Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. február 5., kedd 5. A rókaprém divatja Régi keleti imaszőnyegek A rókaprém a húszas- harmincas években jött divatba, s akkor világszerte fellendült a nemes prémû rókák tenyésztése, A nagy kerestet nyomán világszerte sorra alakultak a tenyész- farmok. a vadászok pedig kíméletlenül ritkították az értékesebb prémes vadat. A második világháború véget vetett a divatnak, a hosszú szőrű — meglehetősen drága — prémek iránt évtizedeken át nem volt kereslet. A hetvenes évektől azonban ismét fellendülőben van a hosszú szőrű prémek divatja. Napjainkban számos országban foglalkoznak rókatenyésztés- sél: a Szovjetunióban, Lengyelországban, az USA-ban. Kanadában, több skandináv országban — és újabban hazánkban is. A nemes prémű rókák főképp két, egymástól határozottan különböző fajtól szármáznák. Az egyik az amerikai vörösróka, amelynek van egy ezüstös szőrű mutációja: az ezüstróka. Másféle mutációk sora hozni lotie a platina nil, a. a gyöngyróka és az opálróka prémjét. A másik alapfaj, a sarki róka, amely színes szőrzettel jön a világra, de bundája az idő előrehaladásával fehéredik, s télre ragyogó hófehér színt vesz fel. A szűcsök a fehér bundát kedvelik, de még ennél is jobban a melanisztikus mutáció révén létrejött kékrókát. Megjelenése után nagyon hamar divatos lett. s a tenyésztése is megindult. A ikékrókaprém annál értékesebb. minél kékebb árnyalatú. s farka minél vastagabb. A kékróka kényes jószág. A fertőzéstől, betegségtől fokozottan kell óvni. s másmás törődést igényel a különböző időszakokban. A tél a prémesedés ideje: a dróthálós ketrecekbe akadálytalanul behatoló hideg hatására fejlődik ki a tömött, dús, pehelyszerü prém. Prémrókák tenyésztésével csak ott érdemes foglalkozni, ahol sok állati hulladék keletkezik (például baromfi- feldolgozók. sertésvágóhi- riak tőszomszédságában). A muzulmánok lakta Ke_ létén általános volt a sző. nyegek kedvelése és használata. Elegánsan élni egyet jelentett a választékos és gazdag öltözködéssel, a kényelem pedig azzal, hogy a lakás tele legyen pazar szőnyegekkel, párnákkal és függönyökkel. Ez határozta meg a kor arculatát. Egy 955-ben meghalt mohamedán aszkétát, at-Tuszit halála után azzal jellemezték, hogy neki sohasem voltak szőnyegei. A szőnyegek az egyes közel- keleti népek nemzeti jellegű lakásberendezésének szerves részét képezték. Gyártottak falra, padlóra, fekhelyre szánt szőnyegeket, takarókat, láb alá rakható kisebb darabokat: ülőpárnákat, a fej, illetve a hát mögé való apróbb párnákat. A keleti szőnyegek használatáról sok adat maradt fenn a IX—X. századból, ennek ellenére sem tudjuk pontosan, hogy mióta használtak a muzulmánok imaszőnyeget. Baládhuri IX. századi arab történész szerint a hívők kezdetben az imánál a kövekre és a homokra borultak le Tirmidhi feljegyzései szerint (meghalt 982-ben) a napi kötelező imák során szövött szőnyegeken és padlón fohászkodtak Allahhoz a hívők. A hagyományok szerint Mohamed próféta (571—632) valamilyen kelmét. Muawija kalifa pedig a VII. században az imánál gyékényt használt. A kairói al-Azhar mecset 1009-ből származó leltárában kiváló abadáni és egyszerű gyékényszőnyegekről történik említés. A X. században élt Ibn Abd al-Aziz asz-Szuszi nevű férfiú, mikor beállt muzulmán szerzetesnek, a következőket mondogatta: „Fogtam az imaszőnyegemet. mely olyan hosszú volt. mint a nap, s levágattam a bajuszo. Gördcsz, XVII. századi török imaszőnyeg — az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből mat, melyet korábban meghagytam". Ez az első említése a keleti imaszőnyegeknek. A szőnyeg formájára és és méretére is utalás történt, s arra is, hogy az illető ma. gával vitte a dervisrendbe az imaszőnyegét, és mint a mohamedán Keleten szokás volt, levágatta arcát ékesítő szőrzetét. Egyébként csak a rajongók, a feltűnni vágyók és a dervisek vágatták le a bajuszukat és a szakállukat. mert a tisztes emberi külső enélkül elképzelhetet. len volt. 