Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-20 / 66. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. március 20., szerda A rádió mint irodalmi műhely A Magyar Rádió adásait hallgatva ilyen müsorcímek- re figyelhetünk fel: Gondolat, Társalgó, Mindennapi irodalmunk, Az irodalomtudomány műhelyei. Felszabadulás és irodalom. Diák- könyvtár hangszalagon, A magyar széppróza századai... Találkozunk író- és költőportrékkal. klasszikus és mai művek változatos feldolgozásával felolvasástól a hangjátélpg, fiatal költők bemutatkozásával. külföldi irodalmat népszerűsítő ösz- szeállításokkal, pályázatokkal. vetélkedőkkel. Ez a munka természetesen rendszert követel, tudatos műsor- politikát. Ha az embernek módja nyílik, hogy elbeszélgessen a „rádió-nagyüzem' életéről egy vezetővel, kialakul az a véleménye, hogy a rádió irodalmi műsorait sem vehetjük puszta szolgáltatásnak. A rádió egyik legfontosabb irodalmi műhelyünk. — A művek ugyan nem itt születnek, de itt alakulnak műsorrá — mondja Lajta Kálmán, az irodalmi osztály vezetője. — Műsoraink megjelennek folyóiratokban. Könyvek készülnek a rádióban elhangzott adások nyomán. Neves írók, költők, kritikusok vesznek részt munkánkban. Immár irodalomtörténeti ténynek számít például az, hogy a költő Simon István annak idején trószobám címmel rádiós beszélgetéseket vezetett pályatársaival. Később Garai Gábor vette át ezt a műsort. Kabdebó Lóránt irodalomtörténésznek a rádióban elhangzott interjúit közli a Kortárs, Tanít a táj című műsorunkat rendszeresen lehet olvasni a Somogy folyóiratban, a Történelmi jelen idő anyaga az Alföldben jelenik meg. A Tiszatáj, a Jelenkor is partnerünk. Domokos Mátyás könyvei, A pályatárs szemével és a Versekről költőkkel eredetileg rádióműsorok voltak. Munkájukból kitetszik, hogy gondosan figyelnek az arányokra. Ez is szorosan összefügg a műhelymunkával, hiszen a rádiós irodalmi műsorok alakítják a hallgatók ízlését, egész kultúránkra hatást gyakorolnak. Lajta Kálmán így látja ezt a kérdést: — A klasszikus, hagyományos értékek ápolása mellett fontos törekvésünk, hogy frissek, maiak legyünk. Műsorainknak mintegy a hatvanöt százalékát jelenünk irodalma adja. Jól szolgálja szándékunkat az Irodalmi Figyelő, a Gondolatnak az Útjelző című részműsora és a Mindennapi irodalmunk — ezek valóban a legújabb irodalom bevált fórumai. Sok más jó eredménnyel egy sorban az elmúlt év jelentős eredményeként tartja számon, hogy a szocialista országok irodalmának aránya növekedett a műsoridőben. Ráadásul úgy, hogy közben a nyugati irodalomé sem esett vissza. — Nagyot léptünk előre a kétnyelvű irodalmi estek szervezésében is. Különösen a Szovjetunióról mondhatjuk el ezt — fejtegeti Lajta Kálmán. Feltűnő az is, hogy ennek az összetett alkotó tevéken” ségnek van egy közvetlenebb, gyakorlatibb ága is: a közművelési funkció. Sikeresen valósítanak meg olyan vállalkozásokat, mint a Világablak, az Eszmecsere. az Élő világirodalom, a Könyvszínpad. Ezek a műsorok szinte mágnesként húzzák mondanivalójuk körébe a hallgatót, inspirálnak, könyvek vásárlására indítanak, viták részeseivé avatnak. Aztán itt vannak a vetélkedők, a kor, a műveltség megismertetői, a Könyvről könyvért közkedvelt adásai is. No és milyen terv alapján dolgoznak most? — Idei tervünkben nem az új műsorok játsszák a főszerepet. A tavaly beindítottak és a régebben meglevők erősítése, megújítása a feladatunk. Természetesen vannak új műsoraink is. Felszabadulásunk negyvenedik évfordulóján bonyolítjuk Visz- szapillantó tükör című vetélkedőnket, az évforduló szellemében rendezzük meg az amatőr vers- és prózamondó versenyt, s hozzá kapcsolódnak a TIT kerek- asztal-beszélgetések is. Ügy hisszük, hogy ezek a műsorok méltók lesznek történelmünk kiemelkedő dátumához, illetve szakaszához. A magyar irodalmi szerkesztőségnek tizenegy új műsora lesz. Csak néhányat említek meg. Előkészítettünk például egy olyan adás-sorozatot, amelyben íróink életük meghatározott tárgyi környezetéről emlékeznek. A beszélgetésnek olyan résztvevői lesznek, mint Sőtér István, Vas István. Szántó Piroska, Csorba Győző. Tatay Sándor, Szabó Magda. Somlyó György és mások, önarckép színes háttérrel című műsorunk évi négy-öt adásban vallomásos önéletírásokat elevenít fel. többek között Móricz Zsigmondtól. Illyés Gyulától, Kassák Lajostól, Krúdy Gyulától. Sok klasz- szikus és mai művet használunk fel adaptációkhoz, kompozíciókhoz, kezdve Bethlen Kata önéletírásától Jókai, Mikszáth, Gárdonyi regényeiig, sőt Ágh István Berzsenyi-könyvéig. Igen fontos az Irodalom és fel- szabadulás című, a Kossuth Klubban közös kerekasztal- beszélgetés sorozatunk. Ebben jelentős művek alapján azt kutatjuk, hogy miképpen élte meg a magyar társadalom a felszabadulásig terjedő időt, majd hogyan vette kézbe sorsát, és indult el távlati útján. De sok más is szerepel osztályunk terveiben. Például a világ- irodalmi szerkesztőség Találkozás a világhírrel címmel sorozatot készített, amelyben műfordítóink vallanak világhírű írókkal való találkozásukról, munkájukról, ismeretségükről. Fiatal műfordítók bemutatkozó műsorát is tervezzük. K. J. Mickey egér Budapesten Disneyland fennállásának 30. évfordulója alkalmából világ körüli útra indul a legendás hírű mesefilmfigura: Mickey egér. Ültjjára elkísérte Melissa Tyler, Disneyland 1983. évi „nagykövete”. Mickey egér a Marcibányi téri Művelődési Központban találkozott a fővárosi gyerekek népes csoportjával (MTI fotó — E. Várkonyi Péter) CIGÁNYGYEREKEK KLUBJA FÜZESABONYBAN Közösségi élet — színtér Gulyás Mária nyolc esztendőn át dolgozott vezető védőnőként Füzesabonyban. Szegénységben élő, zaklatott sorsú családoknak is rendszeres vendége volt. Közelről látta az elhagyatott- ságot. A cigányok körében érezte a szeretet legnagyobb igényét. Később íróasztalt kapott — a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának dolgozója, az egészség- ügyi dolgozók megyei titkára lett —, de nem felejtette el, amit régen látott. Társaival cigánygyerekek közösségét alakította meg. Klubjuk a Moncsicsi nevet viseli. Harmincegy tagja van. Heti egy alkalommal tartják itt Gulyás Kinga és Pádár Mihály vezetésével több mint hatórás foglalkozásukat. Zenélnek, táncolnak, beszélgetnek, játékos formában igyekeznek segítséget adni ahhoz, hogy a tagok élete tartalmasabb legyen. Ez a klub rendhagyó helyzetben van. Míg sok helyütt a tárgyi feltételek adottak és hiányzik a tartalom, itt fordított a helyzet. Megvan az együvé tartozás, de nincs saját helyiségük. A Vízügyi Igazgatóság ugyan rendelkezésükre bocsátott egy termet, de az még átmeneti megoldásnak jó csupán. A vezetőnő intézmények, vállalatok, igazgatói irodáinak egész sorát kilincselte végig segítségre várva. Ügy mondja, csupa jó szándékú emberrel találkozott. — Az első összejövetelünkön mindössze tíz gyerek volt — mondja. Elvitték a hírüket, így 31-re duzzadt a létszámunk. — Mivel érték el, hogy ennyire népszerű lett e „vállalkozás"? — Azt hiszem, tudjuk, hogy mi hiányzik nekik. Jártam Pesten Kokas Kláránál. Ez a ragyogó zene- pedagógus