Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-11 / 34. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. február 11., hétfő A pártértekezletekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) fokú szakmai ismereteiket, hitük és elkötelezettségük van ahhoz a sokrétű, sok­színű és egyben igen nagy felelősséget igénylő munká­hoz, amelyet becsületesen szolgálva végeztek az el­múlt öt év alatt is. Hogy az országnak — folytatta to­vábbiakban Maróthy László — a rendkívül mostoha idő­járási viszonyok ellenére sem kellett drasztikus intéz­kedéseket hozni az energia- ellátásban, az nagymérték­ben az önök érdeme is. Mert, ha időnként akado­zott is a termelés, vagy üzemzavar volt, de a „gaga- rinosokra” mindig biztosan számíthattunk. Az pedig kü­lön elismerést érdemel, hogy az energiatakarékosság és a hulladékhasznosítás terü­letén is példát mutattak. Túlzás nélkül mondhatom azt is, hogy a dolgozók életszínvonaláért tett intéz­kedések eredményeire — el­sősorban a lakásellátási gondok megoldására gondo­lok — büszke lehetne bár­melyik magyar üzem, vagy vállalat. Az előttem felszó­lalókkal egyetértve: osz­tom véleményemet abban is, hogy ezt a munkát igen­is meg kell becsülni, ezekre a vívmányokra legyenek büszkék, ezek a sikerek ad­janak újabb lendületet, újabb erőforrásokat további munkájukhoz. Maróthy László ezután aktuális, ■ az embereket nap mint nap foglalkoztató ideo­lógiai és nemzetközi kérdé­sekről szólt. Hangsúlyozta, hogy pártunk és kormá­nyunk erejéhez, lehetőségé­hez képest mindent elkövet az enyhülés, a béke érdeké­ben. örvendetes tényként említette, hogy rövidesen tárgyalóasztalok mellé ül­nek a szovjet és az ameri­kai kormány képviselői, de a tőkés — ezen belül is az amerikai — hadiipar prog­ramjából egyértélműen az derül ki, hogy a világpoli­tikában enyhébb időszakra számíthatunk1. A világbéke azonban változatlanul ve­szélyben van, a jelenlegi nemzetközi körülmények között a teljes bizalom nem prognosztizálható. Ezt követően gazdasági életünkről szólt a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnökhelyettese. Igaz, hogy nehezebbé váltak a körül­mények, magasabbak let­tek a követelmények, de mindezek ellenére is sike­rült — emelte ki — elért életszínvonalunk vívmányait megőrizni. Hazánk VII. öt­éves tervét ezekben a na­pokban, hetekben készítik a politika és a gazdaság veze­tő szakemberei, testületéi, intézményei. Hogy végül is milyen célkitűzések kerül­nek majd be az újabb öt évre szóló programba, az pontosan később derül ki. De az egészen biztos: a szocialista országok közös­ségén kívül elsősorban sa­ját munkánk színvonalának. A tanácsi kommunisták a tervszer übb településfejlesztésért Maróthy László hozzászólását tartja minőségének javítására lesz ahhoz szükség, hogy szebben, jobban éljünk az elkövetkező években — hangsúlyozta Maróthy László. Részletesen, szólt a továb­biakban a Politikai Bizott­ság tagja a XIII. kong­resszus irányelveivel kap­csolatos viták eddigi tapasz­talatairól, javaslatokról, a párttagság véleményéről. Majd beszédét így folytatta: — Jóleső érzés tapasztal­ni, ahogyan Visontán is, s az egész országban, nagy az érdeklődés pártunk XIII. kongresszusa iránt. Ez egy­ben az MSZMP iránti biza­lom bizonyítéka, jele is. A kongresszus küldöttei ennek tudatában veszik majd pon­tosan számba szigorú reali­tással az eredményeket és a gondokat, határozzák meg a magyar társadalom legfon­tosabb politikai, gazdasági célkitűzéseit. Beszéde befejezéseként arróii szólt Maróthy László. — egyben a figyelmet is ráirányítva —, hogy 1985- ben a XIII. kongresszuson kívül több fontos politikai eseményre is sor kerül ha­zánkban. Az idén ünnepel­jük többek között felszaba­dulásunk 40. évfordulóját is. — A Gyöngyösi Néplap 1945. fehruár 11-i számában olvastam az Országház könyvtárában: „Mi lesz ve­letek, magyar jövő, egyet­len remény, magyar gyer­mekek?’’ — idézte a fenti sorokat a szónok. — Nos, az eltelt 40 esztendő pontos és hiteles választ adott a fenti kérdésre. Oj társadal­mat építünk eredményesen, és gondjaink, nehézségeink ellenére is évről évre gaz­dagodva haladunk azon az úton, amely a szabadsá­gunk, a függetlenségünk visszaadásával kezdődött. Munkánk eredményeként a jövő is vonzó és biztató képet ígér. i5k A XII. kongresszus óta végzett munkáról, vala­mint a XIII. kongresszus irányelveivel kapcsolatos állásfoglalásokról szóló vi­tát Rajki Sándorné foglalta össze. Ezután került sor az új pártbizottság, valamint a végrehajtó bizottság és a felsőbb szintű pártértekez­let küldötteinek megvá­lasztására. A Gagarin Hő­erőmű Vállalat pártbizottsá­ga titkárává ismét Rajki Sándornét választotta meg. A pártértekezlet az Inter- nacionálé eléneklésével ért véget. Koós József Maróti Sándor elnökletével szombaton délelőtt a megye­háza nagytermében került sor a helyi apparátusi párt- bizottság városi jogú érte­kezletére. Az ünnepi ese­ményen Szabó István, a tes­tület titkára köszöntötte a 16 alapszervezet három és fél száznál több kommunis­táját képviselő küldötteket, valamint a meghívott ven­dégeket, közöttük Kiss Sán­dort, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának titkárát. A résztvevők előbb a leg­utóbbi öt év munkájának ta­pasztalataival, s a további feladatokkal foglalkoztak, ál­lást foglaltak a XIII. párt- kongresszus irányelveivel kapcsolatban. Mint az eltelt időszak eredményeit értékelő írásos beszámolóból, s Szabó Ist­ván szóbeli kiegészítéséből kitűnt: a megyei irányítás­ban dolgozó kommunisták tevékenysége nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy a helyi tanácsok jelentős hatást gya­korolnak területük gazdasági, társadalmi életére, tervsze­rűbb lett a településfejlesz­tés, színvonalasabbá vált az ülések előkészítése. Zömében megvalósultak az állampol­gárok közérdekű javaslatai, kritikai észrevételei. Növeke­dett a lakosság befolyása a város- és községpolitika ala­kításában, végrehajtásában, az életkörülmények javítá­sában. Az apparátusi párttagság­nak számottevő szerepe van abban, hogy tanácsaink 3,5 millárd forintos beruházást valósítottak meg sikerrel a VI. ötéves tervben, több más mellett köjrültekintően történt s eredményes volt az államigazgatás átszervezé­se, humánusan rendeződött a régi járási hivatalok dol­gozóinak további sorsa. Jónak mondható a megyei jogalkalmazás s feltétlenül örvendetes, hogy ebben el­sődleges szempont a társa­dalmi tulajdon védelme. Ha­tározott a fejlődés a szak­igazgatási szervek együttmű­ködésében-, a megyeközpont és a városok, illetve közsé­gek kapcsolataiban. Nem utolsósorban kedvezőbbek az irányításban dolgozók mun­kafeltételei. Sajnos a hatósági ellen­őrző munka nem javult minden -téren a kívánt mér­tékben, további erőfeszíté­sekre van szükség ahhoz, hogy a vállalatok belső el­lenőrzésének színvonala szembetűnőbben emelkedjék. A különféle ügyek intézésé­nek olykori elhúzódása pe­dig óhatatlanul rontja az em­berek közérzetét, törvény­tiszteletét, végső soron az állampolgári fegyelmet — amin szintén változtatni kell. S a kétlépcsős államigazga­tás kiteljesedéséhez még egy sor más problémát is meg kell oldani a jövőben. A tennivalók között nagy hangsúlyt kapott a VII. öt­éves terv tanácsi előkészí­tése, az igazgatási munká­ban a szervező és megelő­ző tevékenység fokozása, a helyi tanácsok irányításának további javítása, a községi önállóság kibontakoztatása. A pártmunka hatékonyab­bá tételében igen jelentős a kommunisták eszmei-ideoló­giai felkészültségének növe­lése, politikai agitációjuk sokoldalúbb, szélesebb körű hasznosítása, a tömegszerve­zetekkel való még gyümöl­csözőbb együttműködése. S természetesen nemcsak kollektíván, hanem egyénileg is véleményt formáltak a résztvevők még számos kér­désről s több javaslatot tet­tek. így a felszólaló Sebestyén János például úgy vélte: több és frissebb tájékoztatás kell ahhoz, hogy ki-ki a ma­ga területén vezető agitátor­rá is váljon. Dr. Fábián Erik Istvánné az állampol­gári fegyelem erősítésére biztatott, emlékeztetett az idei tanácsi, országgyűlési választásokira, a sikerükért pedig még jobb munkára buzdított. Dr. Bükkerdő Pál az egészségügyi ágazat ered­ményeit és gondjait említet­te, szociálpolitikai kérdések­ről szólt, s a területen folyó szakmai ellenőrzés erősíté­sének fontosságára hívta fel a figyelmet. Szigeti Lászlóné az alapszervezeti munka még jobbá tételének lehetőségei­ről beszélt, Markovics Fe­renc szűkebb hazánk fej­lődését elemezte részletesen is, kiemelve falvainak arcula­tának megnyerő változásait Ugyanekkor nem titkolta:az igyekezet ellenére is sajnos legalább 1,5—2 éves a lema­radásunk az eredetileg ter­vezettől. S mindjárt hozzá­fűzte, hogy a lakosság tár­sadalmi munkája, ha éppen nem feledtetheti ezt, minden­esetre lényegesen csökkent- heti. Orosz Bertalanná a ta­nácsi intézmények ellátásá­nak javítását kérte, Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára megelégedéssel említette, hogy tanácsaink jól akalmazkodnak a nehe­zebb körülményekhez is, s meggyőződése: még többet elérnek, ha a lakosságot oko­san, ügyesen sorakoztatják maguk mögé a .további fel­adatok megoldásánál. Tör­zsük István az ellenőrzések fontosságát emelte ki hoz­zászólásában. Az elhangzottakat Szabó •István foglalta össze, választ is adván több kérdésre. Ezután a küldöttértekezlet a tisztújítás alkalmával 27 tagú pártbizottságot válasz­tott és 4 személyt a megyei pártértekezletre delegált. Az új pártbizottság héttagú vég­rehajtó bizottságot alakított, titkári tisztségében megerő­sítette Szabó Istvánt, tár­sadalmi titkáirhelyettessé vá­lasztotta Nagy Lászlót, lét­rehozott egy fegyelmi és há­rom munkabizottságot. A megyei tanács appará­tusi pártbizottságának kül­döttértekezlete az Interna- cionáléval zárult. Gyóni Gyula Mindennapjainkhoz igazodó, tartalmas pártmunka a megyei rendőr-főkapitányságon Szavaznak a küldöttek Hetvenöt alapszervezeti küldött képviselte a megyei rendőr-főkapitányság kom­munistáit a hét végén meg­tartott pártértekezleten. Az egri eseményen — amely­re a főkapitányság tanács­termében került sor — Csi- vincsik János, a helyi párt- bizottság vb-tagja köszöntöt­te Virág Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, va­lamint Pálinkás Ferencet, a kapitányság vezetőjét. Az írásban kiadott beszá­molóhoz Tarnóczi Sándor, a pártbizottság titkára fűzött vitaindító» kiegészítést. Mind a kommunisták munkáját összegező dokumentumban, mind pedig a szóbeli tény- közlésben hangsúlyt ka­pott: arra törekedtek, hogy a személyi állomány a min­dennapi munkájában alkal­mazkodjon a változásokhoz, igazodjanak az élethez, s tapasztalataikat hasznosít­sák magasabb színvonalon az egyre bonyolultabb bűnözési formák leküzdésére. A fő- kapitányság párttagsága — hangzott el az értékelésben —, s egész személyi állomá­nya fegyelmezett,- áldozat­kész munkát végzett az ál­lamrend, a közbiztonság szi­lárdításáért, erősítéséért. Gyorsabban és rugalmasab­ban reagált a politikai, tár­sadalmi és a gazdasági élet változásaira, a közrendet és a közbiztonságot befolyáso­ló jelenségekre. Fontos elemként tartotta számon a pártbizottság be­számolója, hogy: a főkapi­tányság vezetése — a port­és a tömegszervezetekkel együttműködve — alapvető szempontként vette figyelem­be a párt irányító, nevelő tevékenységét mind a bel­ügyi szemlélet kialakítása, mind pedig a gyakorlati munka során. A közösen végzett munka tapasztalatai azt igazolják, hogy időben felismerte a vezetés és az állomány a társadalomban végbemenő változásokat, az új jelenségeket, s a gondot okozó feszültségeket, ame­lyek megoldására a sajátos területnek megfelelően in­tézkedéseket hozott és tett. Egy ciklus, egy társadal­milag is fontos időszak he­lyi politikai munkájának ér­tékelésekor óhatatlanul szó­ba kerül a konkrét szakmai tevékenység. Ennek elemzé­sekor állapította meg a be­számoló és a vitaindító, hogy megyénkben a közrend és a közbiztonság alapvetően ki­egyensúlyozott. El kell is­merni — hangzott el —, hogy az „összbűnözésben” azonban jelentős arányt kép­visel a társadalmi és a személyi tulajdon elleni bűncselekmények száma. Gondot okoz a rendőri mun­kában, hogy az új gazdasági formákkal kapcsolatos sza­bályozásnál úgynevezett „joghézagok” vannak, az időközben megjelent jog­szabályok sokasága nem te­szi lehetővé az egyértelmű áttekintést. Ezért fordulhat elő, hogy az ügyeskedők, a harácsolok jogtalan anyagi előnyökhöz jutnak. A bűnmegelőzést illetően rámutatott a testület jelen­tése, hogy például a köz­lekedés biztonságát közös ügynek kell tekinteniük a rendőröknek, s a társadal­mi szerveknek. Hasonlóan az egyéb bűncselekmények megelőzésénél is, s fő­ként az állampolgárok tá­jékoztatásával és bevonásá­val, illetve a gazdasági egy­ségeknél létrehozandó tár­sadalmi és személyi tulaj­donvédelmi tanács tevékeny­ségével. Megyénkben 34 ilyen működik már, s hasznos partnerei a bűnüldöző és -megelőző szerveknek épp­úgy, mint a társadalmi se­gítők, az önkéntes rendőrök, az ifjúgárdisták vagy a közlekedési úttörők. Méltóképpen emlékezett meg a beszámoló azokról az együttműködési területekről, amelyek fokozzák, szaksze­rűbbé és eredményesebbé te­szik a rendőrség, ezen belül a főkapitányság munkáját: az ügyészséggel, a bíróság­gal, a munkásőrséggel, a tűzoltósággal, valamint a honvédséggel való szoros összefogás jó példái igazol­ják az elismerő szavakat. Annak a politikai, szakmai tevékenységnek a minősíté­sét, amely társadalmunk kö­zös ügye — emelte ki a be­számoló. — Ügy értékelhető, hogy a pártszervek tevékenysége megfelelő hatást gyakorolt a szakmai munka végzésére, a munkafegyelemre, a hiva­tástudat erősítésére. A be­számolási időszakban a fö­kapitánysági pártbizottság alapszervezetei aktív, terv­szerű és folyamatos közös­ségi életet éltek. így lehető­vé vált az eredményes te­vékenység mellett a hibák feltárása, s az újabb teen­dők meghatározása... — zárta kiegészítését a pártbi­zottság titkára. A vitaindítót hozzászólá­sok követték : tizenhármán kértek szót, hogy elmondják véleményüket. Ezek egyértel­műen szoros kapcsolatot von­tak a politikai és a szakmai munka között, s rámutattak: fontos teendő a párttagság, a pártbizottság, valamint az egyes szakterületek „nyitá­sa" a megye intézményei, vállalatai, szövetkezetei, va­lamint lakói felé, mert a bűnmegelőzés és a bűnüldö­zés csakis így válhat való­ban összefogottá, együttes felelősséggé. A felszólalók között voit Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára is, aki az eddig végzett politikai munka minősítése után kö­szönetét mondott a szemé­lyi állomány áldozatkész helytállásáért A megyei rendőr-főkapi­tányság városi jogú pártbi­zottságát ezt követően vá­lasztották meg a résztvevők. Megválasztották továbbá a 7 tagú végrehajtó bizottsá­got, majd a pártbizottság tit­kárát: ismét bizalmat ka­pott Tarnóczi rSándor. A partbizottság titkárának társadalmi helyettese Tátrai Miklós lett. Szilvás István

Next

/
Thumbnails
Contents