Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-22 / 68. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 22., péntek 3. Ml VAN A BEJELENTÉSEK MÖGÖTT? Jelez a vevő és az ügyfél A népi ellenőrzés 1984-es tapasztalatai A PÁRTKONGRESSZUS KÜLDÖTTE MEGYÉNKBŐL Szölész-borásznft Ostoroson Mivel foglalkozott tavaly a 20 ezer népi ellenőr? Lényegében a termelési erőforrások hasznosításával az exportbővítő törekvésekkel, a lakosság életkörülményeit alakító tényezőkkel, s nem utolsósorban a közérdekű bejelentésekkel. Több a beadvány A közügyek iránti érdeklődés élénkülését jelzi, hogy csaknem 8500 — a tavalyinál 9 százalékkal több — lakossági beadvány, továbbá 3500 szóbeli bejelentés érkezett a népi ellenőrzés szerveihez. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a bejelentések száma néhány megyében: Győr-Sopronban 50, Veszprémben megközelítőleg 40, Komáromban 35 százalékkal haladta meg az 1983-as mennyiséget. Ugyanakkor Tolnában, Szabolcs-Szatmár- ban és Baranyában 11—14 százalékkal csökkent a bejelentések és panaszok szama. Országos arány, hogy minden 5 bejelentésből 3 minősíthető közérdekűnek, 2 magánpanasznak vagy kérelemnek. Változatlan: 41 és fél százalék a névtelen bejelentések aránya. Az igazi közéleti demokráciától idegen, bátortalan névtelenséget sokszor meg is indokolják. Mégpedig azzal, hogy a nyilvános bejelentők gyakran hátrányos helyzetbe kerülnek a közéletben. Tény: a legsúlyosabb visszaélésekre általában a névtelenek hívják fel a figyelmet. De az is igaz. hogy a rosszindulatúnak. rágalmazónak bizonyuló beadványok is túlnyomó- részt a névtelenek között találhatók. A névtelenség tehát a két végletet takarja Az ügyek majdnem háromnegyed részét a népi ellenőrzés saját hatáskörben intézte el, vagy az illetékes szervvel vizsgáltatta ki. Más részük felvilágosítással, tanácsadással zárult. Továbbra is számottevő — az összes jelzések egyharmada — a népi ellenőrzés hatáskörén kívül eső beadványok száma. Ilyenkor az állampolgárok egymás közötti — például bíróságra tartozó —. vitáiról van szó, vagy államigazgatási, illetve munkaügyi eljárást igényelnek Újszerű jelenség Újszerű jelenség; a NEB- et sokan jogi tanácsadónak használják ügyes-bajos dolgaikban — lakásügyek, szociális segély, hiánycikk beszerzése például — mind többen kérik a népi ellenőrzés közbenjárását. Többségük az életkörülményei és jövedelme alapján hátrányosabb helyzetű ember. aki — életszínvonaláról szólva — erősen kritikus. Mind gyakrabban válik bírálat tárgyává az igazságtalannak ítélt jövedelem- és vagyoni rétegeződés. A beadványok tárgyi ösz- szetétele nem mutat érdemleges változást az utóbbi egy-két évhez képest. Továbbra is a társadalmi tulajdon megkárosításával ösz- szefüggő jelzések vannak túlsúlyban. Több a jogszerűtlen, vagy erkölcsileg kifogásolható vezetői magatartásra vonatkozó, többnyire a névtelenség biztonságát használó — beadvány. Az utóbbi hónapokban megszaporodtak az áruellátással, a szolgáltatásokkal és a fogyasztók érdekvédelmével foglalkozó bejelentések. Az általában eléggé kiegyensúlyozott áruellátás nem csökkenti az időszakos építő- és tüzelőanyag-hiány okozta elégedetlenséget. Változatlanul „főszereplő” az ingatlankezelés és -fenntartás, amelynek kezdeti javuló eredményeit a lakosság még nem észleli. Állandósultak a telefonigénylésekkel kapcsolatos panaszok is. s a bejelentések igazolják: nem javultak a lakáshoz jutás feltételei sem. A felelősség érvényesítése A bejelentők az új vállalkozási formák gazdasági előnyeit nem vitatják, működésük visszásságai, torzulásai azonban ellenérzéseket szülnek. A kisvállalkozások egy részét a bejelentők nem a lakossági ellátást javító lehetőségnek hanem a gyors — számukra nem elérhető meggazdagodás eszközének vélik. A vállalati gazdasági munkaközösségekről szólva hangsúlyt kapnak a bosz- szantó tünetek: a főállás munkaidejének felhasználása, a vgmk-k előnye a munkaelosztásnál, valamint a többletszámlázások. Újabban a szövetkezeti földek magán célra történő hasznosítása is fellelhető. Előfordul, hogy egyesek a háztáji mellett jelentős nagyságú földterületeket bérelnek, ahol munkaerejük értékét meghaladó mértékben termelnek, ügyes gazdálkodással. A tapasztalatok alapján a népi ellenőrzés szükségesnek tartja, hogy a jövőben többet foglalkozzék az életkörülményeket formáló fő tényezőkkel és a közéleti felelősség — minden területen történő — érvényesítésével. A vizsgálatok során törekednek az állami és társadalmi szervekkel való együttműködésre. a fiatal műszaki értelmiség fokozott segítségére. G. R. ,Fotó: Perl Márton) Szimpatikusán energikus. Azt is hallani és tudni illik róla. nagyon érti a szakmáját. Nem véletlen, hogy immár fél évtizede rábízták a szőlőtermelési ágazat irányítását az osto- rosi Egyetértés Termelőszövetkezetben. Bartók Mik- lósné, Mancika teendőit mindemellett szívesen vállalt társadalmi megbízatásai is szaporítják. Március 25-től pedig három napon át számára külön örömteli és megtisztelő elfoglaltság vár rá: a XIII. pártkongresszus munkájában vesz részt, megyénk küldötteként. — Ha megengedi, kezdjük a beszélgetést a közepén: pillanatnyilag mi foglalkoztatja leginkább itt a munkahelyén? — Jelenleg, még a metszést végezzük — szedi osz- sze hamarjában a tennivalókat. — Kétségtelen. van egy kis csúszásunk, hiszen máskor nőnapra már be szoktuk fejezni. A mostani kemény tél számlájára írható a kis késés, dehát mínusz 5 fok alatt nem lehet ezt a munkát folytatni, s bizony a hőmérő higanyszála csak nemrégen emelkedett föntebb. Hamarosan következik majd a karkötés, a támberendezés javítása, s a gépi munkák sora: a venyige kihúzása, a kultivátoro- zás. Azután nőpolitikái kérdések is foglalkoztatnak. Sok idősebb asszonnyal dolgozunk együtt. Bizony kicsi a nyugdíj, s egyéb gondok is Léteznek. Igaz a termelőszövetkezet eddig is sokat tett értük, értünk. Az ágazatban dolgozók részére például egy hónapja készült el az étkezésre, pihenésre szolgáló százszemélyes faház, a 300 hektáros terület közepén. — S otthon, a családban? — özvegyként öt esztendeje egyedül nevelem a kisfiámat. aki most tízéves. Jó tanuló, igen rendes gyermek, nem „reklamál” a gyakori távollétem miatt, megérti. hogy anyunak sok a dolga. Ez pedig önmagában is nagy segítség! Egyébként Novajon lakunk családi házban. A szüleim szinte a szomszédban vannak, s nekik is nagyon sokat köszönhetek. — Az ember nem születik szőlőtermelési ágazatvezetőnek, s bocsásson meg, nőről még kevésbé képzeli ezt az ember. . . — Eleinte magam is egészen más foglalkozásra gondoltam kislány koromban — mosolyodik el. — De azután a tsz-ben dolgozó szüleim, továbbá a Nők Lapjában egy agronómusnőről olvasott cikk hatására is Villányba mentem tanulni az általános iskola után. a szőlész-borász szakmunkásképzőbe. Három évvel később kerültem visz- sza szülőfalumba. Novajra dolgozni. Akkor még itt is volt tsz. Ezt követte a gyes. közben a két gazdaság egyesült, 1980-ban neveztek ki a jelenlegi beosztásomb i. A munka közben elvégeztem Gyöngyösön a szakközép- iskolát. — Tehát a tudás gyarapítása már kellő gyakorlati alapokra épült. — Úgy gondolom, nagyszerű kölcsönhatásban erősödött ez is, az is. Emellé jókor jött és nagyon jólesett kollégáim támogatása: sokat segítettek biztatásukkal, jóindulatukkal, szerete- tükkel. különösen férjem halálakor. Mindez vitt mind közelebb ahhoz, hogy elsajátítsam, mi a legfontosabb a középszintű vezető munkájában. — S valóban, mi a legfontosabb? — A kellő, a biztos szakmai tudáson túl: megtalálni az igazi hangnemet az emberekkel, megadni nekik, mindenkinek a megfelelő tiszteletet! Hogy mennyire sikerült megvalósítani ezt az elvet, annak ékes