Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 2., szombat 3. Megfelelő alapokkal — sikeres évkezdés után Megyénk üzemei, vállalatai alkalmazkodnak a tovább szigorodé feltételekhez Beszélgetés Schmidt Rezsővel, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkárával (Fotó: Szabó Sándor) Mint lapunkban is beszámoltunk róla, az MSZMP Heves megyei Bizottsága a múlt év decemberében tárgyalta szőkébb hazánk 1984. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását és meghatározta az idei feladatokat is. Megállapította, hogy az üzemek, vállalatok, szövetkezetek a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban, terveiknek megfelelően végezték munkájukat. Tehát jó alapokkal kezdhették az 1985. évet. Ennek tapasztalatairól nemrég helyszíni vizsgálatok alapján készített felmérést az MSZMP Heves megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztálya. Erről beszélgettünk Schmidt Rezsővel, a megyei pártbizottság titkárával. — Az idei tervteladatok ismeretében mire összpontosítanak a gazdálkodó egységek? — A vállalatoknál, szövetkezeteknél jelenleg mérleget vonnak a múilt évi munkáról, az eredményekről. A január 1-től életbe lépett közgazdasági szabályozok alapján pedig pontosítják az idei tervszámúkat, tennivalókat. Az előzetes elképzelések szerint ebben az évben dinamHlkus termelésnövekedésit irányoznak elő. A korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek a termelékenység növelésére; a vállalati belső tartalékok feltárására. Ezek mellett a gazdálkodást legjobban segítő keresetszabályozás i 'ormát választják ki. Megyénk termelőüzemeiben alapvető feladatként fogalmazódott meg az új követelményrendszerhez való alkalmazkodás. Általános az a vélemény, hogy az idei szabályozórendszer a nagyobb adózás révén fokozott elvonást eredményez a termelő- egységeknél. Ennek ellenére nagyobb mozgásteret biztosít a korábbinál. Ezért korrekt szabályozásnak tekintik a vállalatok vezetői. — Megyénk iparában mik az évkezdés tapasztalatai? — A gépipari vállalatok elkészítették az 1985. évi gazdálkodási terveiket, amelyeket februárban mindenütt testületilleg hagytak jóvá. Alkalmazkodva a változó közgazdasági környezethez, a vezetők nagyobb figyelmet fordítottak több tervváltozat kidolgozására. Alapvető termelés- és termékszerkezet-módosítást nem terveznek, hanem a minőség, a versenyképesség fokozására törekednek. Általában csökkenő létszám mellett 5—7,5 százalékos bérfejlesztést és 9—17 százalékos eredménynövekedést tűztek maguk elé, miközben 4—9 százalékkal kívánják növelni termelésüket. Ez legerőteljesebben a Finomszerel- vénygyárban fogalmazódott meg, miután a pneumatikus automatikai elemek iránti igények fokozódnak. A gépipari vállalatok az idén tovább növelik tőkés exportjukat. Nagyobb, 90 millió forintos beruházásra csak a Mátravidéki Fémművekfnél kerül sor, ahol aerosol gyártósort vásárolnak. A vállalatoknál az első negyedévben a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítottak, a szerződéskötések folyamatosan történnek. A könnyűipari üzemekre az új szabályozók az eddigiektől nagyobb terheket rónak. 1985" re az előzetes tervekben 10 —11 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő a vállalatok, a szövetkezetek, az eredmények 10—20, illetve a keresetek 3—8 százalékos emelése mellett. A nem rubelelszámolású kivitel várhatóan a tavalyi szintnek megfelelően alakul. Ezen belül az Agria Bútorgyár új termékek tőkés piacra való bevezetésével kívánja növelni termelését. Az Egri Ruhaipari Szövetkezet az ösztönzők változása miatt a bérmunkák arányát emeli. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek a kedvezőtlen, hideg időjárás miatt nehéz körülmények között kezdték az idei munkát. A szükséges intézkedések ellenére is a korábbi gyakorlattól eltérően többen kényszerültek fagyszaibadsáigra. Az idei építőipari megrendelésekben egyébként kismértékben tovább növekszik a felújítási, fenntartási tevékenységek aránya. A gazdasági egységek változatlan áron az építés, szerelés egy- három százalékos növelését tervezik, a létszám kisebb emelése mellett. Az előzetes becslések szerint az idei Szabályozók 15—20 százalékos nyereségcsökkenést eredményeznének, ám ezt a hatékonyság fokozásával igyekeznek ellensúlyozni a vál~ lalatdk. így szeretnék az 1984. évi nyereséget megközelíteni, iillétve elérni. A dolgozók keresetét 7—9 százalékkal, differenciáltan növelik az idén. Építőipari egységeink falazóanyagok- ból és cserépből a lakosság igényeinek jobb kielégítésére törekednek. A Bélapátfalvi Cementgyárban erre az évre félmillió tonna cementet és 95 ezer tonna égetett mész termelését tervezik. A Mátra Gázbetcngyár elkészültével 1985 végére a fa- lazóanyaigból várhatóan megszűnik a hiány és kínálati piac alakulhat ki. A beruházáson a decemberi ÉVM miniszteri szemlét követően szigorúbbá vált a felügyelet, a részhatáridők betartásának követelménye. A próbaüzem indítására júniusban kerül sor és feladat az új termék piaci bevezetése is. Ennek jegyében a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat vállalkozott gázbetonból készülő mintaépüle- tek felépítésére. A Parádi Üveggyárban az idei célki- tűzéseikben a nyereség 2.5- szeres növelése fogalmazódott meg ahhoz, hogy a tervezett háromszázalékos keresetemelést és a befizetési kötelezettségeket a gyár teljesíthesse. Termékeik iránt egyébként kereslet mutatkozik. — Mi a helyzet az élelmiszeripari vállalatok. nál? — Az elmúlt éviben és az idén is létszámhiánnyal küzdenek. A csapadékos őszi időjárás miatt például a Mátravidéki Cukorgyárakban január 13-án fejeződött ibe az éves kampány. Jelenleg a nagykarbantartást végzik. A januári hideg a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál zavarta a termelés ütemességét. A Hatvani Konzervgyárban a kevesebb zöldség-nyersanyagból adódó kiesések ellensúlyozására almasűrítmény készítését kezdték meg. Erre az évre több vállalatnál jelentős beruházásokat kezdenek. így a Hatvani Konzervgyár hitel biztosításával dobozgyártó gépsort vásárol. Ezzel igyekeznek majd javítani a tőkés exportra szánt termékek jobb csomagolását. A Heves megyei Gabona- és Malomipari Vállalat tároló silókat épít. Az állatfongalmi és húsipari vállalat ezer tonnás hűtőház létesítését kezdi meg az idén. Mátravidéki Cukorgyárakban a fejlesztés során a vasúti ürítő berendezések felújítására és a cukcrüőziés automatizálására kerül sor. Az Egri Dohánygyár pedig raktárépület építését és hulladékanyag hasznosítását elősegítő gépsor beruházását tervezi. Az ágazatban dolgozók a jövőben is kiemelt figyelmet fordítanak a minőség javítására, az anyag- és energiatakarékosságra. — Miként indították az esztendőt a mezőgazdasági üzemek? — Megyénk négy állami gazdasága és 54 termelőszövetkezete a múlt évre előirányzott háromszázalékos termelésnövélést a kiemelkedő gabonahozamok ellenére sem tudta teljesíteni. A termelési érték az aszálykárok és a növekvő elvonások ellenére is meghaladta a 8 milliárd forintot. Erről adnak számot most a zárszámadásokon. Az iistenmezeji Béke Termelőszövetkezet kivételével, amely pénzügyi veszteséggel küzd, mindenütt nyereségesen gazdálkodtak az üzemek. 1985-ben is a legfontosabb feladat marad, hogy tovább emelkedjenek a hozamok, az egységnyi termékre jutó ráfordítások mérséklése mellett. A gazdaságok az őszi szántást és a tala j erő-ut ánpótl ást időben és jó minőségben elvégezték. A tavasziak közül az árpa és a kukorica vetésterülete várhatóan az előző évi szinten marad. A kukorica terméshozamának jelentősebb növelése, az eddigieknél lényegesen nagyobb erőfeszítéseket követéi. A nagyüzemi zöldségtermelésben viszont törekedjenek a gazdaságok arra, hagy a meglevő termőterületet megtartsák és a hozamokat növeljék. Az állattenyésztésben az eredmények mérsékelt emelkedése várható. A közgazdasági szabályozóik változásával számottevőek az elvonások, amelyek főleg a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó üzemeket érinti. A készülő tervekben döntően az elvonások és az