Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-09 / 33. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI.-Hívfolyam,- 33. szám ARA: 1185. február 9„ szombat Z,‘20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Petárdák' j Szinte naponta riad föl az ember egy-egy újság- j cikkre, rádióhírre, amely ilyen-olyan tűzesetekről ad számot. Malmok, téglagyárak tetejére kúszik fel a vörös kakas, raktárak és magtárak értékes árukészlete válik a lángok martalékává, de nem ritka a kigyulladt családi otthon sem, szedvén emberben ' is az áldozatot. A komolyabb esetek persze napokig, hetekig foglalkoztatják a közvéleményt, különös figyelemmel a tűz- rendészeti, rendőrhatósági vizsgálatokra. És ami hír ezek nyomán szárnyra kél, azt sokan, sokfelé vitatják, mérlegelik. A leggyakoribb kérdés pedig: kinek a lelkén szárad a közösségi, máskor egyéni vagyon kára, s ugyan ki viszi el a „balhét”? Ami a legszomorúbb: ok és okozat viszonyában leginkább az emberi hanyagság. a tűzbiztonsági rendelkezések felrúgása játsz- sza a főszerepet. Nem tárolták eléggé szellősen az elszállításra váró kenyérgabonát. Ott gyújtottak ci- i garettára, ahol tudottan gázképződmény szennyezi a munkahely levegőjét. Másuítt az elektromos vezetékrendszer olyannyira elavult, hogy az lenne a csodía, ha előbb-utóbb nem következik be rövidzárlat, amelynek szikrája lángba borítja a munkásszállást, netán robbanáshoz vezet valamelyik gépteremben. A felelősség kérdése ilyen esetekben vitathatatlan, és általában nem maradnak el a „ következmények, a büntető szankciók sem. Továbbá, mindannyiszor fölvetődik a gondolat: vajon mindenki megtette-e a kötelességét a maga posztján? Az igazgató, a munkavédelmis, a tűzrendész, de a műhelyek, az egészen kis kollektívák vezetője is? Vagy egyáltalán: részesei-e a tűzvédelemmel kapcsolatos különböző képzéseknek, olvasói-e az ilyen tárgyban napvilágot látó rendelkezéseknek ? Ami utóbb történik Hatvanban, szintén elgondolkoztató, s felelősért kiált, csakhogy itt már a szülői otthonok, a felnövekvő gyermekek nevelőivel szemben. Azokra a pétárdasze- rü, házilag készített, gyu- fásdoboznyi „robbanófejekre” célzok, amelyek néhány hete a Zagyva-part környékén, a Köztársaság utca táján pukkantak, nem kis riadalmára a környék lakóinak. Nyilván diákcsínyről van szó, de milyen csíny az, amely köny- nyen szobatűzhöz, vagy a kertes házak udvarán tárolt farakások lángralob- banásához vezethet? És milyen az a környezet, az emberi közösség, amely elnéző mindezzel szemben? A kettő — munkahely és otthon — nem esik messzire egymástól. Így van ez a felelősség tekintetében is! Emiatt hangsúlyozzuk visszatérően: már otthon kell a rendhez, a fegyelmezettséghez szoktatni a fiatalt, hogy mire az üzembe, a gyárba kerül, természetes tulajdona legyen minden különböző rendű-rangú fegyelmi előíráshoz való igazodás. Moldvay Győző EREDMÉNYES ÉV UTÁN FÜZESABONYBAN Közös munkával — nyereségesen Termelőszövetkezeteinkben elérkezett az az idő. amikor véglegesen lezárnak egy időszakot, értékelik az elmúlt év munkáját. Szerte az országban megkezdődtek az év végi zárszámadó közgyűlések. A beszámolókban választ adnak arra, hogy az adott közösség tagsága miként végezte munkáját tavaly. Megyénkben pénteken tíz termelőszövetkezet tagjai öltöztek ünneplőbe, hogy ez alkalommal kézhez vegyék a munkájukkal kivívott jogos jutalmakat, avagy leszűrjék a tanulságokat, az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan, így Bélapátfalván, Istenmezején, Ostoroson, Mezötár- kányban. Csányban, Gyöngyöshalászon, Komlón, Pé. lyen, Bátorban, valamint Füzesabonyban. Tudósításunk az utóbbi helyszínen készült. A füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet 1984-ben végzett munkájáról Sárközi József elnök számolt be a tagság előtt. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a közös gazdaság vezetősége minden észrevételt szívesen vesz. különösen azokat, amelyek őszintén foglalkoznak a problémákkal^ amelyek a következő gazdasági évben az előrelépés lehetőségét fogalmazzák meg. Ezt követően ismertette azokat az eredményeket, amelyek az 1984-es évet jellemezték. Kiemelte, hogy a termelőszövetkezet szocialista brigádjai nemcsak megtették vállalásaikat a kongresszusi, és a felszabadulási munka verseny-felhívás után, hanem azokat maradéktalanul teljesítették is. Szólt arról, hogy Füzesabonyban az elmúlt évekhez képest eltérően alakultak az egyes ágazatok eredményei. Voltak kiugróan magas, s a tervezettnél alacsonyabb szintű termésátlagok, hozamok. Ügy fogalmazott, hogy az elmúlt év a növénytermelésben elsődlegesen az időjárást figyelembe véve egyszerre volt káros és kedvező. Ezt az ellentmondást igazolja, hogy őszi búzából a termelőszövetkezet életében soha nem látott, s remélt eredményt értek el. Megjegyezte azonban, hogy mindezt nem lehet egyértelműen betudni az időjárásnak. Mindehhez hoz. zárult a magas színvonalú talajmunka, a tápanyagellátás, és a növényvédelem. Ugyanakkor mindezt hiába valósították meg a napraforgó- és a kukoricatermelésben, miután a hosszan tartó szárazság hatását nem tudták ellensúlyozni. Ezzel magyarázható a szokásosnál jóval gyengébb termésátlag mindkét növény esetében. Évek óta problémát jelent a mindennapi munka során a cukorrépa termelése. Az elmúlt év során ugyanez a tétel igazolódott, de legalább azt el tudták érni, hogy ez a munkájuk — hacsak minimálisan is —, de nyereségessé vált. A termelőszövetkezet elnöke beszámolójában országos gondot is említett akkor, amikor az állattenyésztés eredményeit elemezte. Esetükben jellemző ugyanis, a szarvasmarha- és a juhtar- tás. Tavaly, a korábbi évekhez hasonlóan értékesítési gondok jelentkeztek. Ha kis mértékben is, de előreléptek a tejtermelésben. Az előző évi veszteség, 1984-ben nem jelentkezett. Gondot okoz viszont a hízómarha alacsony ára. Minden egyes kiló marhahús 3 forint 20 fillér veszteséget jelentett a termelőszövetkezetnek. Ez akkor különösen jelentős, ha azt is tudjuk, hogy á veszteség megháromszorozódott az 1984. évet megelőző időszakhoz képest. S mindez olyan körülmények között, hogy nem voltak állategészségügyi problémák. Akár a marha-, akár a juhelhullást vette figyelembe, az az előző évinél alacsonyabb számadatokat mutatott. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az állattenyésztési főágazatban a munkafegyelem további szigorítására van szükség a hiányosságok megszüntetésére. Külön hangsúlyt kapott a beszámolóban a műszaki főágazat tevékenysége. A két főágazat, a növénytermelés, állattenyésztés ugyanis csak akkor tudja zavartalanul végezni a munkáját, ha a feltételek biztosítottak. A dicséret hangján tettek említést a traktorosok, s a javítóműhelyben dolgozók munkájáról, ugyanúgy, mint az egész műszaki főágazatban maradéktalanul helytállókról. Szóba került többek között, hogy javították a szociális ellátást és fokozódott a háztáji termelés jelentősége is. Végezetül pedig az az örömteljes bejelentés kapott helyet a beszámolóban. hogy az ismert nehézségek ellenére is a füzesabonyi Petőfi Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet eredményes évet tudhat maga mögött: 14 millió 228 ezer nyereséggel zárt. Kis Szabó Ervin Az élelmiszer-gazdaság szerepéről, feladatairól Hatvanban megnyitották a mezőgazdasági könyvhónap megyei rendézvénysorozatát A könyv- és az élelmiszer- termelés, a szaktudás és a teljesítmények! Ez volt a mottója pénteken délelőtt Hatvanban, a cukor- és konzervgyár művelődési házában az idei 28. mezőgazda- sági könyvhónap megyei megnyitójának. Hermész Mátyás, az MSZMP Hatvani városi Bizottságának titkára ünnepi köszöntőjében az ismeretek és a gazdálkodás kapcsolatát, a