Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-27 / 72. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. március 27., szerda (Folytatás az 1. oldalról) hoz pedig új növekedési energiák mozgásba hozására van szükség. A Központi Bizottság a kongresszus ele éppen ilyen programot terjesztett elő. A kormány ebben a szellemben folytatja a VII. ötéves terv kidolgozását. Egész társadalmunkban tudatosítani kell: az egyensúly megszilárdítása, haladásunk megalapozása nem történhet meg a hatékonyság javításának gyorsabb kibontakoztatása nélkül, a gazdaság korszerűsítésének folyamata pedig elakad, de legalábbis lassul, ha az egyensúly megszilárdításában nem jutunk előre. Ezzel együtt azt is meg kell értenünk, hogy a hatékonyság növelése, a gazdálkodás intenzív jellemzőinek kibontakoztatása. aminek csak a kezdeténél tartunk, nem csupán a szűkén vett gazdasági szféra ügye, hanem annak határait messze túllépő össztársadalmi ügy. A kérdést azonban úgy is feltehetjük: van-e más választási lehetőségünk. mint erőforrásaink ésszerűbb kihasználásával fokozatosan élénkíteni a gazdasági fejlődést ha nem akarunk visszaélni azzal a türelemmel, amivel népünk elviselte az élet- színvonal stagnálását, s nem kevesen a csökkenését? Kockáztathatjuk-e, hogy a beruházásokat még alacsonyabb szintre szorítva tovább növekedjen a történelmi okok miatt amúgy is meglévő műszaki hátrányunk? Szerintem a válasz csak egy lehel : ilyen választási lehetőségünk nincs, mert senkitől sem várhatjuk, hogy fizesse helyettünk a számlát. De erre nincs is szükség, ha komolyan elhatározzuk magunkat gazdaságunk ismert tartalékainak kihasználására. Az utóbbi hónapok rendkívüli körülményei sajnos azt jelzik, hogy célunkat csak nagy erőfeszítések árán tudjuk elérni. Az első ösz- szegzés szerint az energiakorlátozás miatt bekövetkezett termeléskiesés, a tél okozta többletkiadás, a felbecsülhető károk együttes összege meghaladja a 20 milliárd forintot. Az alkalmat felhasználva a kormány nevében köszönetét mondok a bányászoknak, az energiaszolgáltatás. a közlekedés és a szállítás dolgozóinak, a katonáknak, mindenkinek, aki a tél nehéz napjaiban áldozatos munkával hozzájárult a nehézségek leküzdéséhez. Egyben kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy a vállalatok, a szövetkezetek kollektívái, a szocialista brigádok a következő hónapokban mindent megtesznek a kiesések pótlásáért, a szocialista munkaverseny lendülete hozzá fog járulni idei tervünk teljesítéséhez. Ahhoz, hogy a magasabb követelményeknek eleget tudjunk tenni, az irányítás minden szintjén, minden láncszemében szemléleti megújulásra, több tudásra, nagyobb tudatosságra és korszerűbb munkamódszerekre van szükség. Magunkról, a kormányról szólva ehhez még hozzáte- hetem: fejlődésünk új igényeinek érvényesítésekor ugyanazzal a következetességgel kell eljárnunk, mini tettük az utóbbi években, amikor az eladósodás folyamatát kellett megállítani és megfordítani. El kell fogadtatni, hogy az áru- és pénzviszonyok következetesebb figyelembevétele, az új vállalkozási és vállalatvezetési formák, a kereseteknek a teljesítménytől függő nagyobb és valódi differenciálása, az igazságosabb közteherviselés szorgalmazása nem jelentenek eltávolodást szocialista elveinktől. Azt is el kell fogadtatni, hogy amikor a gazcjgság minden elemében megújulásra van szükség, amikor a világgazdasági környezetre a nagyfokú változékonyság a jellemző, csak olyan irányítástól remélhetjük, hogy Kéhányan a kongresszus elnökségének tagjai közül betölti funkcióját, amely világos és stabil elvekre épül, de képes rá, hogy mindig a konkrét viszonyokból kiindulva válassza meg a cselekvésre ható legcélszerűbb eszközöket. Erre viszont nincs kész recept. Népgazdasági terveink megalapozásában, mint korábban, most is és a jövőben is pótolhatatlan szerepet töltenek be a Szovjetunióval kiépült gyümölcsöző és bővülő kapcsolataink. A KGST-ben folytatott együttműködés számára nagy távlatokat nyitott a tavaly megtartott felső szintű értekezlet, amelynek határozatát végrehajtva új lehetőségek tárulnak fel ahhoz, hogy gyorsabban haladhassunk nemzeti és egyben közös céljaink felé. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy alkotó módon járuljunk hozzá a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez. Feladataink megoldásának nélkülözhetetlen feltétele a béke. A fegyverkezési hajsza felszítása, az Egyesült Államoknak és a NATO-nak az a törekvése, hogy katonai erőfölényre tegyenek szert, súlyosan kiélezte a nemzetközi helyzetet. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szélsőséges imperialista körök minden mesterkedése ellenére megvan a lehetőség az emberiséget fenyegető veszélyek elhárítására. Ennek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió és a szocialista közösség ereje, következetes békepclitikája, a világ békeszerető erőinek összefogása. Külpolitikai tevékenységünket meghatározta, hogy a Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének szilárd és megbízható tagja, a békés egymás mellett élés elkötelezett híve. Az utóbbi években tovább erősítettük, még szorosabbra fűztük barátságunkat, még inkább kiszélesítettük együttműködésünket a Szovjetunióval. A jövőben is mindent megteszünk azért, hogy a szocialista országok közös védelmi szervezete, a Varsói Szerződés betölthesse küldetését. Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió békekezdeményezéseit, s mint kedvező új fejleményt üdvözöljük a napok, ban megkezdett genfi tárgyalásokat. A miniszterelnök felszólalása befejezéseként hangsúlyozta: — A szocializmus útját járva népünk otthonos hazát teremtett magának, tekintélynek és megbecsülésnek örvend a világban. Pártunk XIII. kongresszusa azzal a vonzó programmal áll népünk elé, hogy a szilárd alapokra építve, nemzeti összefogással, új lendülettel folytassuk tovább a szocialista társadalom építését. Grigorij Romanov felszólalása Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának, a magyar kommunistáknak és dolgozóknak. Ezek után így folytatta: — Nagy hatást gyakorolt ránk Kádár János elvtárs színes és tartalmas beszéde. Az ő személyében a testvéri Magyarország kipróbált vezetőjét, az elkötelezett internacionalistát és leninistát. a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom nagy tekintélyű személyiségét tiszteljük. A magyar nép szoros egységben immár négy évtizede építi az új világot a Szovjetunió és a többi testvéri ország népeivel. Mindaz, amit ezen évek alatt elért. tanúsítja választott utunk helyességét, a szocialista rend vitathatatlan előnyeit és lehetőségeit. Az elmúlt időszakban valamennyien jobban felismertük, mennyire fontos, hogy megbízható és velünk azonosan gondolkodó barátaink legyenek, milyen felbecsülhetetlenül nagy vívmány a szocialista közösség léte. Ez sajátos közösség, amelyben nincs helye sem az uralkodásnak, sem az alárendeltségnek. sem annak, hogy egymásra erőltessük akaratunkat, sem az azonosság mechanikus kialakításának. Ebben a közösségben az egység alapja a marxista— leninista szemlélet azonossága és az, hogy közösek alapvető érdekeink, azonos az osztályszolidaritás elvei iránti hűség, megvalósul az érdekek kölcsönös, gondos számbavétele és érvényesül a kölcsönös segi tőkészség. Munkájukban Önök. kedves elvtársak, az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is építhetnek a megbonthatatlan szovjet—magyar barátságra. a legszorosabb együttműködésre a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a Nagy Október hazájával. A történelmi gyakorlat gazdagította elképzeléseinket az új társadalom építésének formáiról és módszereiről. A közösen szerzett tapasztalatokból levonható egyik legfőbb elvi következtetés azonban az, hogy a testvéri országok fejlődése egy sor általános törvényszerűség alapján megy végbe. A szocialista államok nemzeti érdekeit nem lehet megbízhatóan érvényesíteni másként, csak úgy, ha erősítjük egész közösségünket. követjük Leninnek, a forradalmárok több nemzedékének útmutatását, erőteljesen támaszkodunk a proletár és a szocialista internacionalizmus hagyományaira. A szovíet kommunisták alapállását mindig is ez jellemezte. ezen alapelv iránti hűséget erősítette meg az SZKP KB ez év márciusi rendkívüli ülése, amely kimondta, hogy az SZKP és a szovjet állam elsőrendű kötelessége a test. véri barátság megőrzése és erősítése g nagy szocialista közösség országaival, s az, hogy megtegyünk minden tőlünk telhetőt a közösség nemzetközi szerepének és befolyásának növeléséért. Ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov elvtárs, az SZKP KB főtitkára is a Varsói Szerződés tagországai pártós állami küldöttségeinek vezetőivel nemrégiben Moszkvában lezajlott találkozón. Pártunk nagyra értékeli az MSZMP, a népi Magyar, ország vezető és irányító erejének következetesen internacionalista vonalát. Elvtársak ! Az Önök kongresszusán sok dicsérő szó hangzott el a szovjet-magyar kapcsola. tokiról, népeink barátságáról. Teljes mértékben egyetértünk az elmondottakkal. A sokéves gyakorlat, maga az élet teszi lehetővé, hogy megelégedéssel állapítsuk meg: ezek a kapcsolatok nemcsak felfelé ívelnek és szakadatlanul fejlődnek, hanem egyre jobban érezhető eredményeket is hoznak az élet valamennyi területén: a politikában, a gazdaságban, a tudományban és a kultú. rában. E folyamat lényege az SZKP és az MSZMP szoros együttműködése, a mélységes bizalom és egyetértés, amely pártjaink központi bizottságainak s vezetőinek állandó kapcsolatát jellemzi — mondotta az SZKP küldötte, méltatva a Szovjetunió és Magyarország együttműködésének külön, böző területeit, majd így folytatta: — Az élet azonban nem állhat meg egy helyben. Cjabb lehetőségeket kell feltárnunk a gazdasági, a tudományos és műszaki együttműködés további elmélyítésére, korszerűsítésére és hatékonyságának növelésére. Erire építünk a jelen időszakban is, amikor véglegesen egyeztetjük az új ötéves időszakra szóló népgazdasági terveinket. E munka távlatai szorosan összefüggnek azoknak a határozatoknak a végrehajtásával, amelyeket a KGST- tagországok tavalyi felső szintű tanácskozásán fogadtak el. Az ott hozott stratégiai döntések nagy gazdasági és politikai jelen, tőségűek mind az egyes testvéri országok, mind az egész közösség számára. Segítik gyorsabb együttes előrehala. dásunkat, a termelés intenzívebbé tételét és a tudó. mányos-műszaki haladás meggyorsítását, e kulcsfeladatok sikeresebb megoldását. E döntések politikai jelentősége abban rejlik, hogy magasabb szintre emelik a közös cselekvést és együttműködést. erősítik gazdasági függetlenségünket a Nyugattal szemben. Ennek fontosságát a jelen körülmények között — s önök kétségtelenül érzik ezt saját tapasztalataik alapján is — nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mi természetesen azon vagyunk hogy a szocialista gazdasági integráció erősítésével egyidejűleg kölcsönösen előnyös alapon fejlesszük üzleti kapcsolatainkat a kapitalista országokkal is. E kapcsolatok építése során azonban nom engedjük meg. hogy az imperialista erők a politikai nyomás eszközeként használják a gazdasági tényezőket. és beavatkozzanak a szuverén szocialista államok belügyeibe. E problémákról szólva természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelenlegi nemzetközi helyzetet, amelynek kiéleződése egyenes következménye annak, hogy aktivizálódtak az imperializmus — mindenekelőtt az amerikai imperializmus — agresszív körei. E körök készek bármely eszköz felhasználására. hogy aláássák szocialista közösségünk egységét, megállítsák a társadalmi fejlődés és a népek nemzeti és társadalmi felszabadulása történelmileg visszafordíthatatlan folyamatát. Minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy velünk az erő pozíciójából, » fenyegetés módszerével tárgyaljanak, kudarcra van ítélve. A szocialista államok minden szükséges eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy válaszolni tudjanak a kihívásra és biztosítsák országaik és népeik biztonságát. Megbízható pajzsuk a Varsói Szerződés, amelynek 30. évfordulójáról hamarosan megemlékezünk. Közösségünk szorgalmazza a nemzetközi feszültség enyhülését, és a jövőben is folytatja politikáját, amelynek célja az egység és ösz- szeforrottság további biztosítása, a külpolitikai lépések egyeztetése. Ma a nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjában a nukleáris és űrfegyverzet témakörében közelmúltban megkezdett új szovjet—amerikai tárgyalások állnak. A Szovjetunió konstruktív és reális tervekkel érkezett Genfbe, azzal a szándékkal, hogy a tárgyalások tárgyára és céljaira vonatkozóan elért korábbi megállapodásoknak megfelelően cselekedjék. Ilyen hozzáállást várunk az amerikai fél részéről is. Most még természetesen korai lenne bármilyen, akár előzetes következtetést is levonni. Ami a Szovjetuniót illeti, az eredmény rajta nem fog múlni. Jóakaratra mindig jóakarattal, bizalomra bizalommal válaszolunk. Ez az álláspontunk a jelenkor legnagyobb kérdésének megoldásában, az emberisé(Folytatás a 3. oldalon) Érkeznek a küldöttek a tanácskozás színhelyére (Népújság telefotó MTI — KS) Ezt követően Grigorij Romanov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Tolmácsolta az SZKP Központi Bizottságának a szovjet kommunisták tizenkilenc milliós seregének és az egész szovjet népnek a forró, szívélyes üdvözletét a Magyar