Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

Tollliegyen NÉPÚJSÁG 1985. február 9., szombat A HÉTEN TÖRTÉNT VASÁRNAP: Fidel Castro tárgyalásokat javasol az Egyesült Államoknak — Az ENSZ főtitkár rának délkelet-ázsiai útja — II. János Pál pápa Latin-iAmerikában. HÉTFŐ : Washingtonban rekordösszegű katonai költségvetést terjesztenek elő — Általános sztrájk Bolíviában — Közös amerikai—panamai hadgyakorlat — Kim De Dzsung ellenzéki ve, zető hazaindul Szöulba. KEDD: Genfben megkezdődik a leszerelési érte­kezlet újabb ülésszaka — Spanyolország meg. nyitja a gibraltári határt — Nyugatnémet- francia kormányfői találkozó Bonnban. SZERDA: Megkezdődik a Francia Kommunista Párt 25. kongresszusa — Gromiko szovjet és Malmierca kubai külügyminiszter megbeszélé­sei — Reagan üzenete az unió helyzetéről. CSÜTÖRTÖK: Izraeli katonai lépések Dél-Liba,- nonban — Az Egyesült Államok konfliktusa ANZUS-szövetségeseivel, Ausztráliával és Üj- Zélanddal, Hawke ausztrál miniszterelnök a Fehér Házban, elhalasztják a tervezett közös hadgyakorlatokat — Az osztrák kancellár Stockholman. PÉNTEK: A mezőgazdaság problémáiról tanácsko­zott az SZKP KB Politikai Bizottsága — Howe brit külügyminiszter bukaresti és szófiai lá­togatása — Békekonferencia Hirosimában és Nagaszakiban. Az NSZK-ban nagy erővel folyik a nyomozás a múlt héten megölt üzletember. Ernst Zimmermann gyilkosainak kézrekerítéséért (Fotók: AP—MTI—KS) Caspar Weinberger amerikai hadügyminisz­ter a rekordnagyságú katonai költségvetés tervezetét igyekszik megindokolni a szená­torok előtt .KÖRÖZIK" AZ ÚJABB PÉLDÁNYT Kínai majomember — fűtött lakásban Egy lépést sem testir nélkül Épeszű, józan értelmű em. bér elveti a vandalizmust. De vajon hol, mit nevezünk vandalizmusnak? E tömör bevezető azért kívánkozott a megjegyzés élére, mert az elmúlt hét­végén ismét sor került a brit békeharcos asszonyok tüntetésére a Greenham Common-i bázis körül. A rendőrség visszaszorította a tiltakozókat, de egyiküket „vandalizmus” címen rend- őrbíróság elé állítják. Részletek nem, ismerete­sek, lehet, hogy az illető a tiltakozás hevében elragad­tatta magát. De vajon mi a vandalizmus: az-e, amikor manőverező robotrepülőgé- pek támaszpontját építik fel egy másik országban (Greenham Common ban már 32 ilyen amerikai harci esz­közt elhelyeztek, s 64 to­vábbi telepítésére kerül sor), az-e, amikor a másik ter­vezett bázis, Molesworth kö­zelében felszámoltak isko­lástól, templomostul egy egész „békefalut”, vagy az-e, ha szót emelnek mindezzel szemben? A vandalizmus elleni fel­lépést csak helyeselni lehet. De először megválaszolásra vár a kérdés: mi az igazi vandalizmus g béke és az emberiség érdekeivel szem­ben? R. e. Majomembert más néven „nagy tappancsot” ejtettek foglyul a közép-kínai Hunan tartományban. Erről számolt be a kínai különleges gaz­dasági övezet, Sencsen napi­lapja. A tudósítást részben közlő China Daily pénteki számában azonban pekingi tudósok is megszólalnak: ők csak akkor hiszik el a hírt, ha már látták a furcsa te­remtményt. „A vadember kutatásával foglalkozó kínai társaság” már a múltban is kürtőit világgá híreket szen­zációs fogásokról, de ezek egytöl-egyig hamisnak bizo­nyultak. Többnyire rövid farkú, ritka majmokat fog­tak csak. Mindenesetre, a hunani „társaság” egy