Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-13 / 60. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 13., szerda 3. Jelölők és Jelöltek Nagyobb teljesítményű autóakkumulátorok Az Akkumulátor- és Szárazelem Gyárban korszerű gyártósoron készülnek a személyautók akkumulátorai. A modern gyártástechnológia, a gyártás közbeni minőségellenőrzés megszigorítása azt eredményezte, hogy a gyárban az eddiginél több és jobb személyautó-akkumulátort gyártanak. Képünkön Tizedes József az akkumulátorrácsokat önti (MTI fotó — Fehér József felv.) ALKOTÓ IFJÚSÁG EGYESÜLÉS Egyetlen ötlet se menjen veszendőbe A KISZ-taggyűlésektöl, a különböző ifjúsági és munkahelyi parlamentekig, több fórumon is felvetik, hogy a gazdasági életünket segítő, s a KISZ által meghirdetett akciók megérettek a frissítésre. Vagy mert már ma nem alkalmasak az életre hívott formákban feladatuk betöltésére, vagy pedig már az akció születésének pillanatában is hiba csúszott a nemes törekvésekbe. Az észrevételek általában véve jogosnak bizonyultak majd minden helyen. Ám nem adtak megoldást. Ilyen akciók közé sorolták az Alkotó Ifjúság pályázatot is. Ügy tűnik azonban, hogy a KISZ Központi Bizottsága 1981-ben hozott határozatával ezt a formát megmentette. Létrehívták ugyanis az Alkotó Ifjúság Egyesülést. Röviden azzal a céllal: a pályázatokra beérkezett munkák, újítások, javaslatok ne a vállalati vezetők fiókjaiban heverjenek, hanem hasznosításra kerüljenek. Nem más ez, mint egy menedzseriroda, ahová egy kézbe futnak össze a szálak, ahonnan lehet irányítani, mozgatni az alkotó kedvű fiatalokat. Hogy hogyan? Erre kerestünk választ az Alkotó Ifjúság Egyesülés észak-magyarországi képviseleténél, Lábó József mérnök üzletkötőtől. Furcsa szakás, meg hagyomány némelyeknél, hogy a fonákjánál kezdik azt, amit illenék a maga eredeti valójában szemügyre venni. Ezért nem vélünk semmi meglepőt felfedezni az elejtett szavakban, elhangzó félmondatokban megbúvó kétkedésben, töprengésben, vajon sikerül-e — lévén szó meglehetősen népes testület majdani tagjairól, nagyközségi közös tanácsról — minden tanácstagi választókerületben megfelelő két jelöltet állítani? S ha igen, vajon egyezik-e majd a jelölni összegyűlő választópolgárok véleménye a tisztségre alkalmasnak ítélteket kiállító nép- frontbizottságokéval, hiszen öt falut fog majd össze a testület, ötször seregnyi különbözőséggel, jellemzővel, érdekkel, más és más elszá- násokkal?! Ami lehetőség volt, az most kötelezettség. Az előbb idézett kétkedés, töprengés — esetünkben a székhely település népfronttitkáráé — innét, e kötelezettségből származik, hiszen az 1983- ban elfogadott új választó- jogi törvény a korábbi lehetőséget, a kettete vagy többes jelölést az idén sorira kerülő választásoktól kezdődően kötelezettséggé, meg nem kerülhetővé teszi, még olyan esetekben is, amikor — mivel az első forduló esetleg nem hozott döntést — meg kell ismételni a választást. A kettős — vagy többes — jelölés, a mindenképpen valaki mellett voksolás a szavazás napján, azaz először a jelölés, majd a jelöltek mérlegelése mindenkire többet ró. azokra is, akik jelölnek, s azokra is, akik vállalják a jelöltséget. Igen,/ a felelősségről van szó. Az államipolgár több irányú felelősségéről, hiszen annyi mindent adhat éí> kell is adnia azoknak út- ravalóként, akikre ráruházA sors akarta úgy, hogy 1944-ben Budapestről Egerbe kerüljek. Ez esetben a sors a második világháború volt... A város egyetlen szemész főorvosát, dr. Balás Guidât behívták katonai szolgálatra. Távozásával Egerben ellátatlan maradt volna az ' akkori rendelőintézet, az OTI szemész szak- rendelése, a szemészeti munka. Az akkori Szent Vince kórházban és az egri Csapatkórházban is vagy negyven szemsérült katona volt, nem szólva a város vonzáskörzetébe tartozó szembetegekről. Indokolt volt tehát, hogy a főorvost felmentsék a katonai szolgálat alól. Ennek intézésére, megfelelő igazolással Miskolcra utazott, ahol az illetékes katonai szervek fel is mentették. Még aznap örömmel indult vissza Eger. be. A miskolci vasútállomáson -nagy volt a nyüzsgés. Ember ember hátán tolongott, katonák, civilek. Befut egy szerelvény. A nyó- makodó tömegben egy ember elesik és az embert, dr. Balás Guidó szemész főorvost — o vonat elgázolja ... Azonnal meghal. Bizony nagy tragédia ez . . . Közvetlen elődömet — végső fokon — a háború ölte meg, és vette el Egertől, családjától, két kisgyermekétől. Hiába mentették fel a szolgálat alól... Az egri kórház egyik elődjét, az Irgalmas Kórháza bizalmát. Am. ezzel párhuzamosan. éppen mert sok a tennivaló, az állampolgár magára veszi a felelősséget azért: rátermetteket, alkalmasakat, tehetségeseket, szorgalmasakat jelölt-e ki, választott-e meg arra, hogy őt képviseljék? Ne gondoljunk csekély súlyú teendőre, hiszen országosan és kerekítve, százezer nő és férfi az érintettje a tanácstagi kettős jelöléseknek, mint jelölt. A jelölők pedig annyi millióan lesznek, amennyi a választópolgárok száma a választási névjegyzékek véglegesítésekor. Kishitűségre vallana, ha bárki azt gondolná, lám,pással kell keresni a minden tekintetben alkalmas jelölteket, mégha százezer is a számuk. S ennél is nagyobb kishitűségről — sőt, politikai úttévesztésről — tanúskodna az, ha bárhol, bárki úgy vélekedne, nincsen jelen a szükséges közéleti érettség a jelölő gyűlésre elmenő, azután a szavazókörzetet felkereső állampolgárok között. Jelen van, csak éppen — nem mellékes! — a környezet, a közeg formálásával, a -kiválasztás, a mérlegelés, a jelölés, a szavazásra bocsátás mozzanataival újra meg újra igazolni kell: valóban fontos az egyéni vélemény, valóban dönt az a bölcsesség amely a közösségé. Kölcsönvéve a drámaköltő, Shakespeare szavait: „Mikor a közösség nem kas, amelybe / Maga gyűjtését behordja ki-ki. / Hogyan legyen méz?” — kérdezte. Kérdezhetjük mi is, mert nemcsak javakra, a tárgyi világ darabjaira érthetjük ezt, hanem erkölcsi javainkra, azaz értékeinkre, meg nem fogható, de nélkülözhetetlen kincseinkre úgyszintén. A közös felelősség ugyanis már ott kezdődik, ahol, amikor szóba kerül ; ki lenne jó a tisztre, jelöljék-e, mi szó] mellette és zat 1726-ban alapították. Tehát kórházunkban jelenleg több mint 250 éve szünet nélkül gyógyítanak az orvosok, de szemészorvos nem volt a városban az alapítástól számítva 200 évig. Az első szemész főorvos, dr. Ebner Béla 1927- től 1939-ig, haláláig dolgo- gott Egerben. A második a szerencsétlenül járt dr. Balás Guidó volt. A város nem maradhatott szemorvos nélkül. A Szent Vince Kórház igazgatója, a sebész főorvos dr. Páka László, (aki később a Pécsi Orvostudományi Egyetem sebészeti klinikájának professzora lett) Budapestre utazott és felkért, hogy ha — úgymond — napokon belül el tudom vállalni, akkor megbíznak Egerben egy kórházi szemészeti osztály létesítésével. Főnököm Licskó Andor dr. egyetemi magántanár volt, aki az egyetemen a szemészeti műtéttant tanította. A tanár úr azért tudott rövid úton elengedni engem, mert az én kórházi alorvosi lakásomban illegálisan lakott egy üldözött szemész főorvos Kolozsvárról: dr. Ornstein Sándor. Feleségével együtt ott bújtattuk. Ez a nagybajú- szos, ízes magyar beszédű barátunk, kollégánk nemcsak ott élt, de dolgozott is az osztályon. Éjjel nappal bent volt. Nekem a városban is volt lakásom, ahol feleségemmel, dr. Csornák ellene, mi a másik lehetséges jelölt mellett és ellen, folytatódik azután azzal, hogy ott van-e a választópolgár a jelölő gyűlésen ... Mert bizony köny- nyeb-b bírálni, mások mit csinálnak, mit nem, mint részesnek lenni kezdettől fogva! Részesnek, kiinek-ki- nek a maga terepén, a maga lehetőségeivel és — ez a lényeg! — a maga képességeivel. Legyen hát ilyen értelemben is kas a közösség, keresse meg a legjobbakat. Azokat, akiknek egyéni arculata van a tegnapot a holnappal összekötő teendők végrehajtásának forgató- könyvében, azaz szerepe nem a statisztáé, aki néma létszám, aki bólint, amikor kell, hanem jellem, karakter. érti és gyakorolja* lokális és tág egyeztetésének bonyolult -módszertanát. Az egyén józan ítélete: a közösség bölcsessége. Előbbieknek ez utóbbi a sűrítménye, azaz a közösség csak akkor dönthet helyesen, érdekeivel egyezően, ha a tagok, külön-ikülön is, felelősen mérlegelték, ítélkeztek, azaz, a maga gyűjtését kiki a kasba behordja; legyen -méz. Van. persze, hogy van egy hivatalos — törvényekkel szigorúan szabályozott — mechanizmusa a jelöltek állításának, a jelölő gyűlések lebonyolításának, a szavazólapra való felkerülésnek, a kiválasztás és a választás valamennyi mozzanatának. A törvény azonban nem képes beleszólni bölcs bíróként értelem és érzelem váltakozó kimenetelű csatájába, ki szóljon majd a nevünkben, ki járjon el képviseletünkben. A törvény nem lehet bírája döntésünknek. Ezért, -hogy a törvény helyét ilyenkor másnak kell betöltenie. Felelősségérzetünknek. Gabriella orvosnővel és 18 hónapos kisfiúnkkal laktunk. Én akkor már másodszor szereltem le, a második frontszolgálatom után, mint tartalékos repülőorvos. így engem már be sem hívhattak katonai szolgálatra. Má-r március 19-től megszállta az országot a német hadsereg. A Rókus Kórház első emeletéről néztük, amikor a, Rákóczi úton dübörögtek végig, őszintén szólva szívesen is mentem el akkor Budapestről. Elfogadtam az egri meghívást és 1944. június 5-én már dolgoztam is (Egerben. A kórház mellett az OTI is megbízott a szemész szakrendelés ellátásával és a Csapat- kórház is szerződtetett polgári alkalmazottként. A szembeteg honvédeket ké-ré. semre áttelepítettük a Vince Kórházba, a dísztermet rendeztük be részükre. Később közülük azokat, akik kérték és állapotuk is megfelelő volt, — hazaengedtem. Egyszer azonban egy hajnalban, tudtomon kívül, Nyugatra telepítették őket, de a hiányzókat nem követelték rajtam. Annyira már nem volt rend akkor... Az orvosi munka az OTI- ban is, a kórházban is sok volt egy személynek. Kezdetben a fekvő szembetegek részére a sebészeten dr. Pó- ka László igazgató sebész főorvos és a belgyógyászaton dr. Halmos Béla főorvos, akinek osztályán feleségem is dolgozott, biztosítottak 3—3 ágyat. Ez még nem volt szemosztály, de már az 1944-es csonka félévben 52 szemműtétet végeztünk Emerika nővér asz- szisztálásával. A munka sok volt és a front közeledtével a körülmények egyre nehezebbek lettek. Város születik Ez adja a mottóját annak a községpolitiíkai ankétnak, amelyet március 25-én, hétfőn délután 3 órakor rendeznek Füzesabonyban, a tanács nagytermében. A Megyei Könyvtár szervezésében a korábban megtartott sike- keres hevesi és horti ankét után ezúttal Füzesabonyban a nagyközség párt-, állami és gazdasági vezetői, a Népújság képviselői és természetesen az érdeklődő helyi lakosok a település és vonzáskörzetének életét, eredményeit, gondjait vitatják meg. Szó esik majd azokról az elképzelésekről is, amelyek elősegíthetik a nagyközség várossá fejlesztésének útját. A felmerülő kérésekét a nagyközségi könyvtárba lehet eljuttatni az érdeklődők részvételi szándékával együtt. Szeptember 20-án. a Tün- dérpa-rtról látni lehetett egy sereg amerikai Liberator bombázógépet, amelyek csak. nem Eger felett fordultak irá Hatvanra, ahöl a szőnyeg- bombázás óriási pusztítást végzett. A rádiókat, írógépeket be kellett adni. Nekem volt egy „koffer-rádióm”, telepes, ami akkoriban valóban egy kis kofferban volt. A zárt elmeosztály egy szobájának kályhája mögé rejtettük, a legfontosabb hírekről így értesültünk egy darabig. A híreken és hadihelyzeteken; nem tudtunk eligazodni, de láttuk, hogy a főutcán menekülnek emberek kocsikkal délnek, má. sok meg ugyanott északnak. .. Október 20-án Tiszafüred felszabadult, a visszavonuló magyar csapatok tüzérsége átmenetileg Egerben állomásozott. Parancsnokukat véletlenül ismertem Kecskemétről. Az ő segítségével tudtunk két, vendégoldalas lovas szekérrel hozni szénát a kórház teheneinek, mert a vezetés arról is gondoskodott, hogy a gyermekek naponta tejet kaphassanak. Kaptak is, végig.. . Októben 25-én váratlanul bombatalálat érte az Irgalmas Kórháznak a patak felé nyúló szárnyát, ahol ma a bel- és az intenzív osztály van. A lerombolt épületben 36 halott volt az áldozat. November 12-é-n, reggel, a kórházba jövet a főiskolai kanyarban a lámpaoszlopon felakasztott „katonaszökevényt” lengetett a szél. Csaknem leestem a kerékpáromról. Aznap már máshol is akasztottak... (Folytatjuk) Dr. Szemes Varga Béla — Az egész országot áthálózó szervezet már ez — mondta. — Gyakorlatilag arról van szó, hogy mi menedzseljük az Alkotó Ifjúság pályázatokat. Egyelőre itt, Észak-Magyarországon azt szeretnénk elérni, hogy a különböző gazdasági egységeknél valóban működjön ez a rendszer. Méghozzá úgy, hogy szerződéseket kötünk a vállalatokkal. — Ezeknek mi a lényegük? — A műszaki fejlesztési alapból átutalnak nekünk egy bizonyos összeget. Mi kiírjuk a részletes pályázatot. Megadjuk — a vállalat igényeit felmérve —, hogy milyen témakörből, milyen céllal kell az adott munkákat elkészíteni. Amikor a pályázatok beérkeznek, felkérünk egy bíráló bizottságot, hogy vizsgálja meg azok hasznosságát. Ennek mindig tagja az adott vállalat műszaki igazgatója, vagy az általa- megbízott szakember. Ugyanakkor a pályázónak rövid határidőt szabunk, hogy rákényszerítsük őket ilyen módon is a munkára. Ha a bíráló bizottság elfogadta a pályamunkát, akkor újabb határidőt, szabunk a saját vállalatnál történő hasznosításra. — Ezek komoly, időigényes munkák. Mi történik akkor, ha a kidolgozójának a saját vállalata nem tudja hasznosítani a javaslatokat, megoldásokat? — Akkor eladjuk más cégeknek, s a pályázó ugyanúgy részesül. Így felgyorsul a folyamat, s a másik nagy előny, hogy mindezt a műszaki fejlesztési alapokból lehet megvalósítani, s nem az újításokra szánt összegből. — S mi lesz az átutalt pénz sorsa? — Abból fedezzük a mi költségeinket, az adót, kifizetjük a pályázót, a bíráló bizottságot. Amennyiben még ezek után is marad pénz, azt átvisszük a következő évre, tehát nem veszik el. Mindenesetre nekünk anyagi hasznunk nincs a dolgoból. — Hogyan fogadták a vállalatok az önök munkáját? — Először idegenkednek tőle, de amikor eljuttatjuk a szerződéstervezetet, akkor átlátják az egésznek a hasznát. s elfogadják ajánlatainkat. — A Heves megyeiekkel milyen a kapcsolatuk? — Az aktívahálózat megszervezésénél tartunk Heves megyében. A KISZ segítségével építjük kapcsolatainkat. Személyesen felkeressük az aktívahálózat vezetőit, elmondjuk elképzeléseinket. Ugyanis a vállalatok már tudnak rólunk, ennél azonban több kell: a kapcsolat- tartás. — Fogadják-e azokat is, akik találmányaikkal nem a vállalatukon keresztül, hanem egyénileg jelentkeznek? — önálló feltalálók menedzselésével is szívesen foglalkozunk, legyen az fiatal, idősebb, bárki. Az a cél, hogy egyetlen ötlet se menjen veszendőbe. Megszervezzük ebben az esetben is a beruházót, a kivitelezőt, eladásra kínáljuk, tehát végigvisszük a folyamatot, ha arra érdemes dologról van szó. — Mindezeken kívül mivel foglalkoznak még? — A számítástechnikai menedzselések különböző formáival. Van úgy, hogy felkérnek bennünket egy-egy számítógépes program kidolgozására. Aztán előfordul, hogy az egyes vállalatoknál kidolgozott s bevált programokat megvételre kínálunk. Ugyanez él egyéni programozóknál is. Menedzseriroda. Gazdaságunkban még egy kissé szokatlanul cseng a név. Évek óta emlegetjük már hiányát. A KISZ KB megbízásából most néhány, fiatalember arra vállalkozott, hogy megelőzve az egyetemi oktatását ennek a szakmának, a gyakorlati élet buktatóin okulva tanulják meg mindezt. Többször említették, nem kevés kockázatot vállalnak. Ha próbálkozásaik sikerrel járnak, akkor azonban mindnyájan nyertesek leszünk... Kis Szabó Ervin L. G. A MAGYAR ÚJJÁSZÜLETÉS ELSŐ NAPJAI (2/1) Hogyan lettem egri szemorvos? Mint ismeretes, A magyar újjászületés első napjai címmel pályázatot hirdettünk meg, amelynek első helyezettje alkotását már közöltük. Most a második díjas írást tesszük közzé két részben.
