Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-09 / 33. szám
NÉPÚJSÁG 1985. február 9.r szombat MINDENNAPI NYELVÜNK Mélyinterjú...?! Napjaink szakszóhasználatának új „termését” idéztük meg közleményünk címében. Elsősorban a szociológusok nyelvhasználatában egyre gyakrabban közlő szerephez jutó mélyinterjú szóösszetétel amolyan szaknyelvi divatszónak is minősíthető. A szakmán kívül állók számára bizonytalan a megnevezés fogalmi és használati értéke, a szakmabeliek is olykor idézőjel közé téve emlegetik. Erről bizonykodik pl. ez a szövegrészlet: „A vizsgálat keretében úgynevezett «mélyinterjúkat» készítünk, amelyekben tehát nem igennel vagy nemmel megválaszolható kérdéseket teszünk fel, hanem arra törekszünk, hogy a vizsgálatba bevontak maguk foglalják össze, amit a tárgyról el tudnak mondani” (Valóság, 1984. 12. sz.). A mélyinterjúkat készítők és közreadók általában utalni szoktak arra is, milyen jellegű és célú az interjú, s ezzel mintegy „értelmezni” is próbálják a szakmegnevezés fogalmát és használati értékét. A „csövesek" életéről, viselkedési formáiról készült egyik mélyinterjú bevezetőjében így utalnak erre a feladat- vállalásra: .,1980 nyarán, 52 fővel készítettünk átlag két, két és fél órás szociológiai mélyinterjút” (Világosság, 1984. 11. sz.). A szakszó egyértelműbbé tételéhez is szempontot nyújtottak azzal, hogy az interjúvolok a csövesek életében is részt vettek, s azt „belülről figyelték meg”. A mélyinterjú megnevezés jelentéstartalmának és használati értékének az általánosabb érdeklődésre is számot tartó minősítéséhez, értelmezéséhez kívánunk néhány adattal hozzájárulni. A mélyinterjú szóalak alakját tekintve szervesen illeszthető bele ebbe a kifejezéssorba : mélyhűtött, mélyhűtés, mélykultúra, mélypont, mélylevegőztető (berendezés), mély- lélektan stb. A szó divatosan is gyakori előtagjának, a mély megnevezésnek teljesebb értelmezéséhez juttatnak közelebb ezek a szövegrészletek is: „Az életem mélypontja következik” (Valóság. 1984. 12. sz.). — „Csak a magyar költsézet «mélybúvárai» tartják számon” (Magyar Nemzet. 1985. jan. 5 ). — „A költő a «mélyhűtött versek►> között rejtőzködik” (Napjaink, 1984. 12. sz.). — „Lehetett volna (az Átváltozás c. film) mélytengeri lelet értelmiségi mindennapjainkról” (Kritika, 1984. 12. sz.). — „Hófehérke mélyleikére a kutya sem kíváncsi” (Nők Lapja, 1984. 49. sz.). A mély szó ragozott és ito- vábképzett alakjainak nyelvi szerepvállalása is abba a képzetkörbe vonható, amely a mélyinterjú összetétel teljesebb megértéséhez vezethet el bennünket. Lássuk a példákat: „A könnyed krimitől nem kérjük számon a mélységet” (Élet és Irodalom, 1984. dec. 7.). — „A magyar földből felsüvöltött az Ady-mélység” (Alföld. 1984. 12. sz). — „Előtérbe került a közérdekű témák mélyebb feldolgozása” (Népszabadság, 1985. jan. 5.). — „A beszélgetésnek nem' is volt célja, hogy mélyebbre ásson” (Népújság, 1984. dec. 11.). — „Első törvény: minden mélységben ismerje meg az író azt a világot, amelyben él” (Kritika, 1984. 12. sz.). A mélyinterjú szakszó áttételesen ezeket a célokat is megfogalmazza tömören és egyértelműen. dr. Bakos József A budapesti tavaszi fesztivál eseményei Mire vezet a panama? Az ötödik budapesti tavaszi fesztivál március 22-től 31-ig tartó programja bővelkedik színházi bemutatókban, táncművészeti eseményekben és folklórműsorokban. A fővárosi színtársulatok közül például a Madách Színház és a Madách Kamara, a Radnóti Miklós Színpad, a Nemzeti Színház, a Fővárosi Operettszínház és a Vígszínház tart premiert a tavaszi kulturális seregszemle idején. A Madách Színházban és a Madách Kamarában a napokban kezdődtek meg a próbáik, a két darabban a társulat valamennyi vezető színésze szerepet kap. A Lenin körúti anyaszínházban a Shakespeare-vígjátékok