Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. március 4., hétfő 7. Javaslat a feladatokra I. A társadalmi-politikai viszonyok fejlesztésének feladatai zőivé váljanak. A hatósági munka legyen Bart» Alajos, Méhes Lajos és Kiss Sándor az elnökiéiben sével történjem. Tovább keli javítani a ter­Tovább kell erősíteni termelési viszonya­ink szocialista jellegét. Növelni szükséges a személyes és kollektív felelősséget a kö­zösségi tulajdon védelmében, gyarapításá­ban, a közösségi érdek érvényesítésében. Politikai, állami eszközökkel segítsük, hogy. az új típusú gazdasági szervezetek mind következetesebben integrálódjanak szocia­lista rendszerünkbe. A poli tokai és áillami szervezetek segítsék elő, hogy tovább csökkenjenek az osztály- és rétegjellegű különbségek. Mérséklődjön az esélyegyenlőtlenség, az egyes rétegek­ben kialakult, a teljesítményekhez nem kapcsolódó nagy különbség. A rendelke­zésre álló eszközök célirányosabb felhasz­nálásával, jobb szervezéssel, a közösségek kezdeményezésére jobban építve fékezzék a hátrányos helyzet halmozódását, újrater­melődését. A pártszervek és szervezetek segítsék elő a megye munkássága politikai elköte­lezettségének, aktivitásának erősödését. Fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a dolgozók élet- és munkakörülményei ja­vítására, a munkásság utánpótlásának biz­tosítására. Fokozottabban be kell vonni a munkásokat a különböző szintű döntések előkészítésébe, azok végrehajtásának el­lenőrzésébe. Kapjon kiemelt figyelmet a munkásságon belül a betanított, a segéd­munkások és a bejárók között végzett po­litikai munka. A szövetkezeti parasztság körében vég­zett politikai nevelőmunkában kapjon na­gyobb figyelmet a mezőgazdaságban dolgo­zók szakmai, politikai képzése. Fokozódjon az értelmiség politikai elkö- kötelezettsége, aktivitása, kezdeményezé­se társadalmi, gazdasági feladatainak meg­oldásában, a valóságos helyzetet tükröző közgondolkodás kialakításában. A párt- szervezeteik gondoskodjanak az értelmiség eszmei-ideológiai neveléséről, továbbképzé­séről. Ösztönözzék az értelmiség alkotó munkájának nagyobb erkölcsi-anyagi meg­becsülését. Nagyobb körültekintéssel és dif- fenenciáilitan foglalkozzanak az alkalmazot­ti réteg munkájával, társadalmi-közéleti tevékenységének szervezésével. A pártszervezetek ösztönözzék és támo­gassák a nők szakképzettségének bővíté­sét, közéleti feladatokkal való megbízását, vezetővé válását. Az állami és a társadalmi szervek le­gyenek következetesebbek az ifjúság gond­jainak megismerésében, megoldásában, a fiatalok eszmei-politikai nevelésében. Nö­veljék a szervezeti, a politikai befolyásu­kat az ifjúság minden rétegében. A mun­kahelyi pártszervezetek tekintsék folyama­tos feladatuknak a pályakezdő és családos fiatalok szakmai, munkahelyi beilleszke­désének segítését,, a képzettségüknek meg­felelő foglalkoztatást. A politikai eszközök és módszerek hatékonyabb alkalmazásával, differenciáltabb rétegpolitikával érjék el, hogy csökkenjen a felnövekvő nemzedék körében a társadalmi beilleszkedés zavara, értékeinkkel!, normáinkkal váló szemben állás. Az ifjúság véleménye, javaslatai kap­rainak nagyobb nyilvánosságot, érdemi vá­laszt Az időskorúnkkal való fokozottabb törő­dés közérdek. A párt, az állami és a tár­sadalmi szervek hatékonyabban foglalkoz­zanak gondjaik problémáik megismeré­sével, megoldásával. Igényeljék és segítsék elő jobban közéleti tevékenységüket. Te­gyenek többet az alacsony jövedelmű, az egyedül élők, a betegek életkörülményei­nek további javításáért. Az