Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. február 5., kedd FESZTIVÁLKÓRUS A MÁTRA ALJÁN A felnőttkor küszöbén — egy „céh" melegében A MÚLT MARGÓJÁRA (1.) Harc az egri színházért A Muzsikus Céh elnevezés hallatán Gyöngyösön kevesen gondolnak hangszergyártó iparosok középkori egyesülésére, mert tudják, hogy e rendhagyó elnevezést a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda és a Berze Nagy János Gimnázium közös kórusa viseli. Tizenéves tagjait nem merev céhszabályok, hanem annál erősebb kötelékek fűzik össze. Mi az összetartás oka ...? A zenéért való rajongás? Is. Ez csak a dolgok egyik oldala, a szeretet, a barátság létrejöttének a dal csak ürügye. A próbán 43 gimnazista lány. Egyik szebb, mint a másik, csak azt nehéz eldönteni, melyik az egyik, s melyik a másik. Közöttük 25 fiú. Zöldfülű elsősök. — Bambák — mondja egy copfos hajadon, majd finomítja megállapítását: — Túlságosan félénkek még. Lehet, hogy így van. Ö tudja. Az biztos, hogy énekelni jól tudnak — a lányok is. Dalra fakad 68 ajak. s a mátraalji város házasságkötő termében megremegnek a csillárok. Az arcokon mosoly bujkál. A Muzsikus Céh 1974-ben alakult. Kezdetben 14 lány alkotta a gárdát. Nem voltak válogatott énekesek. legtöbbjük a kottát sem ismerte. Csupa matematika —fizika szakos. Borosi Bea azóta mérnök lett, akárcsak Kósik „Éra”, aki mellesleg gyakorló anya is. Lokodi Andrea az orvosi egyetem padjait koptatja és így tovább. Művész egyikükből sem vált, énektanárnak is csak ketten mentek: Csák Kata és Szaplonczay Filoména. Ez a gárda csak úgy, mellesleg énekelt, s „csak úgy mellesleg” első nekifutásra arany minősítést szerzett, „betörve” nemcsak az országos pódiumokra, de a magyar rádió stúdióiba is. Az eltelt esztendők során az arany minősítést a még rangosabb fesztiválfokozat váltotta föl, vegyes kórussá alakult a leánykar. sokszorosára nőtt a létszám, de a lényeg nem változott. Ma is nagyrészt zeneileg képzetlen gimnazisták dalolnak itt — sok zsűri véleménye szerint szebben, mint a leendő hivatásosak. Mi ennek a titka? E kérdésre a karvezető. Holló Erzsébet sem tud ésszerű magyarázatot adni. csupán annyit mond: — Ezek a gyerekek szeretnek énekelni, szerepelni . .. A ma már országos hírű karnagy. Záborszky József Gyöngyösön tanárkodon. Az „Mindig a barátnőjük is igyekeztem lenni, nemcsak a tanáruk" — mondja Holló Erzsébet (Fotó: Szabó Sándor) egyik énekkari próba után magához hívott egy fiatal óvónőt. Holló Erzsébetet, s rábízta a szakmunkásképző intézet énekkarának vezetését. Ö akkor — mint amatőr énekes — maga mögött tudhatta a János vitéz francia királylány szerepét, eljátszotta Lolát a Parasztbecsü- letből, örzsét a Háry Jánosból, s Händel több oratóriumában is énekelt már, de énekkart addig még sohasem vezényelt, azt sem tudta. az mi fán terem. Megpróbálta, hátha sikerül. Sikerült. Azóta karvezető. Egy darabig valamikori óvodásaiból toborzott kórust dirigált, majd elvégezte az egri tanárképző főiskola ének szakát és a TÜSZSZI előadója lett. Ma az iroda igazgatója. Meg 1974-ben történt: egy gyöngyösi pedagógus: Dimitrov Pencsóné a Kalevalából szerkesztett házasságkötési műsor forgatókönyvével megnyert egy pályázatot. Be kellett