Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-13 / 60. szám

z. NÉPÚJSÁG, 1985. március 13., szerda A FEGYVERKORLÁTOZÁSRÓL Szovjet—amerikai tárgyalások Genffben Megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások Genfben. A képen Viktor Karpov (balra) és Max Kampelman, a szov­jet, illetve az amerikai küldöttség vezetője (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Gromiko és Dumas tárgyalásai Moszkváiban hétfőn szov­jet—francia külügy­miniszteri megbeszélése­ket tartottak, amelyeken szovjet réá'zrő] Andrej Gro­miko, az SZKP KB PB tag­ja, első miniszterelnök ^he­lyettes, külügyminiszter, francia részről Roland Du­mas külügyminiszter vett részt. A francia kormány nevé­ben Dumas mély részvétét fejezte ki Konsztantyin Csernyenko halála miatt. A megbeszélésen Andrej Gromiko kifejtette a Szov­jetunió álláspontját a ked­den Genfben kezdődő szov­jet—amerikai tárgyalások­kal kapcsolatban. Rámuta­tott arra, hogy a nukleáris és űrfegyverzet kérdését egymással összefüggésben kell megvizsgálni és megol­dani. A Szovjetunió nem törekszik egyoldalú fölény­re. a felhalmozott atom- fegyverzet tényleges csök­kentését óhajtja, egészen a teljes felszámolásig. A szov­jet küldöttség joggal vár el hasonló magatartást az Egye­sült Államoktól is — mon­dotta Gromiko. Roland Dumas üdvözölte a szovjet—amerikai tárgya­lások megkezdésének té­nyét, s annak a reményé­nek adott hangot, hogy azo­kon sikerül olyan megálla­podásokat kidolgozni, ame­lyek a világűr militarizálá- sának megakadályozására és a földi fegyverkezési hajsza megfékezésére vezetnek. Síkraszállt az erőegyensúly lehető legalacsonyabb szin­ten történő kialakításáért. Szovjet és francia részről egyaránt úgy vélekednek, hogy a kétoldalú politikai kapcsolatokban a központi hely illeti meg az európai, valamint az egyetemes bé­kével és biztonsággal össze­függő kérdéseket. A stock­holmi konferenciáról szólva Gromiko kifejtette: olyan megoldásokra van szükség, amelyek ésszerűen össze­kapcsolnák az európai biz­tonság erősítését szolgáló politikai intézkedéseket és a kölcsönös bizalom növe­lésére vezető katonai jelle­gű intézkedéseket. Genfben kedden délelőtt megkezdődtek a tárgyalások a fegyverzetkorlátozás kér­déseiről a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldött­sége között. A tárgyalásokon, a két ország külügyminiszteré­nek januári megállapodása alapján, összefüggésükben foglalkoznak a fegyverzetek — az űrfegyverek, a hadá­szati —, valamint a közép­hatótávolságú fegyverzetek — korlátozásával. A Szov­jetunió ENSZ-képviseleté- nek épületénél Viktor Kar­pov, a szovjet küldöttség vezetője és munkatársai üdvözölték a Max Kampel­Nicaragua fő gazdaságpo­litikai célját 1985-ben az or. szag védelmének megszilár­dítása képezi. Ezért az idén nemzetvédelemre a költség- vetésnek 40—45, a hazai összterméknek (gdp) pedig 25—30 százaléka jut majd — jelentette ki kedden Emilio Baltodano Cantarero nicaraguai ipari miniszter. A nicaraguai állami válla, latok vezetői előtt elmondott beszédében Baltodano annak mon vezetésével érkezett amerikai delegációt, amely­nek tagjai részvétüket fejez, ték ki Csernyenko halála alkalmából. Az első megbeszéléseken várhatóan ügyrendi kérdé­sekkel foglalkoznak, milyen gyakorisággal és milyen napirenddel tartsák az el­ső tárgyalásokat. A máso­dik ülésre várhatóan csütör­tökön az amerikai misszió épületében kerül sor. Viktor Karpov nagykövet a tárgyalások megkezdése előtt elmondta, hogy az SZKP Politikai Bizottsá­ga, Mihail Gorbacsov elnök­letével a múlt hét csütörtö­a véleményének adott han­got, hogy országa gazdasá­gának jelenlegi válságáért az alacsony termelékenység, a hatalmas költségvetési hi­ány, az infláció és a speku­láció is felelős. Mint ismere­tes, a jelenlegi kritikus hely­zetért Nicaraguában elsősor­ban az Egyesült Államok gazdasági bojkottját, vala. mint a -sandinista rendszer ellenségeinek nyújtott tá­mogatását okolják. kén hagyta jóvá a küldött­ségnek szóló utasításokat. Az amerikai szenátus ve­zető tagjai, akik megfigye­lőként vesznek részt a tár­gyalásokon, nem sok bizta­tóval szolgáltak keddi sajtó- értekezletükön. Egyedül Edward Kennedy demok­rata párti szenátor emlé­keztetett arra, hogy az Egyesült Államok egy év­tizeden át nem döntött a legyverzetkorlátozás kér­déseiben, holott erre az ország biztonsága és a vi­lág békeje érdekében egy­aránt szükség van. Richard Lugar, a külügyi bizottság — republikánus — elnöke a többi között kijelentette: véleménye szerint a fegy­verzetkorlátozás mellett más területeken is ki kell terjeszteni a két nagyha­talom együttműködését. Kedden délután Max Kampelman, az amerikai delegáció vezetője sajtóér­tekezleten közölte, hogy a fegyverzetkorlátozási tár­gyalások csütörtökön, a teljes titoktartás jegyében folytatódnak. Kampelman szerint a két küldöttség tanácskozásai kedden, a szovjet képviselet épületében 2 óra 50 per­cig tartottak; s azok „ko­molyak és tárgyszerűek” voltak. A következő fordu­lóra, a genfi amerikai kép­viseleten kerül sor. Meg­egyeztek abban, hogy a tárgyalásokat bizalmasan kezelik. Görögország Elhalasztott elnökválasztás Görögországban két nap­pal elhalasztották az el­nökválasztást, így a képvi­selők vasárnap döntenek az államfői megbízatás oda­ítéléséről a parlament rend­kívüli ülésén — jelentette be Athénban a kormány szóvivője. Nicaragua gazdasága K.y.HEPHEHKO nonrrvt COeEPLUEHCTBOBAHM PA3BHTOTO COUHAAM3MA —( Kűífjo/f't/Acq/ kömmentárünk )— Görög görcsök VÁRATLAN GÖRCSÖK KELETKEZTEK a görög politikai élet eddig többé-kevésbé simának látszó felületén. A mélyben meghúzódó politikai, társadal­mi problémák látványos felszínre törésére a hét vé­gére tervezett elnökválasztás adott alkalmat. Konsztantin Karamanlisz, akit az ezredesek ural­mának, a fasiszta juntának "a megdöntése után ez­rek éljeneztek a szabadság jelképeként, most lelép a színről és előre szinte megjósolhatatlan, hogy mi­képpen alakulnak a további események. Miután a kormányon lévő Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) ‘ megvonta a támogatását az eddigi el­nöktől, és saját jelöltet állított Hrisztosz Szarceta- kisz személyében, a jobboldali ellenzék — melynek egyik vezéralakja éppen Karamanlisz volt — úgy döntött, nexn indít ellenjelöltet a választáson. . Erre az az alkotmány, nyújt lehetőséget, melyet a PASZOK éppen most szeretne módosítani, mivel szerinte túlságosan széles jogkört biztosít a köztár­sasági elnöknek. HA UGYANIS A HÁROMSZORI SZAVAZÄS so­rán egyetlen jelölt sem kapja meg' a szükséges sza­vazatokat, rendkívüli választásokat kell kiírni. Az októberi általános választások előrehozására így ko­moly esély nyílik, mivel a voksoló háromszáz kép­viselő közül az első két fordulóban legalább kétszáz, a harmadikban pedig száznyolcvan támogatása kell az elnöki bársonyszékbe jutáshoz. Mivel a PASZOK még a Görög Kommunista Párt esetlege? segítségé­vel is csak százhetvenhét szavazatra számíthat, dön­tő jelentőséget kap a tizenegy független képviselő. Az egyre erősebb amerikai és NATO-beli nyo­másnak kitett Papandreu-kormány nyilván szeretné egyértelművé tenni a hazai erőviszonyokat, hogy megfelelő háttérrel rendelkezzen a várhatóan rend­kívül kemény külpolitikai csatározásokhoz. Az Ame- rika-barát külpolitikát szorgalmazó ellenzék pedig szeretne minél nagyobb belső nehézségeket okozni a PASZOK-nak, amihez nagy szüksége lenne az ál­lamfői posztra — a korábbi jogkör megtartásával. AMENNYIBEN ÉRVÉNYESÜL a papírforma és Papandreu pártja keresztülviszi akaratát, egy szo­cialista köztársasági elnök — amúgy is szűkebb kor­látok között mozogva — kellő támogatást nyújthat a következő általános választások időszakában is. A görcsök tehát kisimulhatnak, de fájdalmas gócokká is válhatnak. Görögország belpolitikai életének egyik fontos eseményéhez közeledik, még akkor is, ha a vasárnapra halasztott első szavazási forduló nem is hozna rögtön döntést. Horváth Gábor Diplomáciai erőfeszítések az iraki-iráni háborús konfliktus befejezésére • Folytatódnak a diplomáciai erőfeszítések a négy és fél éve tartó iraiki—iráni hábo­rús konfliktus rendezésére. Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára kedden Párizsban Mitterrand elnökkel e téma­körben folytatott tárgyalá­sai után reményét fejezte ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül, nemzet­közi összefogással sikeres erőfeszítéseket lehet tenni a háború befejezése érdeké­ben. Teheránban bejelentet­ték: az iraki légierő a nap folyamán négy iráni telepü­lés ellen intézett támadást. Az érintett helységek Bosz- tán, Hamadán, Mari van és Piransar voltak. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelenté­se szerint Bosztánban a tá­madásnak 16 halálos áldo­zata volt. Az ÍRNA beszámolt ar­ról is, hogy megtorlásul a Teherán elleni támadásért — az iráni tüzérség keddre virradóra föld-föld rakéták­kal lőtte az észak-iraki Kir­kuk várost. Az ÍRNA iraki hírügynökség katonai forrá­sokra hivatkozva cáfolta a támadás hírét. Hun Sen a kambodzsai rendezésről A népi kambodzsai kor­mány kész megkezdeni a tárgyalásokat a kambodzsai kérdés politikai rendezéséről minden érdekelt féllel, ki­véve a polpotistákat — je­lentette ki Hun Sen mi­niszterelnök a phnompeni sajtónak adott interjújában. Hun Sen, aki egyben külügyminiszter is, ismertet­te azt az álláspontot, ame­lyet a múlt hétvégén Ho Si Minh-városban kifejtett William Hayden ausztrál külügyminiszternek. Meg­erősítette: két lehetőség van a kambodzsai kérdés meg­oldására. Egyrészt, ha min­den marad a régiben, úgy néhány éven belül a népi fegyveres erők és a vietna­mi önkéntesek felszámolják az ellenforradalmi fegyve­reseket, s az ország így konszolidálódik. A másik — s Kambodzsa, miként Vi­etnam és Laosz is. e meg­oldást létesítené előnyben — az átfogó politikai ren­dezés, tárgyalások útján. A kambodzsai kormányfő szerint az ausztrál külügy­miniszter megelégedéssel fo­gadta a phnompeni állás­pontot, s megerősítette: Can­berra egyetért a polpotis- táknak a rendezésből való kizárásával.

Next

/
Thumbnails
Contents