sorozatában a Vizkereszt címűt tűzi műsorára a színház. A bemutató március 30-án lesz. A Madách Kamarában Polgár András Töltsön egy estét a Fehér rózsában című művét próbálják, a pre- mier^ tervezett időpontja március 22. Az új magyar darabot vendégként Fábri Zoltán állítja színpadra. A tavaszi fesztivál időszakában Reggelre ne feledd a pénzt címmel színpadi játékot mutat be a Radnóti Miklós Színpad. A játékot Gosztonyi János rendezi. Egy esztendeje hívták életre a HVDSZ Hollósi Simon Galériáját, amely létrejötte óta elsősorban a realista szemléletű művészek munkásságának bemutatását kívánja szolgálni. így kerülhetett sor arra, hogy az Akácfa utcai galériában most kiállítsák a Hatvani Galéria VI. országos tájfestészeti bi- ennáléja — Magyar tájak — válogatott anyagát. A negyA Nemzeti Színház Victor Hugo ismert művével. A királyasszony lovagjával gazdagítja repertoárját március 31-től. Vámos László rendező a főbb szerepeket Ka- locsay Miklósra, Sinkovits Imrére, Bubik Istvánra, Hirtling Istvánra, Szokolay Ottóra, Szersén Gyulára, Tóth Évára, Zolnay Zsuzsára, Kováts Adélra, Pápai Erzsire, Baranyai Lászlóra, Potaky Jenőre bízta. A Vígszínház a filmvászonról már ismert és nagy sikert aratott Dobozy írnre- művet, A tizedes meg a többiek-et tűzi műsorára a Pesti Színházban. A Horvai István rendezte darabot március 23-án mutatja be a színház — a szereposztás azonban még nem dőlt el véglegesen. A próbák február 11-én kezdődnek el. A Fővárosi Operettszínház március 29-én mutatja be Ribnyikov—Voznyeszenszkij A remény című rockoperáját Horváth Zoltán rendezésében. A színházi események sorában a Radnóti Miklós Színpadon rendezik meg március 23—26. között a III. nemzetközi eszperantó színházi találkozót. Itt március 23—24—25—'26-án eszperantóul tudó magyar színészek három darabot — Beszámoló az akadémiának. Seven művész alkotásait felvonultató tárlatot tegnap délután 5 órakor nyitották meg. s az ünnepi eseményen részt vettek Hatvan vezetői, így Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, valamint Angeli József tanácselnök is. Fecske András igazgató köszöntőjét követően Moldvay Győző, a Hatvani Galéria vezetője montontréfa, A végzet asszonya — mutatnak be Szabó Kálmán rendezésében. Március 24-én délután a Bolgár Eszperantó Színház vendégszerepei. Az Egyetemi Színpad a Company of Crazy Mimes- Prag együttest látja vendégül. A Magyar Állami Opera- ház március 27-én és 29-én párhuzamos szereposztásban újítja fel Beethoven Fide lio című operáját. Az előadást vendégként Doráti Antal vezényli, később Kó- ródi András veszi át tőle a karmesteri pálcát. Az előadást Békés András rendezi, a díszletet Forray Gábor, a jelmezt Vágó Nelly tervezi. A budapesti tavaszi fesztivál táncművészeti eseményei közül kiemelkedik az Inter- balett ’85 rendezvénysorozata, amelyben a Magyar Állami Operaház Balettegyüttese, a Győri Balett, a Pécsi Balett, valamint szovjet, kubai, NDK-beli és francia balettegyüttesek adják elő produkcióikat. A Győri Balett egyébként a Budapest Sportcsarnokban is fellép. A folklórprogramok sorában a Magyar Állami Népi Együttes új műsorral jelentkezik: Vallomások a néptáncról címmel tartja meg új bemutatóját a Budai Vigadóban. dott beszédet, utalva arra, milyen jelentősége van az évente Hatvanban rendezett szemlék fővárosi bemutatóinak, a két intézmény friss munkakapcsolatának. Az ünnepi aktus után termékeny eszmecsere alakult ki a Hollósy Galériát fenntartó HVDSZ irányítói, valamint a hatvani vendégek között. Gion Nándor Joáb barátom című regényéből írt forgatókönyvet Eva Ras és Vicsek Károly, amelyet a szerzőpáros férfitagja rendezett filmre. A színes jugoszláv alkotásban a nézők bepillanthatnak egy kisváros életébe, annak is zűrö- sebb, piszkosabb dolgaiba. Jóformán csakis a rosszal találkozni