tisztségvise­lője közölte a sencseni lap­pal. hogy a „lelet” egy méter tíz centi magas 25 kilót nyom, egész testét és arcát szőrzet borítja, de egyéb­ként „úgy néz ki, mintegy Szokatlan módszerrel meg­írt könyv jelent meg az utóbbi hetekben Olaszor­szágban. Raffaele Cutolónak, a nápolyi Camorra bűnöző szervezet (a nápolyi típusú maffia) hírhedt vezérének az életrajzáról van szó. A szerző, Giuseppe Marrazzo érdekes formai megoldást választott: o szervezett alvi­lág hatalmas befolyású ve­zér egyéniségének az életét egyes szám első személyben meséli el, mintha maga Cu- tolo írta volna a könyvet. Az író mindehhez rendőrsé­gi jegyzőkönyveket, bírósá­gi dokumentumokat, egyéb úton szerzett személyes in­formációkat használt fel, te­hát alaposan felkutatta a forrásokat, ahhoz, hogy mű­ve hiteles, valósághű legyen. Annak a Cutolónak a fi­gurája rajzolódik ki ebben a könyvben, aki még börtö­néből is olajozottan irányí­totta bűnszervezetét, s még országos politikai botrány­nak is részesévé vált. A szer­ző ki is tér — Cutolo szá­jába adva a történteket — erre a botrányra, amely a mai ember”. A hunani „nagy tappancs” „merőkanál­ból issza a vizet emberi táplálékot fogyaszt és olyan hangokat ad ki, mint egy öregember”. A hunani jeti Vuhanban, egy fütött lakás­ban vár sorsára, először is arra. hogy a kétkedő pekin­gi tudósok megvizsgálják. A China Daily szerint au­gusztusban Hunanban való­sággal láz tört ki az „igazi majomembert” kutatók köré­ben. A hunani „társaság” tíz­ezer jüant hajlandó adni annak, aki élve elfog egy jetit. „Szemtanúk” azt ál­lítják, hogy a majomember felegyenesedve jár, testét pedig legalább 12 centimé­ter hosszú szürke, vagy bar­na szőr fedi. Nem túlságo­san barátságos : az még hagyján, hogy fokhagymától bűzlik és mindent megeszik. Arra is hajlamos azonban, hogy a közeledőket kővel dobálja meg. „Cirillo-ügy” néven vált is­mertté. Emlékezetes, hogy Ciro Ci- nillo. kereszténydemokrata politikust 1981-ben Nápoly­ban elrabolták a Vörös Bri­gádok elnevezésű terrorszer­vezet tagjai. A politikus sza­badon bocsátásának a fejé­ben váltságdíjat követeltek asz emberrablók. A Cirillo-ügyet tárgyaló részt a könyv szerzője nem tudta részletesen kidolgoz­ni, hiszen maga a téma még mindig tisztázatlan. Mégis ez az a fejezet, amely már­is „kényelmetlen olvas­mánnyá” tette a művet. Az olasz televízió egyik vasár­napi műsorában a szerző­nek be kellett volna mutat­nia művét. Az utolsó pil­lanatban azonban „felsőbb utasításira" megváltoztatták a műsort, az író nem állha­tott a kamerák elé. Az új­ságok szerint ennek az volt az oka, hogy a könyv­ben túl sok szó esik a po­litikai élet és a Camorra közötti kusza összefonódá­sokról, s ezért veszélytele­nebbnek tűnt hallgatni róla. Kincs a futbailpályán Aranyból készült régisége­ket találtak a szovjet Belo­russziában található Polock város stadionjának gyep­szőnyege alatt. A pályát évek óta használták a labdarú­gók, s most a helyi vezetők úgy döntöttek, hogy felújít­ják a gyepszőnyeget. Ekkor a munkálatokat végző szak­emberek a vastag földréteg alatt sárga színű, csillogó tárgyakat pillantottak meg, amelyekről később kiderült, hogy ezekből az aranydara­bokból karkötőket akartak készíteni. A polocki törté­nelmi-régészeti intézet mun­katársai szerint