Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. március 4., hétfő (Folytatás a 3. oldalról.) Kék egyeztetésében jelentős szerepet vál­laltak megyénk országgyűlési képviselői. A tanácsok — mint államunk népképvi­seleti-önkormányzati és államigazgatási szervei — meghatározó tényezői működési területük társadalmi-gazdasági fejlődésé­nek. A VI. ötéves terv időszakában több mint 3 milliárd Ft-ot fordítottak fejlesz­tésre, mellyel javították az életkörülmé­nyeket, a lakossági infrastruktúrát. Szere­pük nemcsak a gazdasági fejlődésben, a településpolitika megvalósításában jelentős, hanem a szocialista demokrácia és a nép­képviselet elmélyítésében is. A különbö­ző tanácsi testületekben 2839 tanácstag képviseli a lakosság érdekeit, részt vesz a döntések kialakításában, a végrehajtás szervezésében, g közigazgatás népképvise­leti ellenőrzésében. A lakosság bevonása a tanácsi bizottságokba szélesíti az állam­polgárok részvételét az állami életben, erősíti tanácsi szerveink működésének ha­tásfokát. A közvetlen demokrácia fórumai, a falugyűlések, a városkörzeti tanácsko­zások résztvevőinek emelkedő aránya és aktivitása, valamint a közérdekű bejelen­tések és javaslatok magas és növekvő szá­ma is jelzi a néprészvétel elmélyülését. A tanácsok tartalmas munkakapcsolatot alakítottak ki a Hazafias Népfront és a KISZ szervezeteivel, a szakszervezetekkel, mely hozzájárult a szocialista demokrácia erősödéséhez, a lakossági érdekek érvé­nyesítéséhez. Az állampolgári aktivitás, a társadalmi kezdeményezés és öntevékenység, a közé­letben való részvétel fokozódását mutatja a társadalmi munka növekvő mennyisége és értéke is. Az egy lakosra jutó társa­dalmi munka értéke négy év alatt meg­duplázódott, összességében megközelíti a 300 millió Ft-ot. Ez azonban még mindig elmarad az országos átlagtól. Erősödött — ha nem is arányosan — a tanácsok népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szerepe. A népképviseleti es önkormányzati szerep jogi biztosítékai, a hatáskörök bővültek, anyagi feltételei azonban csökkentek. A testületi döntések a lakosság érdekeit, települések fejlődé­sét szolgáltaik. A döntéshozatalban azonban még mindig találkozunk formalitással. A községi közös tanácsok bevált ! formái közigazgatásunknak. A szükségesnél ke­vesebb figyelmet fordítottak azonban a társközségek sajátos érdekeire, melyek ta­nácstagi csoportjai az érdemi érdekképvi­seletet nem tudták ellátni. A megye testnevelési és sportmozgalma fejlődött. Javultak az iskolai testnevelés és sport feltételei, fejlődött a lakosság tö­megsportja is. A megye verseny- és él­sportja elsősorban a csapat-sportágakban jelentős eredményeket ért el. Nagy sport- és közönségsiker volt a Szilvásváradon A megye gazdasága a szigorúbb feltéte­lek között mérsékeltebben fejlődött. A gaz­dasági egységek és intézmények a szűkülő fejlesztési lehetőségeket céltudatosabban használták fel. A megváltozott feltételekre az egyes ágazatok és a vállalatok differen­ciáltan reagáltak. Javult, és a piaci igényekhez jobban iga­zodott a termelési szerkezet, nőtt a termé­kek versenyképessége. A termelés és gaz­dálkodás minőségi tényezői erősödtek, de a tartalékok feltárásának, hasznosításának üteme lassú. A szabályozó változások nem késztettek jelentősebb erőfeszítésre az üzem- és munkaszervezésben, az eszközök es a munkaidő jobb kihasználásában. A XII. kongresszus óta eltelt időszakban nem indult állami nagyberuházás a me­gyében. Megépült és 1980-ban termelni kezdett a Bélapátfalvi