Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-22 / 68. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. március 22., péntek 3. Ml VAN A BEJELENTÉSEK MÖGÖTT? Jelez a vevő és az ügyfél A népi ellenőrzés 1984-es tapasztalatai A PÁRTKONGRESSZUS KÜLDÖTTE MEGYÉNKBŐL Szölész-borásznft Ostoroson Mivel foglalkozott tavaly a 20 ezer népi ellenőr? Lé­nyegében a termelési erő­források hasznosításával az exportbővítő törekvésekkel, a lakosság életkörülményeit alakító tényezőkkel, s nem utolsósorban a közérdekű bejelentésekkel. Több a beadvány A közügyek iránti érdek­lődés élénkülését jelzi, hogy csaknem 8500 — a tavalyi­nál 9 százalékkal több — la­kossági beadvány, továbbá 3500 szóbeli bejelentés ér­kezett a népi ellenőrzés szer­veihez. Az átlagosnál gyor­sabban nőtt a bejelentések száma néhány megyében: Győr-Sopronban 50, Veszp­rémben megközelítőleg 40, Komáromban 35 százalékkal haladta meg az 1983-as mennyiséget. Ugyanakkor Tolnában, Szabolcs-Szatmár- ban és Baranyában 11—14 százalékkal csökkent a be­jelentések és panaszok sza­ma. Országos arány, hogy minden 5 bejelentésből 3 mi­nősíthető közérdekűnek, 2 magánpanasznak vagy ké­relemnek. Változatlan: 41 és fél szá­zalék a névtelen bejelenté­sek aránya. Az igazi köz­életi demokráciától idegen, bátortalan névtelenséget sok­szor meg is indokolják. Még­pedig azzal, hogy a nyilvá­nos bejelentők gyakran hát­rányos helyzetbe kerülnek a közéletben. Tény: a legsú­lyosabb visszaélésekre álta­lában a névtelenek hívják fel a figyelmet. De az is igaz. hogy a rosszindulatú­nak. rágalmazónak bizonyu­ló beadványok is túlnyomó- részt a névtelenek között ta­lálhatók. A névtelenség te­hát a két végletet takarja Az ügyek majdnem há­romnegyed részét a népi el­lenőrzés saját hatáskörben intézte el, vagy az illetékes szervvel vizsgáltatta ki. Más részük felvilágosítással, ta­nácsadással zárult. Tovább­ra is számottevő — az összes jelzések egyharmada — a népi ellenőrzés hatáskörén kívül eső beadványok szá­ma. Ilyenkor az állampol­gárok egymás közötti — pél­dául bíróságra tartozó —. vitáiról van szó, vagy ál­lamigazgatási, illetve mun­kaügyi eljárást igényelnek Újszerű jelenség Újszerű jelenség; a NEB- et sokan jogi tanácsadónak használják ügyes-bajos dol­gaikban — lakásügyek, szo­ciális segély, hiánycikk be­szerzése például — mind többen kérik a népi ellenőr­zés közbenjárását. Többsé­gük az életkörülményei és jövedelme alapján hátrányo­sabb helyzetű ember. aki — életszínvonaláról szólva — erősen kritikus. Mind gyakrabban válik bírálat tárgyává az igazságtalannak ítélt jövedelem- és vagyoni rétegeződés. A beadványok tárgyi ösz- szetétele nem mutat érdem­leges változást az utóbbi egy-két évhez képest. To­vábbra is a társadalmi tu­lajdon megkárosításával ösz- szefüggő jelzések vannak túlsúlyban. Több a jogsze­rűtlen, vagy erkölcsileg ki­fogásolható vezetői magatar­tásra vonatkozó, többnyire a névtelenség biztonságát hasz­náló — beadvány. Az utóbbi hónapokban megszaporodtak az áruellá­tással, a szolgáltatásokkal és a fogyasztók érdekvédelmé­vel foglalkozó bejelentések. Az általában eléggé kiegyen­súlyozott áruellátás nem csökkenti az időszakos épí­tő- és tüzelőanyag-hiány okozta elégedetlenséget. Vál­tozatlanul „főszereplő” az ingatlankezelés és -fenntar­tás, amelynek kezdeti ja­vuló eredményeit a lakos­ság még nem észleli. Állan­dósultak a telefonigénylések­kel kapcsolatos panaszok is. s a bejelentések igazolják: nem javultak a lakáshoz ju­tás feltételei sem. A felelősség érvényesítése A bejelentők az új vállal­kozási formák gazdasági elő­nyeit nem vitatják, működé­sük visszásságai, torzulásai azonban ellenérzéseket szül­nek. A kisvállalkozások egy részét a bejelentők nem a lakossági ellátást javító le­hetőségnek hanem a gyors — számukra nem elérhető meggazdagodás eszközének vélik. A vállalati gazdasági munkaközösségekről szólva hangsúlyt kapnak a bosz- szantó tünetek: a főállás munkaidejének felhasználá­sa, a vgmk-k előnye a mun­kaelosztásnál, valamint a többletszámlázások. Újabban a szövetkezeti földek magán célra történő hasznosítása is fellelhető. Előfordul, hogy egyesek a háztáji mellett jelentős nagyságú földterü­leteket bérelnek, ahol mun­kaerejük értékét meghaladó mértékben termelnek, ügyes gazdálkodással. A tapasztalatok alapján a népi ellenőrzés szükségesnek tartja, hogy a jövőben töb­bet foglalkozzék az életkö­rülményeket formáló fő té­nyezőkkel és a közéleti fe­lelősség — minden területen történő — érvényesítésével. A vizsgálatok során töreked­nek az állami és társadalmi szervekkel való együttmű­ködésre. a fiatal műszaki ér­telmiség fokozott segítségé­re. G. R. ,Fotó: Perl Márton) Szimpatikusán energikus. Azt is hallani és tudni il­lik róla. nagyon érti a szakmáját. Nem véletlen, hogy immár fél évtizede rábízták a szőlőtermelési ágazat irányítását az osto- rosi Egyetértés Termelőszö­vetkezetben. Bartók Mik- lósné, Mancika teendőit mindemellett szívesen vál­lalt társadalmi megbízatá­sai is szaporítják. Március 25-től pedig három napon át számára külön örömteli és megtisztelő elfoglaltság vár rá: a XIII. pártkong­resszus munkájában vesz részt, megyénk küldötte­ként. — Ha megengedi, kezdjük a beszélgetést a közepén: pillanatnyilag mi foglalkoz­tatja leginkább itt a mun­kahelyén? — Jelenleg, még a met­szést végezzük — szedi osz- sze hamarjában a tenniva­lókat. — Kétségtelen. van egy kis csúszásunk, hiszen máskor nőnapra már be szoktuk fejezni. A mostani kemény tél számlájára ír­ható a kis késés, dehát mí­nusz 5 fok alatt nem lehet ezt a munkát folytatni, s bizony a hőmérő higanyszá­la csak nemrégen emelke­dett föntebb. Hamarosan kö­vetkezik majd a karkötés, a támberendezés javítása, s a gépi munkák sora: a venyi­ge kihúzása, a kultivátoro- zás. Azután nőpolitikái kér­dések is foglalkoztatnak. Sok idősebb asszonnyal dolgo­zunk együtt. Bizony kicsi a nyugdíj, s egyéb gondok is Léteznek. Igaz a termelő­szövetkezet eddig is sokat tett értük, értünk. Az ága­zatban dolgozók részére pél­dául egy hónapja készült el az étkezésre, pihenésre szol­gáló százszemélyes faház, a 300 hektáros terület kö­zepén. — S otthon, a családban? — özvegyként öt eszten­deje egyedül nevelem a kis­fiámat. aki most tízéves. Jó tanuló, igen rendes gyer­mek, nem „reklamál” a gya­kori távollétem miatt, meg­érti. hogy anyunak sok a dolga. Ez pedig önmagában is nagy segítség! Egyébként Novajon lakunk családi ház­ban. A szüleim szinte a szomszédban vannak, s ne­kik is nagyon sokat köszön­hetek. — Az ember nem születik szőlőtermelési ágazatvezető­nek, s bocsásson meg, nőről még kevésbé képzeli ezt az ember. . . — Eleinte magam is egé­szen más foglalkozásra gon­doltam kislány koromban — mosolyodik el. — De azután a tsz-ben dolgozó szüleim, továbbá a Nők Lapjában egy agronómusnőről olvasott cikk hatására is Villányba men­tem tanulni az általános is­kola után. a szőlész-borász szakmunkásképzőbe. Három évvel később kerültem visz- sza szülőfalumba. Novajra dolgozni. Akkor még itt is volt tsz. Ezt követte a gyes. közben a két gazdaság egye­sült, 1980-ban neveztek ki a jelenlegi beosztásomb i. A munka közben elvégeztem Gyöngyösön a szakközép- iskolát. — Tehát a tudás gyarapí­tása már kellő gyakorlati alapokra épült. — Úgy gondolom, nagy­szerű kölcsönhatásban erő­södött ez is, az is. Emellé jókor jött és nagyon jól­esett kollégáim támogatása: sokat segítettek biztatásuk­kal, jóindulatukkal, szerete- tükkel. különösen férjem halálakor. Mindez vitt mind közelebb ahhoz, hogy elsajá­títsam, mi a legfontosabb a középszintű vezető munká­jában. — S valóban, mi a leg­fontosabb? — A kellő, a biztos szak­mai tudáson túl: megta­lálni az igazi hangnemet az emberekkel, megadni nekik, mindenkinek a megfelelő tiszteletet! Hogy mennyire sikerült megvalósítani ezt az elvet, annak ékes bizonyítéka