az aranyle­let körülbelül ezer éves. A kincs felfedezői gazdag ju­talomban részesültek. Fehér delfinek ajég fogságában Nem egyszerű feladatra vállalkozott egy szovjet jég­törőhajó a Csukcs-félsziget- nél lévő Szenjavin öbölben: a jég fogságában rekedt több mint ezer fehér delfin megmentésére tesz kísérletet. A messze északra tévedt delfinek a fogas cetek csa­ládjába tartozó ritka tenge­ri állatok. Ha a napokban odaérkezett jégtörőhajó nem tudja teljesíteni vállalt fel­adatát — sorsuk megpecsé­telődik. Ez idő szerint a vastag, összefüggő jégtakaró és a sekély víz akadályozza ki­szabadításukat Tetézi a bajt a nagy hideget hozó keleti szél is, mivel késlelteti a jég elszakadását a partok­tól. A Szovjetunió észak­keleti részén, a Csukes-ten- ger partjain dúló ciklon pe­dig lehetetlenné teszi, hogy helikopterről mérjék feli az öbölben lévő jég állapotát. A delfinek megmentéséért e nehéz körülmények között tovább folyik a küzdelem. Bankárok, iparvállalatok vezetői, tekintélyes üzletem­berek rettegnek — ahelyett, hogy hatalmukat, pénzüket élveznék, örömüket lelnék üzleti sikereikben. Nem cso­da: sokan a hasonló pozíci­ókban levők közül, akikkel addig tárgyalásokon és es­télyeken találkoztak, rivá­lisként szembenálltak vagy éppen nagyszabású tervek­ben együttműködtek — egy­szerre csak eltűnnek, s leg­közelebb újsághírként buk­kannak elő, mint a legújabb terrorista támadás áldozatai. Ki lesz a következő? Senki sem tudja, de ki-ki a maga módján próbálja elkerülni a rettenetes sorsot. Az NSZK gazdasági életé­nek vezetői igyekeznek min­den lehetséges óvintézkedést megtenni. A testőr az ő kö­reikben nem státuszszimbó­lum. Az elnökségi üléster­mek — akár az erődök. Ha valaki be akar jutni pél­dául Hans Joachim Lang- mann-hoz, a Német Ipar- szövetség elnökéhez, a darmstádti Merck gyógysze­BÉCSI ROMÁNC Helene Van Damm nevét minden osztrák ismeri, aki a bulvárlapokat olvassa — tehát több millióan. Holott az elegánsan hangzó névtu­lajdonosa nem operacsillag, nem is musical-sztár, vagy síbajnok — hanem másfél éve az Egyesült Államok bé­csi nagykövete. Am, nem akármilyen: a rendkívül di­namikus hölgy már ifjan el­származott a tengerentúlra, ahol is egymás után két férj­re, de — ami még fontosabb — nem csekély politikai be­folyásra tett szert. A kis alsó-ausztriai fészekből szár­mazó Helene lelkes konzer­vatívként felcsapott Kalifor­niában Ronald Réagan ön­kéntes kortesének, majd fi­zetett állásba is került — Reagan (egyik) titkárnője, utóbb személyi referense volt. Minden jel szerint a feladatának kiválóan tett eleget, mert az elnök felvet­te azoknak a listájára, akik­nek a Reagan kampányához nyújtott anyagi támogatásuk, vagy egyéb érdemeik fejé­ben jutalomból! megfelelő részeti konszern igazgatójá­hoz, az először egy négy négyzetméteres golyóálló üvegzsilipbe lép. Beépített mikrofonok és hangosan be­szélők irányítják tovább a látogatót. A Der Spiegel be­számolója szerint sok portás páncélüveg fülkében ül. Ha az épület szabad téren áll, ablakait golyóálló üvegből készítik — hátha a gyilkos golyó kívülről jön. Különle­gesen kiképzett őrök ülnek nemcsak a bejáratnál, de a „nagyfőnök" szobája előtt, sőt már a folyosón is. Karl Otto Pöhn, a Bun­desbank elnöke 215 ezer márkáért vásárolt páncélo­zott Mercedest. Sok