Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. március 30., szombat

3

Az MSZMP XIII. kongresszusának határozata

(Folytatás az 1■ oldalról)

Mindezek következtében az elmúlt évek negatív nemzetközi fejleményei ellenére sem alakult ki közvetlen világháborús veszély, és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet—nyugati kapcsolatok egészében. Fennmaradt a világ békéjének legfőbb biztosítékát jelentő globális katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és az Északatlanti Szövetség között.

2. A Magyar Népköztársaság külpolitikájában a feszültebb és bonyolultabb nemzetközi helyzetben is érvényesült a párt XII. kongresszusán meghatározott irányvonal.

A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének szilárd tagja, külpolitikájának a jövőben is legfőbb célja, hogy kedvező nemzetközi feltételeket teremtsen a szocialista építőmunkához, és hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez.

Elsőrendű nemzeti érdekünk a magyar— szovjet barátság további erősítése, a két ország s a két nép együttműködésének gazdagítása. A Szovjetunió hazánk függetlenségének, szocialista ápítőmunkánknak legbiztosabb nemzetközi támasza. Pártjainkat, országainkat, népeinket összekapcsolja az elvek, az alapvető célok és érdekek azonossága, összekötik a proletár internacionalizmus és a barátság erős szálai.

Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonossága jegyében tovább fejlesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal.

Pártunk és népünk szolidáris a fejlődő országokkal. Megkülönböztetett figyelemmel építjük kapcsolatainkat a haladó, a szocialista orientációjú államokkal. Támogatjuk a demokratikus, nemzeti erők harcát, amelyet a diktatórikus és fajüldöző rendszerek ellen folytatnak.

A nemzetközi feszültség mérséklése, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése, a gazdasági, műszakl-tudo- mányos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő előnyök kiaknázása érdekében a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására törekszünk a fejlett tőkés országokkal.

Eredményes nemzetközi tevékenységünknek legfontosabb hazai biztosítéka társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése.

II. Belpolitikánk,

társadalmi és politikai viszonyaink

1. Szocialista -rendszerünk fejlesztése megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek minél teljesebb kihasználását. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelve érdekeltségüket a termelőeszközök hatékonyabb működtetésében, fokozottabban bevonva őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe.

Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A törvénytelen úton szerzett jövedelmek keletkezését meg kell akadályozni.

2. A társadalmi osztályok és rétegek legfontosabb érdekeinek és céljainak azonossága révén fejlődik hazánkban a szocialista nemzeti egység. Szövetségi politikánk változatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és rétegeinek, egész népünknek összefogása a szocialista haza építése érdekében.

A munkásosztály társadalmunk vezető osztálya. Előrehaladásunk megköveteli a munkások szakképzettségének, műveltségének növelését, és azt is, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában és végrehajtásában, a vállalatok irányításában, a társadalmi ellenőrzésben.

A szövetkezeti parasztság a munkásosztály szilárd szövetségese. Munkájával hozzájárul az ország szocialista fejlődéséhez. A falusi lakosok életkörülményeinek javítása továbbra is fontos feladat.

Nő a magas fokú képzettséget igénylő szellemi muinka jelentősége. Növelni kell az értelmiségi munka társadalmi megbecsülését, elő kell segíteni az értelmiség közéleti aktivitásának és alkotókészségének nagyobb mértékű kibontakozását.

A kisárutermelőknek, a kisiparosoknak, a kiskereskedőknek hosszabb távon is szerepük van a szocialista társadalom életében, a társadalmi igények kielégítésében.

3. A nők egyenjogúságának következetes érvényesítése további megfontolt intézkedéseket igényel. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket. hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel könnyítsünk összetett gondjaikon, az anyasággal, a gyermekneveléssel, a háztartással, a munkavállalással, a családban elfoglalt szerepükkel és a közéletiséggel együtt járó terheiken. A nők egyenjogúságának megvalósulását szakképzettségük, politikai és általános műveltségük növelésével is elő kell segíteni.

Az ifjúság szocialista szellemű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom ügye. A társadalomnak és intézményeinek segíteniük kell a fiatalok tehetségének, szakértelmének érvényesülését, de a fiataloknak is érezniük kell felelősségüket önmagukért és a társadalomért. Különleges figyelmet kell fordítani erkölcsi, ideológiai nevelésükre.

Az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek közül sokan ma is aktívan tevékenykednek. Fontos társadalmi érdekünk, hogy tapasztalataikat hasznosítsuk, a közéletben való részvételüket segítsük. Kötelességünk, hogy figyelemmel kísérjük helyzetüket, könnyítsünk az idős korral járó terheiken.

4. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Az együttműködés a haza sorsáért érzett felelősségre épül. Pártunk a szövetségi politika elvi alapján, az ideológiai különbségek ellenére arra törekszik, hogy a nem vallásos és a vallásos emberek gyakorlati együttműködése tovább fejlődjön.

5. A nemzetiségek egyenjogúságát, anyanyelvűk ápolását, kultúrájuk fejlesztését a jövőben is biztosítani kell. Értékeljük és a továbbiakban is támogatjuk a nemzetiségi szövetségek munkáját. A nemzetiségeknek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népek közötti barátság fejlesztésében. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a magyarországi nemzetiségeknek a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel való kapcsolatait. Hasonlóképpen természetesnek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű dolgozói hazájuk hű állampolgáraiként ápolják anyanyelvűket, fejlesztik nemzeti kultúrájukat, s hozzájárulnak népeink barátságának, országaink együttműködésének erősítéséhez.

6. Társadalmunk harmonikus fejlődése szükségessé teszi, hogy államunk és társadalmunk jobban támogassa és védje a család intézményét. A szülők felelősek, hogy gyermekeik jó családi légkörben nevelkedjenek. megszerezzék azokat az ismereteket, elfogadják azokat az erkölcsi értékeket és normákat, amelyek szükségesek a társadalmi beilleszkedéshez, a kiegyensúlyozott élethez.

összehangolt állami és társadalmi erőfeszítésekkel el kell érni, hogy a népesség csökkenése megálljon, hosszabb távon a lakosság száma növekedjen.

7. A szocialista demokrácia fejlesztése, elmélyítése pártunk történelmi programja. A szocialista demokrácia fejlesztésének irányát meghatározza, hogy a társadalmi és tömegszervezetek önállóan és felelősségteljesen tevékenykednek. A helyi szervek, a vállalatok és intézmények önállóságának növekedése kedvező feltételeket és lehetőségeket teremt, hogy az állampolgárok részt vegyenek ügyeik intézésében, a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében.

Az érdekek egyeztetésének olyan módszerét és mechanizmusát kell kialakítani, amely felszínre hozza az eltérő érdekeket, lehetővé teszi jobb összehangolásukat, egyben biztosítja a közérdek elsőbbségét.

8. A szocialista állam a jövőben is fontos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be alkotmányos rendünk, hazánk és vívmányainak védelmében, a gazdaság és a kultúra irányításában, szervezésében.

Az országgyűlésnek az ország életében betöltött szerepét növelni kell. Következetesebben érvényesüljenek alkotmányos funkciói a kormányzati tevékenység meghatározásában, ellenőrzésében. Növekedjen a tanácsok önállósága, hatásköre és felelőssége, önkormányzati szerepe a terület- és településfejlesztésben, a lakosság szükségleteinek kielégítésében.

A kormányzati munkát is tovább kell fejleszteni. Folytatódjon a hatáskörök és a velük járó felelősség decentralizálása. Emelni kell az államigazgatás színvonalát.

9. A szocialista törvényesség belpolitikánk alapvető és változatlan eleme. A belügyi szervek, az ügyészségek és a bíróságok alkotmányos rendeltetésüknek megfelelően működjenek közre a törvényesség, az állami, társadalmi, gazdasági rend védelmében, gondoskodjanak a közrendről és a közbiztonságról.

A társadalmi élet minden területén erősíteni kell az állami, állampolgári fegyelmet, tudatosítani, hogy a jogok és a kötelességek egymástól elválaszthatatlanok, és csak együttesen érvényesíthetők. Különösen fontos a közélet' tisztaságának megóvása, a következetes harc, a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvánulása ellen. Határozott intézkedésekre van szükség azok ellen, akik a közösség rovására akarnak előnyökhöz jutni.

10. A szocialista haza védelme pártunk, államunk, népünk közös ügye. A jövőben is gondoskodni kell szocialista hazánk biztonságáról, védelméről. A Magyar Néphadsereg a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeivel szorosan együttműködve megbízhatóan teljesíti kötelességeit.

A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi egymással szorosan együttműködve járuljanak hozzá a béke megőrzéséhez, belső rendünk biztosításához. A munkásőrség teljesítse továbbra is áldozatkészen hivatását a munkásosztály, a szocialista társadalom szolgálatában.

III. A gazdasági építőmunka

1. A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Olyan megalapozott növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a nép jólét emelését.

A VII. ötéves tervidőszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja, hogy az intenzív fejlődést a termelési folyamat minden elemére kiterjesszük. Fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége javuljon, és a műszaki-technikai szint fokozatosan közelítsen a nemzetközi élvonalhoz.

A jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodóképességét és vállalkozókészségét, a vállalatok közötti együttműködést.

2. Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, az érdekeltség fokozásával is növelni kell eredményességét. Mindenekelőtt néhány kiemelt területre célszerű összpontosítani anyagi és szellemi erőforrásaink jelentős részét : az elektronika, az automatizálás és a robottechnika fejlesztésére; a korszerű termelésszervezési módszerek alkalmazására; a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban jól alkalmazható gépek, berendezések, vegyipari termékek gyártására; a biotechnológiai eljárások kifejlesztésére és alkalmazására; természeti kincseink komplex, gazdaságos hasznosítására; nyersanyagot megtakarító technológiák bevezetésére. Következetesen folytatni kell az energiatakarékosságra, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására kidolgozott központi programok végrehajtását.

A vállalatokat és műszaki szakembereket ösztönözzük jobban a tudományos eredmények és a hasznos újítások gyorsabb alkalmazására, a korszerű technológiák és munkaszervezési módszerek bevezetésére. Bővüljön lendületesebben a gazdaságosan előállítható termékek gyártása. Gyökeres fordulatot kell elérni a nem gazdaságos, tartósan veszteséges termelés gazdaságossá tételében, illetve korlátozásában.

Növekedjen a beruházásokra fordított összegek aránya.

3. Az ipar dinamikus fejlődése megköveteli a műszaki haladás további lehetőségeinek feltárását, az erőteljes technológiai korszerűsítést, új termékek gyors kifejlesztését, a versenyképesség fokozását, a munkaerő, a szaktudás és az eszközök jobb felhasználását, a fajlagos anyag- és energiaráfordítás csökkentését.

Az ipar irányítói a jelentősebb célok kiemelésével, a nemzetközi együttműködés szervezésével, állami akcióprogramok kidolgozásával segítsék a hatékonyan működő vállalatok gyorsabb fejlődését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását.

Az ipari szövetkezetek iparpolitikánkkal összhangban fejlesszék termelésüket. Vállaljanak nagyobb részt a hazai termelői keresletnek és a lakosság igényeinek kielégítésében, az export bővítésében.

Az építő- és építőanyag-ipar a munka szervezettségének és minőségének javításával emelje gazdálkodásának színvonalát, alkalmazkodjon jobban az igényekhez. Fontos követelmény az építési — különösen a lakásépítési — költségek növekedésének mérséklése és a határidők megtartása.

4. Folytatjuk agrárpolitikánkat. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbra is gondoskodjon a lakosság élelmiszer- ellátásáról, és járuljon hozzá az export bővítéséhez. Ez megköveteli összehangolt fejlesztésüket, termelésüknek a kereslethez jobban igazodó növelését. Mezőgazdaságunk a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével fokozza jövedelmezőségét. Tovább kell javítani a termelés anyagi-műszaki feltételeit.

A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés fejlődésében. Nagyobb erőfeszítéseket kell lenni, hogy a kedvezőtlen természeti adottságú üzemek gazdálkodása eredményesebbé váljon. A termelési és értékesítési biztonság növelésével ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítését.

Az élemiszeripar fejlesztésében a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság növelése legyen irányadó. Bővíteni kell a tároló-, a hűtő-, a raktárkapacitást és a csomagolóanyag-gyártást. Rugalmasabb,, jobb értékesítési rendszerre van szükség, a

termelők szélesítsék külpiaci kapcsolataikat.

5. A vízgazdálkodásban a fő feladat az igények jobb kielégítése, a vizeinkkel való takarékoskodás, a minőségvédelem és a lakosság ellátása egészséges ivóvízzel. Nagyobb figyelmet kell fordítani a csatornázására és a szennyvíztisztításra.

6. Több figyelmet kell fordítani a természeti környezet, a termőföld megóvására, az erdőgazdálkodásra, a levegő tisztaságának és a víz minőségének javítására, valamint a hulladékok csökkentésére.

7. A közlekedés fejlesztése tartson lépést a termelés növekedésével, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülésével, a lakosság szükségleteivel. A vasúti és a közúti közlekedést tegyék kulturáltabbá, emeljék a szolgáltatások színvonalát.

Az áruszállításban növelni kell a gazdaságosságot, mérsékelni az energiafelhasználást. A személyszállításban továbbra is kapjon elsőbbséget a tömegközlekedés, folytatódjon a fővárosi metró építése. A személygépkocsi-állomány a népgazdaság lehetőségeivel összhangban bővüljön. Kiemelt feladatnak kell tekinteni a távközlés, a telefonhálózat gyorsabb fejlesztését.

8. Hazánk természeti-gazdasági adottságai, társadalmi és gazdasági érdekeink szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együttműködésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott program megvalósításában.

A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös- előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat.

A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mellett szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös termelési. műszaki-tudományos együttműködést.

9. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsítése révén javuljon a központi állami irányítás, növekedjen a vállalatok önállósága, felelőssége, kezdeményezőképessége, fejlődjön a vállalkozói magatartás. Az új vállalatvezetési formákkal fokozottan vonjuk be a dolgozókat az irányításba.

A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadalmi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása, ellenőrzése. A termelői árak fejezzék ki a társadalmilag, indokolt ráfordításokat, és ne legyen rá mód, hogy a gazdaságtalan termelés, a hanyag munka költségeit a fogyasztókra hárítsák.

A fogyasztói áraiknak a termelői árakhoz kell igazodniuk, és csak a társadalom- és szociálpolitikai szempontból fontos területeken indokolt az árak állami támogatása. Ugyanakkor ki kell dolgozni az árnövekedés mérséklésének hatékony módszereit, hogy az árszínvonal emelkedése társadalmilag elviselhető mértékű legyen.

Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. El kell érnünk, hogy a népgazdaság minden területén nyereségesen, korszerűen gazdálkodó, jól szervezett és irányított, versenyképes állami vállalatok és szövetkezetek működjenek.

A mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és értékesítési, a takarék-, valamint a lakásszövetkezetek szolgálják jobban tagságuk érdekeit, tökéletesítsék demokratikus működési mechanizmusukat, erősítsék a tagok személyes és anyagi közreműködését, tulajdonosi érdekeltségét.

A jövőben is támogatjuk az olyan kiegészítő és kisegítő gazdasági tevékenységet, amely beilleszkedik a szocialista gazdálkodás rendszerébe. Az itt tapasztalható kedvezőtlen jelenségeket meg kell szüntetni és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményekkel arányosak legyenek.

A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elsősorban a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával, a tartalékok feltárásával, a termékek minőségének javításával járuljon hozzá a népgazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoz- tatásához.

A párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meghatározása, érvényesítése és végrehajtásának ellenőrzése. A pártszervezetek a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósítását segítsék és ellenőrizzék, 'mozgósítsák a dolgozókat.

IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika

1. A következő tervidőszakban a népgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozásával, a gazdasági fejlődés élénkítésével, hatékony gazdálkodással, a teljesítmények növelésével, a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Növekedjen a lakosság fogyasztása, javuljanak az élet- és munkakörülmények, bővüljön az áruellátás, a szolgáltatások jobban elégítsék ki az igényeket.

A jövedelmi viszonyok továbbfejlesztése szolgálja jobban az eredményesebb munkára ösztönzést, a népgazdaság lehetőségeivel összhangban álló szociális gondoskodást, a társadalmi igazságosságot. A lakosság jövedelmének növekedésén belül — az alapvető szociális ellátás sérelme nél(Folytatás a 4. oldalon)