Cementgyár, folyta­tódott az M3-as autópálya megyei szaka­szának építése, befejeződött a recski réz­vagyon feltárása, több létesítménnyel gya­rapodott a termelő infrastruktúra, első­sorban a közlekedés és a hírközlés terüle­tén. A Mátra Gázbetongyár építése 1983- ban megkezdődött. A termelőfejlesztések többsége vállalati eszközökből valósult meg. A szocialista ipar egyévi termelése több mint 31 milliárd Ft. Növekedési üteme éves átlagban 2,5 százalék, meghaladja az országos átlagot. A megye nehéziparában meghatározó szerepe van a Mátraalji Szénbányák Vál­lalatnak, amely a bányászok szervezettebb munkája eredményeként teljesítette éves célkitűzéseit, folyamatosan ellátta a Ga­garin Hőerőművet tüzelőanyaggal. A villa- mosenergia-termelés a népgazdasági igé­nyeknek megfelelően valósult meg.. 1984-ben lebonyolított VII. Fogathajtó-vi­lágbajnokság. A testnevelési és sportmozgalom az ered­mények és az erőfeszítések ellenére azon­ban elmarad a megye gazdag sporthagyo­mányaitól, lehetőségeitől. Szembetűnő ez az iskolai tömegsportban és a megye úszó­életében. Ez utóbbinál még a tárgyi felté­telek romlása is nehezíti a helyzetet. Megyénk közrendje és közbiztonsága szi­lárd, évtizedek óta a bűnügyileg legkevés­bé fertőzött megyék közé tartozunk. A bűneseteknek 2—3 százaléka fordul elő területünkön. A rend és a fegyelem társa­dalmi és egyéni szükségessége azonban nem tudatosult eléggé. A bűnözés — szem. ben a korábbi évek stagnáló állapotával — gyorsuló ütemben emelkedett. Az is­mertté vált bűncselekmények meghalad­ják az évi 3 ezret, a bűnelkövetők száma pedig eléri a 2400-at. Több a súlyos bűn- cselekmény. a szervezett elkövetés, na­gyobb az anyagi kár. Jelentős a gyermek- és a fiatalkori bűnözés, az erőszakos, a garázda és az ittas elkövetés, a vagyon el­leni bűnözés. Ezek és az egyéb negatív társadalmi je­lenségek gátolják politikai és gazdasági céljaink megvalósulását, sértik életszín­vonal-politikai elveinket és szociálpoliti­kánkat, a társadalom igazságérzetét. A bűnüldöző és az igazságszolgáltatási szervek fokozták munkájuk hatékonysá­gát, több bűncselekményt derítettek fel, s több elkövetőt vontak felelősségre. Erőtel­jesebben törekedtek a törvénytelenségek, a bűncselekmények megelőzésére. A bű­nözés és az egyéb káros társadalmi jelen­ségek terjedését — köztük a társadalmi beilleszkedési zavarok fokozódását — azon­ban nem tudták csökkenteni. Ezek okai ugyanis társadalmi természetűek, meg­szüntetésük. hatásuk mérséklése meghalad* ja ezen szervek hatókörét. Az igazságszolgáltatás fontos területe a gazdasági és a munkaügyi ítélkezés. Az utóbbi időszakban évi 118-ról 131-re emel­kedett a gazdasági perek száma. A gazdál­kodó egységek azonban eltérően a vára­kozástól, a bírói út igénybevétele nélkül sok esetben elvtelen engedményekkel ren­dezik vitás ügyeiket. A szerződéses fegyelem és a fizetési mo­rál változatlanul laza. A gazdálkodó szer­vek egy része megkésve tesz eleget szer­ződési kötelezettségének. Tapasztalható a monopolhelyzettel való visszaélés, a tisz­tességtelen haszonszerzés és az erre való törekvés is. Az állami és a társadalmi ellenőrzés fej­lődött, hatékonysága növekedett, lényege­sen csökkent a párhuzamos, az indokolat­lanul ismétlődő ellenőrzések száma. Elis­merésre érdemes a népi ellenőrzés és a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Heves megyei Igazgatóságának munkája. Vizsgálataik se­gítették a megyei feladatok végrehajtását, kedvezően befolyásolták a közhangulatot. A bányászat többi