állami szervekben dolgozó kommu­nisták példamutató munkájukkal segítsék elő, hogy növekedjék az állami munka ha­tékonysága, pozitív hatása a társadalmi­gazdasági folyamatokra. Fordítsanak kü­lönös gondot a szocialista demokrácia, a rend és a fegyelem egyidejű erősítésére. A kommunista tanácstagok és a tanácsi apparátusok ban dolgozó párttagok működ­jenek közre abban, hogy a népképviseleti, az önkormányzati és az állami gazgsatósi sze­rep egyidejűleg, a képviseleti, a közvetlen demokrácia fórumai összehangoltan fejlőd­jenek. Érvényesüilj ön -a tanácsi testületek meghatározó szerepe az érdekek feltárásá­ban és egyeztetésiben, a döntések megho­zatalában és végrehajtásában. Erősödjön az államigazgatás népképviseleti testületi irá­nyítása és ellenőrzése. Támogassák a lakos­ság kezdeményezését, támaszkodjanak a kisebb-nagyobb közösségek öntevékenysé­gére és véleményére. A fontosabb fejlesz­tési tervek kerüljenek társadalmi vitára. A községi közös tanácsok érjék el, hogy a társközségekben megalakuló elöljárósá­gok a falvak közéletének hatékony szerve­gyorsabb és egyszerűbb. Az érdekek egyez­tetése és az érdeksérelmek kiküszöbölése, valamint a bürokratizmus elleni küzdelem kapjon kiemelt figyelmet. Legyen követke­zetesebb a fellépés a törvénysértésekkel és a lazaságokkal szemben. A hatósági mun­kát a törvénysértések és a szabáJiytalajnsá- gok megelőzése jellemezze. Jusson érvényre az iskolai testnevelés és sport ölsőc 1 egessége a sport állami irányí­tásában, szervezésében és az anyagi eszkö­zök elosztásában egyaránt. Tovább kell bő­víteni a szabadidő-sport formáit és lehető­ségeit. Növelni kel] a versenysport ered­ményességét. A sportágak fejlesztésénél, tá­mogatásánál erőteljesebb differenciálásra van szükség. Erőfeszítéseinket elsősorban a nagy tömegeket mozgósító, megyéhlk adott­ságainak megfelelő s eredményes, valamint az alapvető sportágakra — a labdarúgásra, az úszásra, az atlétikára — összpontosít­suk. A testnevelés és sport tárgyi, anyagi feltételeit tovább kell' fejleszteni. Fontos társadalom- és gazcaságpoliftókai kérdésként kell kezelni az állampolgári fe­gyelem erősítését, a visszaélések és a spe­kulációs törekvések korlátozását és vissza­szorítását. Ez azonban nem járhat együtt a vállalkozási kedv és az ésszerű kockázatvál- laláis csökkenésével. A törvénytelenségekés a Lazaságok elleni küzdelembe be kell von­ni a dolgozók legszélesebb köreit, munka­helyi és lakóhelyi szervezeteit, összehangol- tabbá kell tenni a jogpropagandát, az ál­lampolgárok — különösen a fiatalok — tör­vénytiszteletre valő nevelését. A bűnüldözés és a bűnmegelőzés legna­gyobb feladatai továbbra is az állami szer­vekre hárulnak. Szükséges azonban a tár­sadalmi összefogás erősítése, a bűnmegelő­zés állami és társadalmi rendjének ki­Eredményeimk a megye gazdaságának to­vábbi fejlődéséhez megfelelő alapot terem­tenek. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a termelési szerkezet további kor­szerűsítésére, jövedelemtermelő képességé­nek növelésére, a munka- és a technológiai fegyelem erősítésére. Ezt döntően a gazdálkodás minőségi té­nyezőinek javításával kel' elérni. Az adott­ságoknak megfelelően erőteljesebben kell növelni a küÜ- és a belpiacon egyaránt ver­senyképes, mágas technikai színvonalú és minőségű termékek arányét. Súlyponti fel­adatnak kell tekinteni a termelőtevékeny­ségben meglévő eszközök hatékonyabb mű­ködtetését, a munkaerővel, a nyersanya­gokkal, az energiahordozókkal való éssze­rűbb takarékosságot, a műszaki fejlesztést. A termelés1 és