Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET NÉPÚJSÁG, 1 »85. mórciu. 16.. .zombot KELET NÉPE fel óricz Zsigmond az ■ ■ idézett beköszöntő­vel indította a szerkesztésé­ben megújulni készülő Kelet Népé-t 1939 decem­berében. A folyóirat ekkor már négyéves múltra te­kintett vissza, igazi indu­lása 1935 októberében tör­tént. Születése külön törté­net: Szabó Pál, a biharug- rai kőműves parasztember és Barsi Dénes, a pusztai ta­nító, Sinka István, az egykori bojtárt maguk mel­lé véve a Körös partján ha­tározták el indulását. „... Nincs még a világ irodalomtörténetében olyan folyóirat — irta Szabó Pál —, amely ott született vol­na meg a Mississippi vagy a Néva, vagy a Rajna, vagy bármelyik folyó partján, mint ahogy a Sebes-Kőrös partján megszületett a Ke­let Népe. A címet nem én adtam, már nem tudom, hogy Sinka vagy Barsi aján­lotta, avagy mindketten, de elfogadta. Kelet Népe? Kitű­nő. S ott, a Sebes-Kőrös partján, mintha a döblingi tragédia pisztolylövése most itt, a folyó fölött visszhangzott volna, s a visszhang alatt mintha lát­hatóvá lebbent volna a messzeség, egészen addig, ahonnan a magyar nép va. laha felszedte sátorát, s elindult nyugatra". A magyar parasztság, a magyar nép jövőjéért, föl­dért és szabadságért indult harcba a Kelet Népe. Prog­ramcikke nem volt mentes a Szabó Dezsőre emlé­keztető lobogó szenvedély­től, de szerkesztői és mun­katársai messzebbre te­kintettek: a jövőt teremteni akaró paraszti-plebejus erő szövetségesét a munkásosz­tályban keresték. Szabó Pál 1937 novemberében Bihar- ugráról Pestre költöztette a folyóiratot és Tatay Sándort ' vette maga mellé szerkesz­tőnek. Munkatárs volt már ekkor Erdélyi József. Féja Géza, Veres Péter, Szabó Zoltán és Bajcsy-Zsi­IRODALMI FOLYÓIRATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Keld Népe „Nem ismerjük a jövőnket. Nincs célkitű­zésünk, nincs programunk, nincs tájéko­zódásunk és nincs szilárd elhelyezkedé­sünk... Egyet tudunk csak: élni akarunk. Ezer év óta, évezrek óta lakunk Európa szívében, a született csatatéren: ha eleddig megtartott ott a magyarok istene, mondjuk, majd csak tovább is elpásztorít jó selymes mezein. Mert élni akarunk! élni! élni! él­ni! S mi, öregek, szívesen látjuk: a fiatalok készek a munkára, készek a szervezkedésre, készek a tettre. Köszöntjűk ezért az Ifjakat, és íme, köszöntöm az Olvasót, akivel egyet akarunk: a Magyar Jövendőt kiépíteni. Mint Széchenyi látta: ebben a keleti rajban ki­csiny és nagy egyformán megteszi köteles­ségét. Térjünk azért munkánkhoz, kevesebb rajongást és több alkotó munkát. Evvel nyitom meg a megújult Kelet Népe folyó­irat karácsonyi lapjait”. linszky Endre, majd a kom­munista Donáth Ferenc. A népiséget a faji mítosztól megóvta a fasizmus és a közelgő háború veszély tu­data. Az 1938. évi újévi kö­szöntőben már népfrontos harcot hirdettek a szerkesz-. tők, augusztusban pedig felhívást tettek közzé A magyarokhoz: „A szabad­ságharc ideje jött el... nyi. lazó pártütők, idegen kolo- nizátorok és népellenes maradiak egyformán ellen­feleink és politikai gondol­kodásunk alappontja ez: a hazát meg kell védeni függetlennek, magyarnak nemzeti szabadságaiban és szép különállásában min­den európai Góliátok ellen is”. 