ágában — a piaci igények, a geológiai viszonyok kedvezőtlen alakulása, a gazdaságosan kitermelhető készletek fokozatos kimerülése következ­tében — jelentősen csökkent a termelés. Fejlesztési források hiányában nem indult meg a recski rézvagyon kiaknázása, mér­séklődött a barnaszén-, az ólom-, a cink-, a kőolaj- és a földgáztermelés. A gépipar az országos átlagot meghala­dó 20 százalékos növekedés ellenére sem tudott minden megrendelést kielégíteni. Nemzetközileg is elismert színvonalúak és keresettek a hütőgépkompresszorok, az autóbusz sebességváltó alkatrészek, az alu­mínium fémcsomagoló eszközök. Tervszerűen halad a mikroelektronikai program végrehajtása. Gépiparunk adta a megye ipari export árualapjainak többsé­gét, termékeinek közel 40 százalékát nem rubelelszámolású piacon értékesítette.. A növekvő termelés kevesebb energia és im­portanyag felhasználás mellett valósult meg. A könnyűipar termelése elsősorban a kedvezőtlen külpiac értékesítési lehetősé­gek miatt szerényen nőtt, ugyanakkor a vállalatok és szövetkezetek egy része nem alkalmazkodott megfelelően a gyorsan vál­tozó piaci igényekhez. Néhány gazdasági egység (Agria Bútorgyár, Egri Cipőipari Szövetkezet) az export árualapokat bővítő fejlesztések hitelfeltételeit nem teljesítet­te, az eredmények elmaradnak a tervezet­től. A kivitelező építőipar-termelése össze­hasonlító árakon csaknem egyötödével csökkent. A tervidőszak első felében mind­két magasépítő nagyvállalatnál a terme­lésben és a gazdálkodásban visszaesett a teljesítmény. Szanálásukat követően ked­vező tendenciák bontakoztak ki. A terme­lés és gazdálkodás színvonala azonban a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat­nál és néhány kisebb szövetkezetnél még jelentősen elmarad a követelményektől. Az építőanyagiparban a keresletnek meg­felelően növekedett a cement, az azbeszt- cement termelése, a falazóanyag gyártá­sa elmaradt az igényektől. A megrendelé­sek visszaesése gazdálkodási gondokat oko­zott a kőbányászatban és az üvegiparban. A mezőgazdasági termelés — a zöldség, a kukorica, a cukorrépa és a szarvasmar­ha kivételével — célkitűzéseinkkel össz­hangban fejlődött. A nagyüzemek gazdál­kodása eredményes, alaptevékenységük nö­vekedési üteme évente megközelíti a 3 százalékot. Az összes termelési érték 1983- ban több mint 8 milliárd Ft volt. A ter­melés színvonala, a minőségi tényezők ja­vulása kedvezőbb a növénytermelésben. Nőtt az együttműködések és társulások száma, de az üzemek ezen a területen még nem használták ki lehetőségeiket. A növénytermelésben változott a terme- melesi szerkezet. A kalászos gabonafélék vetesterülete 1980 óta közel 10 százalék­kal, az olajos növényeké több, mint két­szeresere növekedett, viszont a kukoricáé a cukorrépáé és a zöldségféléké __ jöve­d elmezésőségi okok miatt — csökkent Egyes munkaigényes zöldségféléket a nagy­üzemek kölcsönösen előnyös feltételek mellett a háztáji gazdaságokban termel­tették. A terméshozamok növekedtek a jövedelmezőség javult, de a kieső nagyü­zemi területek termésmennyiségét így sem sikerült pótolni. Mindez, — esetenként pá­rosulva a kedvezőtlen időjárással — ne­hezítette a konzervipar alapanyag-ellátá­sát. Szálas és tömegtakarmányból a megye mezőgazdasaga önellátó. Szerény mértékű az előrelépés a rét- és legelőgazdálkodás- ban. Abraktakarmányból az igények csak más megyékből történő szállításokkal elé­gíthetők ki. A szőlőtermelés mintegy 11 500 hektár ültetvényen döntően az egri és a mátra­alji történelmi borvidéken folyik. A nagy­üzemek a telepítési ösztönzések hatására a nagy termőképességű, a piaci igényekhez igazodó fajtaösszetételt alakítottak ki. Be- fejeződött a vörös bort adó szőlőfajták telepítésének programja. A termelés hek- taronként meghaladta a 8 tonnát, ez az országos átlagnak közel másfélszerese. A gyorsan emelkedő szőlő termésátlagokkal párhuzamosán viszont nem nőtt a feldol­gozó és a tároló kapacitás, ami az elmúlt két évben gondot okozott. A szőlőtermelő üzemek a tároló és a feldolgozó kapacitás jelentős fejlesztését indították el. Ez csökkentette, de még nem oldotta fel a feszültséget. Nem sikerült ki­alakítani a szőlőtermelők és a felvásárlók közös érdekeltségét. Együttműködésüket az utóbbi években árviták is terhelték. A nagyüzemi gyümölcstermő területek csökkenése ellenére a gyümölcsellátás szán- vonala — a kistermelés növekedésének következtében — javult. A mezőgazdasági termelésben csökkent az allattenyesztés részesedése, ennek okai a kedvezőtlen természeti adottságokban az agazat alacsony jövedelmezőségében gyö­kereznek. A szarvasmarha-állomány csök­kenését 1984-ben sikerült megállítani. Ked­vezően növekedett a húshasznú állomány A tehenek számárnak fogyását a termelési színvonal jelentős növekedése ellensúlyoz­ni.T°k,b mint 1100 literrel nőtt az egy tehenre jutó éves tejhozam (4100 liter). Szerényen, de egyenletesen növekedett a sértés, és a baromfiállomány .A piaci ke­reslet szerkezeti átrendeződése következ­teben rom lott a juh tartás jövedelmezősége így csökkent az állomány. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység az első négy évben dinamikus fejlődésnek indult, elente az összes termelési érték 30 százalékát. Az utolsó évre ez a növekedés lelassult. Főként a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek növelték a mellék­tevékenységet, ezzel gazdálkodásuk jöve­delmezősége javult. A mezőgazdaságban a beruházások érté­ke megközelítette a 2,8 milliárd Ft-ot melynek anyagi-műszaki összetétele az épí­tés javara módosult, a gépbeszerzésé csök- Kent. A gépi beruházások többsége az in- te"f!X gabonatermesztési programhoz kap­csolódott. Kedvezőtlen, hogy nőtt a gépek es a gépi berendezések elhasználódása. A háztáji és kisegítő gazdaságok terme- lese növekedett. Az összes mezőgazdasági termek közel egyharmadát állítják elő A sertéshús-, a baromfi- és a tojástermelés nagyobb részét, a zöldség és a gyümölcs jelentős hányadát biztosítják. A háztáji és a kisgazdaságok döntő többsége a nagyüze mekre épül, kölcsönös előnyök alapján a termelőszövetkezetek, a fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek integráló tevékeny­ségen keresztül fejlődik. Tevékenységük­éi52 au sz°lgáltatasok és az alapanyag dön­tő többségét a nagyüzemek biztosítják. A megye állami gazdaságai az állatte­nyésztésben, a szőlő- és gyümölcstermelés­ben, az együttműködések kezdeményezésé­ben és szervezéseben, a dolgozókról való gondoskodásban figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el. Az állami erdőgazdálkodás termelése di­namikusan növekedett. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság átgondolt fejlesztő tevékenységgel korszerűsítette a fafeldol­gozást, megvalósította a hulladékok foko­Nagy Béla, aki az első, 1946- os pártérekezlet elnöke volt, 80 évén túl is részt vett a tanácskozás munkájában zott mértékű hasznosítását és jelentősen növelte exporttevékenységét. A termelőszö­vetkezetek erdőgazdálkodásának és fafel­dolgozásnak színvonala — elsősorban az eszközök és a szakemberek hiánya miatt — elmarad az állami vállalattól. Azegyütt- működés kölcsönös előnyeit csak kis rész­ben használták ki. A megye élelmiszeripari termelése kis­mértékben — évente 1,6 százalékkal — nö­vekedett. Az egyes vállalatok között azon­ban jelentősek az eltérések. Kiemelkedő a húsipar termelésfelfutása és exportjának növelése. Egyenletesen nőtt a gabonaipar teljesítménye. A minőség és a gazdálkodás eredményessége javult az Egri Dohány­gyárban. Alapanyag-ellátási nehézségek jel­lemezték a konzerv- és a cukoripart. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát meghatározó szerepet játszik a boa-gazdál­kodásban. kezdeményező az exportban, a minőség- és az eredetvédelemben. Gazdál­kodását az 1982—83-as év kiemelkedő sző­lőtermése, a lecsökkent exportértékesítési lehetőség és a tárolókapacitás hiánya ked­vezőtlenül befolyásolta. Az élelmiszer-ipar­ban a tröszti szervezetek megszűnése me­gyénkben 4 vállalatot érintett. Az önálló vállalati gazdálkodás lehetőségeivel jobban élnek, a piaci hatásokra érzékenyebben reagálnak. A közlekedési ágazat alapvetően kielégí­tette az áru- és személyszállítás igényeit. A tervidőszak első éveiben befejeződtek az országos közúthálózat jelentősebb beruhá­zásai. a továbbiakban a fejlesztési forrá­sok szűkülése miatt az állagmegóvásra, a kisebb korszerűsítésekre került sor. Sze­rény mértékben bővült és korszerűsödött a tanácsi úthálózat. A vasúti közlekedést érintő fejlesztések, rekonstrukciók a tervezettnél lassúbb ütem­ben valósultak meg. A helyközi közleke­désben az 1982-ben történt tarifaemelések hatására csökkent az utaslétszám. A helyi tömegközlekedésben új járatok indításával mérséklődött a zsúfoltság. A hír- és távközlésen belül a rádió- és televízió-műsorok vételi lehetőségei javul­tak. A távbeszélő-hálózat bővülése lénye­gesen elmaradt a termelés, az irányítás és a lakosság szükségleteitől. A terület- és településfejlesztés az el­múlt években kiegyemsúlyozattahban, az előző tervidőszakhoz viszonyítva csökkenő pénzügyi forrásokra épülve valósult meg. A gazdálkodás minőségi mutatói a vál­lalatok és szövetkezetek többségében sze­rényen javultak. A munka termelékeny­sége az egyes ágazatokban eltérő mérték­ben növekedett, az iparban évente a 4 szá­zalékot meghaladó, ennél kisebb mértékű a mezőgazdaságban. Az eszközhatékonyság elsősorban az iparban romlott. Ez nagy­részt az eszközkihasználtság csökkenésével függ össze. A népgazdaság nemzetközi fizetőképes­ségének javítására tett sokoldalú intézke­dés eredményeként 15 százalékkal növeke­dett a megye külkereskedelmi árualapja. Ezen belül a rubelelszámolású kivitel nőtt jobban. Feladatainkat csökkenő importtal valósítottuk meg. Az export eredményes­ségét kifejező devizakitermelési mutató a gazdálkodó szervek közötti számottevő szó­ródás mellett megyénkben az országostól kedvezőbben alakult mind dollár, mind ru­bel viszonylatban (1984-ben 46 Ft/$, illetve 26 Ft/Rbl). Jelentős volt az a beruházási és rekonstrukciós tevékenység, amelyet a vállalatok a tőkés export árualap növelése érdekében hajítottak végre. A kedvezőtlenebb anyagi feltételek elle­nére jelentős az előrelépés az intenzív fej­lődést szolgáló műszaki fejlesztés területén. Ez elsősorban a gépipar versenyképesebbé vált termékein mérhető (hűtőgép-komp­resszorok tőkés kooperációban gyártott me­zőgazdasági gépegységek). Az eredmények­(Folytatás az 5. oldalon.) II. A gazdasági építőmunka és az életszínvonal alakulásának megyei tapasztalatai

Next

/
Thumbnails
Contents