Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-27 / 72. szám
XXXVI. évfolyam, 72. szám ÁKA: 1985. március 27.. szerda 1.80 FORINT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Folytatja munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa A kormány elnökének felszólalása Lázár György beszéde A Minisztertanács elnöke bevezetőben kifejezte egyetértését a Központi Bizottság beszámolójával, Kádár elvtárs szóbeli kiegészítőjével, a határozattervezettel, a megerősítésre váró okmányokkal, és javasolta, hogy azokat a kongresszus fogadja el. emelje határozattá. majd így folytatta: — A kormány az utóbbi években azt tartotta legfőbb kötelességének, hogy a szocialista építés állami irányításában — az igazgatásban, a kulturális életben, a külpolitikában — a nehéz olykor kritikus nemzetközi viszonyok és a korábbinál bonyolultabb belső feltételek között is érvényt szerezzen a XII. kongresszus határozatának, megfeleljen a bizalomnak. Feladataink ellátásához számunkra is népünknek a párt politikájába vetett bizalma jelentette és jelenti a legfőbb erőforrást. Ezt az alkalmat sem mulaszthatom el, hogy köszönetét mondjak népünknek azért a megértésért és támogatásért, ami nélkül a kormány aligha tudott volna eleget tenni megbízatásának. Az utóbbi fél évtizedben a legtöbb feladatot a gazdaság mindennapi, nemegyszer szorító gondjai adták számunkra. Voltak helyzetek. amikor ezeket csak a megszokottnál szorosabb központi irányítással tudtuk megoldani. Emiatt megnőtt az aggodalom, hogy visszatérünk egy korábban már túlhaladott gyakorlathoz. Ügy vélem, ma már világos, ez nem volt szándékunk. A kormány saját döntési hatáskörében és a gazdasági szabályozók célszerűbb érvényesítése közben is a vállalatok önállóságának biztosítására törekedett, és törekszik a jövőben is. A XII. kongresszus határozataiból és a Központi Bizottság időközi állásfoglalásaiból kiindulva egyebek között előreléptünk a szocialista demokrácia intézményeinek fejlesztésében. Programokat dolgoztunk ki egyebek mellett az elektronika, a biotechnika fejlesztésére, az energiával és az anyaggal való takarékosabb gazdálkodásra. Olyan fontos kérdésekkel foglalkoztunk. mint a népesedéspolitika, a közoktatás és a felAz ülésteremben sőoktatás fejlesztése, a szociálpolitikai koncepció. a településfejlesztés hosszú távra szóló irányelvei. Kidolgoztuk a népgazdasági tervezés és a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének komplex programját. Megvitattuk a 2000-ig terjedő időszak társadalmi- gazdasági fejlődésének irányait. Előrehaladtunk a VII. ötéves terv kidolgozásában és nemzetközi koordinálásában. Fejlődött a központi és a helyi igazgatás. Jó érzéssel mondhatom, hogy a minisztériumi és a tanácsi köz- tisztviselők nagy többsége hozzáértéssel és becsülettel végzi munkáját, átérzi felelősségét. Ám népünk politikailag igényesebb és kritikusabb lett. Ismert előttünk és nem közömbös számunkra, hogy a közvélemény gyakran illeti bírálattal munkánkat. Jogosak-e a bírálatok, van-e felelőssége a kormánynak abban, hogy a szükségesnél kevesebb történik a gazdálkodás megjavítása, a kedvezőtlen jelenségek visz- szaszorítása érdekében? Igen, a kormánynak ebben van felelőssége és még inkább tennivalója. Ezt számon tartjuk és a kormányzati inunkat úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy az még következetesebben szolgálja társadalmi törekvéseinket. jó feltételeket Kedden reggel 9 órakor a Budapest Kongresszusi Központban a Központi Bizottság beszámolója, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, valamint a hétfőn elhangzott szóbeli kiegészítések feletti vitával folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának elnöki megnyitója után Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Borsod-Abaúj-Zemplén megye küldötte lépett a mikrofonhoz. biztosítson a szocialista közéietiség, a jobb, az eredményesebb munka anyagi és erkölcsi elismerése számára, kevesebb lehetőséget hagyjon az ügyeskedésre. Lázár György ezután a szocialista építés eredményeiről. a négy év alatt megvalósult termelő- és kommunális beruházásokról. a nemzeti vagyon gyarapodásáról. a fogyasztás alakulásáról szólott, majd így folytatta: — Az összes körülményt figyelembe véve a mérleg pozitív. És talán még inkább az, ha kitekintünk a világba. Mi mégsem vagyunk elégedettek. Mindenekelőtt azért nem, mert ha jobban dolgozunk. többre juthattunk volna. A hatékonyság javult, de a lehetségesnél és a szükségesnél kisebb mértékben. Ennek az egyik, bár nem az egyedüli mutatója, hogy amíg a külkereskedelmi cserearányok négy év alatt 7,5 százalékkal romlottak, a nép- gazdasági hatékonyság mindössze négy százalékkal, forintban számolva alig többel javult, mint amennyit a cserearányok romlása miatt vesztettünk. Más szóval a világgazdaság számunkra kedvezőtlen alakulásán kívül munkánk gyengeségeinek is szerepe van abban, hogy a nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb mértékben nőtt, hogy fizetőképességünk fenntartása érdekében az előirányzottnál kevesebbet fordíthattunk a belső felhasználásra, főleg a felhalmozásra. A helyzet ilyen alakulása két olyan következménnyel járt. amit bármennyire szerettünk volna, nem tudtunk elkerülni. Az egyik az, hogy a fogyasztói árakat az eredetileg tervezettnél ismétlődően nagyobb mértékben kellett növelnünk, a másik következmény a beruházások visszaszorításából származik. Mivel a külső egyensúly javítását szándékainktól eltérően nagyobbrészt csak a belső felhasználás csökkentésével tudtuk biztosítani, van. aki megkérdőjelezi, vajon szükségszerű és helyes volt-e az életszínvonalat és a beruházásokat ilyen mértékben alárendelni a nemzetközi fizetőképesség megőrzésének. Meggyőződésem szerint igen. Mindenekelőtt azért — s ezt sok ország példája mutatja —. mert egy offenzív gazdaságpolitika kibontakoztatásának elengedhetetlen feltétele az egyensúlyi viszonyok rendezése. A döntő lépést már megtettük, de az egyensúly még sérülékeny, a továbbhaladáshoz biztonságosabb egyensúlyra, ennek megalapozásá(Folytatás a 2. oldalon)
