érvényesülését hatékonyabban segítő módszerek és szervezeti formák. A pártfórumokon és rendezvényeken nyíltabbá vált a légkör, segítő szándékból; és egészséges türelmetlenségből fakadóan a kritikusabb hangvétel gyakoribbá vált. kevésbé erősödött az önbírálat. A kommunisták döntő többsége a politikai. az erkölcsi követelményeknek megfelel. fegyelmezetten, példamutatóan dolgozik, a párt normái szerint él. Mindezek mellett tapasztalható a pártfegyelem lazulása, a kötelezettségek nem megfelelő teljesítése. A pártszervek és alapszervezetek tervszerűen dolgoztak, munkastílusuk fejlődött. A tervezőmunka korszerűsítése biztosította a köziponti irányítás és a helyi önállóság együttes érvényesülését. Erősödött a pártmunka mozgalmi jellege, gazdagodtak a módszerek. Javult a testületek munkája, a párttagság bevonása a döntések előkészítésébe. A párt megyén belüli szervezeti felépítése követte a közigazgatás átszervezését, módosult a városi jogú pártbizottságok tevékenységének, az állami-társadalmi szervek pártirányításának hatóköre, és a korszerűsítéssel kap>csolatos munkamegosztás, a szervezés rendben megtörtént. A megyében működő pártszervezetek és tömegmozgalmak növekvő szerepet töltöttek be a pK)liitika alakításában és végrehajtásában, részesed eredményeinknek. Tevékenységük jól szolgálta a párt tömegkapcsolatának, a párt és a tömegek közötti bizalomnak elmélyítését, hozzájárult a szocialista demokratizmus kiszélesítéséhez. A tömegszervezetek és mozgalmak szervezeti szabályzatuknak, működési elveiknek megfelelően, önállóan, eredményesen végzik feladataikat. Fejlődés tapasztalható a tömegszervezeti munka párti rányításában. A pártirányítás elveit mind a pártszervek, mind a társadalmi és tömegs zervezetek, mozgalmak alapvetően helyesen értelmezik, többségében a gyakorlatban is jól érvényesítik. A pártszervezetek a tömegszenvezeteket elvi-politikai eszközökkel irányítottál:, a politikának az ott dolgozó kommunisták or keresztül szereztek érvényt. Megyénkben több mint 126 ezer — ■*«* bér.' bői és fizetésbál élő dolgozók 97 százaléka — szakszervezeti tag, akik *17 ágazati ipxarági szakszervezetben tevékenykednek. Alapvető funkcióik megfelelőek érvényesülnek. befolyásuk azonban rétegenként, területenként eltérő hatású. Az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettek szervezeti életük korszerűsítésére, az érdekvédelmi tevékenység fejlesztésére. Eredményesen működnek közire az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlesztésében, jól mozgósítanak a gazdasági feladatok megvalósítására. Probléma, hogy érdekképviseleti mozgósító és nevelő tevékenységük az egyes rétegek, különösen az ifjúság körülményeit, sajátosságait nem eléggé veszi figyelembe. Az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i állásfoglalása a szakszervezeti munka továbbfejlesztéséről és a párt ezzel kapcsolatos feladatairól, majd ezt követően a megyei, pártbizottság és az alsóbb szintű pártszervek, alapszervezetek állás- foglalásai hosszú távú programot adnak a párt szakszervezeti politikájának megvalósításához. Ennek kedvező eredményei már most tapasztalhatók a szakszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységében. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei aktív és felelős tényezői a politikai közéletnek. A KISZ különböző programjai, akciói jól kapcsolódnak megyénk gazdasági, társadalmi feladataihoz, segítik azok megvalósítását. Nem erősödött megfelelően tevékenységük politikai-mozgalmi jellege. A beszámolási időszakban növekedett a KISZ taglétszáma: a megye fiataljaink 42 százaléka (közel 30 ezer fő) tagja a szervezetnek. A nagyobb erőfeszítések melletit sem sikerült a tömeg befolyást növelni a munkásfiatalok körében. A Magyar Üttörők Szövetsége megyei szervei és szervezetei változatos, gazdagodó programjaival jelentősen hozzájárultak a gyermekek szellemi és testi kultúrájának, közösségi érzésének kialakításához és fejlesztéséhez. Megyénk pártszervei és alaipszervezetei javuló színvonalon irányították és koordinálták az ifjúság szocialista nevelését, folyamatosan elemezték az ifjúságpolitikai határozatok egésze és egyes részterületei végrehajtásának tapasztalatait. A pártszervezetek rendszeresebben foglalkoztak az ifjúsággal, az ifjúságot érintő kérdésekkel, és ezen bélül kiemelten a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel. Beszámoltatták a KISZ vezető szerveit, konkrétabb feladatokat határoztak meg, figyelemmel kísérték a végzett munkát. Helyenként előfordult, hogy a pártszervezeték kevesebb konkrét segítséget nyújtottak a KlSZ-szervezetefcnek, elsősorban munkastílusuk, munkamódszerük fejlesztéséhez, mozgalmi jellegük erősítéséhez. A Hazafias Népfront eredményesen munkálkodott a szocialista nemzeti összefogás erősítéséért. A népfront jelenléte a meg,ye politikai, gazdasági, kulturális életébeül, a döntések kialakításában, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében egyre inkább'érzékelhető. Gazdagodott a mozgalom munkamődiszere, erősödött a. politikai és a tömegmozgalmi jellege, fór urnái a párt szövetségi politikájának Tantes színtereivé váltak. A munkásőrség szervezetileg, összetételéiben, szakmai és politikai feszültségében egyaránt erősödött. Az állomány er- kölcsi-molitilkai állapota megfelelő, fegyelmi, helyzete jó. A munkásőrök között tovább emelkedett a fizikai dolgozók, a nők, és a párttagok aránya. Többségük a kiképzési és szolgálati feladat fegyelmezett ellátása mellett aktív politikai és közéleti tevékenységet is folytatott. Mindennapi mun. kájuk jól példázta a haza védelmének és építésének egymástól elválaszthatatlan egységét. (Folytatás a 7. oldalon.)
