Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. február 5., kedd 3. AZOK A BIZONYOS HERTZEK Miért voltak áramkimaradások? HÁZFALAK KÉSZÜLNEK A PERNYÉBŐL Gázbetongi/ár — születőben A (él csztendönyire som távoli határidő szorításában dolgoznak nap. mint nap. A múlt év december végi miniszteri szemle nyomán az értékelés végül is pozitív volt: a Mátra Gázbetongyár építésének üteme — állapította meg a miniszter — „a részletgondokkal együtt is megfelel a tervezett programnak." A beruházás megvalósulásán (áradozó fővállakozók és alvállalkozók garantálták a tervezett műszaki tartalom határidőre történő létrehozását. Egyszóval, álmaikban már a a június 3-i próbaüzem megkezdésére készülődnek. Mindennek ellenére is érthető, ha a kevésbé tájékozottak elsődlegesen arra kíváncsiak, mivel is érdemli ki előzetesen figyelmüket a leendő gazdálkodó egység. \ (iép- és Kelvonószerelő Vállalat szakemberei a nagy mé retu tárolótartályokat szerelik A januári szokatlanul erős hideghullám, mint tudjuk, országszerte kisebb-nagyobb jfennakadásokat okozott a legkülönfélébb energiaszoL gáltatásban. Sőt, ami nálunk fritkán fordul elő, még a villany is kialudt egy-egy órányira az ország néhány körzetében. Noha, a zavarokat rövid időn belül sikerült elhárítani — önkéntelenül fel. merült a kérdés: vajon van-e elegendő erőművi kapacitásunk? Képesek vagyunk-e ilyenkor is kielégíteni a vil- lamosenergia-igényeket? A kérdés még inkább indokoltnak látszott a Minisztertanács energiatakarékos, ságra felszólító közleménye, a televízió műsorának — azóta enyhített — korlátozása után. De, mielőtt a kérdésre válaszolnánk, a viszonyok jobb imerete érdekében talán nem lesz haszontalan némi történelmi visszatekintés A széntől az atomig Magyarul szagon 19(iU-ig csak szénerőművek, majd az olcsó olaj és gáz évtizedé- oen a szénhidrogén-bázisú erőművek épültek. Az idő tájt tízévenként megkétszereződött a villamosenergia- jgény. sőt. nálunk e tenden. cia még néhány évig. ez első olajárrobbanást (1973-at) követően is tartotta magát. Az ország villamoserőmüveinek teljesítőképessége 1968-ban #700 megawatt volt. (Egyetlen megawatt nagyjából 1000 villanyvasaló egyidejű mű. ködtetéséhez elegendő teljesítőképességet jelent.) 19711- ban ez a szám már elérte az 5400-at, de csak 2000 megawatt volt a szénbázisú. 3400 megawatt teljesítőke. pesség már a szénhidrogénből villamos energiát termelő erőmüveké. Mára valamelyest javult a helyzet, a most mintegy 6200 megawattnyi teljesítő- képesség növekményét lényegében a Paksi Atomerőmű első két blokkjának belépése adta. A villamosipar lehetősége a különböző energiahordozók célszerű kombinálására törekszik. Mindenekelőtt az atomerőmű teljes, folyamatos kihasználása a cél. hiszen fűtőanyaga a legolcsóbb, és hosszú távra biztosított. Emellett a széntüzelésű erő- művek kapacitásának lehető legnagyobb mértékű igény, bevétele az ésszerű. Ezzel párhuzamosan megy végbe a szerződésekben rögzített import villamos energia vételezése is: a rendelkezésre álló mennyiséget mindenkor igénybe vesszük. Rendszerint e három tétel sem adja ki az alapfogyasztást, így a további igényeket szénhidrogén erőművek fedezik. Ezen belül is — főként nyáron — a földgázzal tüzelők, hiszen az alapvető cél az olajmeg. takarítás. Védik a frekvenciát Ami viszont u jelenleg rendelkezésre álló teljesítő- képességet illeti: az említett 6200 megawatt. a zömében a Szovjetunióból származó (1200—1400 megawatt) importtal együtt elegendő a legnagyobb, például télesti csúcsfogyasztás kielégítésére. Sőt. a szükséges tartalékon túl is van némi további szabad kapacitás. (Amire szükségünk is lesz, hiszen a pák. si erőmű következő blokkjának belépéséig az ország villamosenergia-fogyasztása tovább növekszik.) A magyar villamosenergia- rendszer része a KGST-or- szágok Villamos Energia Rendszerei Egyesülésének, azaz hálózatunk össze