Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. március 14., csütörtök S. Mostoha volt hozzánk az idei tél, s nehezen, fukar kezekkel kezdi osztani ajándékát, a verő* fényes langyos napokat a tavasz. Naponta lessük az idő nyílását, mert a szokottnál rövidebbnek ígérkező tavaszi napokon nagyon sok a tenni­való a kertekben. E sürgető munkáról, s arról, hogy a család kiskertje nemcsak zöldséget termő földdarab lehet —• hanem a közös időtöltés lehe­tősége is —, szólnak cikkeink. Összeállította: Deák Rózsi Fagykárosult szőlők tavaszi metszése Mennyi kárt okozott a fagy? — szakemberek vizsgálják a tőkéket Az idei tél rendkívüli zord és hosszan tartó fagyokkal járó időjárás nagyon elüt az eddigi meteorológiailag is nyilvántartott telektől. Még az idős szőlősgazdák is csak az 1929/30. és az 1940/41. évi kemény telek­re tudhatnak visszaemlé­kezni, mikor ugyancsak előfordultak rövidebb idő­re —15—25 °C-os hőmérsék. letek. Akkor is voltak ko­moly téli fagykárok a sző­lőben és a gyümölcsösben, sőt tudunk fiatal telepítésű szőlők kifagyásáról is. Ez a jelenlegi téli fagyos idő­járás azonban a fentebb említettektől még sokkalta zordabbnak és időbelileg is jóval eltérőbbnek mutatko­zott. A —15 és —25 °C-os fagyok hosszan tartóbb idő­szakig ismétlődtek, ezen kí­vül orkánszerű hófúvások jelentkeztek igen nagy kárt okozva a már széles körben elterjedt mezőgazdasági me­legházi fóliás zöldségter­mesztés létesítményeiben is. Egerben és .a Mátra hegy­aljai szőlőtermelő közsé­gekben, általánosan elter­jedt szokás volt még tél­utón vagy kora tavasz előtt a szőlők metszése. Nem nagy eltéréssel fennáll ez a nagyüzemi szőlőterülete­ken is. A kistáblás szőlős­gazdáknak az idei előrelát­hatólag komoly fagykárelő­fordulások miatt ajánlatos a korai szőlőmetszésektől el­állni és azokkal legalább a rügyfakadás előtti rügyduz­zadásig kivárni, amikor már látjuk, hogy mire mes­sünk. Gyakorlati tapasztalat útján tudunk arról, hogy egyes szőlőfajták a többiek­től eltérően nagyobb ellen­állóképességgel rendelkez­nek a téli fagyokkal szem­ben. Ezek rendszerint a korábban, beérő keményebb, szilárdabb faszövet állomá­nyú szőlőfajtáknál fordul­nak elő. Elterjedt gyakor­lat a tapasztaltabb szőlős­gazdáknál ilyen fagykáro­sult telek után az volt, hogy érdemleges mennyisé­gű vesszőmennyiség rü­gyeit átvizsgálták úgy, hogy a rügyre éles késsel felül­ről merőlegesen bemetszet­tek. Amennyiben a metsz­lap zöld színt mutatott, vagy csak annak leghegye volt barna színű, úgy a rügy épnek minősíttetett. Amennyiben a rügy elvá­gott felülete elbarnult vagy fekete volt, úgy a rügy el­fagyott. A jelentős szám­ban és különböző tőkeré­szektől megszedett vessző­mennyiség rügyszámadata megközelítő támpontot szol­gáltatott az elfagyott szőlő arányszámbeli mérvére. Ez a rügyvizsgálat olyasmire is támpontot nyújtott, hogy a fagyás a vesszőn elhelyez­kedő rügyek elhelyezkedé­sének alsó vagy felső fek­véseiben mutatkozott-e meg. Ennek a kora tavaszi metszés alkalmazásánál volt némi jelentősége. A kistelkű szőlősgazdák zöme vidékünkön alacsony tőkebak vagy legfeljebb alacsony kordon művelés­ben alakítja ki a szőlőit. Ilyen keményebb fagyok előfordulása idején a főrü­gyek melletti mélyebben meghúzódó mellékrügyek, valamint a legalsó rügy alat­ti, úgynevezett sárszemek, no és a fás tőkeféjben meg­húzódó alvó rügyek jelen­tős része az egyes fajtáknál előtör, kihajt és ha elma­radottabb fejlettségi minő­ségben is, de termést ho?. Ez ugyan a fagykárt nem pótolja, de kistermelőknél mégis némi kárpótlást nyújt. A hangsúly tehát a rügyfakadás előtt alkalma­zott metszésen van, amikor is a feleslegesnek látszó el­fagyott vessző-csaprésze- ket a tőkéről eltávolítjuk. A későre kitolódó kemény tél fagya mélyebben beha­tolt és lehűtötte a szőlők talajzónájának hőmérsékle­tét olyannyira, hogy ismer­ve a szölőfakadás idei ta­vaszi megindulásának szo­kásos idejét, nyilván az a megszokottól későbbi idő­pontban fog jelentkezni, mert az altalaj szokásos enyhülését is megkívánja. A szőlők korai metszésének — véleményem szerint — március hó második felére való eltolódása válik az idén szükségessé. Dr. I’só Andor VIGYÁZAT, MÉREG! Veszélyek a kertben A kerti munkák legvesze- delmesebbike a permetezés. A növényvédő szerek ki- sebb-nagyobb mértékben mérgek, amelyek a bőrön át felszívódhatnak, belélegez­ve a szervezetben felhalmo­zódhatnak, és súlyos bajo­kat okoznak, esetleg nem rögtön a permetezés, poro­zás után, hanem később. A védőfelszerelés viselése, az óvó rendszabályok betar­tása kinek-kinek jól felfo­gott érdeke. A növényvédelmi munkák­hoz sűrű szövésű, de jól szellőző anyagból készült, nem szoros zárt nadrágot, kabátot viseljünk. Legjobb a vászon. Ezt a munkaruhát csak permetezéshez visel­jük. Kiegészíti ezt a gumi­csizma, a védőkalap, a gu­mikesztyű és álarc, valamint a védőszemüveg. A nadrá­got a csizmán kívül visel­jük, bokában szorosan meg­kötve, hogy a permetlé ne csuroghasson a csizmába. A ruha csuklóban is szorosan záródjon. A munkaruha gyakori és rendszeres mosá­sa igen fontos! A növényvédő szereket tartsuk zárt helyen, hogy gyerek, illetéktelen személy ne juthasson hozzá. Perme­tezőszert soha ne töltsük üdítő italos vagy egyéb üvegbe, mindig az eredeti csomagolásban tartsuk, ami azért is célszerű, mert ezen rajta vannak az óvó rend­szabályok is. A permetlevet mindig szélvédett helyen keverjük. Vigyázzunk arra, hogy a munka során se tömény szer, se pedig oldat ne ke­rüljön a ruhánkra, bőrünk­re. Ha mégis megtörténik, bő, tiszta vízzel mossuk le, és töröljük szárazra a bő­rünket. A permetlé ne gyűl. jön össze tócsákban a föl­dön, mert madarak, barom­fiak, de ami még rosszabb, gyerekek is megmérgeződ- hetnek. A készítményt a használat után azonnal zárjuk le és zárjuk is el. Az első, úgynevezett tél végi lemosó permetezést Novendával, vagy népszerű nevén sárga méreggel szok­tuk végezni. Ez a szer erős méreg, hatóanyaga DNOC (dinitroortokrezol). Ha ez a szer szembe kerül, sárgaszínű könnyfolyás in­dul meg, a szem erősen be­gyullad. Ilyenkor első te­endőnk a Lidocain szem- cseppből 5—10 cseppet a szembe csöpögtetni, majd ezután tiszta vízzel a sze­met bőségesen, ismételten kiöblíteni. Bőrre kerülve bőrgyulladást okoz. Alapos szappanos vizes lemosás szükséges mielőbb. A leg­veszélyesebb a. lenyelés. A tünetek néhány órás lappan- gási idő után gyengeségben, fokozott nyugtalanságban, izzadásos, erős szívdobo- gásos rohamokban jelent­keznek. Gyakori a légszomj is. Tüdővizenyő, vérkerin­gési és légzési elégtelenség következik be, ami halállal is végződhet, ha a mérge­zetten nem segítenek. A mérgezettel 3—6 deciliter aktivált szenes vizet itas­sunk meg. Ingereljük a ga­ratot ismételten, hogy a beteg hányjon. Ezt két-há- romszor is ismételjük meg. Befejezésül aktivált szenes és langyos sós vizet itas­sunk. A beteget akkor is juttassuk orvoshoz, ha azt állítja, hogy jobban érzi magát. Tilos, járnia, mo­zognia! Tejet, olajat, vagy szeszes italt tilos a beteg­gel itatni! A lemosószerek közül a nem kevésbé veszélyes bá- rium-poliszulfid hatóanya­gú Neopolt egyre többen használják. A védőruha, védőkesztyű viselése ez eset­ben is kötelező. A mérgezés tünetei gyorsan, fél óra múlva már jelentkeznek — orrfolyás, garat- és légcső­fájdalom, köhögés, köpet- ürítés formájában. Ha a permetező lenyeli a szert, hányás, hasmenés, fájdal­mas görcsök, súlyos eset­ben izomrángások, általá­nos görcsös állapot, és a lábakról rendszerint felfe­lé húzódó izombénulás, sőt légzési elégtelenség követ­kezik be. A mérgezettet legelőször is vigyük ki a friss levegőre. Itassunk a beteggel 3—6 deciliter sós vizet, vagy a felére hígított keserűvizet. Ha ez nincs, a sovány tej, vagy nyers tojásfehérjés víz itatása a célravezető. Hánytassuk a beteget leg­alább kétszer-háromszor. Befejezésül aktivált szenes és sós vizet itassunk. A beteget mielőbb szállítsuk orvoshoz. A Garmoxone gyomirtó szer használata a vegyes házi kertben egyáltalán ném indokolt. Helyette a fárad­ságosabb, de célravezetőbb kézi gyomlálást, kapálást részesítsük előnyben. Saj­nos, ez a veszedelmes és már eddig is sok tragédiát okozó — gyomirtó szer új­ra és újra kikerül a kertek­be. Szerves foszforsavészte- res növényvédő szereket — mint amilyen a Safidon, a Nogos, a Thimet, az Ult- racid, a Satox, az Unifosz — igazság szerint nem vol­na szabad házi kertben használni. Tény azonban, hogy mégis előfordulnak mérgezések. Az elsősegénynyújtó, mi­közben figyelmét a mérge­zettre fordítja, röviden írja le a tényeket, a mérgezés mikéntjét, a helyét, a szer nevét. Feljegyzéseit az or­vosnak adja át. Tamás Enikő Hobbitelek és család Nagyon sokan vallják, hogy az igazi kikapcsolódás a kert. Nagyszerű dolog, hogy az ember két keze (munkájával valóságos „pa­radicsomot” teremt az egy­kor elhanyagolt kertekben. Ráadásul bizonyos fokig jö­vedelempótló szerepe is van a kiskertnek, mert nem kell minden szál répáért a piac­ra menni. Arról azonban már jóval ritkábban esik szó, hogyan szolgálhatja a kiskert a gyermek nevelé­sét. Egyrészt a munkára ne­velést segítheti, de ugyan­akkor lehetőséget ad arra is, hogy a család a hétvége­ken együtt lehessen. Sok szülőtől hallhatjuk, jó, jó, de a mi gyerekeink nem jönnek velünk szíve­sen. Vajon miért? Érdemes vizsgálni ennek az okát. Nyilván azért, mert a kert ezekben az esetekben csak a munkát jelenti, és nem a kikapcsolódást szolgáló pi­henést. Milyen legyen hát az az ideális, az egész családnak kikapcsolódást jelentő szó­rakoztató megoldás? A vá­lasz kézenfekvő. Olyan, ahol a család minden tagja meg­találhatja a szórakozást, pi­henést és a kellemes — sza­badban végzendő —, erejé­hez mért munkát. A gyer­mekek is akkor érzik jól magukat, ha nem ültetünk be minden tenyérnyi terü­letet zöldséggel, burgonyá­val, hanem hagyunk egy részt szabadon. Még a kis területű kertekben is ki le­het szorítani 40—60 négy­szögölnyit. amelynek füvén napozni, labdázni, játszani lehet. Ide kerülhet a hinta, s lehetőleg egy-két olyan fa, amely gyorsan nőve rö­vid idő múlva árnyékot is ad. Jó lehetősége a kiskert a munkára nevelésnek. Jelöl­jünk ki már az egészen kis gyermeknek is egy sarkot, ahol kedvére kertészkedhet, figyelheti az apró növény­kék fejlődését. S bízzuk a gyerekre, hogy oda azt ül­tethessen, amit akar. de kö­veteljük meg tőle, hogy va­lóban gondozza is. Az is sokat jelent, ha megengedjük nekik, hívják meg pajtásaikat, tartsák meg például ott az őrsi órát. Ne féljünk attól, hogy kitörik esetleg egy-két palánta. Még mindig kevesebb lesz a ká­runk, mintha a gyerek ott­hon magára hagyva unat­kozik, vagy ellenőrizhetet­len társaságba kerül az alatt, míg a szülők kertészked­nek. Nagyobb kedve lesz a gyermeknek a kerti mun­kához, ha már a kert tele­pítésénél, megtervezésénél meghallgatjuk a véleményét, s esetleg úgy ültetjük el a kedvenc gyümölcsét majdan megtermő fácskát, hogy meg­mondjuk neki. az az ő fá­ja, azért ő lesz a felelős. A kiskert egyben lehető­ség arra, hogy egész nap egészséges körülmények kö­zött együtt legyünk a gye­rekekkel. Hogy jól megszer­vezve a munkát, legyen időnk játszani velük, ki­sebb kirándulást tenni a környékre, s beszélgetni. Meghallgatni mindazt a mondanivalóját, amire hét­közben nem érünk rá. Igazán hasznos akkor lesz a kiskertünk, ha annak nem rabszolgája a család, hanem tulajdonosa, ahol sok ked­ves órát tölthetnek együtt. Van elegendő kisgép— Hárommillió tasak vetőmag Kereskedelem a kisgazdaságokért A kora tavasz kicsalogatja a kerttulajdonosokat. Kezdődik a munka .., A hosszúra nyúlt, kemény télnek már vége. A várva várt tavasz lassan kicsalo­gatja kertjébe a megye több mint 75 ezer kistermelőjét. Az áfészek keretében 54 kertszövetkezet, illetve szak­csoport működik . mintegy hétezer taggal. Jól haszno­sították a telet a szakcso­portok tagjai, hiszen ápri­lis közepéig 130 előadás hangzik el mintegy 6—7000 résztvevő részére. Az idén már kilencedik alkalommal rendezik meg a Kereskedelem a kisgazda­ságokért rendezvény-soro­zatot- Ennek keretében a megye áfészei és a Heves megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat ideiglenes elárúsítóhelyekkel növeli az árushelyek számát. Jól felkészült a kereskedelem a tavasszal jelentkező igények kielégítésére. Az áfészek pél­dául mintegy kétszázmillió forintos árukészlettel vár­ják a kistermelőket. A szö­vetkezeti bolthálózat 120 üz­letében lehet kapni vető­magvakat. Az idei vetőmag­ellátás jobb, mint az előző évi. A mennyiségi igények kielégítésére hárommillió ta­sak vetőmag a biztosíték. A választék bővítésére a ha­zai jól bevált fajták mel­lett dán és holland cégek­től vásárolt magvakat hoz­nak forgalomba. Főleg a Hollandiából beszerzett uborka, káposzta, karfiol, kelkáposzta, és a Dániából származó szabadföldi zöld­ség- és virágmagvak örven­denek nagy népszerűségnek. Sajnos, ezekből a teljes igényt nem tudják kielégí­teni. Az őszi facsemetevásárt követően tavasszal még 40 ezer gyümölcsfacsemete, 35 ezer szőlőoltvány és 20 ezer bogyós gyümölcs szaporító­anyag vár kiültetésre a kis­kertekbe. A mennyiségi el­látás mellett a választék is kielégítő. Csupán birsalma és dió, amiből várhatóan hiány mutatkozik. A megyében 1,5 millió négyzetméter fólia alatt ter­melnek primőröket. A ke­mény. hosszú tél, a viharok országosan mintegy kétmil­lió négyzetméter fóliát tet­tek tönkre. E nagy kár pót­lása miatt kisebb ellátási zavar jelentkezhet elsősor­ban 8 és 12 méteres fóliá­ból. Van elég szerszám, s*er- áru és szerszámnyél mind az iparcikk, mind pedig a szövetkezeti bolthálózatban. Az előző évekre jellemző választékbeli hiánnyal sem kell az idén várhatóan szá­molni. Jelentős készlettel rendelkezik a kereskedelem kerti kisgépekből. A Robi típusú rotációs kapákból minden igényt ki tudnak elégíteni, hasonlóan bőven rendelkezik a kereskedelem a CSK—30-as típusból is. Továbbra is hiánycikknek számít azonban a nagy nép­szerűségnek örvendő RK— 02-es típusú rotációs kapa. Jelenleg műtrágyából és növényvédő szerekből is jobb az ellátás az előző évi­nél. Mennyiségileg és válasz­tékban is ki 'tudják elégíte­ni a jelentkező igényeket. Az ez évi jó termés remé­nyében 25 ezer termelővel kötnek szerződést az áfé­szek, biztosítva ezzel a meg­termelt áruk biztonságos el­helyezését, a lakosság jobb ellátását.

Next

/
Thumbnails
Contents