1071-ben Tyros mecsetjében Ali kalifa egyik leszármazottja 300 dinárt tett a tudós tanító Khatib al-Bag- dádi imaszönyegére. aki a haragtól elvörösödve felkapta imaszőnyegét, és elhagyta a mecsetet. A magas rangú személy kénytelen volt a padló réseiből az aranyait kiszedni. Egy másik történet szerint Haszan al-Basri aszkéta már 728-ban használt imaszőnyeget, s ezt az Eufrátesz folyó vizére helyezte, és felkérte Rabi'a al-Adawija szentéletű nőt, hogy a vízen együtt imádkozzanak. A hölgy válasza az volt, hogy feldobta a levegőbe az imaszőnyegét, és felkérte az asz. kétát, hogy ott fenn végezzék el a vallásos lebomlásokat. Behzárd, a híres perzsa festő egy 1479-ben készített miniatúrán méltóságteljes dervist ábrázol, aki a folyón imaszőnyegen kelt át. Kelet legszebb szőnyegei az imaszőnyegek voltak, és ezeknek varázsos-mágikus erőt tulaj, donítottak. Ibn Battuta XIV. századi híres arab utazó könyvében hangsúlyozta, hogy Egyiptomban sok a muzulmán kolostor, s mindegyik dervis a saját imaszőnyegén ül. A kolostorba való jelentkezéskor a dervisjelölt derekán öv, vállán imaszőnyeg, jobbjában bot, és bal kezében vizeskancsó van. Evlija Cselebi XVIII. századi török utazó és történész is hasonlókat írt a török dervisekről. Valószínű. hogy az imaszőnyegek használatát a muzulmán aszkéták és dervisek vezették be, meghatározva az imaszőnyegek rendeltetését és szerepét. Abu Nas as-Sarrádj aki 988-ban halt meg, hivatkozik egy régen élt szufi sejk tanítására, miszerint a dervisnek (koldusnak, azaz muzulmán szerzetesnek) ima- szőnyeggel kell rendelkeznie, mert ezen köteles ülni, arcát Mekka irányába fordítani. hódolatát és tiszteletét Allah (arabul az isten) iránt kifejezni, és magábavonul. tan hosszasan tűnődni és elmélkedni! Az 1872-ben alapított budapesti Iparművészeti Múzeumban száznál több keleti imaszönyeget őriznek, ez a gyűjtemény kiválóan alkal. más az imaszőnyegek tanulmányozására. Gombos Károly Egy kivételesen szép kekrókapéldány a dróthálós tenyész- ketrecben (KS) Mély hűtés, tárolás—2000-ig A jégzajlástól a jégtorlaszokig Ma már nálunk is szokássá vált. hogy a háziasszonyok jó néhány napra, esetleg hetekre megvásárolják a főzéshez szükséges húst. zöldséget és egyéb élelmiszereket, megszabadulva ezzel a mindennapos sorban állástól. A mélyhűtött áru ugyanis sokáig megtartja frisseségét, fogyasztható- ságát. A hűtőlánc kiépítettségi foka sok mindent elárul, például az élelmezés kulturáltságát. korszerűségét. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság már tíz évvel ezelőtt készített egy koncepciót A hűtőlánc rendszerének fejlesztése címmel, amely több nép- gazdasági ágazat területére 1990-ig meghatározta a feladatokat. Ezt a koncf később felülvizsgálták és módosították. Miért? — A válasz ma már kézenfekvő — mondja dr. Sánta Istvánné főosztályvezető. — Amikor a tervezet elkészült, még nem számolhattunk a világgazdaságban bekövetkezett recesszió hazánkat érintő hatásaival. A változások, a gazdaságunkra nehezedő terhek szükségessé teszik. hogy tanulmányunk segítse legalább 2000- ig előrevetítve, alkalmazkodva az új fejlődési pálya követelményeihez a hazai hütölánc fejlődését, szerüsitését, a működtetésében érdekelt szakterületek dolgozóinak munkáját. Az Országos Tervhivatal hosz- szú távú koncepciója szerint a kül- és belföldi fogyasztás. s az ehhez kapcsolódó gyorsfagyasztott árutermelés 2000-ig várhatóan jelentősen nő. Ebből adódik. hogy növelni kell a mély hőmérsékletű tárolótereket. A tárolótér-növelés részben rekonstrukciók, részben új. univerzális hü- tőházak epitése keretében valósítható meg. — A hús- és teijte. kék hűtése elengedhetetlen a kereskedelemben. Elegendőek’ e a hűtési kapacitások? — A jelenleg rendelkezésre álló kapacitások sajnos, nem fedezik a felvetődő igényeket, és a meglévőnek csak egy része nevezhető korszerűnek. Elképzeléseink szerint — miután a meglévő húsüzemek fele sem rendelkezik fagyasztókapacitással és mélyhűtő- tárolóval — a húsiparban a