bizonyítéka a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója elismerés 1919- ből, s a rá két évre kapott Kiváló termelőszövetkezeti munkáért miniszteri kitüntetés. Az „éremnek", vagyis a mindennapos tevékenységnek azonban ez csak az egyik oldala. A meglevő társadalmi tisztségek felsorolásához — döbbenünk rá a számbavétel megismétlésénél —. épphogy elegendőek egy kéz ujjai. — A szövetkezet pártvezetőségében nőfelelős a megbízásom. — Tagja vagyok a helyi nőbizottságnak, otthon az iskolában a szülői munkaközösségnek, továbbá, ami igencsak megtisztelő, az egri városi pártbizottságnak. Különben 1973 óta vagyok párttag, s az idén pont húsz éve — még most is —, résztvevője az ifjúsági szövetségnek. — Bizonyára gyakran fordulnak önhöz munkatársak, fiatalok... — Valóban, sokan megkeresnek. Szívesen segítek mindenkinek. ha ez rajtam múlik, illetve továbbítom az. észrevételeket, kéréseket. — Gondolom, kollégái véleményét is tolmácsolta hozzászólásában a városi és a megyei pártértekezleten. — Nemcsak a mi problémáinkról hanem Eger és környéke gazdaságainak gondjairól is beszéltem a városi tanácskozáson, amikor a termelők és felvásárlók közötti helyzetet igyekeztem elemezni. Elsősorban a szőlővel kapcsolatban. Felhívtam a figyelmet arra. hogy jobban be kellene tartani a szerződéses fegyelmet! Ügy is szóltam, mint a gazdaság- és szövetkezet- politikai munkabizottság tagja. A megyei fórumon ugyan nem jutott rám a sor, de írásban benyújtottam a felszólalásomat, — A kongresszust — min-t általában a nagy horderejű országos eseményeket — nagy várakozás előzi meg. Személy szerint ön miben kíván változtatást? — Mindenekelőtt hadd mondjam el, nagy megtiszteltetés volt számomra már az is, hogy küldött lehettem a megyei értekezleten, a kongresszusi delegáltságra pedig egyáltalán nem számítottam. Meglepett, de igen nagy örömet okozott. Nyilvánvaló, az országos találkozón rengeteg kérdés, téma felszínre kerül majd. Ami engem különösképp izgat: az alacsony nyugdíjak rendezésének szükségessége, a jövedelmek közötti kirívó eltérések megszüntetése, az életszínvonallal kapcsolatos gondolatok megvitatása, főleg a lányok-asszonyok dolgának könnyítéséért, jobbításáért, egyebek mellett a háztartási munkában. S természetesen szó kell, hogy essék a fiatalok problémáiról, azok mielőbbi megoldásáról is. Szatay Zoltán NEGYVENEDIK ÉVFORDULÓ ( 11/2.) Emlékezés a MADISZ-ra A megye községeiben a szegényparaszt fiatalok, az újonnan földhöz juttatott szülők gyermekei alkották a MADISZ bázisát. Velük együtt általában az alapító tagok közé tartozott a falun élő munkás- és kisiparos fiatalok egy része is. A MADISZ azonban törekedett arra is, hogy megnyerje a középparaszt ifjúságot. Számos helyen (Verpelét. Heves, Nagyréde, Felnémet, Kisköre stb.) sikerült jelentős befolyást szereznie a parasztfiatalság e rétegében. A MADISZ megalakulásakor a középiskolák ifjúságának jelentős része belépett az ifjúsági szervezetbe. A tanulók demokratikusan gondolkodó része a felszabadult országgal vállalt közösséget, helyeselte és tőle telhetőén támogatta az újjáépítést, a kibontakozó demokratikus légkört. Az „Igazság” című helyi lapban a diákság egyik vezetője így írt: „ . .. a diákság is részt kér magának a munkából és be akar kapcsolódni aktívan az újjáépítésbe.” A tanulók, politikai tevékenységét azonban miniszteri rendelet tiltotta, így a MADISZ-nak nem voltak szervezetei az iskolákban. A középiskolás fiatalok a MADISZ városi, illetve lakóhelyi szervezeteihez tartoztak. A MADISZ vállalta azoknak a gazdasági, politikai követeléseknek a messzemenő támogatását, amelyet az Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Kormány és a helyi nemzeti bizottságok hirdettek meg. Szervezetei rövid idő alatt a fiatalok százait mozgósították a legsürgősebb feladatok végrehajtására. Részt