van kötve a többi országéval. A KGST-országok közös — jobb hasonlat híján: „együtt lélegző” — rendszerének tel. jesítőképessége természetesen sokszorosa a miénknek. Az „együtt lélegzés” pedig azt jelenti, hogy a váltakozó áram jellegéből eredően, e rendszer minden egyes erőművének, annak minden egyes áramfejlesztő generátorának szinkronban kell járnia. Az áram frekvenciája 50 Hertz, azaz, az áram másodpercenként 50-szer „lüktet”, mégpedig az egész hatalmas rendszerben egyidejűleg. Mind az erőművi gépeket. mind a hálózatból áramot fogyasztó berendezéseket erre az 50 Hertzre méretezték. Kisebb eltérés még nem okoz gondot, ám egy bizonyos frekvencia alatti már komoly hibák következnének be mind a villamos- energia-rendszerben. mind a hálózatban, mind a fogyasztónál; veszélybe kerülne az egész rendszer együttműködése — ezért védik a frek- re nciát. Takarékoskodjunk! Talán emlékszünk: amikor a szakemberek nálunk az áramkimaradást indokol, ták, éppen a frekvencia csökkenésére hivatkoztak. Amely „a bajok hőmérője", lévén az erőművek teljesítménye és a terhelés (a pillanatnyi villamosenergta- igény) egyensúlyának mutatója. Ha a frekvencia 50 Hertz vagy alig kisebb, de stabil, akkor fennáll ez az egyensúly. Ha azonban a frekvencia csökkeni kezd. az arra utal, hogy a szinkronban járó áramfejlesztők a nagyobb terhelés hatására lelassultak, veszélyben az egyensúly. Ez történik, ha például valahol üzemzavai miatt „kiesik" néhány száz megawatt. Mivel ez akár a másodperc töredéke alatt bekövetkezhet, a frekvencia védelmében a rendszer automatikusan kapcsol ki fogyasztókat. Nos. így történt nálunk is e hideg napokban. Az egyórányi időszak, amíg áramra vártak az ország egyes körzetei, az intézkedésekre, a tartalékok „bevetésére" kellettek. Meg kell még jegyezni: a világ egyetlen villamos. energia-rendszerét sem tervezik száz százalékos biztonsággal, ez olyan sokba kerülne, hogy egyszerűen nem éri meg. Legfeljebb évi néhány óráig tartó, és csak kisebb régiókat érintő ellátási zavarokat minden rendszerben szükségszerűen megengednek. (Áramkimaradás a hideg napokban nemcsak nálunk fordult elő, hanem Európa számos országában, így például Franciaország. Olaszország egyes területein is.) E rövid magyarázat persze leegyszerűsített. De az elmondottakból annyi alighanem világos: nem eröművi kapacitások hiánya okozta az áramkimaradást. Takarékoskodnunk kell a villamos energiával, mert a szokatlanul erős télben az erőművek is több fűtőanyagot fogyasztanak, főként a drága gázból és olajból. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy kevesebbel beérjük, hogy ez a kemény tél kevesebbe kerüljön az országnak, s mert a villamosenergiaellátás biztonsága ettől is függ. T. P. A visontai Gagarin Hőerőmű tőszomszédságában, attól délkeletre fekvő mintegy 13 hektáros terület a laikus szemlélődőnek egyelőre a káosz állapotát mutatja. Tulajdonképpen annak sem könnyű, még a biztonságos eligazodás — legalábbis egynémely dologban —, aki már most is a működő gépekben, a majdani termelés eredményeiben gondolkodik. — Szerencsére csak a kezdeteknél. azaz jelenleg okoz némi fejtörést — jegyzi meg félig tréfásan Zsirka László gyárvezető —, hogy készülő létesítményünk közigazgatásilag Halmajugra külterületéhez tartozik, államigazgatási vonalon a detki közös tanácshoz. Fűtőenergiával, árammal, telefonszolgálattal az erőmű, utakkal a Thorez bányaüzem „lát el" bennünket, a postafiókunk viszont Gyöngyösön van. De félre a tréfával, nem art ismernünk az előzményeket sem! A Gazdasági Bizottság 1961 -ben döntött a beruházás mellett. Az indokláshoz elegendő azt megemlíteni, ami napjainkban élő gyakorlat, a jelenlegi tervidőszakban mindinkább előtérbe kerül a magánerős lakásépítés. Ugyanakkor az építőanyag bizony a hiánycikkek közé sorolható a piacon. Mindenekelőtt azért, mert téglagyáraink elavultak, rekonstrukcióra