napi gyorsfagyasztó kapacitást ötszörösére, a mély hőmérsékletű tárolókapacitást pedig öt és félszeresére kell növelni. Az ezredfordulóig jó lenne elérni, hogy a tárolt tőkehús megfelelő bontásban, egység- csomagolásban, a továbbfel- dolgozásra szánt húsok pedig csontozva, osztályozva és csomagolva kerüljenek fagyasztásra, tárolásra. A tejiparban alapvető feltétel a tej gyors lehűtése, ezért a tejbegyűjtő állomásokat gépi hűtéssel kell ellátni és mintegy kétszeresére növelni a tejfeldolgozó üzemek hűtőkapacitását. — Mi a helyzet a gyümölcs és a zöldség tárolásával? — Itt sem jobb a helyzet, sőt még rosszabb. Ennek több oka van. Egyrészt az. hogy a felépült tárolók műszaki színvonala nem r felelő. Másrészt a megépült tárolóknak csak közel 20 százaléka alkalmas a technológiai követelményeket kielégitö tárolásra. a természetes elahsználódás, a karbantartások elmulasztása és egyebek miatt. De foytathatjuk a sort. Az exportárak alakulása és a belföldi kereskedelem nem teszi érdekeltté a termelőket a zöldségek és gyümölcsök hűtött tárolásában. Ezért aztán a termények jelentős mennyisége vész kárba. vagy csak nagy veszteséggel tárolható. — Mit lehet tenni? — A termesztés technológiai fejlesztése mellett a hűtőtároló hálózat bővítése elengedhetetlen. Mindenképpen hasznosítani kell a legfejlettebb külföldi tárolóépítési. méretezési, üzemeltetési tapasztalatokat. Nem lenne haszontalan megoldás, ha az egyes hűtőtárolókat „fagyos”, úgynevezett fregoli tárolóvá lehetne átalakítani. Ezekben sokfajta csomagolt, fagyasztott áru tárolására nyílna lehetőség a friss termékek kifogyása után. — Nem elég a terméket előállítani, tárolni, de el is kell juttatni a vevőhöz, a boltokba, és persze, a távoli országokba is. Szállítási tevékenységünk nem éppen erős oldalunk. — Ez így van. Az évi milliárdos nagyságrendű veszteségek jó része abból adódik, hogy nem elégséges a hűtött termékek szállításához szükséges eszközök mennyisége és műszaki tel jesitménye. A legtöbb ágazatban a hűtőlánc a szállítás folyamatában szakad meg. A szállításban a jövőben is a közutaknak és a vasútoknak lesz meghatározó szerepe. Mindenképpen gyorsítani kell a közúti szállítás fejlesztését, különösen a hús- és a tejtermékek romlásának megakadályozása érdekében. Nagy lehetőséget kínálnak a hűtőkonténerek is, ezért ezeknek a gyártását minél előbb meg kell kezdeni. A vasúti szállítás főként az INTERFRIGO-hálózat részeként működik. A hűtött vagonok számát — anyagi helyzettől függően 8—10 százalékkal szeret- 1 nénk az ezredfordulóig bővíteni. Sz. J. A hazai közvélemény főleg akkor találkozik a jéggel kapcsolatos problémákkal, amikor a jég váratlan megjelenése következtében a vízi szállításokat meg kell szüntetni. A jégzajlás jég- torlaszok képződésével állhat meg. Ilyenkor a folyók vízszintje váratlanul megemelkedik. Folyóvizekben a víz enyhe túlhűlése szükséges a jég megjelenéséhez. Először ún. kásajégszemcsék keletkeznek. amelyek azután pelyhekké, bolyhokká állnak össze, s mert könnyebbek a víznél, a felszínre tömörülve „jégzagyot”, jégtáblácskákat hoznak létre. A partról leszakadozó jéggel együtt igy képződnek az úszó jégtáblák. A jégtáblák a vízfolyással együtt mozognak. A magányos jégtáblák — részben a szél irányától és sebességétől függően — többnyire a víz felszíni sebességével, vagy attól kissé eltérő gyorsasággal úsznak. A jégtáblák mozgását az is változtatja, ha tömörülnek, a partokhoz súrlódnak. Ilyenkor „telített jégmozgás” áll elő, amelynek két következménye lehet. Az egyik az, hogy keskeny vízfolyáson, amint a jég kitölti a meder teljes szélességét, a jégtáblák boltozatot képeznek, és annak hatására a jég azonnal megáll. Széles vízfolyáson — többnyire ez a hazai eset — a teljesen fedett vízfolyás jégtakarója felülről akkora nyomást kap, hogy összepréselődik és széles mederben is megszorul a jég. Jégtorlaszok kétféleképpen képződhetnek. Egyrészt úgy, hogy a jégtáblák a jégtakaró alá buknak és — olyan helyre érve. ahonnan