Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1985. március 30., szombat MINDENNAPI NYELVÜNK Édes anyanyelvűnk Nem tartjuk véletlennek, hogy az MSZMP XIII. kongresszusán Kádár János beszédében elhangzottak a magyar nyelvvel, édes anyanyelvűnkkel kapcsolatban ezek a nagyon figyelemre méltó megjegyzések : „Ha valamely nemzetre érvényes, hogy -nyelvében él a nemzet«. akkor az ránk, magyarokra, mindenképpen az. Nyelvünknek is köszönhető, hogy 1100 év után is él. virágzik nemzetünk. Övjuk nyelvünket, s tanítsuk a szép tiszta beszédre a fiatalokat is. Száműzzük a trágárságot a nyilvános életből, az irodalomból, a kultúrából. a sajtóból, a televízióból. Ezt segítse a család, az iskola, a hírközlés, az irodalom és a művészet”. Az idézet fényénél jobban megérthetjük, hogy az ember léte össze van forrva a nyelvvel, a magyaré édes anyanyelvűnkkel, a magyar nyelvvel. Ez a nyelv az egyén mindennapi nyelv- használatának eszköze. s ugyanakkor anyanyelvűnk kapcsol be bennünket a nagyobb közösségbe, a társadalomba. A költők tömören így beszéltek erről a tényről: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én” (Kosztolányi). — „Az anyanyelv maga a nép” (Illyés Gyula). — Mini minden nyelv. így anyanyelvűnk, a magyar nyelv is egyszerre egyéni és társadalmi jelenség. Az egyén beleszületik anyanyelvébe, s értelmével és érzelmi életével egy életre kötődik hozzá. Észjárásunk és gondolat- világunk frisseségét, színességét is anyanyelvűnk sokszínűsége, szinte határtalan kifejező ereje biztosítja. Ezért kell gondoskodnunk róla. ezért kell védenünk ezt a csodálatos nyelvi örökséget. Ennek érdekében szólnak majd előadóink megyénk sok helységében és közösségében arról, hogy a nyelvművelés, a beszédművelés közös ügyünk: a tiszta, világos beszéd és nyelv- használat révén könnyebben és egyértelműbben tudunk kapcsolatokat teremteni ember és ember között. Az anyanyelvi öntudat és az anyanyelvi műveltség édes testvérek. Az anyanyelvet is gyakorolnunk kell, meg kell küzdenünk az egészséges és értelmes nyelvhasználatért, fel kell számolnunk a nyelvhasználati egyenlőtlenséget is. Megértő társadalmi hátteret kell biztosítanunk a nyelvi környezet tisztaságának védelmére. Kapjanak gyerekeink, tanulóink több lehetőséget a beszéd gyakorlására. mert a beszédet beszéddel. a nyelvet állandó használatával lehet fejleszteni, finomítani. A hallgatásra, a magányra kárhoztatott gyerekeket ifjú és felnőtt korukban már nehezebben tudjuk szóra bírni. A magyar nyelv heti élőadásainkban arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdagabb szókincs megszerzésének legyünk elősegí- tői, hiszen, ahogyan a költő mondja: „Szavakon épül fel embervilágunk, / mert ahogy növekszünk / tárul gazdagabbá világunk” (Horváth István: A szó). Kapjon erre is alkalmat és gyakorló teret a gyerek a szülői házban, az ifjúsági közösségekben is. Szerezze meg a beszéd örömét és a nyelvi partnerkapcsolatok élményét. . ., Az sem veletlen, hogy előadásaink jó része érinti a közéleti nyelv Használat kérdéskörét is. Eiscsoroan azt szeretnénk tudatosítani, hogy közérthetően, de ne közhely- szerűségekkel fogalmazzuk meg mondanivalónkat. Közéleti anyanyelvűnk tisztaságának megóvása érdekében arról is szólunk, hogy anyanyelvűnk nélkül olyanok lennék, „mint egy idegen alkatrésszel csattogó gép. mely egy-két beteg mozdulat után kifulladva megáll” (Kónya Lajos: Szerelmes vers). dr. Bakos József A Pedagógus Képzőművészek Stúdiójáról Nemcsak tanári példaként... Elhunyt Marc Chagall Csütörtökön este 97 esztendős korában elhunyt Marc Cha gall, a huszadik századi képzőművészet kimagasló egyénisége. Az idős művészt a dél-franciaországi Saint-Paul de Vence-ban lévő otthonában érte a halál. Szíve mondta fel a szolgálatot. Chagall egészsége az utóbbi időben nagyon megrendült, nem is mozdult ki a házából. Marc Chagall 1887-ben született a belorussziai Vityebszk városában, szegény zsidó családban. Húszéves korában, a festészet iránti vonzalmától vezettetve Pétervárra ment, beiratkozott a péter vári akadémiára, hogy megismerkedjék a század eleji orosz impresszionista festészettel. 