látszólag csak énekelteti a gyerekeket, valójában sokkal többet tesz annál. Pszichológus is. Szeretni tanítja őket. Megpróbáljuk az ő módszereit átültetni a helyi viszonyokra. Ez viszont csak a „felépítmény”. Az alap adott, azon változtatni nem tudunk, bár igyekszünk minél mélyebben megismerni azt. Szociológiai felmérést is végeztem. Kiderült, hogy az a hatalmas összetartozás, ami régen a cigányságot jellemezte, napjainkra erősen fellazult. — Azelőtt maguk szervezték meg közösségi életüket, ma már külső segítőkre is szorulnak. Szükség van ma már, hogy kívülállók is tegyenek azért, hogy tartalmasabbak legyenek az ő hétköznapjaik. — Másfajta segítséget igényelnek, mint a többi gyerek? — Ez esetben is eleve meglévő képességek kibonOrszágos diákfotó-kiállítás Pécsett az idén is megrendezik a diákfotósok hagyományos seregszemléjét, részeként az országos diáknapok programjának. A fotótárlatot hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére április 4-én nyitják meg, akkor adják át a dijakat is a legsikerültebb képek szerzőinek. D öbbenetes, számomra legalábbis nagyon elgondolkodtató esetekről hallok mostanában: gyermekeink iskolai magatartásának értékelése mintha — enyhén szólva — bizonyos torzulásokat szenvedett volna mifelénk. Arról van szó, hogy a jó osztályzat elnyeréséhez nem elegendő a jó viselkedés és a tisztességes, szorgalmas tanulás. Ezen túl szükségeltetik hozzá... hogy is mondjam csak? — szóval: egy kis árulkodás. „rosszakat". A gyerek először gyenge kísérletet tett a tiltakozásra, mondván, ő még csak tanuló, nem pedig tanár, hogy is tudna segíteni a tanító néninek? Ügy — hangzott erre a válasz —, Rosszak Rovarirtás A házban futótűzként terjedt el. hogy kötelező rovarirtás lesz, amely kis lakás esetében 50, nagy lakás esetében 90 forintba kerül majd. Mindenki vérmérsékletének megfelelően vette tudomásul a közlést, sokan nem ijedtek meg a kilátásba helyezett 5000 forint büntetéstől sem, s azt mondták, nem eresztik be a rovaroso- kat, mert náluk még nem láttak csótányt. Magam szelídebb természetű ember lévén, csak kikérdeztem a kézi permetezőgéppel fölszerelt mestert, mire jó ez az egész. — Ha a kedves lakó betartja a garanciális feltételeket. akkor négy hónapig biztosan megdöglik minden csótány és egyéb rovar, ami manapság előfordul a lakótelepeken. — Mégis, mik ezek a garanciális feltételek? — Kérem, nagyon egy-, szerűek. Először is be kell engednie az ajtón, mert innen nem tudom elvégezni a permetezést. Másodszor biztosítani kell, hogy mindent elrakjanak a permetezés útjából. Harmadrészt nem szabad eltávolítani a kipermetezett mérget. — Miért, hogy lehet eltávolítani ? — Nagyon egyszerűen. Ha például fel tetszenek mosni a lepermetezett padlót, akkor egyszeriben megszűnik a garancia. — Nem súlyos ez a feltétel? Ahhoz képest, hogy nincs is a lakásban kiirtandó rovar? — Majd lesz, kérem. Ha négy hónapig nem tetszenek padlót mosni, majd lesz! Gőz József Két esztendővel ezelőtt ilyet az akkor még ovis fiam esetében tapasztaltam, aki egy délután sugárzó arccal. büszkén jött haza, mondván, hogy piros pontot kapott az óvónénitől. A kérdésre, hogy miért? — gyermeki nyíltsággal válaszolt: — Mert megmondtam, hogy Helga foglalkozás alatt beszélgetett velem. Mit mondjak, igyekeztem eligazítani a jó magaviselet és az árulkodás közötti nem kis különbségről, bevallom — nem sok sikerrel. Most pedig kolléganőm került hasonló helyzetbe. Kislánya, másodikos, okos, értelmes, jó tanuló, szorgalmas, fegyelmezett gyerek. Mint ilyen, kapta