a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója elismerés 1919- ből, s a rá két évre kapott Kiváló termelőszövetkezeti munkáért miniszteri kitünte­tés. Az „éremnek", vagyis a mindennapos tevékenység­nek azonban ez csak az egyik oldala. A meglevő társadalmi tisztségek felsorolásához — döbbenünk rá a számbavétel megismétlésénél —. épphogy elegendőek egy kéz ujjai. — A szövetkezet pártveze­tőségében nőfelelős a meg­bízásom. — Tagja vagyok a helyi nőbizottságnak, otthon az iskolában a szülői mun­kaközösségnek, továbbá, ami igencsak megtisztelő, az eg­ri városi pártbizottságnak. Különben 1973 óta vagyok párttag, s az idén pont húsz éve — még most is —, részt­vevője az ifjúsági szövetség­nek. — Bizonyára gyakran for­dulnak önhöz munkatársak, fiatalok... — Valóban, sokan megke­resnek. Szívesen segítek min­denkinek. ha ez rajtam mú­lik, illetve továbbítom az. észrevételeket, kéréseket. — Gondolom, kollégái vé­leményét is tolmácsolta hoz­zászólásában a városi és a megyei pártértekezleten. — Nemcsak a mi problé­máinkról hanem Eger és környéke gazdaságainak gondjairól is beszéltem a városi tanácskozáson, ami­kor a termelők és felvásár­lók közötti helyzetet igye­keztem elemezni. Elsősorban a szőlővel kapcsolatban. Fel­hívtam a figyelmet arra. hogy jobban be kellene tar­tani a szerződéses fegyel­met! Ügy is szóltam, mint a gazdaság- és szövetkezet- politikai munkabizottság tag­ja. A megyei fórumon ugyan nem jutott rám a sor, de írásban benyújtottam a fel­szólalásomat, — A kongresszust — min-t általában a nagy horderejű országos eseményeket — nagy várakozás előzi meg. Személy szerint ön miben kíván változtatást? — Mindenekelőtt hadd mondjam el, nagy megtisz­teltetés volt számomra már az is, hogy küldött lehettem a megyei értekezleten, a kongresszusi delegáltságra pedig egyáltalán nem szá­mítottam. Meglepett, de igen nagy örömet okozott. Nyil­vánvaló, az országos talál­kozón rengeteg kérdés, té­ma felszínre kerül majd. Ami engem különösképp iz­gat: az alacsony nyugdíjak rendezésének szükségessége, a jövedelmek közötti kirívó eltérések megszüntetése, az életszínvonallal kapcsolatos gondolatok megvitatása, fő­leg a lányok-asszonyok dol­gának könnyítéséért, jobbí­tásáért, egyebek mellett a háztartási munkában. S ter­mészetesen szó kell, hogy essék a fiatalok problémái­ról, azok mielőbbi megoldá­sáról is. Szatay Zoltán NEGYVENEDIK ÉVFORDULÓ ( 11/2.) Emlékezés a MADISZ-ra A megye községeiben a szegényparaszt fiatalok, az újonnan földhöz juttatott szülők gyermekei alkották a MADISZ bázisát. Velük együtt általában az alapító tagok közé tartozott a falun élő munkás- és kisiparos fiatalok egy része is. A MADISZ azonban törekedett arra is, hogy megnyerje a középparaszt ifjúságot. Szá­mos helyen (Verpelét. He­ves, Nagyréde, Felnémet, Kisköre stb.) sikerült jelen­tős befolyást szereznie a parasztfiatalság e rétegében. A MADISZ megalakulása­kor a középiskolák ifjúsá­gának jelentős része belé­pett az ifjúsági szervezetbe. A tanulók demokratikusan gondolkodó része a felszaba­dult országgal vállalt kö­zösséget, helyeselte és tőle telhetőén támogatta az új­jáépítést, a kibontakozó de­mokratikus légkört. Az „Igazság” című helyi lap­ban a diákság egyik veze­tője így írt: „ . .. a diákság is részt kér magának a munkából és be akar kap­csolódni aktívan az újjá­építésbe.” A tanulók, poli­tikai tevékenységét azonban miniszteri rendelet tiltotta, így a MADISZ-nak nem voltak szervezetei az isko­lákban. A középiskolás fia­talok a MADISZ városi, il­letve lakóhelyi szervezetei­hez tartoztak. A MADISZ vállalta azok­nak a gazdasági, politikai követeléseknek a messze­menő támogatását, amelyet az Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Kormány és a helyi nemzeti bizottságok hirdettek meg. Szervezetei rövid idő alatt a fiatalok százait mozgósították a leg­sürgősebb feladatok végre­hajtására. Részt vettek a földreform megvalósításá­ban, a megrongálódott üze­mék. hidak, vasutak hely­reállításában. így például az egercsehi bányász fiata­lok a széntermelés megindí­tásához szükséges villany- motorok és a drótkötélpá­lya megjavításához nyújtot­tak segítséget. Az egri MADISZ tagjai az eger— putnoki vasútvonal szarvas­kői pályaszakasza és az Egér- patak hídjainak újjáépítésén dolgoztak. A tenni, az építeni és se­gíteni akarás jellemezte a falusi MADISZ-szervezete- ket is. Számos helyen hely­reállították a harcok során megrongálódott iskolákat. Rendbe hozták a volt leven- teotthondkat, kultúrházakat, hogy legyen művelődési, szórakozási lehetősége az ifjúságnak. Gyűjtést rendez­tek a városi és az üzemi munkásság élelmezésének megoldására. A nagyrédei MADISZ-tagok két lovas ko­csi élelmet küldtek a buda­pesti munkások részére. A verpeléti, az átányi, a kis­körei fiatalok brigádokat alakítottak a hadiözvegyek, hadirakkantak sürgős me­zőgazdasági munkáinak el­végzésére. A MADISZ hozta létre az első színjátszócsoportokat, és nem kis részt vállalt a felszabadulás utáni kulturá­lis élet fellendítéséből. Sok MADISZ-szervezet rendel­kezett Olyan színvonalas kultúrcsoporttal. amelyek híre túljutott az adott köz­ség határán. Az egri, a ver­peléti, a nagytályai ifjúsá­gi szervezetek például rend­szeresen adtak vendégműsort a környező községekben. A gyöngyösi MADISZ által rendezett „tarkaestek” mű­vészi élményt jelenítettek, és mindig nagyszámú közön­séget vonzottak. Mindezt egyszerű munkás- és parasztfiatalok, diákok tették, fiatalok, akiknek nagy többségét a 25 éves ellen- forradalmi rendszer szellemi sötétségben tartotta, s igye­kezett bűnös, igazságtalan politikai céljaira felhasznál­ni. Politikai iskolázatlansá­guknál fogva nem láthatták még világosan a jövőt, a holnapról csak homályos el­képzelésük lehetett, de meg­érezték. hogy egy új világ van születőben, s ez való­sággal szárnyakat adott lel­kes tevékenységükhöz. A Gyöngyösi Néplap is a lelkesedés forrását keresi, amikor 1945 tavaszán a nagyrédei fiatalokról így ír: „Nem tudjuk, mi adja az erőt, az akaratot a paraszt­ifjúságnak, hogy a lélek­mérgező leventeintézmény után igen jól és sikeresen megállják helyüket a de­mokratikus Magyarország felépítéséért folyó nagy küz­delemben. A tegnap még kérges kezű, robotoló és mű­veletlen ifjak ma József Attilát, Adyt szavalnak, színdarabot játszanak és zuhogó esőben bőrig ázva élelmet gyűjtenek a szerve­zett munkásságnak, hogy támogassák az ország fel­építéséért folyó harcot.” A MADISZ párton kívüli, önálló demokratikus ifjúsá­gi tömegszervezet volt. Te­vékenységében a Magyar Kommunista Párt politikai befolyása közvetve érvénye­sült, a szervezetekben dol­gozó kommunista fiatalok és az ifjúsági vezetők ré­vén. Szervezetei és tagjai ott harcoltak az MKP, a Baloldali Blokk, a Nemzeti Függetlenségi Front sorai­ban. Részt vettek az újjá­építésben, az államosítások végrehajtásában, a szocia­lizmusért folytatott küzde­lemben. A forradalmi át­alakulásért harcolva lettek a forradalom nemzedéke. Az egykori MADISZ tag­jai mára már családapák, családanyák, sokan már nagyszülők is. Megőszültek, .megfáradtak. Az eltelt 40 év nem volt könnyű. Pető­fi nemzedékét, a Tanácsköz­társaság fiataljait legyőzte a túlerő, nem válthatták va­lóra forradalmi programjai­kat. A MADISZ fiataljai­nak — minden nehézség el­lenére — kedveztek a tör­ténelmi feltételek. Az ügy, amiért ez a nemzedék szí­vét, eszét, minden tehetsé­gét odaadta valóra vált. győzött a szocializmus. Az utódok, a szocialista forradalom mai ifjú nem­zedéke jogos büszkeséggel viszi tovább a zászlót, hi­szen a mai ifjúságnak ju­tott osztályrészül, hogy az elődeik tapasztalatait hasz­nosítva magasabb szinten folytassa és befejezze a fej­lett szocializmus építését. Ez a feladat nem kisebb az előzőnél. Dr. Nagy Sándor az MSZMP Oktatási Igazgatóságának igazgatáhe ly ette se

Next

/
Thumbnails
Contents