Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. február 4., hétfő 3 H pártértekezletekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) gyi feltételek biztosítottak, ám az intézmények között meglévő különbségeket csök­kenteni kell. A közművelő­dési intézményekkel erősö­dött a kapcsolat, az együtt- működés tartalmában és módszerében fejlődött. A pár talapszervezetek sokat tettek az ideológiai és pro­pagandamunka területén is, ahol külön hi kell emel­ni a család elsődleges szere­pét. Fontos feladat tovább­ra is az önképzés, a szak­mai felkészültség fokozása, szocialista . munkaerkölcs erősítése, az úttörőcsapatok és a KISZ-szervezetek haté­konyságának növelése. Áz eddig végzett munká­hoz és a kongresszusi irány­elvekhez kapcsolódva a pártértekezlet vitájában ti- zeniketten szólaltak fel. A szót kérők hangsúlyozták a hazafias és internacionalis­ta nevelés fontosságát, az általános műveltség és a szakmai képzettség eme­lésének politikai jelentősé­gét. Szóltak a pedagógus KISZ-szervezet tevékenysé­géről az iskola és a szülők, valamint a szocialista bri­gádok kapcsolatáról. Nagy 1 mréné. a 212-es szakmun­Az elmúlt öt esztendő po­litikai és ezzel együtt gaz­dasági munkájának mérle­gét vonták meg a Finomsze- relvénygyár pártértekezletén, amelyen ott volt Németh László elvtárs, az egri váro­si pártbizottság első titkára is. Termékeny, eredményes esztendők munkájáról szá­molhatott be a résztvevők­nek Bakó Csaba vállalati szb-titkár megnyitója után Pintér László, a vállalati pártbizottság titkára. A Finomszerelvénygyár kommunistái arról adhattak számot, hogy bár nem vol • tak könnyűek az elmúlt esz­tendők, a feladatot teljesí­tették, terveik a népgazda­ság érdekeit is szolgálva év­ről évre növekvő termelési színvonalat hoztak. A gyár termékeinek mintegy fele exportra került, s ezen be­lül jelentős volt a tőkés ex­port. A fejlődés nem volt egyenletes az elmúlt öt év alatt, de ezzel együtt is, ez idő alatt negyven százalék­kal nőtt az árbevételük. S mindezt úgy érték el, hogy 1984-ig fokozatosan csökkent a létszám, s csökkenést a helyesen kialakított bérgaz­dálkodással, a differenciá­lást szolgáló intézkedésekkel s a fiatalokkal való folya­matos törődéssel sikerült megállítani. A gyár eredményei mö~ gött — ahogy ezt a beszá­moló és a hozzászólások egyaránt megfogalmazták —, ott voltak a kommunisták, szervező, nevelő, példamuta­tó munkájukkal. Az elmúlt öt év alatt önállóbbá váltak az alapszervezetek vezetősé­gei. s munkájukat mindig a napi problémák megoldásá­hoz is igazították, azon túl­menően. hogy igyekeztek az összefüggéseket megmagya­rázni a dolgozóknak. Segít­séget jelentett ebben kap­csolatuk a KISZ-szel és a tömegszervezetekkel, elsősor­ban a szakszervezettel, me­lyekben a párt vezető szere­pét, irányító munkáját az ott dolgozó kommunisták bizto­sították. Általában jellemző volt az elmúlt öt esztendő politikai munkájára, hogy bátran belementek az esz­mecserékbe, vitákban győz~ ték meg pártunk politikájá­nak helyességéről a pillanat­nyilag megtorpanókat, kétel­kedőket. Nagyon nagy gon­dot fordítottak — sa koráb­bi éveknél ez jelentősen job­ban is sikerült — a dolgozók állandó tájékoztatására. A demokratikus fórumokon a vezetőktől is elvárták a he­lyes és pontos tájékoztatást; kásképző intézet pártalap- szer vezetőnek képviseletében elemezte, hogy a béke negy­venedik évében a kongresz- szusi irányelvek az élet ál­tal felvetett kérdésekre ad­nak választ. Császiné Deák Dorottya, a Pályaválasztási és Nevelési Tanácsadó mun­katársa kifejtette, hogy a tudatiformálásban nagy sze­repe van a tantárgyaknak, mégis tovább kell egysége­síteni a megfellelő ideológiai arculatot. A felszólaló peda­gógusok véleményéhez kap­csolódva dr. Göczö Gézáné, a városi tanács művelődé­si osztályának vezetője többek között kiemelte az óvodában folyó világnézeti nevelés fontosságát. Pócs János, az egri városi párt- bizottság titkára elmond­ta, hogy a kommunista pe­dagógusok testületé jó szín­vonalon irányítja a