tanító nénijétől azt a megbízatást, hogy segítsen nevelni a hogy megmondod nekem, kik voltak óra alatt és szünetben a rosszak. Egy darabig meg is tette ezt, de szemmel láthatóan szenvedett az egésztől, bár nem szólt róla senkinek. Szülei erre kifaggatták otthon, és akkor elsírta, hogy „már az egész osztály engem utál, mert nekem kell megmondani a rosszakat. ..” Szegény, még ki is kapott az édesapjától, aki egyébként becsületes, művelt ember, és rá is parancsolt: többet nekem nem árulkodsz, az én lányomból nem lesz áruló, és ezt mondd meg a tanító nénidnek, méghozzá sürgősen. .. ! És akad még példa, sajnos, bőven. A felsősökről azt Felvételi pályázat Május 15-ig lehet jelentkezni az Országos Munka- védelmi Képző- és Továbbképző Intézet 1985 86. tanévi munkavédelmi szakképesítő tagozataira. A levelező rendszerű oktatásban a felsőfokú végzettségűek munkavédelmi szakmérnöki vagy üzemmérnöki bizonyítványt, illetve felsőfokú munkavédelmi szakképzettséget szerezhetnek. Középfokú munkavédelmi szakképesítő tagozatra a szakközépiskolát vagy gimnáziumot végzettek, és legalább kétéves munkavédelmi, vagy azzal összefüggő szakmai gyakorlattal rendelkezők jelentkezését várják. Igény szerint budapesti képzés mellett kihelyezett középfokú tagozatokat indítanak. A jelentkezési lapok a felsőfokú tagozatokra az Országos Munkavédelmi Képző- és Továbbképző Intézetben, a középfokú tagozatra pedig az Országos Munkavédelmi Felügyelőség megyei felügyelőségein és a kihelyezett tagozatokon szerezhetők be. Valamennyi jelentkezési lapot az Országos Munkavédelmi Képző- és Továbbképző Intézet címére (Budapest. V. kerület, Gu- szev utca 12., irányítószám: 1368) kell eljuttatni. nélkül takoztatása a cél, legalábbis ez a legmegfelelőbb eszköze a tartalmas közösségi lét megteremtésének. A képességek viszont sajátosak A tánc, a zene és a ritmus számukra sokkal fontosabb, mint gondolnák. Hát erre kell „építkezni”. Számukra határtalan sikerélményt jelent, ha — mondjuk — megnyernek egy táncversenyt. Mi szervezünk nekik. Ilyen apróságok sorozata az egész tevékenységünk, de sok kicsiből nagy dolgok állhatnak össze. Nézegetem a Moncsicsi klub programját. Játékos foglalkozások, egészségügyi vetélkedők, versenyek, kirándulások szerepelnek benne. Megünneplik egymás névnapjait is. — Decemberben hozzánk is eljött a Télapó. A gyerekek névre szóló csomagokat kaptak. Alig akarták el. engedni a Mikulást. Volt, akinek ő hozta el élete legelső ajándékát... (sz—p) hallom, hogy a mindenkori heti ügyeletes kötelességei közé tartozik egy külön e célra szánt füzetbe felírni a rosszakat. Ahhoz, hogy magatartásból ötöst „érdemeljenek ki” — ezt a nem éppen dicsőségteljes munkát is el kell végezni. Nem akarom elhinni, de vannak szülők, akik egyáltalán nem akadnak fenn ezen. Véleményük szerint a mai gyerekek közt nagyon sok a szertelen, a kimondottan rossz, aki már a génjeiben is gonosz, mindenkit bánt, mindenkibe beleköt. Ezekkel egymagában a pedagógus nem bír, persze, hogy meg kell mondani gaztetteiket. Ezzel persze nincs is vitám. Ha van ilyen — valóban ki kell szűrni a közösségből, ne bántsa, ne terrorizálja a gyengébbeket. Ezt viszont nem szabad összetéveszteni az árulkodással, egymás kisebb-nagyobb, többnyire ártatlan, az életkorral együttjáró csínytevések beárulásával. Bizonyára nem erre nevelték gyerekeink mai példaképeit: Fürstöt, Braun Évát, Sallait, kiknek nevét nem egy úttörő- és KISZ-szervezet viseli. Azokét, akiket elárultak, de ők maguk — árulóvá sohasem lettek. B. Kun Tibor