szorulnak. A majdan itt készülő falazóanyag tehát sokat pótolhat. Persze, ezután is jogos a kérdés, miért pont Heves megye nehézipari központjának környezetére esett a szakemberek választása? — A telepítés elhatározása előtt — magyarázza a gyárvezető — számos szempontot kellett figyelembe venni. A: alapanyagok minőségét, u villamosenergia- és gázella tást, a területi adottságokat, a szállítás lehetőségeit. A leginkább kedvező feltételek ezen a helyen voltak kiala kithatóak. Különösen az az eredmeny volt döntő, amit a technológiát nyújtó nyugatnémet HEBEL-cég mutatotl fel: a visontai pernye, a bélapátfalvi cement es egetelt mész, valamint a kecskémé ti alumíniumpaszta mintái nak felhasználásával labo ratóriumi vizsgálatokat, es félüzemi próbagyártást végzett. Az így előállított gáz- beton kiváló minősítést kapott. — Gondolom, nemcsak emiatt döntöttek az NSZK beliek ajánlata mellett . . . — Öt ország vállalatainak versenytárgyalása után kapMár idejekorán készülnek a szakmunkásképző intézetek leendő elsős hallgatóiknak a beiskolázására. A fel. készülések során leginkább arra törekszenek, hogy azokra a szakmákra hívják fel a most végző általános iskolai tanulók figyelmét, ahová az elmúlt tanévekben nem szívesen adták be a jelentkezési lapot. Az egri 212-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgala a HEHKL a megbízási Nagyon előnyös megoldásokat javasoltak a nyugatnémet szakemberek. Technológiájukhoz csekély számú, ti- pusszerkezettel is megvalósítható épületre van szükség, a fajlagos gépköltség is alacsony, a vágás pontossága olyan, hogy legfeljebb 1—3 milliméter eltérés fordulhat elő. Ezentúl igen energiatakarékos. s tekintettel van a környezet megóvására is. hiszen szinte minden művelet zártrendszerben zajlik. — Melyek az összetevői az úgynevezett gázbetonnak? — Hetven százalékban osztályozott finompernye, 90 mikron alatti méretben. Tíz százalék őrölt égetett mész. húsz pedig cement, kötőanyagnak. Általános tapasztalat, a hazai gyártású falazóanyagok közül a legkedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik. A szilárdságot és a hőszigetelési ismérveket is figyelembe véve. kiválóan alkalmas kétszintes családi házak építésére. Kétféle méretben készítünk majd falazóblokkokat — az egyik a nyílászárók méreteihez is igazodik —. ,s ugyanígy válaszfalakat. — Mibe kerül majd a késztermék. s hogyan jut el a fogyasztókhoz? — Az ár természetesen még nem végleges. Elképzelésünk szerint köbmétere 1300—1500 forint körül alakul majd. Ez azt jelenti, hogy például száz négyzet- méter alapterületű házhoz 10—45 köbméterre lesz szükség. Ha kiszámolják, az ösz- szes költség így 20—25 szó- zalékkal lesz kisebb, mintha hagyományos építőanyagot használnának fel. \ 1er' tóhelyettese, Besenyei Béla meglepő információval szolgált. Eszerint az utóbbi években a villamosipari szakmák is keresetlenek lettek a tanulók körében. Így aztán az iskolai KlSZ-bizott- ság szervezésében egy tárlatot rendeztek, ami megismertette a közel kétezer látogatóval a villamosiparí szakma történetét. Ugyanakkor az ide látogató nyolcadikosoknak bemutatták egyelőre úgy szól. hogy termékeink javarészét vasúton, es csak a kisebbiket közúton szállítjuk. Am, későbbi igényfelmérés alapján ezen még némi módosítás elképzelhető. Az anyag megóvása érdekében egyébként raklapokon. egységcsomagként történik a szállítás. Az értékesítésnél egy nagyon fontos kikötésünk lesz a szerződő partnerekkel szemben: vállaljanak alapvető garanciát a minőség megőrzésére! Amint tisztázódtak az ilyenkor elegendhetetlen kérdések, a megbízó, a Könnyűbeton- és Szigetelőanyagipari Vállalat (KOSZIG) a megvalósításra, a pénzügyi és külkereskedelmi szervek közreműködésével, fővállalkozási szerződést kötött. Az összehangolás és az importbeszerzések felelősségteljes teendőinek elvégzésére az Építőipari Beruházási Vállalat jelenkezett. A