mutatni, s mert nem voltak hozzá énekesek. Holló Erzsébet elindult a város egyetlen gimnáziumába daloskedvű lányokat toborozni így alakult meg a Muzsikus Céh. — Csodálatos dolog szakmai elismerések sorát kiharcolni, de van, ami még ennél is fontosabb — mondja a karvezető —. a hangulat, ami próbáinkat, fellépéseinket átszövi. A régiek, amikor Gyöngyösön járnak, visszatérnek hozzánk. Néha vállalnak egy-egy szereplést, de ha erre nincs idejük, akkor is itt ülnek közöttünk, mintha hazajöttek volna. Kis dolog, de soha nem felejtem el, amikor egy régi tagunk bejött, mert úgy érezte, ' kötelessége legelőször nekünk elmondania a hirt: gyermeke születik. — Miért ez a ragaszkodás? — Négy esztendejüket töltötték közöttünk, azt a négyet, amikor kislányokból nőkké változtak. Szabad idejüknek csaknem egészét próbákra, fellépésekre áldozták, s igy elhoztak közénk litkaikat, gondjaikat, s megosztottak velünk. Én mindig barátnőjük is igyekeztem lenni, nemcsak a tanáruk. Voltak lányok, akik félvállról vették az éneklést. Egyi- köjüket sem nekem kellett elküldeném. A többiek szinte megtették helyettem. S ami még összefűz minket, az a rengeteg élmény: fesztiválok. diáknapok kavalkádja, zenei táborokban sütött palacsintahegyek, stúdiók lámpaláza .. . Felsorolni lehetetlen mindent. Mádai Andrea negyedikes gimnazista, „leendő nyomo- zótiszt” afféle kis Linda, ragyogó énekes: — Az a baj, hogy sok szülő nem érti meg a közös dalolás lényegét, s ha valaki rossz osztályzatot hoz haza, máris eltiltják a próbáktól. Céljuk ellenkezőjét érik el ezzel. Megfosztják csemetéjüket azoktól a sikerélményektől. melyekben csak itt lehet részük, és a közösség segitö kezétől zárják el őket. Szűcs Katalin logopédusnak készül: — Az általános iskolában utaltam énekkaros lenni, mert kötelező volt, s mert igazgatói rovó járt azoknak, akik elmaradtak á próbákról. Ide önként jövünk. Számomra ez az első olyan közösség, ahol minden percben azt érzem: felnőttnek tartanak. Talán ennek köszönhető az is, hogy sokan úgy látják, talpraesettebbek, bátrabbak vagyunk, mint a többi lány. A próbákon, s a fellépéseken nemcsak az éneklést lehet megtanulni. Varga Mariann számítógépek programozását választja élethivatásul. Karvezetö- je szerint az énekesi pályán is sikerrel rajtolhatna. — Túl pénzigényes lenne arra a felkészülés. — mondja. — Nemcsak a magántanárok sok száz forintos tandíját kellene kifizetni, hanem útiköltséget is. A zenétől így sem fogok elszakadni. A Muzsikus Céh most egy szolnoki fellépésre készül, s a következő években újra végigéneklik az egész országot. Ha leendő hivatásos énekesek nyújtanának hasonló teljesítményt, bizonyára eljutnának nemzetközi fórumokra is. Nekik erre nincs pénzünk, pedig duplán megérdemelnék. Szabó Péter 1880. június 29-én. hozta nyilvánosságra Csiky Sándor felhívását és kérelmét Eger lakosságához a városban építendő állandó színház érdekében. Az Egri Színház Egyesület III. elnöke aláírási ívet bocsátott ki ..azon hazafiúi kérelemmel . . . hogy célunkat akár részvényekre, eLőjegyzés, illetve elöjegvez- tetes, akár hazafiúi adomány felajánlása, illetőleg gyűjtése által előmozdítani, s az aláírási ivet az. aláirt összegekkel együtt beküldeni méltóztassék". Kifejti Csiky. hogy „a színészet egyik legnagyobb kulturális tényezője a mai polgárosodásnak! Jól vezetve a jó erkölcsök és a hazafiúi erények iskolája az. melyben az emberiségi közös nagy érdekek is szószólóra találnak. Az élő szó ezen népszerű katedrája, mely mindennap hallatja gyönyörködtetve oktató igéit. a nemzetiségnek is nagy konzervátora és terjesztője.. . Nálunk magyaroknál a hazafiság a nemzetiségért, illetőleg a nemzeti míveltsé- gért még mindig kell, hogy áldozatra kés: legyen . . . Eger varos polgárai is érzik, hogy ez eszme felkarolásával tovább nem késhetnek, érzik. hogy egy állandó színház felépítése nélkül mesz- sze elmaradna városunk a rangban hasonló városoktól és sokat vesztene hirnevé- böl, érzik, hogyha ez intézmény még soká nélkülözni bírná a műveltség iránti érzék, úgy a hazafias áldozat- készség hiányának gyanújába esnék . . . Mert arról van szó, hogy a megyénk fővárosában az állandó színháznak, mint egész megyénk díszt hozó közmivelödési intézetnek felállításával egy szinkeriilet központjává lehessen, s ily módon megyénk e tekintetben más megyétől emaneipáltassék Az. Egri Sz.inkörépítő Rész- vénytársulat az „ó-kaszinó" avagy a „törzskaszinó" kebeléből sarjadt; s közgyűléseit is székhazában. — a mai Ifjúsági Házban — tartotta. A város haladó, liberális lérfiai tömörültek a vezetőségben. Az EGER újság örömmel kiáltott fel: „Valaha rn mégis egészséges mozgalom indul meg régen szunnyadó színházi ügyünk fölébresztésére !” 1880. nyári idényében Miklóssy Gyula szintársula- ta a Széchenyi szálloda és eltelem kertjében volt kénytelen valamiféle primitív színpadot rögtönözni előadásai számára. Csiky Sándorék telket kértek a várostól színházépítés céljára. A képviselőtestület által kiküldött bizottság jelentése nyomán a „Hunyady- féle régi városi területet” jelölte ki a város az építendő színház helyéül. (Ez a mai színház térségének felel meg.) 1881. júniusában méltán írta az EGER: ,.A legfőbb ok. mely miatt nálunk a színészet zöldágra vergődni nem tud: egy arra alkalmas szinhelyiség, színház hiánya. A Kaszinó nagy terme a báloknak kitűnő szolgálatot tesz, de nem alkalmas arra. hogy benne Thália üsse fel sátrát és pedig sem a színjátszók, sem pedig a közönség szempontjából. . . valóban áldozatot hoz a nemzeti múzsának az. aki testét e színházban 2—3 órán át ki- noztatni engedi." Egy állandó színház építésé elengedhetetlen szükségszerűség. „Ily módon lehetne egy színházat látogató közönséget előteremteni, s az itt működő társulatot a különbeni biztos bukás veszélye ellen megvédeni Különleges érdeklődésre tarthat számot az EGER hasábjain ..Plagiátor" jelige alatt megjelent értékes cikksorozat, mely hű képet fest e sarkalatos kulturális kérdésről. Megtudjuk, hogy egy főhadnagy temetése, a rajta részt vevő miskolci katonazenekar játéka miatt olyan hatalmas érdeklődést keltett, hogy a temetési menet forgalmi akadályt képezett, mivel a derék egriek szomjú- hoztak egy jó zenekar játékára. 1881. szeptemberére már 10 ezer koronát gyűjtött össze a Színházépítő Rt. viszont a színház építése és berendezése költségeit 40 ezerben határozták meg, amiből az — a szerző szerint — valóban meg is lenne valósítható. A hiányzó 30 ezret hitel útján javasolja pótolni. amit 4"„-os kamat melleti 15—20—30 évi törlesztésre ..bizony meg sem éreznénk. ha 5—5 ezer forintot adna kölcsön a város, a megye. a törzskaszinó, a Heves megyei és az. Egri Takarék- pénztár, valamint a Kereskedelmi és Ipar Hitelintézet. Sajnálattal állapítja meg a cikkíró, hogy „az ifjúság és az egri hölgyvilág, s egyéb testületek még jóformán Könyvek A Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat, amely a vidéki könyvterjesztés fő gazdiája. a szövetkezeti mellett, az icén ismét újdonsággal rukkol elő: februártól új szolgáltatást ad vásárlóinak. Egyelőre nem mindenütt, nem minden megyében, csupán elszórva tizenhárom városban. Az újdonság: az olcsóság. Február 21-től 7 százalékkal fölemelték a könyvárakat. Nem a Művelt Nép, hanem valamennyi könyvterjesztő vállalat — központi intézkedéssel. Éppen ezért jó hír a Művelt Népé. Hogy tudniillik az áremelkedés után rögtön ellenintézkedést tesz saját jól felfogott érdekében. Békéscsabán, Debrecenben. Egerben a Széchenyi utcán. Gyöngyösön a Török Ignác utcában, Győrött, Pápán. Salgótarjánban, Százhalombattán. Szegeden, Székesfehérvárott, Szombathesemmit sem tettek a szinha: érdekében.” A város szépen fejlődik, a főbb belvárosi utcákat már aszfalt borítja, de ..nekünk nincs társas életünk! Nekünk télen nine- hova fordulnunk, szórakozást keresendő! Mi pangunk, tespedünk. csüggedünk, magunkba vonulunk, egy része feszes és merev, más osztály szűkkeblű., harmadik réteg botorul naiv. amott, frivol dőzsölök, itt cinikus úrhatnámok, majd blazírt- sagot alfektáló mindentvá- rók. majd terrorizáló vészjósok, bölcs lemondást prédikáló nyárspolgárok csoportjai lézengenek szerte- széjjel. Pedig sok embriója van nálunk a vidám, egészséges. művelt s üde társas - életnek. . . . Már, hogy e hiányozó társaséletnek egyik legfontosabb tényezője volna egy csinos színház, melyben társadalmunk rétegei összébb simultan tanulnák az Ízlést, szórakozva, melynek estéi után jó kedvvel látnának másnap munkához, vállalathoz es üzlethez a polgárok, mint a hadfiak a Rákóczi- induló hangjai után a harchoz. s a szabad szó és elfogulatlan szellem buzdítást merítene egy Shakespeare. Molière, Katona és Schiller szívéből: — ki ne látna ezt he?" „Plagiátor" okos és észszerű érvekkel kifejti cikksorozatában, hogy „rendes színház nemcsak teremt maganak közönséget, hanem kiegyenlíti rezsijét, s minden esetre ha valaki belemegy, legalább kényelmet és élvet nyer pénzéért; de eddig miért fizetett aki fizetett. A rendes színház fölszabadul nemcsak az időjárás s egyéb áldatlan viszonyok járma alól,, emancipálódik egyes kolomposok gráciája alól. Nem kényszerül a helyi ízlések, vagy inkább ízléstelenségeknek annyira hódolni, hogy bumsztivá. vagy caffé chantanatté süllyedjen, hanem VALÖDI FAKTORA A NEMZETI KULTÚRÁNAK ... De maga a szinha: nem bukhatik. Nem főleg Egerben, mely város hazafias kötelességét tudta teljesíteni mindenkor, s el tud jutni oda, ha akar, ahova egy Szombathely, Eperjes. Nyitra, Pápa s egyéb kisebb városok eljutottak már, melyek büszke templomokat emeltek immár Tháliának!" (Folytatjuk) Sugár István fele áron lyen és Pécsett úgynevezett Tallózó könyvesboltot nyit amelyek egész évben kedvezményes áron kínálják könyveiket, vagy fele áron, vagy annál is kevesebbért Budapesten már voltak olyan könyvesboltok, amelyekben a fővárosi vásárló fele áron juthatott könyvekhez — nem bestsellerekhez természetesen, de nem is bóvlikhoz, hanem pélcául Nagy Lajoshoz, Dosztojevszkijhez, azaz klasszikusokhoz. Most tizenhárom vidéki város is élvezheti ezt az előnyt. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat munkatársa elmondta, hogy ezekben a boltokban az olvasók min. den olyan könyvet legalább fele áron vásárolhatnak meg, amelyek 1982 előtt jelentek meg, s még van belőlük a raktáron, kivéve — mint Pesten — a bestselle. reket. a legkapósabbakat Szadir Szárigülov: TT ______ • i * ¥ ^ tengeri ki Miután mindenki, aki akarta, szilárdan hitte, hogy a tóba beköltözött egy tengeri kígyó, azonnal tudományos kutatóintézetet hoztak létre a szörny tanulmányozására és esetleges foglyul ejtésére. Ez régen történt — úgy tizenöt esztendővel ezelőtt. Azóta Szuran a tiszteletre méltó tudományos intézet vezetője. Most éppen helyettesét, Ahmatbeket hívatta, és megkérdezte tőle: — Elkészítetted a beszámolót? — Igen. Szuran elvtárs, aláírhatja. És Szuran olvasatlanul aláírta a tudományos beszámolót. De nem Is kellett elolvasnia. Tudta, hogy abban a soros tévedésükről van szó: az a kísérlet, hogy a szörnyet különlegesen tartós kapronhálóval kifogják, kudarcot vallott. Vagy a halászok gabalyodtak bele egy víz alatti fatönkbe, vagy a szörny dühödött fel. mindenesetre a háló darabokra szakadt. — Miről fecsegnek az intézetben? — kérdezte Szuran hűséges segítőtársát es informátorát. — Mindenki ugyanarról: egyesek azt mondják, hogy a kígyónak negyven feje van, mások meg azt állítják, hogy negyven lába. Hiszen szemtől szembe nem látta senki. . — Mit gondolsz, nem faragjak le a költségvetésünket az elkövetkező öt évre? — Könnyen megtörténhet, ha nem állítunk fel valamilyen érdekes hipotézist. Szuran azonnal utasította Ahmatbeket: — Gyújtsd össze a munkatársakat. Mikor valamennyi tudományos fő- és segédmunkatárs megjelent. Szuran kijelentette: — Az elkövetkező ötéves tervidőszakra munkahipotézisként negyvenfejű sárkányt tételezünk fel. Következésképp... — Következésképp — folytatta Szuran — mostantól kezdve minden tudományos munkatársnak fel kell szeretkeznie egy hosszú és tartós lasszóval. Aztán kezdődik a pecázás... — Mit fogunk? Halat? — kérdezte valamelyik segédmunkatárs. — Elhallgass, dinnye — bökte oldalba a szomszédja. — Ki az ördög fog halai lasszóval? Lovakat a ménesből még csak lehetne. — Helyes — hagyta helyben Szuran. Csakhogy lasz- szót véve a kezünkbe nem lovakat fogunk fogni, hanem a mi negyvenfejü kígyónkat próbáljuk elcsípni. — Bravó! — kiáltotta lelkesülten Ahmatbek. Így kezdte el az intézet a negyedik ötéves tervidőszakát. És soron következtek a gyakorlatban még ki nem próbált drótcsapdák, a legtartósabb lószőrből készült kelepcék, valamint acélcsapdák. Ugyanis az évek folyamán a szörny egyre nőtt, gyarapodott súlyban, és feltartóztatásához mind erősebb eszközök és egyre növekvő pénzkiutalások kellettek. Az intézet előtt ragyogó perspektívák álltak. (Fordította: Zahemszky László)
