Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. február 5., kedd 5. A rókaprém divatja Régi keleti imaszőnyegek A rókaprém a húszas- harmincas években jött di­vatba, s akkor világszerte fellendült a nemes prémû rókák tenyésztése, A nagy kerestet nyomán világszer­te sorra alakultak a tenyész- farmok. a vadászok pedig kíméletlenül ritkították az értékesebb prémes vadat. A második világháború véget vetett a divatnak, a hosszú szőrű — meglehetősen drá­ga — prémek iránt évtize­deken át nem volt kereslet. A hetvenes évektől azonban ismét fellendülőben van a hosszú szőrű pré­mek divatja. Napja­inkban számos országban foglalkoznak rókatenyésztés- sél: a Szovjetunióban, Len­gyelországban, az USA-ban. Kanadában, több skandináv országban — és újabban ha­zánkban is. A nemes prémű rókák fő­képp két, egymástól hatá­rozottan különböző fajtól szármáznák. Az egyik az amerikai vörösróka, amely­nek van egy ezüstös szőrű mutációja: az ezüstróka. Másféle mutációk sora hoz­ni lotie a platina nil, a. a gyöngyróka és az opálróka prémjét. A másik alapfaj, a sarki róka, amely színes szőrzettel jön a világra, de bundája az idő előrehaladá­sával fehéredik, s télre ra­gyogó hófehér színt vesz fel. A szűcsök a fehér bundát kedvelik, de még ennél is jobban a melanisztikus mu­táció révén létrejött kékró­kát. Megjelenése után na­gyon hamar divatos lett. s a tenyésztése is megindult. A ikékrókaprém annál érté­kesebb. minél kékebb árnya­latú. s farka minél vasta­gabb. A kékróka kényes jószág. A fertőzéstől, betegségtől fo­kozottan kell óvni. s más­más törődést igényel a kü­lönböző időszakokban. A tél a prémesedés ideje: a drót­hálós ketrecekbe akadályta­lanul behatoló hideg hatá­sára fejlődik ki a tömött, dús, pehelyszerü prém. Prémrókák tenyésztésével csak ott érdemes foglalkoz­ni, ahol sok állati hulladék keletkezik (például baromfi- feldolgozók. sertésvágóhi- riak tőszomszédságában). A muzulmánok lakta Ke_ létén általános volt a sző. nyegek kedvelése és hasz­nálata. Elegánsan élni egyet jelentett a választékos és gazdag öltözködéssel, a ké­nyelem pedig azzal, hogy a lakás tele legyen pazar sző­nyegekkel, párnákkal és füg­gönyökkel. Ez határozta meg a kor arculatát. Egy 955-ben meghalt mohamedán aszké­tát, at-Tuszit halála után azzal jellemezték, hogy neki sohasem voltak szőnyegei. A szőnyegek az egyes közel- keleti népek nemzeti jellegű lakásberendezésének szerves részét képezték. Gyártottak falra, padlóra, fekhelyre szánt szőnyegeket, takaró­kat, láb alá rakható kisebb darabokat: ülőpárnákat, a fej, illetve a hát mögé való apróbb párnákat. A keleti szőnyegek hasz­nálatáról sok adat maradt fenn a IX—X. századból, ennek ellenére sem tudjuk pontosan, hogy mióta hasz­náltak a muzulmánok ima­szőnyeget. Baládhuri IX. századi arab történész sze­rint a hívők kezdetben az imánál a kövekre és a ho­mokra borultak le Tirmidhi feljegyzései szerint (meghalt 982-ben) a napi kötelező imák során szövött szőnye­geken és padlón fohászkod­tak Allahhoz a hívők. A ha­gyományok szerint Moha­med próféta (571—632) vala­milyen kelmét. Muawija ka­lifa pedig a VII. században az imánál gyékényt használt. A kairói al-Azhar mecset 1009-ből származó leltárában kiváló abadáni és egyszerű gyékényszőnyegekről történik említés. A X. században élt Ibn Abd al-Aziz asz-Szuszi nevű férfiú, mikor beállt muzul­mán szerzetesnek, a követ­kezőket mondogatta: „Fogtam az imaszőnyegemet. mely olyan hosszú volt. mint a nap, s levágattam a bajuszo. Gördcsz, XVII. századi török imaszőnyeg — az Iparművé­szeti Múzeum gyűjteményé­ből mat, melyet korábban meg­hagytam". Ez az első emlí­tése a keleti imaszőnyegek­nek. A szőnyeg formájára és és méretére is utalás történt, s arra is, hogy az illető ma. gával vitte a dervisrendbe az imaszőnyegét, és mint a mohamedán Keleten szokás volt, levágatta arcát ékesí­tő szőrzetét. Egyébként csak a rajongók, a feltűnni vá­gyók és a dervisek vágatták le a bajuszukat és a szakál­lukat. mert a tisztes emberi külső enélkül elképzelhetet. len volt. 1071-ben Tyros mecsetjé­ben Ali kalifa egyik leszár­mazottja 300 dinárt tett a tudós tanító Khatib al-Bag- dádi imaszönyegére. aki a haragtól elvörösödve felkap­ta imaszőnyegét, és elhagyta a mecsetet. A magas rangú személy kénytelen volt a padló réseiből az aranyait kiszedni. Egy másik történet szerint Haszan al-Basri asz­kéta már 728-ban használt imaszőnyeget, s ezt az Euf­rátesz folyó vizére helyezte, és felkérte Rabi'a al-Adawija szentéletű nőt, hogy a vízen együtt imádkozzanak. A hölgy válasza az volt, hogy feldobta a levegőbe az ima­szőnyegét, és felkérte az asz. kétát, hogy ott fenn végez­zék el a vallásos lebomláso­kat. Behzárd, a híres perzsa festő egy 1479-ben készített miniatúrán méltóságteljes dervist ábrázol, aki a folyón imaszőnyegen kelt át. Kelet legszebb szőnyegei az ima­szőnyegek voltak, és ezeknek varázsos-mágikus erőt tulaj, donítottak. Ibn Battuta XIV. századi híres arab utazó könyvében hangsúlyozta, hogy Egyip­tomban sok a muzulmán ko­lostor, s mindegyik dervis a saját imaszőnyegén ül. A kolostorba való jelentkezés­kor a dervisjelölt derekán öv, vállán imaszőnyeg, jobb­jában bot, és bal kezében vi­zeskancsó van. Evlija Cselebi XVIII. századi török utazó és történész is hasonlókat írt a török dervisekről. Valószí­nű. hogy az imaszőnyegek használatát a muzulmán asz­kéták és dervisek vezették be, meghatározva az imasző­nyegek rendeltetését és sze­repét. Abu Nas as-Sarrádj aki 988-ban halt meg, hivat­kozik egy régen élt szufi sejk tanítására, miszerint a der­visnek (koldusnak, azaz mu­zulmán szerzetesnek) ima- szőnyeggel kell rendelkeznie, mert ezen köteles ülni, ar­cát Mekka irányába fordíta­ni. hódolatát és tiszteletét Allah (arabul az isten) iránt kifejezni, és magábavonul. tan hosszasan tűnődni és elmélkedni! Az 1872-ben alapított bu­dapesti Iparművészeti Múze­umban száznál több keleti imaszönyeget őriznek, ez a gyűjtemény kiválóan alkal. más az imaszőnyegek tanul­mányozására. Gombos Károly Egy kivételesen szép kekrókapéldány a dróthálós tenyész- ketrecben (KS) Mély hűtés, tárolás—2000-ig A jégzajlástól a jégtorlaszokig Ma már nálunk is szokás­sá vált. hogy a háziasszo­nyok jó néhány napra, eset­leg hetekre megvásárolják a főzéshez szükséges húst. zöldséget és egyéb élelmi­szereket, megszabadulva ez­zel a mindennapos sorban állástól. A mélyhűtött áru ugyanis sokáig megtartja frisseségét, fogyasztható- ságát. A hűtőlánc kiépítettségi foka sok mindent elárul, például az élelmezés kul­turáltságát. korszerűségét. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság már tíz évvel ezelőtt készített egy koncepciót A hűtőlánc rendszerének fejlesztése címmel, amely több nép- gazdasági ágazat területére 1990-ig meghatározta a fel­adatokat. Ezt a koncf később felülvizsgálták és módosították. Miért? — A válasz ma már ké­zenfekvő — mondja dr. Sánta Istvánné főosztályve­zető. — Amikor a tervezet elkészült, még nem számol­hattunk a világgazdaságban bekövetkezett recesszió ha­zánkat érintő hatásaival. A változások, a gazdaságunkra nehezedő terhek szükséges­sé teszik. hogy tanulmá­nyunk segítse legalább 2000- ig előrevetítve, alkalmaz­kodva az új fejlődési pálya követelményeihez a hazai hütölánc fejlődését, szerüsitését, a működtetésé­ben érdekelt szakterületek dolgozóinak munkáját. Az Országos Tervhivatal hosz- szú távú koncepciója sze­rint a kül- és belföldi fo­gyasztás. s az ehhez kap­csolódó gyorsfagyasztott áru­termelés 2000-ig várhatóan jelentősen nő. Ebből adó­dik. hogy növelni kell a mély hőmérsékletű tárolóte­reket. A tárolótér-növelés részben rekonstrukciók, részben új. univerzális hü- tőházak epitése keretében valósítható meg. — A hús- és teijte. kék hűtése elengedhetet­len a kereskedelemben. Elegendőek’ e a hűtési ka­pacitások? — A jelenleg rendelke­zésre álló kapacitások saj­nos, nem fedezik a felvetődő igényeket, és a meglévőnek csak egy része nevezhető korszerűnek. Elképzelé­seink szerint — miután a meglévő húsüzemek fele sem rendelkezik fagyasztó­kapacitással és mélyhűtő- tárolóval — a húsiparban a napi gyorsfagyasztó kapa­citást ötszörösére, a mély hőmérsékletű tárolókapaci­tást pedig öt és félszeresé­re kell növelni. Az ezred­fordulóig jó lenne elérni, hogy a tárolt tőkehús meg­felelő bontásban, egység- csomagolásban, a továbbfel- dolgozásra szánt húsok pe­dig csontozva, osztályozva és csomagolva kerüljenek fagyasztásra, tárolásra. A tejiparban alapvető fel­tétel a tej gyors lehűtése, ezért a tejbegyűjtő állomá­sokat gépi hűtéssel kell el­látni és mintegy kétszeresé­re növelni a tejfeldolgozó üzemek hűtőkapacitását. — Mi a helyzet a gyü­mölcs és a zöldség tárolá­sával? — Itt sem jobb a helyzet, sőt még rosszabb. Ennek több oka van. Egyrészt az. hogy a felépült tárolók mű­szaki színvonala nem r felelő. Másrészt a megépült tárolóknak csak közel 20 százaléka alkalmas a technológiai követelménye­ket kielégitö tárolásra. a természetes elahsználódás, a karbantartások elmulasz­tása és egyebek miatt. De foytathatjuk a sort. Az exportárak alakulása és a belföldi kereskedelem nem teszi érdekeltté a termelőket a zöldségek és gyümölcsök hűtött tárolásában. Ezért aztán a termények jelentős mennyisége vész kárba. vagy csak nagy veszteséggel tárolható. — Mit lehet tenni? — A termesztés techno­lógiai fejlesztése mellett a hűtőtároló hálózat bővítése elengedhetetlen. Minden­képpen hasznosítani kell a legfejlettebb külföldi tá­rolóépítési. méretezési, üze­meltetési tapasztalatokat. Nem lenne haszontalan meg­oldás, ha az egyes hűtőtáro­lókat „fagyos”, úgynevezett fregoli tárolóvá lehetne átalakítani. Ezekben sok­fajta csomagolt, fagyasztott áru tárolására nyílna lehe­tőség a friss termékek ki­fogyása után. — Nem elég a terméket előállítani, tárolni, de el is kell juttatni a vevőhöz, a boltokba, és persze, a tá­voli országokba is. Szállí­tási tevékenységünk nem éppen erős oldalunk. — Ez így van. Az évi mil­liárdos nagyságrendű vesz­teségek jó része abból adó­dik, hogy nem elégséges a hűtött termékek szállításá­hoz szükséges eszközök mennyisége és műszaki tel jesitménye. A legtöbb ága­zatban a hűtőlánc a szállí­tás folyamatában szakad meg. A szállításban a jövő­ben is a közutaknak és a vasútoknak lesz meghatáro­zó szerepe. Mindenképpen gyorsítani kell a közúti szállítás fejlesztését, külö­nösen a hús- és a tejtermé­kek romlásának megakadá­lyozása érdekében. Nagy lehetőséget kínálnak a hűtőkonténerek is, ezért ezeknek a gyártását minél előbb meg kell kezdeni. A vasúti szállítás főként az INTERFRIGO-hálózat ré­szeként működik. A hű­tött vagonok számát — anyagi helyzettől függően 8—10 százalékkal szeret- 1 nénk az ezredfordulóig bő­víteni. Sz. J. A hazai közvélemény fő­leg akkor találkozik a jég­gel kapcsolatos problémák­kal, amikor a jég váratlan megjelenése következtében a vízi szállításokat meg kell szüntetni. A jégzajlás jég- torlaszok képződésével áll­hat meg. Ilyenkor a folyók vízszintje váratlanul meg­emelkedik. Folyóvizekben a víz eny­he túlhűlése szükséges a jég megjelenéséhez. Először ún. kásajégszemcsék ke­letkeznek. amelyek azután pelyhekké, bolyhokká áll­nak össze, s mert könnyeb­bek a víznél, a felszínre tö­mörülve „jégzagyot”, jég­táblácskákat hoznak létre. A partról leszakadozó jég­gel együtt igy képződnek az úszó jégtáblák. A jégtáblák a vízfolyással együtt mozognak. A magá­nyos jégtáblák — részben a szél irányától és sebességé­től függően — többnyire a víz felszíni sebességével, vagy attól kissé eltérő gyor­sasággal úsznak. A jégtáb­lák mozgását az is változtat­ja, ha tömörülnek, a par­tokhoz súrlódnak. Ilyenkor „telített jégmozgás” áll elő, amelynek két követ­kezménye lehet. Az egyik az, hogy keskeny vízfolyá­son, amint a jég kitölti a meder teljes szélességét, a jégtáblák boltozatot ké­peznek, és annak hatására a jég azonnal megáll. Szé­les vízfolyáson — többnyire ez a hazai eset — a teljesen fedett vízfolyás jégtakarója felülről akkora nyomást kap, hogy összepréselődik és széles mederben is meg­szorul a jég. Jégtorlaszok kétfélekép­pen képződhetnek. Egy­részt úgy, hogy a jégtáblák a jégtakaró alá buknak és — olyan helyre érve. ahon­nan nem tudnak tovaúszni — felhalmozódnak. Más­részt úgy, hogy a folyón ér­kező jég óriási nyomása összeroppantja a jégtakarót és annak darabjai össze­torlódnak. Árvízvédelmi szempontból mindkét jég­torlasz veszélyes, mert a jégtorlasz felett néhány óra alatt is métereket emelked­het. A jeges árvizek elleni vé­dekezésre és a jég egyéb káros hatásának — hajózás akadályozása, partvédő mű­vek tönkretétele stb. — csökkentésére ma már terv­szerűen felkészülnek a ve­szélyeztetett országokban, így hazánkban is. A megelőző intézkedések sorában az első eszköz a folyamszabályozás, a jégtorlaszképződést oko­zó veszélyes folyószakaszok megszüntetése. Hasonlóan fontos feladat a hidak és a vízi műtárgyak (duzzasztók, vízilépcsők) helyes tervezé­se, „jégátbocsátó képessé­gük” biztosítása. A jégtáblák megállásá­nak, a jégborítottságnak a tanulmányozása az egyes vízfolyásokon kiterjedt megfigyeléseket igényel. A jég levonulásának és megállásának rögzítésére a légi fényképezés a legjobb módszer. A jégtorlaszok ellen ma is főleg jégtörőhajókat vet­nek be. Emellett a jégrob­bantás segít — részint köz­vetlenül. részint a víz hul­lámzásba hozásával — főlea műtárgyak (például hid- pillérek) védelmében. A több országot átszelő nagy folyókon a jégveszély el­hárítását ma már nemzet­közi együttműködésben oldják meg. B I. H eti humor ét elején „Milyen az új barátod?" „Csodálatos — az anyjától örökölte a kék szemét és az apjától az új Porschét!" ★ A fiú megnyom egy gom­bot: az ablak letolódik. Is­mét egy gombnyomás: a te­tő fölemelkedik és a kocsi hátsó részébe húzódik. Még egy gombnyomás, és egy ventillátor fellibenti a lány szoknyáját. A lány erre dü­hösen felkiált: — Az ördög vigye az új kocsidat, már sem­mit sem csinálsz kézzel? ★ — Milyen sebességgel uta­zik az új luxuskocsiján? — Ilyen kocsival nem uta­zik az ember. Rá utazik. ★ — A férjem azt mondta, elhagy, ha az új autómat is­mét összetöröm. — Na és? — Nagyon fog hiányozni. ★ Jákob elmondja, milyen volt a nyaralása a hegyek­ben: — Éjjelente olyan hi­deg volt, hogy tüzet kelleti; gyújtanunk a tehenek alatt, hogy a tőgyükben lévő fagyott tejet megolvasszuk! ★ — Főút, ez a kutya foly­ton a tányéromat nézi! — Persze, ez az ö tányér­ja. Ki hajlamos magas vérnyomásra? A későbbi magas vérnyo­másra való vele született hajlamot esetleg már fiatal korban ki lehet mutatni, ha megfigyelik a vérnyomást fizikai erőfeszítés alkalmá­val. Az ilyen korai fölisme­rés esetleg megelőző intéz­kedéseket tesz lehetővé. E célból terhelési próbát vé­geznek a kerékpáros ergo- méterrel. A vizsgálandó sze­mélyt így olyan helyre vi­szik. ahol a műszerekkel mérnj lehet az energiafel­használását és a szívének a teljesítményét. 1142 fiatalból álló csoporton hajtottak vég­re ilyen vizsgálatot és erről számoltak be az Európai Kardiológiai Társaság Courchevelben (Franciaor­szág) tartott kongresszusán. Mindnek normáilis volt a vérnyomása, de 226-ukról tudták, hogy egyik szülőjü­ké magas. Mind az 1142-vel addig tapostatták a pedált, amíg el nem érték a pudzus- szaporaság felső határát, vagy egyszerűen nem bír­ták tovább. Ezután megmér­ték a vérnyomásukat: azo- ké, akiknek volt magas vérnyomásban szenvedő szü­lőjük, észrevehetően maga­sabb volt, mint a többieké, és ezeknek több időre is volt szükségük, míg norma­lizálódott. Ezek a megfigye­lések megerősíteni látsza­nak, hogy a későbbi magas vérnyomásra való hajlam örökölhető. Egyes vizsgála­tok szerint ez a kockázat 2—3-szor akkora lehet, ha egyiik, vagy mindkét szülő magas vérnyomásban szen­ved. A magas vérnyomás a legfontosabb kockázati té­nyezőnek számít korunk Leggyakoribb halálokával kapcsolatban: a szívinfark­tussal és az agyvérzéssel. A magas vérnyomás korai fel­ismerésere alkalmas eljárás­nak nagy jelentősége lenne, mert megelőző intézkedése­ket tenne lehetővé már a fiataloknál is: rendszeres■ legalább évi egyszeri vér- nyomásmérést, a testsúly el­lenőrzését, nem dohányzást, mértékletes alkoholfogyasz­tást, óvatos sófogyasztást es — nem utolsósorban — ki­elégítő testmozgást.

Next

/
Thumbnails
Contents