tervezésre és a külföldi tervek módosítására az Építéstudományi Intézetet, az építési, építésszerelési tevékenységre az Eszak-magyar- országi Állami Építőipari Vállalatot, a hazai gépgyártásra és a technológiai szerelésre pedig a Jászberényi Aprítógépgyárat kérték fel. Az is elhatároztatott, hogy a forráslehetőségeknek megfelelően, mintegy kétmilliárd forint használható fel. Amíg a kivitelezők tették, teszik a dolgukat, addig a leendő gyár vezetőinek is jócskán van már szervezni valójuk, hisz már ma fel kell készülniük a gyár majdani üzemeltetési feladataira, s ez igen sokrétű, felelősségteljes munkát kíván. — Nem túlzók, ha azt mondom — fejtegeti Zsirka l.ás/1«« — Európa leg na magát az iskolát, a kollégiumot. valamint a tanműhelyt is. Ez a forma már hagyományként szerepel az iskola történetében, hiszen öt éve. hogy megrendezik ezeket a tárlatokat. Méghozzá nem is kis eredménnyel. Többek kő. zott az ilyen formában történő barátkozásoknak köszönhető, hogy ma már nem szerepel a nehézen beiskolázható szakmák között a gyobb gázbetongyára épül itt, amely évi 563 ezer falazóblokk előállítására lesz alkalmas, s ebből 12—13 ezer családi ház építhető fel. Természetes, hogy a működtetése lelkes, hozzáértő gárdái igényel. Olyanokat, akik igazán alkalmasak, vagy hamarosan azzá képesek válni. Együttvéve 418 fővel számolunk: s már ma gondolunk a képzésükre. A targonca- vezetők, darukezelők speciális oktatáson vesznek részt a Thorez bányaüzemben. Márciusban—áprilisban 27en utaznak kéthetes tanfolyamokra az NSZK-ba. Túlnyomó többségük fizikai dolgozó. Abban is bízunk, hogy — szerződés alapján — további 25 ember mehet áprilisban az NDK-beli Hennejs- dorfba, az ottani gyárban elsősorban a javítással, a karbantartással kapcsolatos fogásokat tanulhatják majd meg. Tervezünk tapasztalatgyűjtő utat a vállalat kazincbarcikai gyárába is. Az is hasznos dolog, hogy 23 műszaki és 40 fizikai dolgozónk már most aktív részese a kivitelezési munkáknak. — A munkaerő megszerzésének két kulcsszava van: bér és lakás. Mire számíthatnak az ide jelentkezők? — A keresetek kialakításánál arra törekszünk, hogy a bérszínvonalunk idomuljon a környezetünkben lévő üzemekéhez. 1986-ra 67 ezer forintos bérszínvonalat tervezünk. Fontosnak tartjuk a lakáskérdés mielőbbi megoldását is. A KÖSZIG negyven családi ház felépítésének támogatását vállalja, egyenként 300 ezer forintos hosz- szú lejáratú hitel nyújtásával De részt vállalunk az építkezések lebonyolításából is. minimális összegű térítés ellenében a tervezést, az anyagbeszerzést, a pénzügyekben való segítséget, a jogi képviseletet, az építés- vezetői feladatokat a gyár látja majd el. Az a véleményünk ugyanis: jobb, ha egyvalaki foglalkozik többek nevében ezekkel, mintha mindenki a saját ügyei után szaladgálna, s közben nem tudna odafigyelni a munkájára. Talán az is újszerű, hogy kisiparosokkal dolgoztatunk. Március elején kezdődik az első 25 lakás alapozása Gyöngyösön az északi városrészben, a Pillangó utcában, a határidő: jövő év júniusa. Addig is van megoldás: a gyöngyösi tanácstól és a bányától három, a GHV- tól pedig négy lakást kaptunk. Ezt követően természetesen tervezzük a további 15 lakás felépítését. bútorasztalos-képzés, vala. mint a női, férfiszabók oktatása. Az igazgatóhelyettes elmondta azt is, hogy a hiány, szakmák listája mindennek ellenére elég hosszú. így többek között beiskolázási nehézségek vannak esztergályos, vasszerkezeti lakatos, ács-állványozó, épület. és padlóburkoló, kárpitos, cipőfelsőrész-készítő, magas, és síknyomó nyomdász szakmákban. Az idén 31 szakmában csaknem hatszáz gyerek képzését szeretnék megkezdeni így többek között az eddig még nem indított telefonhálózat-szerelő, új szakon is. Mar helyükön vannak a gépek a gyártócsarnok keverö- házánál (Eotó: Szabó Sándor) Szalay Zoltán FELVÉTELI ELŐTT Cél: a hiányszakmák megszüntetése