1910-ben ment első ízben tanulmányútra Párizsba, egy gazdag tőzsdeügynök támogatásával. Ott került személyes ismeretségbe a korszak legjelentősebb festőművészeivel, akik nagy érdeklődéssel fogadták a tehetséges fiatalembert. Chagall hamarosan bemutatkozhatott a korabeli párizsi művészeti körök szalonjaiban. Párizsban kötött ismeretséget az akkoriban szintén a francia fővárosban élő orosz forradalmárral Anatolij Lunacsarszkijjal is, aki később kulturális népbiztos lett. Chagall hamarosan visszatért Vityebszkbe, hazájában élte át a világháborút és a nagy októberi szocialista forradalmat. Itt kezdte írni „Életem” című önéletrajzi művét. Luna- csarszkij megbízásából a vityebszki kerület képzőművészeti népbiztosa lett. 1923-ban ismét visszatért Párizsba. A bibliai és a keresztény mítoszok iránti érdeklődésétől vezettetve Szíriái és palesztinai utazásokat tett). A második világháború évei alatt — 1941-től — a New York-i Modern Művészetek Múzeumának meghívására az Egyesült Államokban dolgozott. 1949-ben végleg letelepedett Dél-Francia- országban. Chagall művészi látásmódja mindvégig gyermekkorának és ifjúságának élményeiből, a vityebszki zsidó faluközösség érzelemvilágából táplálkozott, stílusa, amelyet rendszerint a szürrealista irányzathoz sorolnak, a modern festészet számos formai vívmányét ötvözte magába. Marc Chagall festményei, grafikái a világ szinte minden nagy múzeumában megtalálhatók. Az utóbbi évtizedekben olyan reprezentatív középületek díszítésére is megbízást kapott, mint a New York-i Metropolitan operaház. A budapesti Szépművészeti Múzeumban három képe található. „Életem-’ című önéletrajzi műve magyarul is megjelent Előadássorozat gimnazistáknak A Gárdonyi Géza Színházban nyílt meg a Pedagógus Képzőművészek Stúdiójának kiállítása. S ahogy az egri közönség kezd visszaszokni a színház épületébe, azt is tudomásul veszi, hogy az épület előcsarnokát — mert alkalmas erre! — időnként igénybe veszik a festők és a szobrászok műveinek bemutatására. Ilyenkor a tavaszi versengések. pályázatok idején be- idegződünk a seregszemlékre. A kiállítások is megszaporodnak ilyentájt. Az újságban megjelent eseményhír után magam is úgy találtam, hogy bizonyára ezek a szorgalmas tanárok, csakis ilyen tavaszi nyugtalan- kodás okából szervezkedtek: megmutatni, hogy a tananyag átadása mellett még erre is jut idejük, energiájuk, holott mindenki éppen időhiányra, meg az értelmetlen erőpazarlásra panaszkodik. Bár a híradásban ott settenkedik egy rosszul elhelyezett mondat, miszerint ezek a pedagógusok „csak” azért nyúltak ecsethez, tollhoz, mert a tanítványoknak meg akarták mutatni, hogy ők is tudnak mintával és mintául szolgálni. ha már azt kérik, hogy a szépérzéket fejleszteni kell. Nos, engem ez a kiállítás másról győzött meg. Nemcsak a pedagógusi példamutatás található meg Itt. önálló egyéniségek művei sorakoznak fel a paravánokon, az apró állványokon: meg- vallani. hogy a munkák gazdái — a felismerhető és nyomon követhető hatások, esetlegességek ellenére is — tudatosan alkotnak. Komolyan veszik magukat, a témát és mindent, amit a formára bíznak. A tartalom pedig az övék — alkotásként vállalják. Ezeket a róluk szóló gondolatokat nem védőbeszédnek szánom. Nincs ilyesmire szükségük. Bátorítani szeretném őket. Arra. hogy dolgozzanak, hogy merjék kifejezni hangulataikat, aggodalmaikat, érzéseiket, keserveiket és örömeiket, ha vannak! Akár meglepetésünkre is szolgálhat, hogy a közönség elé kiállás bátorságát már nemcsak az asszonyok, lányok merik vállalni, de a férfiak is, akikben a megsérthető hiúság — esetleg dilettánsnak szólíthatja némely meggondolatlan pályatárs őket — még a színre lépés előtt is görcsöt okozhat. Nem állítható, hogy a legtisztább, a legmagasabb rendű „fogalmazványok” lógnak egymás mellett ezeken a paravánokon. Azt is túlzás lenne rájuk fogni, hogy mindig elképesztenek az eredetiséggel. Forma és tartalom sem esik úgy mindig egybe, ahogyan a látványt élvező szem azt kívánná. És mégis! Itt egy nem rossz összkép, az összképen belül megnyugtató pontok biztatják a szemlélőt továbbgondolásra, elemzésre! Noha sok a Vízparton felirat, s viszonylag sok az elmosódó „vizes táj” itt. de nem több, mint a gyűjteményes kiállításokon. ahol a hivatalos elismerés, minősítés szerinti művészek vetélkednek egymással. És van portré, van alakos ábrázolás ! Ostváth Péter kétszer is megfesti a városi utcarészletet éjjeli megvilágításban és ezzel alkalmat teremt magának a színek kontrasztjait ritmusba rendezni. Juhászné Lengyel Márta Pistája akkor is érdem, ha képein a témát határozatlan homállyal takarni igyekszik. Kocsis Katalin két női fejjel férkőzik hozzánk közelebb, még akkor is, ha a Süllyedő világ feliratot talányosnak tartjuk. Gáspár Emil Domboldala színérzékenységről. Basáné Révész Erzsébet faliképé (Fotó: Perl Márton) kompozíciós készségről vall. Czipóné Balczár Magdolna Ágnese jobb, mint azÁlom- - ban, mert a fekvő félrefordult test felhúzott bal válla előnytelenül beleszól a kompozíció vonalvezetésébe. Pataki József zománcai nem tudják nyújtani azt a kiérlelt- séget. a kecsességet, azt a légiességet, amit lapjain láthatunk, pl. a Lebegés-en. Lukácsné Erdélyi Erzsébettől inkább a nyolc kisplasztikát fogadjuk el teljesítménynek. Basáné Révész Erzsébet faliképéi ízléssel átgondoltak, az elemsorokat jól, organikusan egymásba fonó-illesztő munkák mesz- sziről rányílnak a látogatóra. Minél több ilyen alkalmat ezeknek az alkotni vágyó, minden bizonnyal ennél magasabbra törő művésztanároknak. A visszahangzás. a visszahallás segít az alkotásban! Mindenki nyer az ilyen tárlat, az ilyen találkozás által. Farkas András A férfi és a nő kapcsolatát, annak intim részleteit igyekeznek körüljárni egy előadássorozat keretében Gyöngyösön a Berze Nagy János Gimnáziumban. A szervezők — a gyöngyösi TIT szakemberei — neves előadókat. így Lux Elvirát, Cseh-Szombati Lászlót, Czeizel Endrét és másokat kértek fel, hogy lépjenek a diákközösség elé minden hónap harmadik és negyedik péntekén 14 órától. Az előadások. amelyek kívülálló érdeklődők előtt is nyitva állnak, lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tinédzserkorban törvényszerűen felmerülő. megválaszolha- tatlannak tűnő kérdésekre is kielégítő magyarázatot kapjanak az érdeklődők. Áz összejöveteleket minden alkalommal zárt körű beszélgetés követi, amelyen iskolaorvosok, pedagógusok, egészségügyi dolgozók kutatják annak lehetőségét, hogyan lehetne ezt a témát álszemérem nélkül, hatásos módszerekkel s a tudomány legfrissebb eredményeit felhasználva beilleszteni a nevelés rendszerébe. Akinek kétezer „főnöke” van... Találkozás Pápai doktorral Ez az igazán jó orvos aki. nek az ember olyan őszintén tudja elmondani legrejtettebb titkait, mint tulajdon anyjának vagy apjának — így él ez a közhitben. S hogy ez mennyire így van, arra példa az a sok-sok gyógyító. aki maga is azt vallja: nemcsak jó diagnosztának kell lenni, hanem az is fontos, hogy a beteg bizalmat érezzen az iránt, akivel szemben ül a rendelőben. Nos, dr. Pápai Sándor elmondhatja magáról: soksok ember bizalmasa. Nem kevesebb, mint huszonöt éve körzeti orvos Füzesabonyban. — Kilencszázötvennyolc- ban végeztem az egyetemet Debrecenben, majd Borsodba kerültem. A kazincbarcikai kórházban dolgoztam, sebészként. De a szívem csak hazahúzott, hiszen abo. nyi születésű vagyok. S hogy miért éppen a körzeti orvosi hivatást választottam? Ügy érzem, így kerülhetek a legközelebb a betegekhez, s ez a legjobb lehetőség arra hogy sokirányú gyógyító munkát végezzek. — Milyen különbséget lát a negyedszázaddal ezelőtti és a mostani gyakorlat között? — Mindenekelőtt a feltételek javulását. Akkoriban két körzet látta el a nagyközséget. Ma négyen vagyunk, és fogorvosi ellátásban is részesülnek a betegek. Tulajdonképpen akkoriban éjjel-nappal szolgálatban kellett lennünk, és a hiány miatt sok volt a helyettesítés is. Nem beszélve aprói, hogy a közlekedési eszközünk a kerékpár volt... Mégis, szívesen gondolok vissza a „hőskorra”, az ember fiatal volt, teli energiával, lelkesedéssel, Nem ismertem a fáradtságot. Ami azt illeti, dr. Pápai Sándor ma is ugyanolyan fiatalos erővel dolgozik. Körzetében naponta hatvannyolcvan beteg keresi fel, ugyanakkor ő a Mátravidéki Fémművek üzemorvosa is. Amikor rendelés után leveti a fehér köpenyt, az egészségügy szervezésével foglalatoskodik: a füzesabonyi tanács csoportvezető főorvosa. Tizenhat körzet, a régi járás egész területe tartozik ellenőrzése alá. — Milyen feladatot jelent a szervező munka? Az adminisztratív teendőkön túl, fontosnak tartom a kórházi, a rendelőintézeti és a körzeti ellátás közelítését egymáshoz. Nem nélkülözhetők a továbbképző előadások, hiszen a tudomány napról napra fejlődik, s az orvosoknak lépést kell tartaniuk vele. Vesszőparipám hogy egységes iskola szerint gyógyítsunk: a beteg a lehető leggondosabb törődésben részesüljön. Természetesen, a tárgyi feltételeket is folyamatosan fejleszteni kell. Egyre több a korszerű eszközünk, amely a beteeek szűrésében is nagy szerepet játszik. Nemrégiben három EKG-készüléket vettünk, új orvosi .rendelő épült Besenyőtelken, Sarudon. Füzesabonyban most épül a központi körzeti rendelő. A gyógyításhoz szorosan hozzátartozik a megelőzés, a prevenció. Ez hosszú távú munka, tulajdonképpen csak évek múltán mérhető le eredménye. S hogy mikorra „érik be?” Dr. Pápai Sándor szerint fokozatosan, egyben folyamatosan valósul meg a cél. Óriási előrelépés már az is, hogy ma szinte „helyébe mennek” a betegnek. Főleg az idősebbeknél jelent az sokat, hogy a gondozónő, az ápolónő rendszeresen látogatja őket, ellenőrzi vérnyomásukat, egészségi állapotukat. — Nemkülönben fontos az egészségnevelés, a felvilágosítás. Rendszeresen tartunk előadásokat a fiataloknak, a felnőtteknek, mindig az aktuális 'témákról. Sokat jelent ez az anya- és csecsemővédelemben, hiszen célunk, hogy csökkentsük a koraszülések arányát. Szerencsére, ezen a téren nincsenek súlyosabb gondjaink. Tervezzük egy alkoholellenes (Fotó: Szabó Sándor) klub megalakítását; úgy gondolom, ez is egy hatásos módja lehet a megelőzésnek. — Ügy tudom, ön egy újítást is bevezetett. Az egészségnevelésnek egy merőben új formáját valósította meg... — A „magnós doktorra” gondol? Valóban, amíg a betegek a rendelőben várnak sorukra, egészségügyi előadá. sokat hallgathatnak magnetofonról'. Ennek során a helyes életmóddal, étkezéssel, a testedzés fontosságával foglalkozunk. Egyébként nincs benne semmi ördöngösség : a fiam hangszalagjaira vettem föl ezeket a tizenöt- húsz perces előadásokat, különösebb pénzbe sem kerül bárhol bevezetni a módszert... Beszélgetésünk végén megemlítem: hogyan lehet egyszerre több helyütt is maximálisan helytállni. Hiszen dr. Pápai Sándor az eddig említetteken kívül negyed- százada munkásőr is, idén kapta meg a . huszonöt éves jubileumi érdemérmet. S nem titok az sem: 1983-ban az orvosok megyénkben honos megítélési rendszerében a legtöbb pontot kapta körzetében. — Doktor úr, van-e erre valamilyen különleges recept? — Nincs. Csak azt kell tudomásul venni, hogy az embernek kétezer „főnöké” van: a betegei. Mikes Márta t