gazdálkodás minőségi ténye­zőinek fejlesztése érdekében — az állami és társadalmi szervekkel összehangoltam — a politikád munka eszközeivel kiemelten kell támogatni a gazdaságirányítás tovább­fejlesztéséből adódó vállalati és szövetke­zeti feladatok eredményes megvalósítását. Hatékonyabb, a kollektívákra nagyobb mértékben támaszkodó vállalatirányítást, belső ellenőrzést kéül megvalósítani. Ezen célkitűzések eléréséhez az emberi ténye­zőkben meglévő tartalékok mozgósítása, a kádermunka további javítása, az érdekelt­ség növelése szükséges. A népgazdasági célkitűzések megvalósí­tásához az iparnak döntően a piaci igények­hez való gyorsabb alkalmazkodással1, a ter­mékek javuló minőségével, a szerződéses és a szállítási fegyelem szilárdításával kell hozzájárulni. A gazdaságosan előállítható villamosenér- gia-termelést a népgazdaság igényeinek megfelelő szinten kell biztosítani. Kapjon kiemelt: figyelmet a Gagarin Hőerőmű építése, eszköztáráinak további gazdagítá­sa ás. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésé­re, a gyermekek és fiatalkorúak veszélyez­tetettségének csökkentésére. Fokozni kél! a családok, az iskolák, aiz ifjúsági és gyer­mekszervezetek felelősségét. Fontos, hogy a pártszervek és szerveze­tek, az egyes párttagok hatékonyabban és példamutatóbban lépjenek fel a társadalmi lazaságok megszüntetése, a szocialista köz- erkölcs, a rend és a fegyelem erősítése ér­dekében. Adjanak sokoldalú segítséget az állami szerveknek, a bűnüldöző és igazság­szolgáltatási apparátusoknak. Az állami és a társadalmi ellenőrzés vál­jék összehangöltabbá, hatékonyabbá. Hatá­rozottan. és következetesen szerezzen ér­vényt a felelősség élvének. Tapasztalatai­nak és megállapításainak társadalmi hasz­nosításával mozdítsa élő a szocialista de­mokrácia fejlődését. Vállalatinál folyó rekonstrukciós munkáik tervszerű végrehajtása. A gépipar növelje tovább a gazdaságos, exportképes termékek mennyiségét. Fordít­son kiemelt figyelmet a mlikroelefctronLkai progam megvalósításéira. A könnyűipar gyor­sabban kövesse a piac és a dívát igényeit, fokozza exportját és a hazai! ellátást maga­sabb színvonallön biztosító termékek gyár­tását. Az építőiparban is követelmény a rugal­mas, a vállalkozói típusú vállalati magatar­tás. A kivitelező szervezetek javítsák to­vább ia munka szervezettségét, a költség­gazdálkodást, tegyenek erőfeszítéseket a la­kásárak növekedési ütemének mérséklésére, a minőség javítására. Javuljon a beruházások előkészítése, erő­södjön a tervező, beruházó szervezetek fe­lelőssége, kapjon nagyobb szerepet a szer­vezetek közötti verseny. A beruházások ter­vezése, megvalósítás^ a természet- és kör­nyezetvédelem követélményeinek érvénye­sítésével történjen. Az éptítőanyag-ipari egységek kapacitásuk fejlesztésével és jobb kihasználásával járul­janak hozzá az igények kielégítéséhez. Az ágazatban nagyobb gondot kell fordítani a termékszerkezet kialakítására, a korszerű, az új szabványoknak megfelelő termékek gyártására aiz egyenletesen jó minőség biz­tosítására. A Bélapátfalvi Cementgyár üzemeltetési és technológiai hiányosságainak megszünte­tésével teremtse meg a névleges kapacitás és a gazdaságos cementgyártás üzemi felté­teleit. A lakásépítések fallazóanyag-eiilátá- sámiak javítása érdekében gondoskodni kell a Mátria Gézbetongyár határidőre történő termelésbe lépéséről. A mezőgazdaságban a jövedelmező gaz­dálkodás fokozása döntően a hozamok nö­velésével' és a fajlagos költségek csökkenlté­métkek minőségiéit és versenyképességét A mezőgazdasági nagyüzemek