Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-12 / 35. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. február 12., kedd 3. A PARTRÓL MINDENKINEK II. R szervezeti alapelvek Vezető szerepét a párt csak úgy töltheti be eredményesen, ha soraiban magas fokú szervezettség és egység uralkodik. Elengedhetetlen, hogy a párttagság eszmeileg és politikailag egységes legyen, vagyis azonos elveket valljon, s egyazon módon ítélje meg a fő politikai tennivalókat. Nem kevésbé fontos, hogy a párt- szervezetek, a párttagok egységesen cselekedjenek, s a szervezeti életben is érvényesüljön az egyöntetűség. Épp ezért — a polgári pártok jó részétől eltérően — a kommunista pártokban, s így az MSZMP-ben sem létezhetnek csoportulások, irányzatok, frakciók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párton belül nem lehetnek viták. Ellenkezőleg, a pártszervezetekben, a választott testületekben minden előterjesztett kérdésről szabad vita folyhat, s nagyon gyakran folyik is. E vitákban minden párttag, illetve választott testületi tag ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, nem a vitázó személye, hanem érveinek ereje a mérvadó. A vitákban nem a hatalmi szó dönt, hanem a többségi elv: az az álláspont emelkedik határozattá, amelyet a többség elfogad. A határozat elfogadása után viszont már valóban nincs helye a vitának. Ezután már minden párttagnak az elfogadott határozat szerint kell cselekednie. A nyilvánosság előtt is ezt kell képviselnie — bármi volt előzetesen a véleménye, a határozattal ellentétes felfogást nem hirdethet, nem terjeszthet. Különvéleményét fenntarthatja és pártfórumon adott esetben újra előterjesztheti, de ez nem mentesíti a határozat végrehajtásának kötelezettsége alól. Kívülálló számára ez szigorú követelménynek tűnhet (vannak, akik éppen emiatt nem vállalják a párthoz tartozást), de ennek érvényesítése nélkül a párt nem tudna egységesen cselekedni, s ez lefékezné, kritikus helyzetekben megbénítaná munkáját. Az egyöntetű cselekvés biztosítéka az is, hogy a pártban érvényesül a centralizmus elve, vagyis a felsőbb szervek határozatai kötelezőek az alsóbb szervek számára. A legfelső vezető testületek határozatai minden pártszervezetet és párttagot köteleznek. Egyetlen alapszervezet határozatai sem állhatnak ellentétben az őt irányító magasabb pártszervek állásfoglalásaival. Ilyen értelemben a pártban következetesen érvényesül az alá- és fölérendeltség elve. A centralizmus ugyanakkor széles körű demokratizmussal párosul. (Ezért is nevezzük a párt szervezeti alapelvét demokratikus centralizmusnak.) Ez a demokratizmus nyilvánul meg az előbb már említett többségi elvben. De ugyanígy érvényre jut a vezető testületek megválasztásának rendjében is. A párt minden szervét alulról felfelé demokratikusan választják vagy közvetlenül, vagy pedig közvetve, küldöttek útján. Egyetlen vezető testület tagjait sem nevezik ki, valamennyi pártszerv választás útján jön létre. A taggyűlés választja az alapszervezet titkárát és a vezetőség tagjait, valamint a felsőbb pártértekezlet küldötteit. A pártértekezleten választják meg az adott szintű pártbizottság tagjait, és a magasabb szintű értekezlet küldötteit, egészen a kongresz- szusig. A kongresszusi küldöttek választják meg a párt legfelső irányító szerveit. A pártbizottság választja meg saját soraiból a szűkebb körű irányító testület, a párt-végrehajtóbizottság tagjait és a titkárokat. A választás minden szinten titkos, s gyakran több jelölt közül választják ki a legalkalmasabbnak ítélteket. A demokratizmus megnyilvánulása az is, hogy a vezető testületek kötelesek tevékenységükről számot adni az őket megválasztóknak. Az alapszervezeti vezetőség például minden taggyűlésen tájékoztatást ad az előző taggyűlés óta született döntéseiről, évente egyszer, illetve megbízatása lejártakor pedig átfogóan beszámol éves, illetve