Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. március 2., szombat Hárman a küldöttek közül Heves megye kommunistáit 300 kfildött képviseli a mai pártértekezleten. Erre a feladatra természetesen a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozók kaptak megbízatást, megválasztóiktól. Ennek megfelelően különféle ismereteik révén bizonyára eltérő gondolatokat is kívánnak közvetíteni ezen az eseményen. Talán a Jobb képalkotás érdekében is — tudniillik, hogy kik a fórum résztvevői — kerestük meg hármukat. „Kellő tudás híján nem teljes értékű az ember” Tarnazsadányban, a felesége szüleivel közösen épített tágas, ízlésesen berendezett otthonában „foglaljuk le” szabadságának néhány percét. Igaz, nem a pihenésben, hanem a ház körüli teendőkben zavarjuk meg. Balogh Jánosra, a tarnamérai Lenin Termelő- szövetkezet boconádi gépműhelyének dolgozójára ugyanis épp az örök mozgás, a tenni vágyás jellemző— Néhány év megszakítással ebben a községben éltem életem eddigi 38 évét — meséli magáról kérdésünkre. — Gyöngyösön voltam ipari tanuló, a villanyszerelő szakmát szereztem meg. Kemény, de végtelenül igazságos tanáraimra ma is szívesen gondolok vissza, ök tanítottak meg elsősorban arra, hogy kellő tudás híján nem lehet teljes értékű az ember! _ A mozgalmi munkával mikor s hogyan került kapcsolatba? _ 1965-től majdnem tíz é ven át a falubeli KISZ- alapszervezet vezetőségi tagja voltam. 1970-ben vettek fel a párt tagjai közé, és már kezdetben számos feladatot bíztak rám. Jó ideig a szövetkezet üzemi párt- végrehajtó bizottságában voltam ifjúsági felelős. Később az üzemi pártbizottságba is beválasztottak, most pedig a hevesi városi testületbe. Ez utóbbi bizonyára elismerése is eddigi tevékenységének, de különösen annak a megnyerő tulajdonságának, ami a nyílt, őszinte és igen humánus vélemény- formálásban nyilvánul meg. — Jórészt fiatalokkal dolgozom együtt a műhelyben — említi —, s ha van egy kis időnk, sokat beszélgetünk gazdasági tennivalókGyőrl Ká roly róL arról, hogy miben tu- dunk segíteni az előrelépés érdekében. A hevesi pártértekezleten természetesen az ő gondolataikat is tolmácsoltam felszólalásomban. — Mit tartanak kihagyha- tatlannak egy esetleges kongresszusi hozzászólásból? Elgondolkodik egy darabig, hiszen nem szeret csak úgy, a levegőbe beszélni— Mirdenekelőtt egy érzékletes bemutatást a termelőszövetkezetben dolgozó fiatalok helyzetéről, lehetőségeiről — feleli végül. — Emellett arról, hogy mielőbb megoldást kell találni a gazdaságokban a gépparkok újabb felújítási módszereire, mert a további gépek vásárlása a mai áraknál szinte lehetetlen. Az elhasználódottakkal pedig ugyancsak nehéz lesz teljesíteni a jövőben feladatainkat. .. „Ilyen jó dalga még soha nem volt népünknek" Minden valószínűség szerint a mostani tanácskozás doyenje az ide Füzesabony képviseletében érkezett Fűzőid Károly. Nyolcvan éves kora ellenére valóban bámulatra méltó frissessége, lendületes, fiatalos gondolkodása- A pártmunkában szerzett tapasztalatai pedig véleményének, tanácsainak megfontolására, megfo- gadására ösztönzőek: — Vagyontalan kisiparos családban születettem. Városomban, Miskolcon kapcsolódtam be 1929-ben a szakszervezeti munkába, majd két évvel később kerültem Füzesabonyba, ahol — akkor még így mondták — úri és női fodrászként dolgoztam. A II. világháborúban ott voltam a Donnál, ahonnan hazagyalogoltam, és a felszabadúlást már szerencsére itthon értem, meg. 1944. november végén egyidőben hoztuk létre a községben a kommunista és a szociáldemokrata pártot. Én az utóbbinak lettem szervező titkára, majd titkára. Közben 1945. és 1947 között a Nemzeti Bizottság helyi elnöke is voltam. Később tevékenykedtem a KIOSZ-ban, azt követően pedig a tanácsnál- 1957-től a Hazafias Népfront járási titkári funkcióját töltöttem be nyugdíjba menetelemig. Ugyancsak azóta vagyok a nagyközségi pártbizottság tagja. Falufelelősként rengeteget jártam a környező településeket, alaposan megismertem az ezen a vidéken lakók életét. Bátran mondhatom, hogy a negyven év alatt óriási változás ment itt végbe. Az agrárjelleg dominált régen, ma már viszont az ipar hozza a termelési értéknek főbb mint az ötven százalékát- Emlékszem arra az időre, amikor a harmincas években még emberpiac volt a füzesabonyi vasútállomás előtt: szinte fillérekért voltak kénytelenek munkát vállalni az emberek... Ennek ismeretében is merem állítani, hogy olyan jó dolga soha nem volt a magyar népnek, mint napjainkban! Mondom ezt a meglévő nehézségek ismeretében, azok ellenére is. Az évek során egyébként sokszor kerestek meg a fiatalok is. A hatvanas években példáiul tiszteletbeli KISZ-taggá is „megválasztottak”. Igyekeztem mindig segíteni nekik- Ügy érzem, feltétlenül megérdemlik, hiszen nagy többségükben nemcsak a tenni vágyás, a lendület van meg, hanem a jó vezetőkézség is. Ez utóbbinak különösen örülök, s nem szabad elfelejteni, van öt kisunokám, akiket nagyon szeretek. Abban a szerencsében van részem, hogy most harmadszor vehetek részt megyei pártértekezleten küldöttként. Számomra ezek a fórumok. mindig ünnepet is jelentenek, ezért is esett nagyon jól, hogy nem felejtettek el, gondoltak rám... „Idén is a napos oldalon akarunk lenni!” Az alcímbeli határozott kívánság érett optimizmusra vall- Ez pedig — a számos többi között — felettébb szimpatikus jellemvonása a VEGYÊPSZER petőfibá- nyai gyáregysége villanyszerelő csoportvezetőjének, Győri Károlynak. A fiatalember meglehetősen hosszú vargabetűvel jutott el az itteni letelepedésig. — Hevesen születtem — mondja a bemutatkozáskor —, de hamarosan Selypre költözött a család. Ott jártam ki az általános iskolát, Csepelen pedig a szakközép- iskolát. A fővárosban a Híradástechnikai Gépgyár volt az első munkahelyem, majd Gyöngyösön teljesítettem katonai szolgálatot. Az ipar kitelepítése folytán jött létre Petőfibányán a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat gyáregysége, és én is oda kerültem. A beszélgetés során külön jó érzés hallani, amilyen szeretettel, lelkesedéssel a munkájáról szól. Igaz, erre — az alkotó tevékenység eddigi eredményei révén is — minden oka megvan. — Vállalatunk Tamásiban és itt lévő egységei kapták feladatul gázliftek készítését — emlékszik vissza. — Ezek segítségével történik az olajmezők másodlagos kiaknázása. A villamos berendezéseit pontosan a mi csoportunk állítja elő, a technológiai blokk első részét saját elgondolások alapján dolgoztuk ki. A berendezések egyébként a Szovjetunióba kerülnek, ennek révén mi ig eljutottunk a Kara- kum-sivatagba- illetve Szibériába. A csoportnak is köszönhető, hogy a petófibányai gyáregységben a dolgozók valóban a napos oldalon érezhetik magukat. Elég, ha megemlítjük, tavalyi nyereségük — 100 milliós termelési érték mellett — elérte a 27 millió forintot. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy Károly éppen tíz éve pártalap- szervezeti titkár is. — Gyáregységünknek én voltam az első KISZ-tikára, majd Lőrinciben társadalmi munkásként a KISZ-bi- zottság munkáját irányítottam. Hatvankilenc óta vagyok párttag, s 1975-ben választottak alapszerveze- ti titkárrá. Bőséges tapasztalatai vannak tehát arról, mi foglalkoztatja manapság leginkább az embereket— A hatvani városi pártértekezleten — említi meg — írásban nyújtottam be a hozzászólásomat. Tulajdonképpen a munkatársaim véleménye is benne van, így a közigazgatás átszervezése nyomán a beilleszkedésről a hatvaniak munkájába, azután kulturális lehetőségek bővítésének szükségességéről, a