jobban kapcso­lódjanak be a központi termelésfejlesztési programokba. Fontos feladat a termőföld racionális hasznosítása, termőképességének további javítóba, az indokolatlanul meg nem művelt földek termelésbe való bevonásai A termelési biztonság komplex tápanyagpót­lással. a meliorációs tevékenység további folytatásával!, a vízgazdálkodás, ezen bélül az öntözési tevékenység fejlesztésével, növe­kedjen. Szükséges a korszerű termelés anya­gi-technikai bázisának továbbfejlesztése, a gépek és berendezések élettartamának növe­lése, a javítás, karbantartás, a tárolás jöbb megszervezése. A növénytermelésben kiemelt feladat a gabona és az olajos növények hozamainak stabilizálása, fokozása. A nagyüzemi zöJcség- teinmő- és a cukorrépa-területeket a konzerv - és a cukoripar alapahyag-ellátása érdeké­ben növelni, szükségest A szőlő- és borgaz- cálkodásban a hozamok növelésével párhu­zamosan a minőségi követelmények kapja­nak nagyobb hangsúlyt. Az állattenyésztés alaptevékenységen, belüli részarányát az adottságoknak megfelelően célszerű növel­ni, amit döntően a tákarmánytermelés, a rét- és a legelőgazdálkodás színvonalának emelésével kell biztosítani. A kiegészítő tevékenység további fejlesz­tése elsősorban a kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzemekben indokolt. Az együttműködések és társulások a kölcsönös előnyök alapján fejlődjenek tovább. Indo­kolt a nagyüzemek integrációs és segítő tevékenységének fejlesztése a háztáji és a kisegítő gazdaságokban. Az erdőgazdálkodásban kialakított komp­lex fahaszmxsítás módszereit célszerű alkal­mazni, kiterjeszteni a megye szövetkezeti erdészeteire is. Jobb együttműködést kell kialakítani a korszerű feldogozó és a javító kapacitások hasznosításéira. A megye élelmiszeriparának feladata a termékek minőségének további javítása. A vállalatok eredménye az alapanyagok biz­tosításává! a bel- és külkereskedelmi tevé­kenység színvonalának emeléséven; a gaz­dálkodás minőségi (tényezőinek erősítésével növekedjem. Ki kelj alakítani a. ,termelés, a feldolgozás összhangját és az értékesítés kö­zös érdékel tségi rendszerét, a termelő és feldolgozó szervezetek jobb együttműködé­sét. Az áru- és személyszállítás feladatait jobb munkaszervezéssel, az anyagmozgatás na­gyobb ütemű gépesítésével, az utazási kö­rülmények kulturáltságának biztosításával kell teljesíteni. Az igényekhez jobban, iga­zodva. javul janak a városi és a helyközi sze- mélÿsizâMtàs föltételei. Legyen folyamatos a közúthálózat karbantartása, a közlekedés biztonságának javítása. Az eddiginél na­gyobb ütemben fejlődjön. a hírközlés, ezen belül a 'távbeszélő - hálózat, különös te­kintettel a községek és körzetközpontjaik között. A terület- és településhálézat-fejlesztést a (középtávú időszakban a megalapozott hosszú tálvú koncepcióval összhangban in­dokolt megvalósítani. A termelőerők területi fejlesztésében egy­idejűleg érvényesüljenek a hatékonysági kö­vetelmények, a térségi adottságok, az egyes térségek fejlesztésének nagyobb igénye, a termelési sizerkezet összehangoltsága. A terültet- és a településfejlesztés teremtsen kedvező kereteket a gazdaság intenzív fej­lesztéséhez, az életkörülmények javításához. Erősíteni kisül a községek, a kisebb tér­ségiek: népességmegtartó képességét, mérsé­kelni szükséges a távolsági1 ingázásit, a vá­rosba áramlás ütemét. A terület- és a tele­pülésfejlesztés tervezésében és irányítáeá­(Folytatás a 8. oldalon.) II. A gazdasági építőmunka, az életszínvonal és szociálpolitika feladatai

Next

/
Thumbnails
Contents