ennek során, hiszen a népes szereplőgárdából csakis a főhős és egy árva mellékszereplő áll a pozitív oldalon. A Végelszámolás című film fiatal építésvezetője — Gyarmati Tamásnak hívják — alaposan téved, amikor arról álmodozik, hogy megkapván kinevezését, végre szép házakat hozhat tető alá. Mert bár sok mun. kája van, egyre inkább beleütközik a helyi panamák sötét ügyleteibe. Az ember nehezen hiszi el, hogy létezik egyáltalán ilyen város, ahol ennyi veszedelmes tulajdonságú ember tömörül. Él itt valutára éhes, cezaromániás tanács, elnök, kleptomániás feleségével. a maga pecsenyé- ! jét sütögető, a gyilkosságtól sem visszariadó kocsmáros, maffiózóra emlékeztető pincér, bábként mozgatható testületi tagok, féltéglával dobálózó munkás... Hát még amikor tizenöt évi távoliét után hazatér az NSZK-ból Steva, a Ló, aki kiéhezvén a sikerre, egyszeriben „zsebre vágná” az egész várost! Persze, érthető ez a fajta sűrítés: így válhat a film kemény társadalombirálóvá. Maga a végkifejlet is elkeseredett kritika, hiszen az önbíráskodó számol le meglehetősen terrorista módon — ellenfelével. A hazatérő vendégmunkás eléggé bicskanyitogató eszközökkel hengerli le a kisvárost, ahol senki sem törődik a közös érdekkel. De mit is várhatunk egyebet, ha maga a vezető sem riad visz- sza attól, hogy felgyújtas- son egy gyárat, csak azért, mert valutához szeretne jutni? Kisded szórakozásként még azt is lehetővé teszi, hogy playboy-klub nyíljon a városháza tetőterében (!) Bármennyire is képtelennek tűnik mindez, az ábrázolt miliőben hihető. A rendezés erényei mellett azonban nem feledhetek a hátrányok. Igaz, az események gyorsan követik egymást, mégis az előkészí. tő jelenetek oly vontatottak, hogy csendes unalmat keltenek. A közbeékelt történések is nemhogy kiegészítenék a mondanivalót, inkább megzavarják annak kifejtését. Ennek ellenére nein teljesen érdektelen az alkotás. Következetes íté. letet szül. A főhős — bár harcképtelenné teszik — a végkifejletben sejteti az elszántságot, a bátorságot, s még az is kicseng az utolsó kockákból, hogy megtalálja nemes céljához az utat. Az operatőr munkája egyértelműen dicsérhető: Bozidar Nikolic képei álomszerűén lenyűgözőek. Mikes Márta A hatvani „Magyar tájak” Budapesten Bán Zsuzsa: Ének egy bolondról 11/2. Az asszonyok riasztották a hatóságokat dél felé, és amikor a hivatalos \ emberek is ott topogtak à desz- kapadlós kunyhóban, csak akkor figyelt fel valaki a falaknak körbe, több rétegben nekitámasztott festményekre. A szájuk is tátva maradt, amikor a képeken a várost látták, és saját magukat. Ott volt az árvízi mentés is egyiken, a piszkosan kavargó víz, a benne lábaló, elkeseredett emberek, mo- tyókkal, bútorokkal megrakott teherautók. Mire kiteregették a kunyhó körül a színes vásznakat, az egész város megelevenedett körülöttük álmos délutánjaival, vasárnapi nyüzsgésével Templombajáró vasárnap reggelek, téli alkonyok a kéményekből alacsonyan szálló füsttel, mely szétterült a város házai fölött, mint egy szürke nagykendő. Az első órában gyorsabban dobogott a szívük, a festményeket látva, aztán valami bizonytalanság kezdett eluralkodni rajtuk. Megmagyarázni nem tudták, de volt azokon a képieken valami, amitől egyszercsak feszengeni kezdtek mindany. nyian. Valahogy több volt rajtuk, mint az életben, mint ami bennük, az emlékeikben. Több, de sajátos módon kellemetlen is, feszélyező. Hogy jobban megnézték a vásznakat, nem is volt olyan, amelyik ne váltotta volna ki ugyanazt a kellemetlen érzést. Mindenesetre beszállították őket a tanácsra. Ügy tervezték, kiállítást rendeznek belőlük. Egy ízben még az is felvetődött: a keskeny utcácskát, melyben a festő háza állt, elnevezik róla. Aztán az a feszengető érzés lett úrrá rajtuk is, mint a városban mindenkin, aki a képeket jobban megnézte. Rossz lett a szájuk íze, és elzárták a vásznakat egy szekrénybe. Akkor még úgy volt, hogy gondolkodnak kicsit, mit csináljanak velük, de ahogy múltak a hetek, furcsa változást kezdtek tapasztalni magukon az emberek. Ahogy élték megszokott életüket, járták a várost utcáit, belenéztek otthon a tükörbe, már nem a saját szemükkel látták életüket, szokásaikat, önmagukat — hanem a festőével. Elromlott a kedvük tőle. Zavarba jöttek, valahányszor a bezárt szekrény eszükbe jutott. Aztán egy tanácsülésen valaki felvetette, hogy talán meg kellene azokat a vásznakat semmisíteni. Ez a város is csak olyan mint akármelyik. Megy az élet a maga kerékvágásában, vannak hibák is, de hol nincsenek? A képek azonban hamis oldalról mutatják be az egészet. Sose lehet tudni. Még kellemetlenség is lehet belőle, ha később elemezgetni kezdik ezeket a festményeket. Kaptak a javaslaton. a festménypusztításnak egyetlen ellenzője sem volt. Így történt, hogy elégették a vásznakat, és a nagy buzgó- ságban ez idő tájt rombolták le az erdei fakunyhót is. A városbéli kicsi házat árulta egy ideig az illetékes hatóság. de nem akadt rá vevő. A következő év nyarán megjelent megint az a rokon vagy barát, aki a festőt szokta látogatni. Kérésére kinyitották a házát, és hagyták, hogy megszálljon benne arra a pár napra, amit itt akar tölteni. Megmutatták neki a sírt is a temető egy félreeső zugában, aztán magára hagyták, hadd tűnődjön barátja rejtélyes életén és halálán. Egy napon az idegen felkereste a város vezetőit, és a képek felől tudakozódott. Mindenkit meglepett, hogy ő már a festő életében látta őket, de azt mondták neki, rajta kívül senki más nem tudott róla, hogy az a különös ember piktorkodott is. Megtalálták az erdei kunyhóban, eltemették. de képeket senki nem talált. Hogy a kunyhó? Ügy látszik elhordták az emberek, miután gazdátlanná vált. Az idegen elutazott, és a dolog feledésbe ment. Később a városbeli kis házat is lebontották, nyoma sem maradt annak, hogy élt itt valamikor egy bolondos ember, aki különös dallamokat hegedült néha, estefelé. Illetve mégis. Az öregek emlékezetében ott motoszkál, és hol egyik, hol a másik kezdte el: — Te, emlékszel még a bolondra? A fiatalabbak felfigyeltek, így hát végig kellett mondani. A békató, az megvan még. Ugyanolyan, mint akkoriban lehetett. Estefelé most sem járkál arra senki, mert furcsa és fájó hangja van ott a szélnek. Felborzolja a fűzfák levelét, panaszkodik a mozdulatlan, fekete víztükörnek. (Vége) Könyvtárak és olvasók Jelentős változások történtek 1984-ben megyénk köz- igazgatásában, s ezzel párhuzamosan átszervezték a tanácsi közművelődési könyvtárak hálózatát is, illetve annak egy részét. Ismét Hatvan vonzáskörzetéhez került Hort, Csány, Ecséd, Lőrinci, Zagyvaszántó, Apc és Rózsaszentmárton. így a könyvtárak szakmai felügyeletét is a hatvani Ady Endre városi könyvtár látja el. Városi könyvtár lett a hevesi, városi jogú a füzesabonyi nagyközségi könyv - tár. Üj környezetben fogadja olvasóit a gyöngyösi Vachott Sándor városi könyvtár, az összevonás után szintén új intézményt kapott — közös tanács lévén — Tófalu és Aldebrö lakossága. Megúj- hodott és átadás előtt áll a herédi klubkönyvtár, bővült az adácsi könyvtár. Lőrinci nagyközségi könyvtárában 1985-ben várható jelentős előrelépés (új termeket kap), de ugyancsak bővül egy raktári helyiséggel Zagyvaszántó is. A gyermekek és a felnőttek szintén jobb körülmények között olvashatnak, művelődhetnek a már említett hevesi városi . intézményükben. . A 143 könyvtár elkészítette az 1985-ös év munkatervét, összeállította költségvetését. Jó lenne, ha ebben az évben megállna az olvasói létszám csökkenése és a könyvtárak egyre inkább a megnövekedett szabad idő igazi otthonaivá válnának mind a fiataloknak, mind a felnőtteknek.