termelőszövetkezeti mozgalom faluformáló szerepét méltatta. » Ezután Nagy László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese tartott előadást. Szólt megyénk mezőgazdaságáról amelyben jelentős szerepet játszik a gabona, a zöldség, a gyümölcs és az országosam kiemelkedő szőlő-, illetve a bortermelés. Kiemelte, szőkébb hazánk gazdasági életében az élelmiszeripar szerepét, mint mondta a bo- romfi, a növényolaj, valamint a söripar kivételével valamennyi feldolgozó tevékenység képviselve van. Így a bor, a konizerv, a hűtő, a tej, a gabona, a sütő- és édesipar valamint az üdítőital-készítés. Rámutatott, ebben Hatvan város jelentőségére, hiszen cukor- és konzervgyárával fontos központ. A továbbiakban felvázolta az élelmiszer-gazdaságnak a VI. ötéves tervben eddig elért eredményeit. Aláhúzta, hogy az egy főre jutó gabonatermelésben a legkorszerűbb mezőgazdasággal rendelkező országok közé sorakoztunk fel. Míg ajr egy főre jutó hústermelésben pedig a világ élvonalához tartozunk. Hangsúlyozta, hogy a kalászos gabonafélék és a kukorica mellett az olajos magvú növények termelése is nagyot fejlődött az elmúlt időszakban, amelyek értékes exportcikkek a világpiacon. Ugyanakkor gondok vannak a zöldségtermeléssel, mivel a nagyüzemi terület országosan csökkent. Sokat fejlődött viszont a szövetkezetek irányításában a háztáji gazdálkodás, amely a kiegyensúlyozott belföldi ellátáson fúl a külpiaci értékesítéshez is hozzájárult. Nagy László kifejtette, hogy a következő években is fontos feladat marad az ágazat további részvállalása a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában. Termékeink azonban csak úgy maradhatnak versenyképesek, ha javul a minőségük, a csomagolásuk. Ennek érdekében mindent el kell követni a termelő kapcsolatok, elmélyítéséért, a megfelelő érdekeltségi rendszer megteremtéséért. Az új vállalatvezetési formák kedvező lehetőséget kínálnak a kezdeményezések felkarolására, a demokrácia szélesítésére. Kiemelte, hogy a szakkönyvek és a folyóiratok eddig is jól szolgálták a korszerű módszerek, eljárások terjesztését. Az elmúlt 35 évben 11 ezer mezőgazdasági és élelmiszeripari művet adtak ki 35 millió példányban, többségében olyanokat, amelyek a fejlődést szolgálták. A következő években sem mondhatunk le a szakképzés és a továbbképzés fokozásáról, hiszen jelentős feladat előtt áll élelmiszer- gazdaságunk, amely a tudást, a tapasztalatok hasznosítását kívánja meg. Az előadás után a MÉM Agroinform szervezésében videó-filmeket vetítettek és megnyitották az idei mezőgazdásági könyvhónap gazdag kínálatát bemutató kiállítást. illetve vásárt. * A lengyel nagykövet látogatása Egerben Látogatás a köolajosok egri üzemének kompresszortelepén (Fotó: Szántó György) Pénteken délelőtt megyénkbe látogatott Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköz- társaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A vendéget hivatali szobájában fogadta Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára. Tájékoztatta a vendéget szűi^ebb hazánk gazdasági, társadalmi, kulturális életéről. Ezt követően a lengyel nagykövet és munkatársa — Schmidt Rezsőnek, a megyei pártbizottság titkárának — kíséretében a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat egri üzemébe ment, ahol Pal- lagi Barna igazgató és Németh Lajos kutató igazgató adott ismertetőt tevékenységükről, majd üzemlátogatásra került sor. Délután a lengyel küldöttség tagjai Németh Lászlónak, az MSZMP Eger városi Bizottsága első titkárának kíséretében városnézésen vettek részt. Ezután a nagyré- dei Szőlőskert Termelőszövetkezetbe utaztak. Itt fogadta őket Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös városi Bizottsága első titkára és Nagy András, a termelőszövetkezet elnökhelyettese. A mezőgazdasági nagyüzemben tett látogatást követően Jerzi Zielinski és munkatársa a késő délutáni órákban visszautazott a fővárosba. További százezer lakásban lesz az idén vezetékes víz Az OVH elnökhelyettesének sajtótájékoztatója Az idén 14,6 milliárd forintot, a tavalyinál 1,6 mil- liárddai többet költhet az ország vízgazdálkodási beruházásokra — jelentette be pénteken az Országos Vízügyi Hivatalban tartott sajtótájékoztatóján Zsuffa Ervin, az OVH elnökhelyettese. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy ebben az évben napi 140 ezer köbméterrel bővüljön a közüzemű vízmüvek teljesítménye, és újabb százezer lakást kapcsoljanak be a vezetékes vízellátásba. Így az év végén már az ország lakosságának 84 százaléka részesül közműves ivóvízellátásában. Ezen belül lehetőség nyílik arra, hogy egészséges ivóvízhez jusson újabb 60 település, ahol korábban a víz minősége nem felelt meg mindenben a közegészség- ügyi előírásoknak. Hasonlóképpen nagy gondot fordítanak arra, hogy a Dél-Alföl- dön, elsősorban Békés és Csongrád megyében a már meglevő vezetékes hálózat vizének minőségét is javítsák, csökkentsék nitráttartalmát. Zsuffa Ervin hangsúlyozta, hogy a kormány víztakarékossági és vízminőségvédelmi intézkedéseinek alapján biztató eredményeket értek el. Kedvező, hogy jó néhány nagyipari üzem víztakarékos technológiákra tért át: gondos tisztítás alapján visszaforgatja, többször használja fel a, vizet, s csak a párolgási és egyéb veszteségek miatt van szükség pótlásra. Így tavaly az előző évihez viszonyítva országosan 35 ezer köbméterrel csökkent a vízfogyasztás. Ezek az eredmények is indokolják, hogy a hosszú távú tervezésben is a reális igények kielégítésével számoljanak. A víztakarékosság kibontakoztatása Budapesten lehetővé tenné, hogy az ezredforduló idején se használjanak fel több vizet, mint jelenleg. Ezeket a törekvéseket sürgeti, hogy drágul a jó víz előállítása, az ehhez szükséges beruházás többször annyiba kerül, mint néhány évvel ezelőtt. Az utóbbi években előtérbe került a vízkészletek minőségének védelme, mert egyre jobban szennyeződik a talajvíz, sőt néhol már az 50—100 méter mélyen található vízben is érzékelhető a szennyeződés. A különféle növényvédő szerek és főleg az ipari szennyvizekben található nehéz fémsók idéznek elő tartós károsodást a vízben. Ezért az OVH idén a korábbinál szigorúbban bírságolja a vízszennyeződésért felelős üzemeket, de az így kapott összegekből támogatást nyújt ipari tiszti- tóművek építéséhez. -Űjabb vízgazdálkodási beruházások ebben az évben a közüzemű szennyvíztisztító művek napi teljesítményét 65 ezer köbméterrel növelik. Az idén további 40 ezer lakást kapcsolnak be a közcsatorna-hálózatba, s így a szennyvízelvezetési szolgáltatásban részesülő lakosok aránya 46 százalékra emelkedik. A Balaton védelmében hozott központi intézkedéseknek megfelelően a tó üdülő- területén bővítették a tisztítóműnek teljesítményét, a csatornahálózatot, és olyan fontos létesítményeket épí- . tettek, amelyek lehetővé teszik, hogy a Balaton körzetéből a tisztított szennyvizet is más vízgyűjtő területre vezessék. Az eddigi fejlesztés alapján javult a Balaton vizének minősége. főként a partmenti sávban. Az idén folytatják a Balatonszárszó—Zamárdi—Siófok szennyvízátvezető rendszeres építését, bővítik a keszthelyi szennyvíztelepet, s befejezik a boglárlellei tisztítómű és nyugati fő gyűjtő- csatorna építését. Továbbépítik a kis-balatoni ví. /é- delmi rendszert, és rendezik a tóba befolyó patakok, egyéb vízfolyások torkolati szakaszait. Az idén a legfontosabb területeken fejlesztik az árvíz- és belvízvédelmi műveket, és gondoskodnak arról, hogy a mezőgazdaság elegendő vizet kapjon az öntözésre. Központi intézkedések az idén is lehetővé teszik, hogy a legnagyobb csapadékhiánnyal sújtott öt megye mezőgazdasági nagyüzemei ne fizessenek vízdijat az öntözővízért. v