fiatalok lakáshoz jutásának gondjairól, a túlzott, vagy munka nélkül szerzett jövedelmek helytelenségéről, a selypi medencében meglévő gondokról, de a szép eredményekről is. Nagyon örülnénk, ha az észrevételeinkről, az azokra adott válaszokról is olvashatnánk a kongresszusi tudósításokban'. .. Szalay Zoltán Megyénk energiagazdálkodási helyzete az átlagostól eltérő, hiszen a visontai lignit- és villamosenergia-terme- lés szűkebb hazánk energiafelhasználási szerkezetét a szénféleségek irányába tolta. Magyarország lignitter- melésének 88, a szénbázisú villamos energiának pedig a 42 százalékát biztosítjuk. A Gagarin Hőerőmű működésének köszönhetően egyedül itt lehetséges évi hárommillió tonna szénegyenértékű hulladékhó hasznosítása. A nyereanyagvagyan nyújtotta előnyök, valamint az örvényben lévő párt- és minisztertanácsi határozatok Heves megye energiafelhasználási szerkezetét az utóbbi időben kedvező irányba befolyásolták. A folyamat alakításában vitathatatlan ércemet vannak a Területi Energiaipari Bizottságnak, hiszen AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSRÓL Helyi vagyonra alapozva a testület egyik legfontosaibb feladatának tartja az itteni erőforrásokra alapozó fogyasztás megvalósítását. Gazdasági érdekeinket szem előtt tartva kormányprogram ha tározta el az olaj helyettesítését más energia- hordozóval. A témában megannyi eredményt mutathatunk fel, elég, ha csak a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdei aprítékot elégető előtét-tüzelő berendezésére gondolunk. Figyelém- meíl a TEB kiterjedt kapcsolataira, a megye termelő célú energiaforgalmát 90 százalékos pontossággal be lehet mérni. A számítások azt bizonyítják, hogy' tavaly — noha a tavaszi fűtési szezon két héttel elhúzócott és a kemény tél is több tüzelést igényelt —, a termelők mindössze 1,7 százalékkal több energiát használtak fel. A gazdálkodás rendszeres nyomon követése (ellisŐ6orban a veszteségfeltáró vizsgálatak- kat) segítséget nyújtott a takarékossághoz. Az ellenőrzésekben részt vettek a megye népi ellnőrei is- A tapasztalatokat tartalmazó anyagot nemcsak aiz érintettek, hanem más vállalatok is eljuttatták hasznosításra. A MTESZ égisze alatt a TEB energetikusok számára szervezett tanfolyamét energiaracionalizálási kérdésekről. A vállalkozás hasznos volt, mert ma málr ismert: a megyéből 36 pályázatot fogadtak el e témában, s a pályamunkák nyomán megvalósított beruházások összértéke 277 millió forint. A létesítmények, az alkalmazott műszaki megölt ások számottevő energiamegtakarí tást és energi ahördozó - cseré t ered - ményeztek. lóképpen vissza. Az is napvilágra került, hogy a dízelüzemű járművek tulajdonosai háztartási tüzelőolajat tankolnak kocsijukba, mert az állami dotáció révén az sokkal olcsóbb. Amikor nemrégiben a TEB munkáját, az idei feladtokat, egyben a megye elmúlt évi energiagazdálkodását értékelték, megállapítást nyert: a szervezet eredményesen dolgozott, mert időben jelzéssel élt a negatív jelenségekről, takarékosságra ösztönzött és kedvező irányban befolyásolta a megye energiafelhasználását. A feladatok a jövőben is hasonlóak: tovább folytatni a megkezdett témákat, alkalmazni a bevált munkamódszereket — közös hasznunkra. Fazekas Eszter Az ÊMÂSZ egri Sas úti telepén, a szabadtéri állomáson a közép- feszültségű áramot transzformálják a megyeszékhely fogyasztóinak (Fotó: Szabó Sándor) Az iparvállalatok fogyasztási szerkezete tehát befolyásolható, ugyanakkor meglehetősen nehézkes a ráhatás a lakosságra. Nemcsak túl sokat fogyasztunk, de az áramszolgáltató vállalatok gyakran találkoznak áramlopással is. A közvagyon károsítóit azonban a jelenlegi szankciók nem tartják cselekményüktől kelFázold Károly Balogh Ji- (Fotó: Perl Márton) nos