párt- alapszervezetek munkáját. Utalt rá, hogy a káderután­pótlás érdekében fontos a következetes tevékenység. A pártértékezlet résztve- vevői végül megválasztot­ták a 29 tagú városi peda­gógus-pártbizottságot — amelynek titkára ismét Kiss József lett —. valamint a megyei pártértekezlet, kilenc küldöttét. Mikes Márta az egyenes válaszokat. E tö­rekvésüket inkább többé, mint kevésbé siker koronáz­ta. A pártmunka minőségét jelzi bizonyos fokig a párt­építési munka eredménye, hiszen a helyes felvilágosí­tás, nevelés hozhat új em­bereket a párttagok közé. öt esztendő alatt 79 új tagot vettek fel soraikba, közülük hatvannyolcán fizikai mun­kások. Bár a fiatalok aránya megközelíti a hatvan száza" lékot, úgy fogalmaztak szám­vetésükben, hogy a fiatalok és a nők arányát kívánatos volna tovább javítani. Bár az elmúlt öt eszten­dőről adtak önmaguknak és a pártnak számot a finom- szerelvénygyári kommunis­ták. e számvetés nagyrészt a jövőt szolgálta. Feladataikat is igyekeztek megfogalmaz­ni a következő öt évre. így például azt, hogy tovább kell gondolkodni a termékszerke­zet korszerűsítésén, a piac­kutatást szélesíteni kell, de szó volt a keresetszabályo­zás új és hathatósabb mód­szereiről, ezek bevezetésének sokkal hatékonyabb támoga­tásáról, a tartalékok még jobb feltárásáról. A jövő féltése szólt a vita során elhangzottakból is. A vállalat vezérigazgatója, Kó- cza Imre a vezetés új mód­szereiről, azok előkészítésé­nek fontosságáról beszélt, hi­szen a tervek szerint az év utolsó negyedében már mű­ködőképes vállalati tanács­nak kell segítenie az irányí­tást. De kiemelkedőnek tar­totta a műszaki-fejlesztési, szervezési munkát, mint a fejlődés nélkülözhetetlen ré­szét. A gyáron belüli jobb együttműködés is a jobb munkát szolgálja, ezt fejte­gette például Sinkovics Kál­mán, a gyártásfejlesztési fő­osztály dolgozója, sürgetvén a jobb együttműködést a ke­reskedelmi igazgatósággal, a gyártmányelőkészítéssel, s ezzel együtt megfogalmazta azt is, hogy a jobb kooperá­ciós kapcsolatok megterem­tője és erősítője lehet min­denütt a helyi alapszervezet, illetve azok vezetősége. Felszólalt a finomszerel- vénygyáriak pártértekezletén Németh László, a városi párt- bizottság első titkára is, s annak elismerése és hangsú­lyozása mellett, hogy a gyár kommunistái jól végezték munkájukat, felhívta a fi­gyelmet a további agitációs munka egyik lényeges ré­szére. Igaz, mondta többek között, hogy vannak problé­máink, nem véletlenül em­legetjük a nehézségeket, de csak ezekről beszélni az eredmények elhallgatása mellett nem lenne helyes. Hogy csak szűkebb környe­zetünkről, Egerről ' beszél­jünk, nagyot léptünk előbb­re. Az új kórházi rész és ezzel a kórházi ágyak szá­mának növekedése, az új is­kolák, s hogy még egy ér­dekes számot kiemeljünk —, annyi lakás van ma Eger­ben, amennyi negyven esz­tendeje a város összlétszá- ma volt. azt jelenti, hogy vannak eredmények is, me­lyekről beszélhetünk, beszél­nünk kell. S még egy fi­gyelemre méltó, ne általá­nosítsunk még egyes prob­lémáknál sem. Szokás ná­lunk emlegetni a hátrányos A területi növekedést te­kintve is figyelemre méltó gyarapodásról szólhatott a pétervásári nagyközségi párt- bizottság öt év munkájáról szóló értékelése. A járások megszűnte után újabb köz­ségek kerültek a pártbizott­ság ható körzetéhez: Észak­Heves megye 14 településé­nek politikai irányítása lett a feladata. Közös célok, közös érde­kek. s még inkább: közös gondok. Kivétel nélkül gyen­ge termőhelyi adottságú te­rületeken gazdálkodó szövet­kezetek dolgoznak itt, s a kényszerűség is diktálja, hogy bevételüknek több mint a felét melléküzemági tevé­kenységből szerzik be. Igen fontos lett például a faipar, az erdőgazdálkodás. Java­részt az itteni ipar és me­zőgazdaság eredményein mú­lik, hogyan növelhetik né­pességmegtartó erejüket a községek, hogyan változik, s lesz könnyebb az élet a hegyvidéki falvakban, öt év alatt 333 új családi ház épült ezeken a településeken és megszűnt az elvándorlás. összességében ez is mutat­ja, hogy nem voltak ered­ménytelenek a terület fej­lesztésére tett erőfeszítések. Mindezekről alapos szám­vetést készített Pétervásárán a művelődési házban szom­baton rendezett pártértekez­let, A nagyközségi pártbi­zottsághoz tartozó két párt­vezetőség és 23 pártalapszer- vezet mintegy 600 párttagját 120 küldött képviselte. A résztvevőket köszöntő úttörők is lakóhelyük gya­rapodása érdekében kértek összefogást a felnövő és itt élni akaró nemzedék nevé­ben. A pártértekezlet elnö­ke. Tar Sándorné a megnyi­tó után Berta Istvánnak, a nagyközségi pártbizottság titkárának adott szót, aki az írásban kiadott beszámoló kiegészítéseként elsősorban a pártmunka gazdaságra gya­korolt hatását elemezte. Ahol ez a hatás kisebb, a gazda­sági munka színvonala is alacsonyabb — mondta. Kü­lön hangsúlyt kapott a be­számolóban a községek el­látása, a szolgáltatások, a művelődés lehetőségeinek alakulása. A Pétervásárán épülő ABC-áruház, a gázve­zetéképítés jóváhagyott prog­ramja e fejlődés két biztató példája. A falvak szorgal­mas lakói mindig szívesen adták társadalmi munkáju­kat lakóhelyük gyarapodá­sáért, s az összefogásból kö­vetkező hatalmas erőre ez­után is számítani lehet. A beszámolót követően a felszólalók között dr. Varjú Vilmos, az egri városi párt­végrehajtóbizottság tagja, Eger város Tanácsának elnö­ke a városi pártbizottság értékelését ismertette az elő­ző ciklusban végzett párt­munkáról. Elismerően szólt a pártszervek ideológiai munkájának fejlődéséről, az aktivitásról, amely különö­sen a kisebb közösségekben mutatkozik. A járások megszűnése után — mondta — a városi tanács közreműködő szere­pet kapott, egyenrangú part­helyzetben levő nyugdíjaso­kat —, noha ez a nyugdíja­sok egy csoportjára vonatko­zik, s fiatalok hátrányos helyzetét, noha ez sem álta­lános, mert a fiatalok népes csoportja indul az életbe az átlagosnál jóval nagyobb szülői támogatással. Az agi­tációs munkának a rétegek sajátos helyzetét kell figye­lembe vennie, akkor lesz csak meggyőző. Az elmúlt öt esztendő ér­tékelése a következő öt év feladatainak körvonalazása, s a hibák feltárása, épp e jövendő munka érdekében, ez jellemezte a finomszerel- vénygyáriak pártértekezletéi, melyen újra Pintér Lászlót bízták meg a vállalati párt- bizottság vezetésével. Deák Rózsi nerként. A feladatokat vi­szont helyben ismerik job­ban, s a megoldás is hely­ben, saját erőből történhet. Az itt lakók számos példá­ját adták már az értéket te­remtő összefogásnak. összesen húsz felszólaló egészítette ki az összegző értékelést, mondott véle­ményt a gazdaság, a politi­ka eredményeiről. Azokról a gondokról, melyeket ők, az itt lakók éreznek igazán, s számítanak arra. hogy meg­oldásukban nem maradnak magukra. Elhangzott példá­ul. hogy a körzet országgyű­lési képviselőjének jobban kell képviselnie ügyüket: választ várnak a falugyűlé­seken felvetődött kérdések­re, s a talán másutt is hasz­nosítható javaslataikra. Ba­lázs Miklósné, az ál'ész mun­kájáról szólva az árubeszer­zés javításáért tett erőfeszí­téseiket mutatta be. s el­mondta, hőgy nehéz a ke­reskedelemben dolgozók munkaidejét is csökkenteni, ha rendszertelenek a szállí­tások. Az egyetlen veszteséggel dolgozó gazdaság a körzet­ben az istenmezeji termelő- szövetkezet. Negyedszázados sikeres munka után éppen a 25. év vitte el a nyereséget. Kiss Gábor elnök a várat­lanul nehezebb piaci Viszo­nyokkal, a melléküzemági üzletek eredménytelenségé­vel magyarázta ezt, s el­mondta, hogy az irányítás módszerein is változtatni akarnak. A közös gazdaság gyenge termőhelyi adottsá­gai miatt állami támogatás­ban részesül majd, s miként az értékelésben elhangzón következetesebb vezetéssel, nagyobb fegyelemmel növel­ni lehet az eredményességet Nehéz lenne minden fel­szólalást részletesen bemu­tatni. Higgadt, vagy szenve­délyes hangon, de mindany- nyian a települések sorsa iránt érzett felelősséggel mondták el javaslataikat a küldöttek. Gombás Dezsöné az erdőkövesdiek nevében például a társközségek ne­hezebb helyzetét mutatta be Az elöljáróságok választása mellett anyagi függetlenség is kell ahhoz, hogy valóban élni tudjanak jogkörükkel Murányi Gábor nyugdíjas­ként egy sokat tapasztalt nemzedék nevében mondta el: több erő van a mi kö­zösségeinkben, többre va­gyunk képesek, ha őszintén szólunk gondjainkról, és va­lóban felelősséggel dolgo­zunk. Kovács Gyula, a tar- naleleszi termelőszövetkezet elnöke a veszteséges gazda­ság leépítését szorgalmazva, a határozottabban eredmény­re törő munka mellett szólt. Az összefoglaló után a küldöttek megválasztották a 33 tagú pártbizottságot. Ala­kuló ülésén a pártbizottság, ahol a városi pártbizottság képviseletében Pálfi István elnökölt, megválasztotta a végrehajtó bizottságot és a munkabizottságokat. A nagy­községi pártbizottság titkári tisztére ismét Berta István kapott bizalmat. Hekeli Sándor Évről évre növekvő színvonal Eredményesebben — saját erejükből Exportra a Mikroelektronikától A gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalatnál a félvezetők készítése épp úgy jelentős profilt képez, mint a gépgyár­tás. A hazai igények kielégítése mellett különféle ipari robotokat, gyártósorokat exportálnak a szocialista orszá­gokba. Több száz darabos széria készült az utóbbi években, a korszerű pneumatikus rendszerrel működő pohárcsiszoló gépekből, melyek legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. Temesvári Ferenc és munkatársai a pohárcsiszolót állítják össze Dóra Pálné és Rúzsom Béláné az élezőgép villanymotorját szerelik (Fotó: Szabó Sándor) TAVASZRA SÁTOR IS LESZ Élénk forgalom az iparcikk-kölcsönzőben Mint emlékezetes: tavaly a kis Dobó téri filmforgatások után nem nyitott ki újból az ottani kölcsönző. Talán nem tudja mindenki. de Egerben még egy hely — a Pacsirta utcai kirendeltség — is a lakosság rendelkezésé­re áll. Az 1984-es év mint­egy másfél milliós bevételt jelentett a boltnak. Ez 20 százalékkal több mint a korábbi esztendő forgalma. A múlt évi decemberi csúcs után januárban némileg visszaesett a kereslet, ám ez már megszokottnak mond­ható. A legnépszerűbb termé­kek a szőnyegtisztító és a parkettcsiszoló gépek. Sokan vettek bérbe televíziót és mosógépet tartósabb haszná­latra. azaz kétévi időtartam­ra is. Változatlanul kereset­tek a különböző típusú fény­képező- és írógépek, de a magnetofonok és lemezját­szók is. Sajnos, az előző évben sokan hiába igényeltek kü­lönböző turistaf elszerelése­ket, ezekből ugyanis igen ke­vés volt. Ezért döntöttek ú'gy, hogy harminc új sátrat rendelnek, amelyek előrelát­hatólag még februárban megérkeznek. így az új sze­zonban remélhetőleg már hozzájárulnak az igények minél jobb kielégítéséhez. Elektronikus számláló a benzinkutakra Csaknem 200 keverőfejes benziinkútoszlop mechanikus számlálóját cserélik ki elekt­ronikus berendezéssel az ÁFOR idei fejlesztési prog­ramjának keretében. A mechanikus számlálók elég hamar elromlanák, s ilyen­kor a töltőállomásokon szü­neteltetni kell a kiszolgálást. Az elromlott szerkezetek ki­javítása hosszadalmas és költséges, évente 12 millió forintjába került az ÁFOR- nak. Az elektronikus számlá­lóban nincs mozgó alkatrész, a készülék minimális kar­bantartást igényel. ugyan­akkor élettartama háromszo­rosa a régi típusú készülé­kének. Ügy alakították ki, hogy tökéletesen illeszkedik a mechanikus számlálók he­lyére, tehát a kút nem igé­nyel semmiféle átalakítást. A szerkezet teljesen zárt, ava­tatlan kezek számára hozzá­férhetetlen, a benzinnel va­ló visszaélésekre nem ad le­hetőséget. A prototípust már kipróbálták, és az megfe­lelt a várakozásoknak. Az új számlálószerkezetek sorozatgyártását májusban kezdik^ meg az Alkotó Ifjú­ság Egyesüléstől vásárolt szellemi termék alapján az Elektronofon Elektronikai és Elektromechanikai Gaz­dasági Társaság üzemében. Először az öt évnél régeb­bi mechanikus Számlálókat cserélik ki. s úgy tervezik, hogy öt éven belül az ÄFOR valamennyi benzinkútja elektronikus számlálóval fog működni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents