Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 4., hétfő A megye párttagsága, állami és társadalmi szervezetei a lakossággal közösen, a nehezebbé feltételek között is eredményesen, dolgoznak a szocializmus építésén, a párt politikádéinak, a XII. kongresszus és a megyei párténtekeZlet határozatainak végre- hajtálsán. A munkára, a magatartásra alapvetően a cselekvési egység, a politikai életben az aktivitás, a gazdasági feladatok végrehajtásában a következetesség a jellemző. A megye társadalmi, pdlitikai helyzete megőrizte stabilitását, összességében pozitív irányban változott. Az eltelt időszakiban, folytatódott megyénk termelőerőinek fejlesztése, a politikai, a gazdasági, a társadalmi irányítás korszerűsítése, a hatékonyabb és a rugalmasabb szervezetrendszer, 'kialakítása. Eirő- feszítéseinik eredményeként; a lakosság éfflst- színvonala, életkörülményéi ' összességében nem ramjlottak, egyes rétegeknél, csoportoknál azonban jelentős eltérések tapasztalhatók. Néhány rétegnél' a stagnáló, a csökkenő életszínvonal kedvezőtlen hatással volt a pöliitikai közérzetre, a 'közhangulatra. A megye itáradalmi szerkezete, az egyes rétegek aránya alapvetően nem változott. A munkásság, a parasztság és az értelmiség között további közeledés ment végbe, csökkent a fizilkai és szellemi munkai közöitti különbség, az osztályok és rétegek életmódja közelített egymáshoz. Az osztály-és réteg- szerkiezeten bélül differenciálódás is végbemegy. Ez összefügg a szakmai fejlődéssel, az azonos tevékenység eltérő fettételeivel, a jövedelmiek különbségeivel, a gazdasági aktivitással, a szabad' időben végzett többletmunka vállaláséval. Megyénkben 156 ezer aktív kereső van, ebből 59 százalék munkás, 13 szálzalék szövetkezeti paraszt, 24 százalék szellemi foglalkozású-értelmiségi, 4 szálzalék kisárutermelő-kis'kereskedő. Visz- szaesés 'tapasztalható a szülések számában, amelynek következtében a megye lakónépessége négyezerrel csökkent, az aktív keresők száma hatezer fővel lett kevesebb. A munkásság szerepe továbbra is meghatározó a megye politikai életében, a ter- mefflési érték előállításában, a szocialista vívmányok gyarapításában. Létszámuk csokiként, jelenleg mintegy 90 ezer fő, nagy részük a megye 18 nagyobb üzemében dolgozik. Legtöbb munkást, az ipar, ezen belül is a nehézipar, valamint az élelmiszeripar A párt megyei, városi, községi', munkahelyi szervei és szervezetei eredményesen oldiják meg fel'acataikat, felelősséggé!: foglalkoznak politikai, társadalmi, gazdasági életünk kérdéseivel. A tömegpolitikái munka a korábbinál! aktívabban szolgálja a párt politikáját, eredményesebben járul hozzá a marxizmus-leninizmus vezető szerepének erősítéséhez, befolyásának növekedéséhez. Ez is segítette, hogy megyénk párttagsága, lakosságának döntő többsége azonosul politikai céljainkkal, reálisan értékeli helyzetünket, a párt politikai irányvonalának folytatása méllett foglal állást, kifejezve határozott igényét a jó döntések következetes végrehajtáséért, a feszütségek feloldásáért, a torzulások megszüntetéséért. A felszabadulás óta eltelt négy évtizec és különösen az utóbbi több mint negyedszázad alatt megtett út, eredményeink, szövetségi politikánk megteremette a kölcsönös bizalom elúi és gyakorlati alapjait, amely tovább erősödött. foglalkoztat. A munkások utánpótlása döntően a természetes utánpótlásból történik. A munkásság 40 százaléka nő. A szakképzettek száma 43 százalék, a betanított munkásoké 39 százalék, a segédmunkásoké 18 száíztalék. Változatlanul gond, hogy a nők körében alacsony a szakképzettek aráinya (15 százalék). Lényegesen javult a munkások általános műveltsége. Növekedett az általános és középiskolát végzettek szálma. Ugyanakikor egyes rétegeknél, főként a segédmunkásoknál, nem változott az általános iskola nyolc osztályát el nem végzők aránya. A nagyüzemi munkásság meghatározó szerepet tölt be a lakosság közhangulatának alakításában, ai szocialista érdekek képviseletében és terjesztésében, a gazdasági-politikai céljaink megvalósulásában. Az elmúlt évek bizonyították a munkásság politikai, érettségét. Többségük érti, elfogadja pártunk politikáját, azonosul vele, segíti a megvalósítását. A megye munkásai kezdeményeztek olyan társadalmi, politikai akcióikat, mint a felszabadulásunk. 40. évfordulójára), a párt XIII. kongresszusára tett munkafelajánlások. Sajnos körükben is felMhetö az öbzés, az anyagiasság, a közömbösség, a demagógia. A munkások képviseletének aránya a különböző választott testületekben jó. Ugyanakkor a dönitéselőkészítésben és a végrehajtás ellenőrzésében való részvételük nem kielégítő. A termelőszövetkezeti parasztság létszáma a beszámolási időszak utóbbi két évében stabilizálódott. Jelenleg a megye 54 gazdaságában és két szövetkezeti társulá- sábaln több mint 23 ezren dolgoznak. Belső rétegződésük kismértékben változott. A szakmunkásotk aránya 29 százalékról 33 százalékra', a betanított munkásoké 54 százalékra nőtt, a segédmunkások aránya 13 százalékra csökkent. Kedvező a termelőszövetkezetekben dolgozók korösszetételének és a 30 éven aluliak arányának változása. Az élet-és munkakörülmények tovább javultak. A gépesítés és a korszerű termelési eljárások a hagyományos paraszti munkát egyre inkább visszaszorítják. Életszínvonaluk, ha mérsékeltebb ütemben js, de tovább emelkedett. A szövetkezeti gazcaságok szociális gondoskodási formál sókat féjlődték, javult a munkavédelem, a szakmai képzés és a kulturális szolgáltatás. Kedvezően változott a lakásellátottság. Gond,, hogy az infrastruktúra — különösen a kisebb falvakbán — nem megfelelően fejlődött. Közös: gazdaságokban dolgozók általános műveltsége és politikai képzettsége fejlődött. Az eszmei-tucati színvonal növekedésében, a közéleti, a pdlitikai magatartás változásában a legnagyobb formáló erő a szocialistái mezőgazdaságii nagyüzem, a szövetkezeti .demokrácia gyakorlata, amely kisugárzik a lakóhelyi környezetre .is. Döntő többségüket a párt politikája iránti bizalom, a munkássághoz sok szállá! való kötődés és a jó szövetségi kapcsolat jellemzi, amelyet egyre inkább erősít a vegyes családok növekvő száma, a műveltség, életmód és értékrendbeli közeledés. Parasztságunk egyes rétegeiben a szocialista normáktól* eltérő tudati és magatartásbelli jelenségek is tapasztalhatók. Ezek megnyilvánulási formái: a túlzott szerzésvágy, az anyagiasság, a szellemi, kulturális értékek lebecsülése. A meglevő területi, műveltségbeli különbségek éltérő mértékben őriznek és termeinek újra kispolgárt értékeket, normákat, amélyek negatív módon hatnak a munkás-paraszt szövetségre is. Az értelmiség társadalmi funkciójának megfelelő helyet tölt be a megye életében. Tovább növekedett a szellemi tevékenységet folytatók, és ezen belül az értelmiségiek aránya, amely a műszaki-technikai fejlődéssel, a bonyolultabb gazdasági folyamatok tervezésének, .irányításának munkaerő- szükséglétével függ össze. A szellemi dolgozók száma meghalacja a 37 ezret, közöttük 11 ezer a diplomás,. Túlnyomó többségük a városokiban él és dolgozik. Vezető, irányító munkakörben közel 9 ezren dolgoznak. Belső rétegződésük lényegesen nem módosult, 48 százalékuk az anyagi-termelő ágazatban, 52 százalékuk az oktatásiban, a. kulturális, az egészségügyi szolgáltatásban és a közigazgatásban dolgozik. Az értelmiségieknek több miiint fele nő. Változatlanul gond az egyes pályáik elnőiesedése, másrészt pedig az, hogy a vezető beosztásokban alacsony a részarányuk. Az értelmiségi csoportok gondolkodása, magatartása, életmódja eltéréseket mutat attól függően, hogy a társacallmi munkamegosztás mely területén,, és milÿen beosztásiban dolgodnak. A termelő ágazatokban dolgozók életmódja, gondolkoc ása, értékrendje közelebb áll a munkásokéhoz., a szövetkezet} parasztságéhoz. Növekedett társadalmi-politikai aktivitásuk, egyetértőleg, cselekvőén támogatják a pórt politikáját. . A humán értelmiség többsége azonosul szocialista céljainkkal és alkotóképességüket növekvő felelősséggel állítják a szocializmus építéséinek szolgálatába. Körükben erősödtek a marxizmus-leninizmus eszméinek, ideológiájának pozíciói., érzékenyen reagálnak gondjainkra, problémáinkra, gyakran és szenvedélyesen bírálják a szocializmustól idegen magatartásmódokat. Az értelmiség szűkebb körében a feszültebbé váló nemzetközi helyzet, a nehezedő gazdásági feltételek, a szocialista országok belső nehézségei pesszimizmust, ideológiánktól való eltávolodást, szembenállást is kiváltott. A főállású kisiparosok, kiskereskedők és magánfoglalkozásúak száma növekedett. A beszámolási időszakban az állami szervek rendeltetésszerűen működtek, betöltötték funkcióikat a társadalmi fejlődés szervezésében, a szocialista demokrácia elmélyítésében, a törvényesség, a közrend és a közbiztonság erősítésében. Az állami munka hatékonysága, a társadalmigazdasági folyamatokra gyakorolt hatása tovább fokozódott. A fejlődés üteme azonban nem eléggé egyenletes. A szocialista demokrácia inJelenleg 4650 kisiparœ, több mint ötveir szakmában végez társadalmilag fontos szolgáltatást és háittéiripari tevékenységet. 630 magánkiske reSkedő segíti a kereskedelemi Igények kielégítését. A főfoglalkozásúak meHett növekszik aizok száma, akik másodállásban kisárutermelői, kiskereskedői tevékenységet végeznek. A kisáruitenmelők, a kiskereskedők többsége becsületesen co'.gozik, segíti a lakossági ellátás, szolgáltatás színvonalénak javítását A kisiparosok kisebb, kiskereskedők nagyobb hányadánál tapasztalható a végzett munkával arányban nem álló jövece- ilemszerzés, kirívó életvitel, melyet a közvélemény élesen, etítél1. Héves megye lakónépességének 21 százaléka gyermekikorú, 20 százaléka ifjúkorú. Ifjúságunk többségének magatartását aszo- cáiaMsta elkötelezettség a cselekvőkészség, a kritikus' szellem, a nyíltság jellemzi. Ered- méjnyesien tevékenykednek a munkahelyeken,, helytállnak a tanulásban, megfelelően bei illeszkednek társadalmunkba. Magukénak érzik a párt pöliitikai törekvéseit, a szocializmust. Az utóbbi években mind határozottabban fogalmazódik meg az az igény, hogy nagyobb lehetőséget kapjanak saját problémáik megoldásában. Az elmúlt négy éviben létszámuk csökkent, különösen ala- csdny a 6 éven aluli gyermekek száma. Az aktív keresők közül minden harmadik fiatal: 42 százalékuk az iparban, az építőiparban, 15 százalékuk a mezőgazdaságban, 13 százalékuk kereskecelemiben, 30 százalékuk egyélb ágazatokban dolgozik. A munkavállaló fiatalok között a nők aránya 43,5 szálzalék. Az ifjúság élet,-és munkaikörülményei, tanúlásii,, művelődési, testedzési feltételei szerény mértékben javultak. Az ifjúság iskolázottsági szintje javult. A párt ifjúságpolitikája nyomán a fiatalok ügyeivel1 való törődés egyre inkább közüggyé válik. Helyzetük megítélése ma már reálisabb, de nem mindenkor egységes. Társadalmi feszültség forrása a pályakezdő és családallápító fiatalok helyzete, az önálló lakáshoz jutás nehézsége, a képzés és munkerő-kereslet között előforduló aránytalanság, az értelmiségi fiatalok alacsony kezdő fizetése. Az elmúlt öt évben növekedtek a társadalmi beilleszkedés zavarai. Az ifjúság egy kisebb csoportja kerüli a munkát, elutasítja értékeinket, életvitele, gondolkodásmódja idegen itársadallmunktól. Megyénk lakosságának több mint 19 százaléka időskorú, számuk és népességen belüli arányuk az országos átlagot meghaladóan növekszik. Többségük a szocializmus eredményéit becsülő, azt féltő és aizért tenni' akaró. Sokan a lakóhelyükön, közéleti munkáit végeznek, társadalmi ^politikai szervezetekben aktívan .tevékenykednek. Nyugdíjasaink jelentős részének helyzete a párt- és az állámi szervek nagyobb erőfeszítése ellenére tovább romlott. A gazdasági nehézségek, a szükséges anyagi, pénzügyi'föltételek hiányában helyzetük javítására irányuló célkitűzéseink csak részben valósultak meg. Változatlanul gondokkal küzdenek az egyedül élők, a betegek, az önmagukat él- látini: nem tudóik, az alacsony nyugdíjasok. Szalmukra az intézményes gondozás és létfenntartáshoz szükséges javák biztosítása az elsődleges probléma. Feszültséget okoz, hogy a vollt munkahelyek jelentős részénél nem megfelelő a nyugdíjasokkal való törődés, hogy a családok egy része sem vállalja a gondozás terheit. Az elmúlt években a párt-, az állami és tömegszervezetek hathatósabb intézkedéseket tettek az időskorúak helyzetének javítására. Többen részesültek szociális segélyezésben és étkezésben, ugyanakkor a szociális férőhelyek száma csökkent, az ellátottsági színvonal kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Kedvező, hogy az utóbbi két évben növekedtek a szocialista brigádok, az ifjúsági közösségek gondozását vállaló felajánlásai, fejlődött az önkéntes gondozói hálózat, a párt és a társadalmi szervezeteink nagyobb felelősséggel, több kezdeményezéssel segítik életkörülményeik javítását. A ! hat mátrai településen élő szlovák ajkú nemzetiségi lakosság közérzete jó, teljes egyenjogúságban él a magyar lakossággal. A párt politikáját elfogadják, munkájukkal, magatartásukkal eredményesen támogatják azt. tézményei és formái gyarapodtak, de működésükben továbbra is vannak kihasználatlan lehetőségek a szervezettség, a rend és a fegyelem erősítésében, a kezdeményező, az öntevékeny társaídalmi erők kibontakoztatásában. A központi államhatalom célkitűzései, az országgyűlés által alkotott törvények érvényesültek. A központi és a helyi érde(Folytatás a 4. oldalon.) I. A megye társadalmi-politikai helyzete Az állami élet és a szocialista demokrácia fejlődése, hatása a társadalmi-gazdasági folyamatokra