cég a központon kívüli nagyobb városokban bérel ilyen jár­művet arra az esetre, ha az elnök odarepül. Vannak az­után egészen furcsa meg­nyilvánulásai is az elővigyá­zatosságnak: az egyik nagy biztosítótársaság igazgatója például állandóan nagy mennyiségű élelmiszer-kész­letet tart magánál arra az esetre, ha a terroristák hosz- szú ideig ostromolnák. poszt jár — például a nagy­követi. A hivatásos ex-amerikai diplomaták már régen til­takoznak e gyakorlat ellen, amikor gyakran kulcsfontos­ságú posztokra „külső em­bereket”, például milliomo­sokat tesznek. Helene Van Damm, ez a' jó megjelenésű, kitűnő fellépésű hölgy azon­ban elbájolta az osztrák kis­polgárok millióit azzal, hogy ilyen fennkölt funkcióban „hazatért”, s hamisítatlan amerikai módszerekkel rek­lámozta magát. Lehet, hogy túlzott sze­replési készségét legutóbb Washingtonból mégis lehűt­hették, mert amikor a bé­csi külföldi tudósítók egye­sülete beszélgetésre hívta, a meghívást azzal hárította el, hogy „már túl sokat nyilat­kozott ...” Szerénység ide, vagy oda. a szép Helene, ahogy a bul­várlapok emlegetik, ismét a címoldalakra került. Kitűnt ugyanis, hogy nemrég nem­csak elvált a második fér­jétől, egy Byron Leeds ne­vű, jóképű, gazdag, ám ősz­Hasonló félelem igazgatja a magánéletet is. A cég költ­ségére a menedzserek villá­ikat különleges riasztóberen­dezéssel látják el, magas be­tonfallal kerítik körül. Fri- derich Karl Flick nagyiparos müncheni menedékhelyét három tető és páncélablak védi, magántestőrségének pa­rancsnoka egy Vietnamot is megjárt zöldsisakos. Otto Beisheim nagytőkést nem te­het telefonon hívni, meg kell várni, amíg az üzenet eljut hozzá, és visszahívja az illetőt — mindenkori tar­tózkodási helyét a legszigo­rúbb titok védi. Sok gazda­sági vezető azt sem enge­di meg, hogy a fényképe megjelenjen a sajtóban. Vannak azonban néhányao üzletemberek, iparmágnások, akik egyáltalán nem tesz­nek óvintézkedést. Ha egy­szer az embert áldozatul szemelték ki, akkor csak idő kérdése, és a sors beteljesül — mondják. Három testőr volt Martin Schleyerrel is, amikor 1977-ben Kölnben elrabolták. A testőröket a merénylők agyonlőtték. hajú üzletembertől, aki Bécs és Kalifornia között ingázott —, hanem a 46 éves diplo­ma tan ő mindjárt újra férj­hez is megy. A vőlegény történetesen 9 évvel fiata­labb, nem- ősz, ám ugyan­csak gazdag: Peter Gürtler, a világhírű bécsi luxusszálló, a Sacher igazgatója. Az esküvőt a múlt szom­baton tartották Kitzbühel- ben, a kies alpesi üdülőhe­lyen, „szűk családi körben”, amelyhez persze a pletyka- .rovatok újságíróhada is csat­lakozott. A nagy kérdés: hogy hívják majd a jövő­ben Washington bécsi nagy­követét? A jólértesültek ar­ra tippelnék, hogy megtart­ja a jelenlegit, ami törté­netesen az első, holland szár - mazású férj neve; igaz, a köznapi „vam”-ból Ausztriá­ban hamarosan „von” lett — azt sugallva, hogy a szegény vidiélki családból Indult szép Helene tulajdonképpen arisz ­tokrata ... A „Sacher-csa- ládiba” befogadva a pénz- arisztokráciához minden esetre már számíthatja ma­gát. Könyvújdonság A nápolyi Camorráról A nagykövetnő harmadik férje A Francia Kommunista Párt XXV. kongresszusa, A képen: Georges Marchais főtitkár beszámolóját tartja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents