Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1985. március 30., szombat Az MSZMP XIII. kongresszusának határozata (Folytatás a 3. oldalról) kül — a munkából származó jövedelmekre kell nagyobb figyelmet fordítani. Javítani kell a gyermekes családok, a kis nyugdíj­ból élők, a fiatal házasok helyzetén. Fon­tos feladat az életszínvonal" és szociálpoli­tika hosszabb távra szóló koncepciójának kidolgozása. 2. A kollektívák és az egyének jövedel­mében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. A bérek, a keresetek, a munkából származó jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítményekben levő különbségeket, a munka társadalmi hasznosságát. Az életszínvonal emelkedésében a fő munka­időben szerzett kereset legyen a meghatá­rozó. 3. A munkaerő hatékony foglalkoztatása elsősorban a vállalatok feladata. A mun­kához való jognak együtt kell járnia a vál­lalt kötelezettségek teljesítésével, a lelkiis­meretes, gondos, fegyelmezett munkával. A dolgozók szervezett átcsoportosításában, átképzésében, az ezzel járó feladatok meg­oldásában növekszik az állami irányító szervek és a helyi tanácsok szerepe. A gazdasági feltételek megteremtésével a 40 órás munkahét széles körű bevezetése a feladat. 4. Társadalmi juttatási rendszerünket — alapvető vívmányait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetősége­inkkel, és fokozottan kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazságos­ságot. Az egyes juttatások, szolgáltatások jobban igazodjanak a szociális és jövedel­mi helyzethez. A gyermeknevelés költségeihez való ál­lami hozzájárulás arányát fokozatosan nö­velni kell. Meg kell könnyíteni a család­alapító fiatalok lakáshoz jutását. Mérsékel­ni kell a családok szociális és anyagi hely­zetéből adódó esélykülönbségeket és javí­tani az önálló életkezdés alapfeltételeit. A több tekintetben hátrányos helyzetű családok életfeltételeinek javítása átfogó foglalkoztatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat. Az időskorúak létbiztonságának erősíté­se érdekében csökkenteni szükséges a nyug­díjrendszer egyenetlenségeit. Célunk az, hogy a szükséges pénzügyi fedezet megte­remtésével emeljük az alacsony nyugdija­1. Az ideológiai munka fejlesztése társada­lompolitikai és gazdasági feladataink megol­dásának nélkülözhetetlen feltétele. Sokrétű­en és* mélyebben kell elemezni társadalmi viszonyainkat, előre kell lépni a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatai­nak marxista-leninista elméleti általánosí­tásában. Az ideológiai munka reálisan mutassa be a szocialista valóságot, állítsa a közgondol­kodás középpontjába, hogy az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósítása össze­függ a munka megbecsülésével, a társa­dalmi igazságosság érvényesítésével, a dol­gozók közösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és humanis­ta értékeinkkel. Segítse elő a reális nemzeti önismeret kialakulását, a nemzeti önbecsü­lés és a szocialista hazafiság fejlődését. Lépjen fel niaoionaldsita és kozmopolita né­zetekkel szemben. Ideológiai munkánk segítse elő a szocia­lista fejlődéssel és a világban végbemenő változásokkal összefüggésben felmerülő új kérdések marxista-leninista megválaszolá­sát, késedelem nélkül reagáljon az elveinket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre. Folytassa a harcot az imperializ­mus antikommunista propagandája ellen. A propaganda és a tömegtájékoztatás re­ális kritikai elemzéssel illúziók és egyszerű­sítések nélkül mutassa be a tőkés társada­lomban végbemenő folyamatokat. A szocia­lista és a kapitalista rendszer reális bemu­tatása segítse elő szocializmus mel­letti meggyőződéses állásfoglalás erősödését. 2. A korábbinál többet kell tenni a poli­tikai tudat formálásáért. A marxizmus—leni- nizmus oktatása eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építő- munka feladatainak megoldását. Az agitá­ció adjon meggyőző választ a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, mozgósítson az előttünk álló feladatók végrehajtására. Nagy és felelősségteljes feladat hárul a televízió­ra, a rádióra és a sajtóra a párt politiká­jának megismertetésében', a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásbanl a közvélemény formálásában, a közéleti magatartás és a társadalmi cselekvés kialakításában. 3. A tudomány művelői bevezethető mű­szaki kutatási eredményekkel, új techno­lógiai eljárások kifejlesztésével és alkalma­zásával járuljanak hozzá a termelőmunka színvonalának és hatékonyságának emelé­séhez; vállaljanak részt a döntési lehetősé­gek változatainak kidolgozásában; segítsék a kulturált, egészséges emberi élet jobb formálását. Arra kell törekedni, hogy a ku­tatásra és fejlesztésre fordítható kiadások a nemzeti jövedelem növekedésénél gyor­kát, és fokozatosan elérjük a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. 3. Emelni kell a szolgáltatások színvona­lát, bővíteni és korszerűsíteni a kereske­delmi hálózatot. Fenn kell tartani a vá­sárlóerő és az árualap egyensúlyát, javí­tani az áruellátást. Figyelembe kell venni az olcsóbb fogyasztási cikkek iránti növek­vő igényeket is. Fokozódjon a fogyasztók érdekvédelme. Fejleszteni és bővíteni kell a lakosságot szolgáló nem termelő beruházásokat. A város- és községpolitikai célok között ke­rüljön első helyre a lakosság legszélesebb körét érintő alapszükségletek minél telje­sebb kielégítése. A megvalósításban növelni kell a tanácsok felelősségét, a lakosság érdekeltségét és részvételét. 6. Különösen fontos társadalompolitikai feladat a lakáshelyzet további javítása, a második 15 éves lakásépítési program fő céljainak elérése. Az állami bérlakások építésének arányát növelni kell. A lakás­hoz jutás fő formája továbbra is a szemé­lyi tulajdonú lakások építése, vásárlása le­gyen. A lakáshoz jutás feltételeinek alakí­tásában jobban figyelembe kell venni a családok közötti anyagi, szociális különbsé­geket. Az állami lakásépítés és -gazdál­kodás tegye lehetővé, hogy a szociális szempontból leginkább rászoruló fiatal há­zasok, kis jövedelműek, nagycsaládosok la­káshoz jussanak. A települések lakáshely­zetének javításában növekedjen a tanácsok gazdasági önállósága, pénzügyi lehetősége, felelőssége és érdekeltsége. 7. Javítani kell az egészségügyi alapellá­tást, a járóbetegek ellátását és a közegész­ségügyi tevékenységet. Növeljük az egész­ségügyi intézmények munkájának eredmé­nyességét, mérsékeljük az ellátás indokolat­lan területi különbségeit. Fejleszteni szük­séges a szociális otthonok hálózatát és bő­víteni a házi beteggondozás intézményes formáit. 8. A testnevelési és sportmozgalom fő feladata legyen az iskolai testnevelés, a di­áksport fejlesztése, a szabad idő kulturált eltöltésének előmozdítása. Szélesíteni kell a turizmust, bővíteni a szerényebb igényeket kielégítő üdülési, ki­rándulási lehetőségeket. A nemzetközi tu­rizmus kiterjesztésével járuljunk hozzá a kulturális értékek jobb megismeréséhez, a népek közötti békés kapcsolatok erősítésé­hez. sabban emelkedjenek. Erősíteni kell a ku­tatás, a műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés kapcsolatát. A társadalomtudományok művelőinek el­sőrendű feladata korunk legfontosabb kér­déseinek kellő színvonalú elméleti-ideoló­giai feldolgozása. A párt és az állam a dön­tések megalapozásában mindinkább igényi; a tudományok közreműködését. . 4. A következő években folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését. Az is­kola jobban alapozza meg a tanulók ál­talános műveltségét, tudományos világné­zetét. Adjon széles alapokra helyezett, to­vább építhető szakmai ismereteket. Fordít­son nagyobb figyelmet arra, hogy a tanu­lóifjúság meggyőző válaszokat kapjon tár­sadalmi, politikai és ideológiai kérdéseire. Neveljen jobban a munkára, formálja el­kötelezettebben az ifjúság jellemét, maga­tartását, ösztönözze öntevékenységét. Erő­sítse a családdal, a társadalmi szervezetek­kel, a közművelődési intézményekkel való együttműködését. A közoktatás javításának feladatait és feltételeit társadalmi-gazdasági program keretében kell meghatározni. A pedagógus- képzés bővítésével, a pedagóguspálya tár­sadalmi megbecsülésének növelésével is eilő kell segíteni a pedagógushiány meg­szüntetését. 5. A párt művészetpolitikájának változat­lan alapelve az alkotás szabadságának biz­tosítása, a művészi kezdeményezések, kí­sérletezések támogatása, az alkotóműhe­lyek önálló, felelős működésének segítése. Az irodalomra, a művészetekre jellemző sokszínűség feladása nélkül arra kell töre­kedni. hogy az értékrendet a szocialista, humanista szellemiségű művek határozzák meg. Nem szabad teret engedni az eszmé­inktől idegen, szocialista viszonyainkat el­torzító törekvéseknek. A közművelődésben a tartalmi fejlesz­tés alapkövetelménye a közvetített értékek tudatosabb kiválasztása. Korszerűsíteni kell a művelődési intézmények munkáját. A művelődési igények felkeltésében és kielé­gítésében különösen fontos szerepe van a televíziónak és a rádiónak. Helyezzük szé­lesebb alapokra az öntevékeny művészi, művelődési csoportok munkáját. A művészeti és a kulturális életben erő­síteni kell a párt elvi irányító és kezdemé­nyező szerepét. Ettől elválaszthatatlan a kommunisták egysége, felelősségtudatuk nö­velése, az irányító munkában az elvszerű­ség. a szervezettség, a fegyelmezettség fo­kozása, a marxista kritika erősítése. 6. Az ideológiai munkát a politikai, gaz­dasági és kulturális feladatok megoldásá­val szoros egységben kell fejleszteni. E munka eredményessége fontos mércéje a pártszervek és a pártszervezetek egész te­vékenységének. Minden kommunista köte­1. A szocialista építőmunka sikeres foly­tatásának fő követelménye, hogy erősöd­jön a párt vezető szerepe, tovább szélesed­jen eszmei, politikai befolyása. Ehhez ar­ra van szükség, hogy a párt maga is emel­je munkájának színvonalát, fejlessze mun­kastílusát és munkamódszereit. A vezető szerep gyakorlásának alapja a marxista—leninista politika. Ennek érvé­nyesülése nagymértékben függ a határo­zatok végrehajtásának megszervezésétől és ellenőrzésétől. Munkánknak ma ez a gyen­ge pontja. Minden szinten nagyobb figyel­met kell fordítani a munka megszervezé­sére, a végrehajtásra és az ellenőrzésre. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak el­sőrendű feladatuk, hogy a pártonkívülie- ket bevonják a közös gondolkodásba és cselekvésbe. A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének folyamatos megújí­tását segíti a demokratikus centralizmus megvalósulása a pártéletben. A párttestü­letekben, a pártfórumokon folytatott sza­bad vitának, a pártszerű kritikának és ön­kritikának lényeges szerepe van a politi­ka formálásában, az egység létrehozásá­ban. Az egységnek a párt politikája mel­letti kiállásban és a megvalósításban ta­núsított helytállásban kell kifejeződnie. A párton belüli demokratikus, nyílt kö­zösségi viszonyok hatnak az egész közélet­re. Az eddiginél több lehetőséget kell te­remteni, hogy a párttagság a nagyobb hord­erejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyilvánítson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehes­sen a döntések előkészítésében. A többsé­gi döntést a fegyelmezett végrehajtás kö­vesse. Szükséges a pártélet szabályainak következetes megtartása, a fegyelem meg­szilárdítása, politikánk védelme mindenfaj­ta torzítással szemben. 2. A párt politikájának kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében lényeges szerepe van az alapszervezetek és a tag­gyűlések önálló, kezdeményező munkájá­nak. A pártszervezetek alkossanak olyan jó szellemű közösségeket, amelyek elősegí­tik, hogy a párttagokat még inkább a pél­damutató helytállás, a szerény, fegyelme­zett magatartás jellemezze. A párt belső életének, munkastílusának fejlesztése elsőrendű feladat. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, vissza kell szorítani és fel kell számolni a hivatali felfogást és stílust, a formalizmust. 3. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista mó­don élnek, munkájuk, magatartásuk, tár­sadalmi tevékenységük alapján megbecsü­lést élveznek. Tudatosabb politikai meg­győző és szervező tevékenységet kell vé­gezni, hogy a dolgozó és tanuló fiatalok legjobbjai nagyobb számban és arányban kérjék felvételüket. Meg kell válni azok­tól, akik nem tesznek eleget kötelességeik­nek. s akik alkalmatlanná váltak a párt­tagságra. _ 4. A párt politikájának megvalósításában, a társadalom feladatainak megoldásában kiemelkedő szerepük van a választott tes­tületek tagjainak, a párt-, az állami és a társadalmi élet különböző területein te­vékenykedő vezetőknek. A párt ismét meg­erősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párttisztségek kivételével — minden be­osztást betölthet arra alkalmas pártonkí­1. A Magyar Szocialista Munkáspártot nemzetközi tevékenységében a proletár in­ternacionalizmus elvei vezérlik. Részt vál­lal a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom összefogásának erősítésében, kö­zös ügyünk előmozdításában. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi vé­leménycserét, ennek két- és többoldalú for­máit. , Pártunk szorosan együttműködik a Szov* jetunió Kommunista Pártjával, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom legtapasztaltabb erejével. Fejleszti együtt­működését a szocialista országokban tevé­kenykedő testvérpártokkal. Fejleszti kap­csolatait a tőkés országokban működő kommunista és munkáspártokkal. figye­lemmel kíséri alkotó útkeresésüket, szoli­dáris velük, és támogatja a monopoltőke hatalmának korlátozásáért, a demokratikus jogok védelméért és kiterjesztéséért, a társadalmi haladásért vívott küzdelmüket. Bővíti együttműködését a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival, különös figyelmet fordít az újonnan létrejött mar­xista—leninista pártokra, segíti őkét igaz­ságos harcukban. 2. Pártunk szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgalmaival, nem­zeti demokratikus pártjaival, támogatja küzdelmüket népeik függetlenségéért és társadalmi felemelkedéséért. lessége, hogy határozott kiállással, meggyő­ző érveléssel lépjen fel eszméink és poli­tikánk mellett, a szocializmustól idegen né­zetekkel szemben. vüli is. A káderpolitikai elvekre alapozva a kádermunka gyakorlatát jobban hozzá kell igazítani a társadalmi-gazdasági fej­lődés követelményeihez, a szocialista de­mokrácia kibontakoztatáshoz. A káder- kérdéseket oldják meg kellő időben. A pártszervek és -szervezetek támogas­sák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezető­ket. A leghatározottabban fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta megnyilvánulása ellen. Szélesíteni kell a kádermunka demokra­tizmusát. növelni nyíltságát. A vezetők ki' választását, munkáját jobban a közvéle­mény ellenőrzése alá kell helyezni. Állami,, gazdasági területen a vezető munkakörök többségét választás, illetve pályázat útján kell betölteni; gyakoribbá kell tenni a meg­határozott időre szóló kinevezéseket, meg­bízásokat. 5. A párt a politika kimunkálásában és végrehajtásában igényli az önállóan mű­ködő tömegszervezetek és tömegmozgal­mak. szövetkezeti érdekképviseleti szervek alkotó részvételét, számít kezdeményezése­ikre, épít tapasztalataikra, figyelembe ve­szd véleményüket. A párt a tömegszervezeteket és-mozgal­makat jól bevált gyakorlatának megfele­lően elvileg, politikailag irányítja, politi­káját az ott dolgozó kommunisták révén érvényesíti. A kommunisták példamutató magatartásukkal és meggyőző munkájuk­kal növeljék a párt befolyását a tömeg- szervezetekben és -mozgalmakban. . Pártunk támaszkodik a szakszervezetek­re, a munkásosztály, a bérből és fizetés­ből élők legátfogóbb szervezeteire. A ma­gyar szakszervezetek továbbra is vegyenek részt a politika kimunkálásában, elfogad­tatásában és megvalósításában. Erősítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysé­güket. mert ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozódjon. A szocialista mun­kaverseny és brigádmozgalom megújításá­val járuljanak hozzá a munka társadalmi megbecsülésének növeléséhez. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség a magyar ifjúság egységes politikai szervezete; a párt irányításával, szerveze­tileg önállóan működik. Az ifjúsági szö­vetség vegye jobban figyelembe az egyes ifjúsági korosztályok és rétegek sajátossá­gait, érdeklődését, törekvéseit, védje érde­keiket, nevelje tagságát, a fiatalokat szo­cialista hazánk szeretetére, felelős maga­tartásra és cselekvésre. Segítse elő, hogy a fiatalok ismerjék meg jobban nemzeti tör­ténelmünket, a szocializmus építésének magyarországi tapasztalatait. Fokozza erő­feszítéseit az ifjúság soraiban is tapasz­talható helytelen nézetek és magatartás le­küzdéséért. A párt szervei és szervezetei közvetle­nül felelősek a hozzájuk tartozó KISZ- szervezetek irányításáért, támogatásáért. A Magyar Úttörők Szövetsége a jövő­ben is tegyen eleget kötelességeinek: szer­vezze a gyermekek közösségeit, segítse az iskolai oktató- és nevelőmunkát. A Hazafias Népfront vállaljon nagyobb szerepet a szocialista építést, a társadalmi viszonyok szocialista fejlődését szolgáló erőfeszítésekben. A szövetségi politikát követve erősítse népünk összeforrottságát, mozgósítson az ország feladatainak megol­dására. A Magyar Szocialista Munkáspárt to­vább építi kapcsolatait a szocialista, a szociáldemokrata pártokkal. Hasznosnak tartja a véleménycserét minden olyan párttal, mozgalommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. Az ideológiai ellen­tétek, a társadalmi fejlődés és a nemzet­közi élet egyes eseményeinek, fényeinek eltérő megítélése nem akadályozhatja, hogy összefogjunk, együttműködjünk velük az emberiség sorsát érintő legfontosabb nem­zetközi kérdések megoldásában, a világbé­ke megőrzésében, a leszerelésért folyó küz­delemben, a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élé­sének és kölcsönösen előnyös kapcsolatai­nak előmozdításában. ★ Pártunk, forradalmi küldetésének meg­felelően, történelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyarországi felépítéséért. A szocialista forradalom győzelemre vite­lével népünk bizalmából nemzetünk ve­zető erejévé vált. Politikája kifejezi, hűen képviseli népünk érdekeit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom szerves része is. szolidáris a szocia­lizmusért folyó világméretű küzdelemmel. A szocializmus építésének magyarországi eredményei egyaránt szolgálják népünk felemelkedését, a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke egyetemes ügyét. V. Ideológia, művelődéspolitika szocialista életmód VII. A párt nemzetközi tevékenysége VI. A párt és a tömegszervezetek

Next

/
Thumbnails
Contents