nem tudnak tovaúszni — felhalmozódnak. Másrészt úgy, hogy a folyón érkező jég óriási nyomása összeroppantja a jégtakarót és annak darabjai összetorlódnak. Árvízvédelmi szempontból mindkét jégtorlasz veszélyes, mert a jégtorlasz felett néhány óra alatt is métereket emelkedhet. A jeges árvizek elleni védekezésre és a jég egyéb káros hatásának — hajózás akadályozása, partvédő művek tönkretétele stb. — csökkentésére ma már tervszerűen felkészülnek a veszélyeztetett országokban, így hazánkban is. A megelőző intézkedések sorában az első eszköz a folyamszabályozás, a jégtorlaszképződést okozó veszélyes folyószakaszok megszüntetése. Hasonlóan fontos feladat a hidak és a vízi műtárgyak (duzzasztók, vízilépcsők) helyes tervezése, „jégátbocsátó képességük” biztosítása. A jégtáblák megállásának, a jégborítottságnak a tanulmányozása az egyes vízfolyásokon kiterjedt megfigyeléseket igényel. A jég levonulásának és megállásának rögzítésére a légi fényképezés a legjobb módszer. A jégtorlaszok ellen ma is főleg jégtörőhajókat vetnek be. Emellett a jégrobbantás segít — részint közvetlenül. részint a víz hullámzásba hozásával — főlea műtárgyak (például hid- pillérek) védelmében. A több országot átszelő nagy folyókon a jégveszély elhárítását ma már nemzetközi együttműködésben oldják meg. B I. H eti humor ét elején „Milyen az új barátod?" „Csodálatos — az anyjától örökölte a kék szemét és az apjától az új Porschét!" ★ A fiú megnyom egy gombot: az ablak letolódik. Ismét egy gombnyomás: a tető fölemelkedik és a kocsi hátsó részébe húzódik. Még egy gombnyomás, és egy ventillátor fellibenti a lány szoknyáját. A lány erre dühösen felkiált: — Az ördög vigye az új kocsidat, már semmit sem csinálsz kézzel? ★ — Milyen sebességgel utazik az új luxuskocsiján? — Ilyen kocsival nem utazik az ember. Rá utazik. ★ — A férjem azt mondta, elhagy, ha az új autómat ismét összetöröm. — Na és? — Nagyon fog hiányozni. ★ Jákob elmondja, milyen volt a nyaralása a hegyekben: — Éjjelente olyan hideg volt, hogy tüzet kelleti; gyújtanunk a tehenek alatt, hogy a tőgyükben lévő fagyott tejet megolvasszuk! ★ — Főút, ez a kutya folyton a tányéromat nézi! — Persze, ez az ö tányérja. Ki hajlamos magas vérnyomásra? A későbbi magas vérnyomásra való vele született hajlamot esetleg már fiatal korban ki lehet mutatni, ha megfigyelik a vérnyomást fizikai erőfeszítés alkalmával. Az ilyen korai fölismerés esetleg megelőző intézkedéseket tesz lehetővé. E célból terhelési próbát végeznek a kerékpáros ergo- méterrel. A vizsgálandó személyt így olyan helyre viszik. ahol a műszerekkel mérnj lehet az energiafelhasználását és a szívének a teljesítményét. 1142 fiatalból álló csoporton hajtottak végre ilyen vizsgálatot és erről számoltak be az Európai Kardiológiai Társaság Courchevelben (Franciaország) tartott kongresszusán. Mindnek normáilis volt a vérnyomása, de 226-ukról tudták, hogy egyik szülőjüké magas. Mind az 1142-vel addig tapostatták a pedált, amíg el nem érték a pudzus- szaporaság felső határát, vagy egyszerűen nem bírták tovább. Ezután megmérték a vérnyomásukat: azo- ké, akiknek volt magas vérnyomásban szenvedő szülőjük, észrevehetően magasabb volt, mint a többieké, és ezeknek több időre is volt szükségük, míg normalizálódott. Ezek a megfigyelések megerősíteni látszanak, hogy a későbbi magas vérnyomásra való hajlam örökölhető. Egyes vizsgálatok szerint ez a kockázat 2—3-szor akkora lehet, ha egyiik, vagy mindkét szülő magas vérnyomásban szenved. A magas vérnyomás a legfontosabb kockázati tényezőnek számít korunk Leggyakoribb halálokával kapcsolatban: a szívinfarktussal és az agyvérzéssel. A magas vérnyomás korai felismerésere alkalmas eljárásnak nagy jelentősége lenne, mert megelőző intézkedéseket tenne lehetővé már a fiataloknál is: rendszeres■ legalább évi egyszeri vér- nyomásmérést, a testsúly ellenőrzését, nem dohányzást, mértékletes alkoholfogyasztást, óvatos sófogyasztást es — nem utolsósorban — kielégítő testmozgást.
