Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 4., hétfő (Folytatás a 4. oldalról.) ben meghatározó szerepet játszó konstruktőrök, technológus szakembereik ösztönzése, anyagi és erkölcsi megbecsülése nem megfelelő. Az anyag- és energiagazdálkodás célkitűzései jórészt megvalósultak. Az energiafelhasználás szerkezete a központi célkitűzéseknek megfelelően módosult. Az ipari termelés növelése 5 százalékkal kevesebb energia felhasználásával történt, A termelői árak növekedése miatt viszont a ráfordítások gyorsabban nőttek, mint a termelési érték. Elsősorban az anyagköltségek növekedtek. A kiegészítő és a kisegítő tevékenység — főlég az új vállalkozási formák keretében — dinamikusan fejlődött. Vállalati és önálló gazdasági munkaközösségek, kisvállalatok és kisszövetkezetek, mezőgazdasági szakcsoportok jöttek létre. A vállalkozások döntő többsége valós társadalmi igényeket elégít ki. Munkájuk főként a szűk termelési kapacitások bővítésére, a feszültségek feloldására, kisebb mértékben pedig a lakossági szolgáltatás javítására irányul. Az új vállalkozási formák működésében vannak negatív jelenségek is. A vállalati gazdasági munkaközösségek egy része kedvezőbb keresti .feltételekkel gyakorlatilag túlórázik. Vannak példák a munka nélkül szerzett magas jövedelmekre is. Hazánkban a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában az életszínvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzések társadalmi méretekben teljesültek. A reáljövedelem nőtt, a reálbérek és a reálkeresetek — tekintettel az átlagbéreknél gyorsabb fogyasztói árnövekedésre — valamelyest csökkentek. Megyénk jövedelmi mutatói évitizedek óta az országos átlaghoz közelállóak, a bekövetkezett változások megyénkre is jellemzőek. A lakosság életszínvonalát jelentős mértékben befolyásoló központi forrásokból származó készpénzbevételek négy év alatt 36—37 százalékkal nőttek: A fogyasztói áremelkedés mértéke 30 százalékos volt. tehát a pénzjövedelmek reálértéke mintegy 5 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak reálbére, illetve a szövetkezeti parasztság reálkeresete viszont csökkent. összességében a munkából származó jövedelmek reálértéke szerény mértékben nőtt, mely elsősorban azzal függ össze, hogy a munkaképes lakosság szélesedő köre egészíti ki jövedelmét a foglalkozási viszonyon kívüli kereseti forrásokból. Mind a reálbér, mind a reáljövedelem átlagát az egyes társadalmi osztályok és rétegek esetében jelentős szóródások alakítják. Ebben döntő a családok eltérő összetétele, az egyéb forrásból származó pénzbevétel lehetősége. Kedvezőtlen a pályakezdők, az alacsony jövedelmű időskorúak, valamint a többgyermekes családok jövedelme. A munka szerinti elosztás elve következetesebben érvényesül. Gyorsabb volt a jövedelmek emelkedése a hatékonyabban és gazdaságosabban működő vállalatoknál. A teljesítmény szerinti differenciálás azonban nem valósult meg minden területen. A kísérleti bérszabályozás bevezetésének tapasztalatai kedvezőek a bevont két ipari és a három mezőgazdasági egységnél. A lakosság jövedelem-felhasználásának belső arányaiban nem történt lényeges változás. Az áruellátás összességében kiegyensúlyozott volt. A megye idegenforgalma — kisebb, átmeneti visszaesésektől eltekintve — növekedett. A nemzetközi — ezen bedül különösen a tőkés — vendégforgalom dinamikusan. a belföldi turizmus szerényebb mértékben emelkedett. Javultak a vendégfogadás feltételei (Hotel Eger megépítése, cam- pingbővítés Egerben, új camping Szilvásváradon) . A lakossági szolgáltatások teljesítményértéke évről évre növekedett, de a kereslet differenciáltan alakult a jövedelmek mérsékeltebb növekedése, illetve a szolgáltatási díjak emelésének hatására. A kisiparosok számának növekedése következtében a szolgáltatások nagyobb részét a magánszektor végzi. A szolgáltatások színvonala és kulturáltsága érzékelhetően nem javult. A kiemelt társadalompolitikai program középtávú lakásépítési célkitűzései jórészt teljesülnek. A tervezett 11 ezer új lakás várhatóan átadásra kerül. Mintegy 1200- zal kevesebb lakás épül a városokban, ugyanakikor a községekben a magánerős lakásépítkezés előirányzatai túlteljesülnek. A városokban a lakásigénylők száma közel harmadára csökkent, de növekvő gondot jelent a fiatalok lakáshoz jutása. A lakásárak emelkedése egyre nagyobb társadalmi feszültségek hordozója. Javultak az egészségügyi ellátás feltételei. A megyei kórház 438 ággyal bővüLt, korszerű megyei rendelőintézet és kórházi mosoda épült. Az orvosok létszáma közel 7 százalékkal növekedett, de a megye ellátottsága még így sem éri el az országos vidéki átlagot. A tervidőszak elején megtörtént az egészségügyi intézmények integrációja. Tervszerűbb az anyagi eszközök felhasználása. Szervezettebbé vált az ellátás. Néhány területen — a kórházi ágyak kihasználtságában, a gyógykezelés folyamatosságában és színvonalában, a progresszív ellátásban, a központi ügyelet működésében — azonban hiányosságok tapasztalhatók. A lakosság egészségi állapotára kedvezőtlenül ható tényezők (alkoholizmus, dohányzás, környezetszennyezés) visszaszorítására történtek intézkedések, de még nem sikerült érzékellhető változást elérni. A tervezett 240 általános iskolai tanterem helyett várhatóan 364 készül el. Ez javulást eredményez, de a nagyobb tanulói létszám miatt a zsúfoltságot nem szünteti meg. Növekedett a tornatermek száma is, a tervezett 12 helyett 26 épül meg jelentős társadalmi összefogással. A gazdaságpolitikai tevékenység legfontosabb célkitűzése az volt. hogy járuljon hozzá a népgazdaság nemzetközi fizetőképességének megőrzéséhez, a belső egyensúlyi helyzet javításához. Ennek elősegítése érdekében a megyei párttestületek rendszeresen foglalkoztak a termelés szerkezetének korszerűsítésével, az anyag- és energiatakarékossággal, a termékek minőségének. külpiaci versenyképességének folyamatos javításával, a gazdasági egységek külkereskedelmi tevékenységével. A testületi állásfoglalások, határozatok biztosították az arányosabb fejlődés politikai feltételeit. Az üzemi pártszervek és pártszervezetek politikai eszközökkel segítették a gazdaság intenzív fejlesztéséből adódó vállalati feladatok végrehajtását. megye ideológiai, kulturális helyzete A bonyolultabb, az ellentmondásosabb "■első és külső feltételék között tovább erősödött megyénkben a marxizmus—leniniz- mus befolyása, a megye lakosságának világnézetére, magatartására gyakorolt hatása. Kiegyensúlyozott a politikai közhangulat. A lakosság nagy többsége egyetért á párt (.politikájával, bizalommal, alkotómunkával vesz részt megvalósításában. Erősödött a felelősségérzet eredményeink megőrzéséért, ilovábbfejlesztéséért. Fejlődött a szocialista neirszetí egység. Mindezek kedvező feltételeket biztosítottak a tömegpolitikai munkához. Nehezítették a marxiizmus—leninizmus befolyásának további erősödését a nemzetközi életben és belső helyzetünkben bekövetkezett kedvezőtlen változások, a társadalmi, gazdasági feszültségek, a kü bibidről ellenünk irányuló antikommunista tevékenység, a szocialista országok megnövekedett gondjai, a szocializmuskép módosulása, értékrendünk zavarai, a növekvő szociális problémák. A tömegpolitikai nevelőmunkában tett •erőfeszítéseink eredményeket hoztak, de lényeges változást nem sikerült elérni. A párt- és a tömegszervezetek, a mozgalmak energiáját elsősorban a gazdasági gondok kötötték le. Kevesebb figyelmet fordítottak az ideológiai, kulturális nevelő munkára, a szocialista elveinkkel, céljainkkal, erkölcsi értékrendünkkel ellentétes nézetek, magatartásformák elleni harcra. A jelenlegi ellentmondásos viszonyok között a párttagság számottevő része még nem eléggé felkészült a párt politikájának nyílt, meggyőző képviseletére. Vannak, akik nem értik, esetenként nem helyeslik politikánk újabb lépéseit, mások nem törekszenek a környezetük meggyőzésére, mozgósítására. Mindezek együttes hatására ellentmondásosabbá vált megyénk ideológiai élete, szembetűnőbbé sokszínűsége. A lakosság. de a párttagság körében is nőtt az figgodalom, fokozódott a bizonytalanság, ezzel egyidőben erősödött az igény korunk kérdéseinek gyorsabb, érdemibb megválaszolására. A tömegpolitikai nevelőmunka a szocia- h izmus valóságának és távlataink elemzésével hozzájárult ahhoz, hogy az emberek reálisadban lássák, értékeljék a szocialista építés őfíszágos, megyei és helyi eredményeit, mai .feltételeit, követelményeit és feladatait, politikánk mélyebb megértését, a szocializmus j’ényegi kérdéseinek megismerését. a polit'lkai céljainkkal való azonosulást. Változatlanul gond. hogy a szocializmusfelfogásban továbbra is sok az illúzió és a leegyszerűsítés. A fejlődéssel felszínre kerülő nehézségek, feszültségek helyenként zavart, bizonytalanságot okoznak a szocializmus helyzetének, perspektívájának megítélésében. Bizonytalanság és zavar tapasztalható a társadalmi fejlődést kísérő érték változtatásokkal' összefüggésben. A szocialista értékekkel, az erkölccsel — különösen a műn- kaerkölccsel — az emberi személyiséggel kapcsolatos kérdésekre tömegpolitikai nevelőmunkánk kevesebb figyelmet fordított. A nagy társadalmi-politikai-gazdasági kérdések mellett nem kaptak kellő hangsúlyt a közösségek, az egyének gondjai, az emberi magatartás morális problémái. A tömegpolitikai nevelőmunka az elmúlt években szélesebb körben és sokoldalúbban foglalkozott a szocializmus történelmi időszakaival, eseményeivel, tapasztalataival, tanulságainak elemzésével és tudatosításával, a nemzeti önismeret elmélyítésével, az egészséges nemzettudat fejlesztésével, a nemzeti, nemzetiségi kérdéseikkel. Így ezekben a kérdésekben mérsékelte a polgári, kispolgári és nacionalista nézetek hatását. Eszmei-politikai nevelőmunkánkban ki. emelt figyelmet fordítottunk a nemzetközi - viszonyok osztályszempontú értelmezésére. A dolgozók jelentős része kellő tájékozottsággal rendelkezik, elfogadja a párt álláspontját, támogatja külpolitikai törekvéseit. Központi témává vált a háború és a béke kérdése. Lakosságunk érzelmileg azonosul a békemozgalommal. A fegyverkezés, a feszültségek hatására növekedett az aggodalom, a háborútól való félelem. A pártszervek és az alapszervezetek többsége az elmúlt időben nagyobb figyelmet fordított a tömegpolitikai munka helyi feladatainak kimunkálására. Tervszerűbbé és tartalmasabbá vált a tapasztalatok hasznosítása. a propaganda irányítása. A propaganda rendszere egyre alkalmasabb a párttagság valamennyi rétegének és a közvéleményt aktívan befolyásolni tudó pártánkívüliek marxista—leninista nevelésére. eszmei-politikai felkészítésére. Tömegoktatási rendszerünkben évente 2300 tanfolyamon mintegy 50 ezer hallgató, a keresőképes lakosság 30 százaléka tanul. Ebből a párt-tömegpropagandán évente 900 tanfolyamon 15 ezren vesznek részt. A pártoktatásban 850. többségében felkészült propagandista dolgozik, és teljesíti önként vállalt nevelő munkáját. A megyében folyó eszmei, politikai nevelőmunkát jól segíti a megyei Oktatási Igazgatóság. Az intézmény tanfolyamain, tagozatain évente több mint 1800-an tanulnak. A megyében megjelenő sajtótermékek közvéleményt formáló hatása nőtt az elmúlt ciklusban. A napi 41 ezer példányban árusításra kerülő Népújság feladatát alapvetően jól látja el. A politikai irodalom, a párt elméleti folyóiratainak szerepe az utóbbi években megnőtt. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége feladatát jó színvonalon oldja meg, forgalma megközelíti az évi 3,5 millió Ft-ot. A lakosság hazafiságra és internacionalizmusra nevelését, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz tartozás érzését eredményesen szolgálták a Csuvas ASZ- SZK-val és a bulgáriai Targoviste megyével állandóan fejlődő és egyre gazdagodó testvérkapcsolataink. Együttműködésünk hozzájárult egymás jobb, alaposabb megismeréséhez. megértéséhez, a tapasztalatok kölcsönös hasznosításához. Az elmúlt öt évben a megyében működő MSZBT-tagcsoportok száma tízzel gyarapodott. Jelenleg 78 tagcsoport tevékenykedik, s egyre szélesebb tömegekkel ismerteti meg a Szovjetunió népeinek életét, kultúráját. Az állami oktatás a rá háruló legfontosabb feladatokat alapvetően megoldotta. Ebben döntő szerepe van a felelősségteljesen dolgozó pedagógusoknak. A közoktatás jelentős beruházásai, a felújítások, a bővítések lehetővé tették a nagy létszámú általános iskolai korosztályok iskoláztatását. A zsúfoltság azonban alig csökkent. A demográfiai hullámból fakadó feszültségek egyre inkább áttevődnek a már most is nehéz körülmények között működő középfokú iskolákra. Az oktató-nevelő munka_ személyi feltételei biztosítottak. Óvónőink döntő többsége (95 százaléka) képesítéssel rendelkezik. Általános iskoláinkban 87 százalékról 89 százalékra javult a szakos ellátottság, azon. ban még mindig szükség van képesítés nélküliek alkalmazására is. Középfokú iskoláinkban teljes körű a szakos oktatás. Pedagógusaink közérzetét kedvezően befolyásolta, hogy a központi és megyei bér- intézkedések hatására javult helyzetük, de az országos bérátlagtól való lemaradásukat nem sikerült csökkenteni. A megyék között változatlanul az utolsó helyet foglaljuk el. A szocialista demokrácia intézményes keretei kialakultak, azonban a lehetőségek kihasználása az iskolák többségében még nem vált általános gyakorlattá. A kommunista pedagógusok, a pedagógus pártalapszervezetek nagymértékben segítették a tantestületek eszmei-politikai és cselekvési egységének fejlesztését, az oktatáspolitikai határozat és állásfoglalás célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítását. Óvodai nevelésben a gyermekek 90 százaléka részesül, szemben az 1980. évi 78 százalékos aránnyal. Javult az óvodák sze- mélyi ségfej lesztő, iskolára előkészítő tevékenysége. A nevelés eredményességét azonban helyenként kedvezőtlenül befolyásolta az óvodaépületek korszerűtlensége, és — elsősorban a városi óvodákban — a zsúfoltság. Megyénk 146 általános iskolájában 40 ezer 700 gyermek tanul, négyezerrel több, mint öt évvel ezelőtt. A tankötelesek 89 százaléka 16 éves koráig befejezi az általános iskolát. A végzők 97 százaléka tanul tovább. A 13 ezer továbbtanuló 25 százaléka gimnáziumban, 31 százaléka szakközépiskolában — ebből 10 százalék szakmunkásképzési célú osztályban — és 44 százalék szakmunkásképző intézetekben folytatja tanulmányait. Megfelelő a gimnáziumi képzésben részt vevők aránya, ugyanakkor az igényeknél kevesebb az érettségit adó szakmai képzés. Feszültséget jelent, hogy a gimnáziumban változatlanul magas (61 százalék) a leánytanulók, és alacsony a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya (41 százalék). Mindezek kedvezőtlen hatással vannak a felsőfokon továbbtanulók nemek szerinti megoszlására, és a fizikai származásúak értelmiségivé válására. A gimnáziumokban végzettek egyharma- da nyer felvételt felsőfokú intézményekbe. A tovább nem tanulóknál elhelyezkedési gondok jelentkeztek, amelyek a nagyobb létszámú korosztály felnőtté válásával tovább fokozódnak. A gimnáziumokban érettségiziettek nem szívesen vállalnak termelőmunkát. A gimnáziumi tanulók munkafegyelme. tanuláshoz való viszonya megfelelő. A szakközépiskolát végzetteknek mindössze 14 százaléka tanul tovább. A tanulók munkához való viszonya, az ismeret- elsajátítás színvonala megfelelő. Az érettségi után alkalmasak a szakmai munka végzésére. Elhelyezkedésük a megye termelőegységeiben, intézményeiben biztosítva van. (Folytatás a 6. oldalon.) Hatvani delegátusok a szünetben