ötéves tevékenységéről. Sérthetetlen szervezeti elv a pártban a kollektív vezetés, a testületi vezetés elve. Ez azt jelenti, hogy a pártban a határozatokat kollektiven hozzák, minden lényeges politikai kérdésben a döntés joga a testületeké. A mindennapi munkában természetesen elkerülhetetlen, hogy a tisztségviselők személyesen foglaljanak állást a végrehajtást érintő napi kérdésekben, de ezekben a testületi döntésekből kell kiindulniuk, beszámolással tartoznak, s felelősek is az intézkedéseikért a testület előtt. Sehol nem jelentheti a „pártot” egy személyben a párttitkár — a párt álláspontját mindig az illetékes vezető testület fejezi ki, végső fokon maga a kommunista kollektíva. Gyenes László (Következik: Az irányító szervek) Új helyen, korszerű eszközökkel Egyre több családban igénylik, hogy ne csak a férfiemberek, de a feleségek és az éopen csak felnőtt korba lépő „gyerekek” is kezükbe vehessék az autó kormányát — legalábbis ezt mutatják az Autóközlekedési Tanintézet egri Szervezetének legfrissebb kimutatásai. Az elmúlt esztendőben 1550-en iratkoztak be tanfolyamaikra, ebből 1200-an a B-kategóriás „úrvezetői” jogosítvány megszerzését tűzték ki célul — nagy részük a második autós generáció képviselője, illetve a családon belüli „másodpilóta” szerep vállalóba. A legfiatalabbak segédmotorkerék- pár-vezetői tanfolyamokon vettek részt, de 50 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárokra, mezőgazdasági vontatókra, különleges járművekre is sokan szereztek vezetői engedélyt. A közlekedési szakemberek speciális szaktan- folyamokon vettek részt. A szervezet munkájának eredményességét dicséri, hogy az elmúlt esztendőben néhány százalékkal csökkent a bukások aránya, bár ez annak is betudható, hogy a T betűs autókon tanulóknak egyre ala-csonyabb az átlagéletkora — a fiatalok legtöbbször ügyesebbek is. A módosított KRESZ életbe lépése nagy feladatokat jelentett, még az oktatókat is át kellett képezni. E munkához kiváló szemléltető és segédeszközök álltak rendelkezésre. Átalakult az oktatókocsik típusösszetétele is. Egyre kevesebb a Trabant, hamarosan megvalósul a Ladák és Skodák kizárólagos uralma. Mivel a takarékossági intézkedések az ATI-ra is vonatkoznak, az elkövetkezendő esztendőkben ritkábban kerül sor a gépkocsik selejtezésére. Az eddigi két-három esztendős használati időt négy-öt évre változtatják, s hogy ez ne vonja maea után az autók műszaki állapotának leromlását, a korábbinál még nagyobb hangsúlyt fektetnek a folyamatos alkatrészellátásra és a precíz szerviz- munkára. Idén végire átadják a régi Kun Béla Kollégium épületében az új oktatóbázist, ahol korszerű előadótermek és zártláncú televíziórendszer segíti a jövő autósainak jobb felkészülését. Lesz-e elegendő primőr a piacokon? A palánták még az üvegházakban „telelnek” A tavasz kezdetekor már mindnyájain azt latolgatjuk, hogy vajon a piacokon, a zöldségesek standjain lesz-e megfelelő mennyiségű primőr áru. A minőségre is kíváncsiak vagyunk, no meg arra, hogy az árak miként alakulnak majd. Az ilyen jellegű termékek legnagyobb része — megyénkben is — a kistermelők kertjeiből, az áfészeken keresztül jut el a fogyasztókhoz. Amint azt Hóka Mihály, a hatvani áfész termeltetési és felvásárlási osztályának vezetője elmondta, ez évben mintegy 350—400 termelővel kötöttek szerződést primői árura. Ezekből ítélve megállapíthatjuk, hogy például paprikából feltétlenül elérik a tavaly felvásárolt mennyiséget, sőt lehet, hogy túl is szárnyalják majd. A paradicsomról lényegében ugyanez mondható el. Uborkából az elmúlt évinél sokkal több van, de — úgy tűnik — még ez is kevésnek bizonyul. A palánták egyelőre még a hajtatóházakban fejlődnek, erősödnek, hogy aztán majd a megfelelő időben kikerüljenek a fóliasátrak alá. Ocsai Ferenc, a tarnamé- rai áfész felvásárlási osztályvezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy a hozzájuk tartozó vidéken mintegy 37 ezer négyzetméternyi terület van fólia alatt. Ez tizenöt százalékkal meghaladja az 1984-es adatokat. Az elmúlt esztendőben száz- kilencven termelőjük volt, most viszont kétszázhúszan vállalkoztak eirre a tevékenységre. Hegyes paprikából 150 ezer, tölteni való paprikából egymillió darabra kötöttek szerződést, míg primőr paradicsomból és uborkából háromszáz, illetve kétszázötven mázsás teljesítményre számítanak. Várható, hogy ezt teljesíteni is tudják, de sajnos a február eleji vihar egy-két kistermelőnél igen súlyos károkat okozott. Mindkét helyen megerősítették azt a feltételezést, hogy az energiahordozók áremelkedésének következtében — minthogy a fóliasátrakat is fűteni kell — a kistermelők kiadásai is jelentősen megnövekednek, s ez éreztetni fogja hatását a primőrök áránál is. NYÍLÁSZÁRÓK kálváriája Ha a piac visszabeszél „ ... Örömmel és megelégedéssel értesültem a vállalatnak arról az elhatározásáról, hogy a műanyag ablakok értékesítési árait átlagosan öt százalékkal csökkentette. Különösen figyelemre méltónak tartom azt, hogy a termelői árak csökkentésének gazdasági lehetőségét önerőből — a teljesítmények növelésével, a termelés hatékonyságának javításával teremtette meg...” Aláírás: Somogyi László, építésügyi és város- fejlesztési miniszter. A levél a napokban érkezett a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat címére, ahol a műanyag ablakok gyártása 1977-ben elsőként indult meg az országban. Azóta a BKV, a PEVDI és más megyék építőipari vállalatai szintén bekapcsolódtak a termelésbe. Sőt, az „ablaik- program” résztvevője az Alba Regia is, amely fa alapanyagú, de műanyag bevonatú ablakokat gyárt. Léteznek persze, a hagyományos faablakok is: ezeket a DUTÉP, (Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat), illetve a SOFA (Soproni Faipari Vállalat) készíti. Kivansaghangverseny A TANÉP maga árulja termékeit. Az értékesítési osztályon Zsid Józsefné koordinátor készségesen, tájékoztat a tudnivalókról (úgy, mint. bárki mást, hiszen nem tudja, hogy hivatalosan keresem fel). — Sajnos sem a tervezők, sem a kőművesek nem dolgoznak szívesen a műanyag nyílászárókkal — mondja. — Ha elhozza a tervrajzot, szívesen átalakítjuk, megmondjuk, milyen típusból mennyit kell venni. Garanciális problémánk még nem volt, inkább a beépítés okoz gondokat. Ezért az a legegyszerűbb — és eme volt már példa —, ha eljön a kőműves is, hogy elmondhassuk neki, mire ügyeljen. Mint megtudtam, a gyártási, szállítási határidő a legextrább megrendeléstől számítva is mindössze egy hónap, a fuvarozásra pedig a Volán díjszabása szerint vállalkoznak. S ha a hőszigetelt üveg netán kitörne (ritkán fordul elő, mert jóval erősebb a hagyományosnál) a csere a szolgáltató csoportjuknál rövid időre előjegyeztethető. A műanyag ablakok, ajtók nem vetemednek. festést, mázolást sem igényelnek, a zárszerkezetük modern. Szóval műszakilag feltétlenül többet tudnak fából készült társaiknál, arról már nem is szólva, hogy a bennük levő üveg megfelel az új hőtechnikai szabványnak. Kaphatók is, ám az építkezők nem veszik. Egyetlen hátrányuk — annyira jól szigetelnek —, hogy nem biztosítják a természetes szellőzést. — Nézze, hiába minden propaganda, a vásárlók a legolcsóbb árukat keresik — összegez dr. Szilák Károly, a TÜZÉP Heves—NógTóth Andrásné erősíti fel az ablakok vasalását rát megyei Kirendeltségének igazgatója. — Nem is az első, hanem a másod, harmadosztályú árukat veszik, hiszen még így is több tízezerbe kerül a családi házhoz szükséges ajtó és ablak. Ha a műanyagból választanának, minimum a dupla összeget kellerte fizetni. De a drágaságon kívül más bökkenő is van : a műanyagtól is, a fémtől is idegenkednek az emberek, mondhatni: másodlagosnak fogadják el a fia után, ha egyáltalán elfogadják ... — Amikor a kormány 1980-ban elfogadta az energiaracionalizálási programot, előttünk az a feladat állt, hogy jól záródó, esztétikus ajtókat, ablakokat gyártsunk, illetve energia- takarékos szerkezeteket állítsunk elő — magyarázza Ott László, a TANÉP igazgatója. — A tét: a lakó- és kommunális épületek fűtése az ország energiamérlegének felhasználási oldalán 20—25 százalékkal szerepel. E téren tehát megtakarítást elérni parancsoló szükségszerűség. A gyártók, így a TANÉP is, az NSZK-beli Kömmer- ling-cégtől vették meg a licencet. A szükséges profilokat a Borsodi Vegyi Kombinát szállítja. A különböző berendezések segítségével az egriek valóban korszerű terméket állítanak elő, s mert a munkások ma már biztonsággal dolgoznak rajtuk, a termelékenység is nőtt. Ebből, no meg a profilok árának „ócsí- tásálból” adódott, durván fiele-fele arányban az a bizonyos öt százalékos árcsökkenés. (Meg kell jegyeznünk, hogy a BKV „profilügyben” ma is monopolcég.) Egerben az indulás évében mindössze öt-hatezer négyzetmétert gyártottak, tavaly 30 ezren felül. A termelést lehetne még fokozni, hiszen pillanatnyilag csak egy műszakban dolgoznak, de a kereslet, ugye... S ha a TANÉP-től kikerült mennyiséghez még hozzászámítjuk a többi vállalatnál gyártottat, hát' jócskán kínálati piacról beszélhetünk. Drága, de mindent tud megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat vezérigazgatója is. A PEVDI-nél évente 230 millió forint értékben gyártanak műanyag ajtókat és ablakokat. — Lakossági értékesítésünk minimális, ám az építőipari vállalatok, elsősorban a 43-as ÁÉV, lekötik kapacitásunkat. Ez persze, korántsem jelenti azt, hogy nem tudnánk fokozni termelésünket. Mivel a fővárosban dolgozunk, bizonyára jobb az értékesítési pozíciónk, mint az egrieké — vélekedik a vezérigazgató. — Azt hiszem, nem állok egyedül nézetemmel, miszerint az új hőtechnikai szab- ványtól keresletnövekedésre számíthatnak a gyártók. Az ára? A hagyományos ablakokba 52 forintba kerül az üveg négyzetmétere, mi 900 forintosat használunk. Ez hőszigetelő. Amíg ott a vasalat 70, emiitt 1000 forint, de annyival többet is tud a szerkezet. — Szeretnénk a költségeket a lehetőségekhez képest tovább csökkenteni — mondja Ott László. — Ezért fogtunk hozzá az értékelemzési munkához. Annyi már most egyértelmű, hogy a hat méteres szálban érkező profilök nem jók. Ennél vagy kisebbre, vagy valamivel nagyobbra lenne szükség, hogy a szabásnál ne legyen selejt. Igaz, hogy ezeket a leeső végeket most értékesítjük. Tulajdonképp a BKV-nak mindegy, milyen méretben szállít, mi viszont anyagmegtakarítást érhetünk el. Aztán az anyagmozgatásban, a tárolásban és a további célgépesítésben is vannak még tartalékok, amelyeknek árcsökkentő hatásuk lehet. De erre biztosat csak az érték- elemzés elkészülte után mondhatunk. — Mi gondolkozunk műanyag nyílászárókban is, ha a megbízó azt kéri. De, ha nincs rá pénze? — mondja Borics László, a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat igazgatója. — Az sovány vigasz, hogy a nyílászárók hosszú távon az energiamegtakarításból behozzák az árukat, ha azokat most kell megvenni, méghozzá drágán. Persze, hogy él az új előírás, de ki győzi az ellenőrzést... ? Ezt az állítást erősítette meg Édes István, a Pest A rendeletek értelmében tavaly év elejétől azok, akik lakásukon felújítást hajtanak végre és ennek keretében a teljes körű hőszigetelést is megoldják, maximálisan százezer forintos felújítási hitelt kaphatnak, amelyből 25 ezer forint a vissza nem térítendő állami támogatás. Az állam — a kamaton és a törlesztési kedvezményen keresztül — a többletkülönbségnek csak egy részét fedezi. A maradék nagyobbik részét az állampolgár nyögi. így tehát két fontos gazdasági, egyben politikai érdek ütközik: az energiapolitikáé és a lakáspolitikáé. A jövő titka: melyik lesz majd az erősebb? A hőszigetelő üveget Szegedi Jánosné rögzíti (Fotó: Kőhidi, Imre) Fazekas Eszter