1937 őszétől átmenetileg a Független Kisgazdapárt égisze alatt jelent meg a Kelet Népe, de radikális tö­rekvéseivel és a változáso­kat sürgető népi írókkal egy idő után nem értett egyet a pártvezetés, így 1938. júliu­sában — miközben a meg­szűnt Válasz-t magába ol­vasztotta a folyóirat — a Kisgazdapárt vezérének, Eckhardt Tibornak a neve lekerült a címlapról. Ekkor Szabó Pál mellett Féja Géza lett a másik szerkesztő. Jelentős munkatársakat fog­lalkoztatott a Kelet Népe: Erdélyi József, Sinka István, Fodor József, Áprily Lajos, Tatay Sándor, Nagy Lajos. Darvas József, Illyés Gyula, Sárközi György, Veres Pé­ter. Jankovics Ferenc, Erdei Ferenc, Kovács Imre, Tamá­si Áron és mások írásait kö­zölték, és feltűnt Szabó Lő­rinc, majd Weöres Sándor neve is. A kritikai rovatban főleg Móricz Zsigmond és a népi írók műveit ismertet­ték, Petőfi, Kölcsey, Ady szellemét idézték, megemlé­keztek József Attila halálá­ról, és foglalkoztak képző- művészettel, filmművészet- teT színjátszással is. A Kelet Népe nem volt egyenletes színvonalú folyó­irat, de java írásai a haladó népi szellemű értelmiség legjobb törekvéseit tükröz­ték. Egynémely esetben nem volt mentes az úgynevezett „népi-urbánus” viták elfo­gultságaitól, sebeket is osz­tott — a polgári radikaliz­mus fórumával, a Szép Szó­val folytatott polémiájában például —, de döntő kérdé­sekben, az antifasizmus és a háborúellenesség kérdésé­ben egyértelmű volt állás­foglalása. Hatását jól mutat­ják vidéki előadásai is, mint például 1938. február 6-án a debreceni Ady Társasággal közösen szervezett matiné — Bajcsy-Zsilinszky Endre, Erdélyi József, Kovács Imre, Veres Péter, Sinka István és Gulyás Pál szerepeltek —, amely óriási érdeklődés és szigorú rendőri felügye­let mellett zajlott le. „A színházban egyetlen hely sem maradt üres, vagyis megjelentek kb. 900-an. A jegyeket az utolsó pillanat­ban kapkodták el. A hangu­lat általában zajos volt a tetszésnyilvánításoktól. Az Ady Társaság hjvei a Kelet Népének Debrecenben való szereplését több ízben ün­nepelték zúgó tapsokkal” — olvasható a korabeli rendőri jelentésben. 1939 végén Szabó Pál — mivel már az időközben megalakult Nemzeti Pa­rasztpárt ügyeivel és annak lapjával, a Szabad Szó-val volt elfoglalva, és pénzfor­rásai is kimerültek — átadta a Kelet Népé~t Móricz Zsig- mondnak. Móricz amellett, hogy a Márciusi Front meg­szűnése után széthullóban lévő népi írói csoportot igye­kezett folyóiratához kötni, kiszélesítette a munkatár­sak körét. Helyet adott Kas­sák Lajosnak, Benjámin Lászlónak, Erdélyből Ba­logh Edgárnak, Nagy István­nak a Vajdaságból Herceg Jánosnak a felvidéki haladó gondolkodású fiatalok közül pedig Jócsik Lajost a szer­kesztésbe is bevonta. A Ke­let Népe ekkor sem adta fel földkövetelő nemzeti szabad­ságharcát és meghirdette a „hagyd a politikát, épíl- kezz!” jelszót, a népellenes politikát elutasító nemzet­építő programot. Foglalko­zott a gazdasággal, terme­léssel, szövetkezéssel, tanu­lást. művelődést sürgetett, szervezte a Népfőiskola­mozgalmat. Tudósított az olasz és a svájci parasztság életéről, a szovjet kolhozok eredményeiről, maga a szer­kesztő a vidéket járta, ol­vasókat és híveket tobor­zott programjához. Móricz a parasztság mel­lett felfedezte ekkor a váro­si proletariátus életét is. A Kelet Népe riportokat je­lentetett meg Budapest nyo­mortelepeiről. Móricz Zsig­mond megírta a Csibe-no­vellákat és a proletársors fájdalmas „zsoltárait”, az Árvácska című regényét. Biztatására Németh László hozzákezdett az Iszony írá­sához, melynek elkészült ré­szeit folyóiratában közölte. A háború alatt a Kelet Népe egyre nehezebb kö­rülmények között jelent meg. A nemzeti hagyományokat. Széchenyi István örökségéi vállaló programját egyre türelmetlenebbül viselte el a cenzúra. A havonta két alkalommal megjelenő