ösztönzések hatásain keresztül érvényesülnek a népgazdasági célkitűzések. A nagyüzemek a jelenleg kedvezőtlen külkereskedelmi értékesítési árak ellenére is fokozni kívánják exportjukat gabonáiból, húsból, botból és gyorsfagyasztott zöldség-gyümölcsből. A beruházások jelentős része az intenzív gabonaprcgram keretében valósul meg. Kiemelt feladat az idén is a hatékonyság növelése, az ésszerű, takarékos költség- gazdálkodás és az ezzel ösz- szefüggő elemző munka továbbiéi lesztése. — Hogyan készülnek megyénkben az új vállalatvezetési formák bevezetésére? — Vezetők és dolgozók egyaránt várakozással. Elsősorban az üzemi demokrácia, a tulajdonosi szemlélet erősödését, a vezetői munka hatékonyságát várják tőle. Jelentőségét mindenütt reálisan mérlegelik. Az új vállalatvezetési formáik bevezetési idejétől függően foglalkoznak a termelő egységekben azok előkészítésével, a szükséges szervezeti módosításokkal és a dolgozók tájékoztatásával. A Mátravidéki Cukorgyárakban például már kiadták a vállalati tanácsi formára való áttérés intézkedési tervét. Elkészült az ezzel kapcsolatos szervezeti és működési szabályzat, illetve megalakultak az előkészítő bizottságok is. Az érintett szakminisztériumok, valamint a Heves megyei tanács a vállalatokra vonatkozó javaslataikat a megyei pártbizottsággal egyeztették. Az előzetes besorolásra véleményünk figyelembevételével került sor. összességében szűkebb hazánk ipar- vállalatainál, szövetkezeteinél, mezőgazdasági üzemeiben az 1984-ben elért eredmények megfelelő alapot nyújtanak az idén tovább növekvő követelményekhez való igazodáshoz. A feltételek megvannak ahhoz, hogy a megyei pártbizottság múlt év decemberi határozatában rögzített legfontosabb feladatokat valóra váltsák. A vállalatok ter v ezőm unk ájá- ban nagyobb figyelmet kap a belső tartalékok feltárása. Az elmúlt hetekben tartott üzemi városi pártértekezle- ten a felszólaló küldöttek részéről a központi elképzelések a megyei pártbizottság határozataival egyezően a gazdasági építőmunka eredményességének, minőségének javítására vonatkozó elhatározások fogalmazódtak meg. A pártszervezetek valamennyi területen részt vesznek a tervezésben, munkájúkkal segítik a gazdaság- politikai célkitűzések megvalósításának előkészítését. Ez biztosíték arra, hogy terveink ebben az évben is megvalósuljanak. Mentusz Károly Volenko és hét gyermeke Volenko Grigorij Maximovics a múlt század végén látta meg a napvilágot a sztravlopoli kerület egyik falucskájában, hogy negyven évvel később — az 1-es kubányi lovasezred harcosaként — a Hatvan felszabadításáért vívott harcokban lelje halálát. Hét gyermeke közül egy akkor már a háború áldozata volt, a többi hat most is él. Kit erre, kit arra vetett a sors közülük. Két leánya — Mackó Galina Grigorjevna és Tyihenyenko Praszkovja Grigorjevna — viszont egy északi szovjet nagyvárosba, Rigába került, s máig ott dolgozik. Az idősebb, nyugdíjhoz közel, a helyi elektromos mozdonygyár munkása, a fiatalabb köztisztviselő. No. ők ketten, a népes család megbízásából — és a hatvani tanácsvezetés invitálására — most e Heves megyei városba látogattak, hogy negyven esztendővel apjuk hősi halála után leróják tiszteletüket sírhalmánál, s virágot helyezzenek el a Kossuth téri szovjet emlékműre, amelynek obeliszk- jére fölvésték annak idején Volenko Grigorij Maximovics nevét is .. . Tanár és tolmács Egyszerű, csöndes szavú mindkét asszony. És őszintén hálás vendéglátóinak mindazért, amit csak nyújtanak. A szívélyességben leginkább a Damjanich Szakmunkásképző Intézet tantestülete, diákjai járnak az élen. Kijut náluk minden, amivel csak kedvessé, élményekben gazdaggá tehető a messziről érkezettek hatvani tartózkodása. A nyelvkülönbözőségből sem támadnak eközben nehézségek, hiszen Zelenka Ferenc szaktanár személyében ott a kitűnő to’mács, aki érkezésüktől a búcsú pi'lllana'ádg jószívvel segíti a harátko- zást, egymás gondolatainak, monc andójának megértését. Pedig Mackó Galina Grigor- jevnát és Tyihenyenko Praszkovja Grigorjevna!— egyszerűségük ellenére, vagy épp ezért — minden érdekli itt, édesapjuk örök nyughelyének közelében. A Háziipari Szövetkezet asszonyszemnek különösen érdekes és szép gyermekruházati cikkei éppen úgy, mint a Duna Cipőgyár tetszetős termékei, vagy a Lenin Termelőszövetkezet kerekharaszti tanműhelye, ahol a jövendő évek fiatal gépszerelői végzik gyakorlataikat a „Damjanich” szakoktatóinak irányításával. Ambruzs Sándor igazgató eközben azt js lehetővé tette, hogy a rigai vendégek az egyik első osztály orosz 'nyelvóráján részt vegyenek, ahol interjú készül velük, amelyet óraközi szünetekben az iskoflarádió sugároz. Vallomás magnószalagon Mit árul el, miről vall ez a magnószalagra rögzített beszélgetés? Múlt és jelen eseményei, élményei tükröződnek belőle. A hatvani szakmunkásképzős fiatalok megtudhatják például, hogy a hajdani hét testvér édesanyja 88 esztendősen mindmáig egészségben él a távoli Kubány tájain, ahol a legfiatalabb gyermeklány gyá- molítja életének kilencedik évtizedében. És nincs nap, hogy szó ne essék az 1-es lovasezred hajdanvolt közkatonájáról, no meg arról a messzi-messzi, nekik ismeretlen városkáról, melynek földje befogadta őt, és síremlékére most, kegyeletes aktusként fölkerülhetett a lovaskátona porcelánra égetett arcképe is. Szó esik persze a honi hétköznapok tennivalóiról. amiből igy-úgv az életben maradottak tisztességgel kiveszik részüket. Egyik bányász, a másik a hadsereg magas rangú tisztjeként szolgálja hazáját, Iván — a harcok elülttével — sofőrnek csapott fel, s nemrég ment nyugcíjba, ledarálva a gépet nyűvő baltikumi tájak zötyögtető útjain száz — és százezer kilométert különösebb baj nélkül. Az elsőszülött testvér? Miként apjuknak rendelte a sors, még a harcck elején, 1941-ben Lvovnál a szovjet haza védelmének á'dozatául esett. Az ő nyughelye azonban máiig ismeretlen. Harcostársai, a későbbi mesélők csak azt, tudták fölidézni, hogy a náci tűzfészkek sűrűjét kereste, s míg élete utolsó perceiből futotta: csak tüzelt, ’.ő‘te a betolakodókat Apja nyomát kereste Igen, igen ott van még Szófia is, leányként a legidősebb testvér, aki — sok ezer magára maradott szovjet csalid életviteléhez hasonlóan — midőn anyjukat időlegesen legyűrte a betegség. leányból anyává maga- sult, hogy pesztrálja, gondozza a legifjabb családtagokat. ö volt később, aki apjuk hősi halálainak körülményeit is kibogozta! Stole tudják valamennyien a nagy családban, hogy az 1-es kubányi lovasezred katonája 1941-től fiával, Iván Grigor- jeviccsel azonos egységben szolgált, a harcokat, az előretörést vállvetve csinálták végig ama kegyetilen 1944-es őszi napig, amikor is a földerítésre indult fiú távollétében halált okozó gránát nem vágódott 'le az apa közelében. Segítség persze rögtön akadt az akkor hadikórházként fungáló Grassalkovich- kastélyban, de a súlyos sérülést nem vészelte túl az annyi harcban, küzdelemben legyengült test. Ha igaz, s pontos a hír: 1944 decemberének egyik reggelén hunyta le örökre a szemét Volén- ko Grigorij Maximovics, s még aznap elhantiolták. Dob- táras géppisztolyok kelepeitek föl sírjánál, s egy felkötött karú tiszt ' búcsúztatta És tavasz volt már, 1945 áprilisát írtiák, amikor mindez a híradás megérkezett a kerület kis falucskájába. A búcsú pillanata Most, itt Hatvanban, a gyermekkor efféle fátyolos emlékei persze föléiesednek a vendégek tudatában. Apjuk mosolya, serkentő szavai, kezének simogatása megint elevenebb néhány napig. És társul ebhez a vendéglátók szívmelengető kedvessége, a sok figyelmesség és ajánidék, mígnem aztán eljő a búcsú pillanata, Pesten, a Keletiben, ahonnan szülőhazájukba visz ismét az út. Hogy visszatérnek-e Hatvaniba. Gödöllőre ismét' Aligha. Ám az itt töltőt' napok emléke bizonnyal végigkíséri mindkettőjüké' hátralévő életükben. És beszélnek róla azoknak is akik nem jöhettek el, de az egykori lovaskatona az ő szívükben szintén annyival tovább él', amenlnyi friss emléket visznek most nyugvó - helyéről Hatvan vendégei. (m. gy.)