vettek a földreform megvalósításában, a megrongálódott üzemék. hidak, vasutak helyreállításában. így például az egercsehi bányász fiatalok a széntermelés megindításához szükséges villany- motorok és a drótkötélpálya megjavításához nyújtottak segítséget. Az egri MADISZ tagjai az eger— putnoki vasútvonal szarvaskői pályaszakasza és az Egér- patak hídjainak újjáépítésén dolgoztak. A tenni, az építeni és segíteni akarás jellemezte a falusi MADISZ-szervezete- ket is. Számos helyen helyreállították a harcok során megrongálódott iskolákat. Rendbe hozták a volt leven- teotthondkat, kultúrházakat, hogy legyen művelődési, szórakozási lehetősége az ifjúságnak. Gyűjtést rendeztek a városi és az üzemi munkásság élelmezésének megoldására. A nagyrédei MADISZ-tagok két lovas kocsi élelmet küldtek a budapesti munkások részére. A verpeléti, az átányi, a kiskörei fiatalok brigádokat alakítottak a hadiözvegyek, hadirakkantak sürgős mezőgazdasági munkáinak elvégzésére. A MADISZ hozta létre az első színjátszócsoportokat, és nem kis részt vállalt a felszabadulás utáni kulturális élet fellendítéséből. Sok MADISZ-szervezet rendelkezett Olyan színvonalas kultúrcsoporttal. amelyek híre túljutott az adott község határán. Az egri, a verpeléti, a nagytályai ifjúsági szervezetek például rendszeresen adtak vendégműsort a környező községekben. A gyöngyösi MADISZ által rendezett „tarkaestek” művészi élményt jelenítettek, és mindig nagyszámú közönséget vonzottak. Mindezt egyszerű munkás- és parasztfiatalok, diákok tették, fiatalok, akiknek nagy többségét a 25 éves ellen- forradalmi rendszer szellemi sötétségben tartotta, s igyekezett bűnös, igazságtalan politikai céljaira felhasználni. Politikai iskolázatlanságuknál fogva nem láthatták még világosan a jövőt, a holnapról csak homályos elképzelésük lehetett, de megérezték. hogy egy új világ van születőben, s ez valósággal szárnyakat adott lelkes tevékenységükhöz. A Gyöngyösi Néplap is a lelkesedés forrását keresi, amikor 1945 tavaszán a nagyrédei fiatalokról így ír: „Nem tudjuk, mi adja az erőt, az akaratot a parasztifjúságnak, hogy a lélekmérgező leventeintézmény után igen jól és sikeresen megállják helyüket a demokratikus Magyarország felépítéséért folyó nagy küzdelemben. A tegnap még kérges kezű, robotoló és műveletlen ifjak ma József Attilát, Adyt szavalnak, színdarabot játszanak és zuhogó esőben bőrig ázva élelmet gyűjtenek a szervezett munkásságnak, hogy támogassák az ország felépítéséért folyó harcot.” A MADISZ párton kívüli, önálló demokratikus ifjúsági tömegszervezet volt. Tevékenységében a Magyar Kommunista Párt politikai befolyása közvetve érvényesült, a szervezetekben dolgozó kommunista fiatalok és az ifjúsági vezetők révén. Szervezetei és tagjai ott harcoltak az MKP, a Baloldali Blokk, a Nemzeti Függetlenségi Front soraiban. Részt vettek az újjáépítésben, az államosítások végrehajtásában, a szocializmusért folytatott küzdelemben. A forradalmi átalakulásért harcolva lettek a forradalom nemzedéke. Az egykori MADISZ tagjai mára már családapák, családanyák, sokan már nagyszülők is. Megőszültek, .megfáradtak. Az eltelt 40 év nem volt könnyű. Petőfi nemzedékét, a Tanácsköztársaság fiataljait legyőzte a túlerő, nem válthatták valóra forradalmi programjaikat. A MADISZ fiataljainak — minden nehézség ellenére — kedveztek a történelmi feltételek. Az ügy, amiért ez a nemzedék szívét, eszét, minden tehetségét odaadta valóra vált. győzött a szocializmus. Az utódok, a szocialista forradalom mai ifjú nemzedéke jogos büszkeséggel viszi tovább a zászlót, hiszen a mai ifjúságnak jutott osztályrészül, hogy az elődeik tapasztalatait hasznosítva magasabb szinten folytassa és befejezze a fejlett szocializmus építését. Ez a feladat nem kisebb az előzőnél. Dr. Nagy Sándor az MSZMP Oktatási Igazgatóságának igazgatáhe ly ette se