fo­lyóiratban 1942. május 1-én a József Attila-emlékszám- ban — Veres Péter. József Jolán. Kelemen János idézte a költő alakját és szellemi örökségét — még program­ként is hirdette a cikkíró: „Jogait követeli a valóság, elveszett a szépen cirkalma- zott hazugságok varázsa és egyre öntudatosabban tekint minden nemzet befelé: a né­pi erőforrásokat keresi.. Ez a néphez, nemzetben való gondolkodás jellemezte Mó­ricz Zsigmond folyóiratát. Küzdelme azonban hamaro­san véget ért: a szerkesztő halálának évében, 1942-ben megszűnt a Kelet Népe is. Nagy Sándor Schéner Mihály rajza A Békéscsabán élő Sché­ner Mihály sajátos világot alakított ki. Alkotásaiban a népi szürrealizmus világát adja vissza, látszólag a leg­egyszerűbb eszközökkel, a naivitásig tisztán, ám nagy mesterségbeli tudással. Most az ő művei közül adunk közre négyet. Sáránál József: Közhelyek Nincs szerelem mely ellenáll az Időnek Távollétnek A szenvedély is rozsdásodik Szakad a szívemre a hó Betakar bizsergő ifjúságod Oly elfogódott vagyok hogy szinte ceruzám ala Te gyönyöri Kétféleképp És itt csap I Titkok erde Némán viss: Kiállítás a Műcsarnokban A bratislavai nemzetközi gyermekkönyv illusztrációs bi- ennálé anyagából válogatták a Műcsarnok kiállítás darab­jait. A vizuális nevelés fontos eszközei a gyerekeknek szóló könyvek illusztrációi, hiszen a gyermek első képi élménye­it ezekből a könyvekből kapja. Bratislavában 1967 óta rendezik meg ennek a sajátos grafikai műfajnak a nemzet­közi seregszemléjét. Áttekintést adva szinte az egész világ gyermekkönyvillusztrációs terméséből, bemutatva a legkü­lönbözőbb stílusú és a különböző korosztályokhoz szóló ké­peket. A Magyarországon látható kiállítás az elmúlt kilenc bi­ennale 200 legsikeresebb eredeti grafikáját tartalmazza. Liselotte Schwarz (NSZK): Az álomcsináló című sorozatából. (A BIB 1973-as nagydíjával kitüntetett mű.) Zbigniew Ryrhlieki (Lengyelország): A varázsló Kasa János: Didergő Király (Hauer Lajos felvételei — KS) ILLYÉS GYULA: Fáklyalán (Részlet a drámából) Illyés Gyula Fáklyaláng című drámája az 1848—49- es forradalom és szabad­ságharc két meghatározó személyiségének összeüt­közéséről szól: Kossuth és Görgey áll középpontjában. Egyúttal a forradalmi he­vület és a reálpolitika konfliktusát is ábrázolja a szerző. Egy olyan részletet választottunk a darabból, amely visszaadja a két fél indulatait, érveit. Ezzel tisztelgünk március 15. emléke előtt. Kossuth: Maradok. Adj át az ellenségnek. (Görgey mozdulatára.) Nem vállalod a história előtt? Akkor vál­lald a História előtt azt a végső ' erőfeszítést, amely ha győz, ha bukik, csak di­csőséget hozhat. Görgey: Dicsőség! Ha ki­vágnánk is magunkat eb­ből a gyűrűből! — hová? Kossuth: Bárhová! Át a Dunántúlra. Azt még nem érintette a háború, tele friss erővel. Aztán, a veszélyben a bátorság a legjobb ta- nácsadó. Neked mondjam ezt? Aki homlokodon a bá­torság ékes jeleként hor­dod e sebet, amelyet kezed­ben karddal, hősként, harc­mezei párviadalban szerez­tél. Görgey: Hagyjuk, hagyjuk! Kezemben nem kard volt. hanem kalap. Hogy vissza­rendeljek egy gyanútlanul előretörő — egy reményte­len harcba száguldó — hu­szárcsapatot. Azt sem tudom, ki mérte rám. Remélem, nem saját seiregembeli. Mint Nagy Sándor tábornok úr környe­zetében hallik. Kossuth: Kivágjuk magun. kát, és — hány példát tud rá a történelem — harcol­va és hódítva erősödünk. Görgey: Sarkunkban az ellenséggel? Kossuth: S előttünk az BIB 196S-13S1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents