Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-28 / 49. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. február 28., csütörtök 3. KI MENNYIT FIZET? Vizsgázik a jövedelemadó Kevés rendelet kavar nagy vitát a nyilvánosság előtt. A kivételek egyike az 1984. január elsején életbe lépett új jövedelemadó-rendelet, amely mintegy egymillió embert érintett. Nemcsak a kulcsokat vitatták, hanem a rendszer szemlélete ellen emeltek kifogást, elsősorban a szellemi foglalkozásúak tiltakoztak, mondván: az új jövedelemadó egy kalap alá vonja a tudósokat, művészeket a kisiparosokkal és kiskereskedőkkel, holott a munkájuk jellege és a helyzetük igencsak eltérő. A viták elhalkultak, legalábbis mind kevesebbszer lehet polemizáló cikket olvasni az újságok hasábjain. Am, a rendszer hamarosan vizsgázik a nyilvánosság előtt, és végérvényesen eldől, ki fizet többet és ki kevesebbet, mint azelőtt, s a rendelet valóban nem tesz-e különbséget az egyes tevékenységek között. Egységes táblázat Az elmúlt egy évben valószínűleg sokan rájöttek, hogy az elosztási viszonyok hiányosságait nem lehet számon kérni rajta. Magyarán azt, hogy ma sokszor a fizikai munka, az autó- szerelés, a tetőfedés jobban fizet. mint a szellemi pályák többsége. Az egy éve hozott új rendelkezés szellemét tekintve alapvetően különbözik a régebbitől. Ugyanis a különböző forrásból szerzett jövedelmeket — természetesen, nem számítanak ide a bérek és a fizetések, valamint a találmányok, az újítások, az ingatlanok eladásából szerzett jövedelmek — össze kell vonná, s ezután kell adót fizetni. Ez az intézkedés azokat érinti hátrányosan, akik eddig többféle forrásból jutottak pénzhez, s ezek után egyenként adóztak. Mert — mondjuk — kétszer ötvenezer forintnak mindenképpen kisebb az adója, mftrot egyszer 100 ezernek. Ezzel viszont megszűnt a korábban fennálló ellentmondás; ha valaki több helyről szerzett jövedelmet, akkor előnyösebb helyzetbe került, mintha csak egyetlen forrásból kapta volna a pénzét. Nem kell különösebben magyarázni, hogy az effajta megkülönböztetés nemcsak értelemben, hanem társadalmi szempontból is igazságtalan. ♦ * Az összevonás tehát mindenképpen emeli az adót. Ennék ellensúlyozására viszont az úi táblázat a korábbinál alacsonyabb kulcsokat tartalmaz, sőt. a legmagasabb kategóriában — ami már hatszázezer forintos jövedelem fölött lép érvénybe — a korábbi 75 százalékkal szemben 65 százalékos az elvonás. Éppen az egységes táblázat miatt háborodtak fel a legtöbben. Az értékhatárok és kulcsok azonosak mindenki számára, aki az általános jövedelemadózás szerint fizeti a közös költségekhez a hozzájárulását. Eltérő alapok Am. e'i még nem jelenti azt, hogy a tevékenységek között nem tesz különbséget a rendszer. Pusztán arról van szó. hogy ezentúl a társadalmi hasznosságot nem az adókulcsok fejezik ki. Ledőltek azok a mesterséges korlátok, amelyeket indokolatlan lett volna megtartani a 80-as évek magyar gazdaságéban. Korábban például másként adózott a kisiparos, ha közületi, s másként, ha magán- megrendelőiknek dolgozott. S az sem volt mindegy, hogy valaki szolgáltatóját végez vagy éppen valamilyen portékát készít. Mindenképpen igazságosabb, ha egységesen, a jövedelmek nagysága szerint adóznak. Viszont valamilyen mólon tükirözdőnie kell annak, hogy az egyes tevékenységek különböző jellegűek, és ennek megfelelően másként lehet — kisebb vagy nagyobb költségek árán — jövedelemhez jutni. Ezeket az eltéréseket pedig figyelembe veszi az adórendszer, méghozzá az adóalapok kiszámításában. Vagyis, a költségek elszámolása különbözik. Nem lenne hely a paragrafusok részletes felsorolására, ám mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy például az írók, ellentétben a kisiparosokkal, kétszázezer forintos jövedelem után 60 százalékos rezsit számolhatnak el: tehát eleve 120 ezer forinttal kisebb az adóalapjuk, mert 80 ezer forint után fizetnek csak adót. S ez már forintban számolva is megmutatja a társadalom értékítéletét. Május végén Bár az új rendelet előkészítésekor jó néhány számítást állítottak össze a szakemberek, de ebből csak hozzávetőlegesen lehetett megállapítani. hogy ki jár jobban és ki rosszabbul, mint azelőtt. Az alacsony jövedelműek mindenképpen kevesebb adót fizetnek majd, s valószínűleg csak a kétszázezer forint feletti keresettel rendelkezőktől kérnek majd többet a költség- vetés számára. Am, a végleges adatokra május végéig várni kell, hiszen a kisiparosok és kiskereskedők jövedeilem-beva llásai t előbb az adóközösségekhez kell benyújtani, majd ezeket a tanácsok ellenőrzik, így a végleges számokat csak május elején kaphatja meg a Pénzügymi niszténi um. A feldolgozáshoz szükséges adatlapokat a kifizető szervek, tehát vállalatok, szövetkezetek, intézmények töltik ki. Az éves kereseteket és a fizetendő adót a számítógép nyomtatja majd az adólapokra. Ezeket a tanácsok küldik el az érintetteknek májusban, de csak akkor, ha az év közben fizetett adó és a számítógép által kiszámított levonás különbsége meghaladja a kétezer forintot. Ha nem éri el ezt a határt, akkor nem kell adót fizetni. Az adólapok tételesen felsorolják, hogy ki, mikor és melyik szervtől kapott pénzít így ellenőrizni lehet a számítások pontosságát. És a határozat ellen — ahogy eddig — 15 napon belül lehet fellebbezni. Májusban tehát véglegesen eldől mindenki számára. hogy jobban jár-e. mint korábban. Júniusban pedig népgazdasági szinten is értékelni lehet, mit hozott az új adórendszer. L. M. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elmúlt évi vizsgálatainak középpontjában társadalompolitikai, gazdasági és életszínvonalpolitikai kérdések szerepeltek. Az ellenőrzésekkel egyértelműen elősegítették a megye életének fejlődését, a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását, egyben hozzájárultak szőkébb hazánk párt- és tanácsi vezetésének döntés- előkészítő munkájához. Legfőbb törekvésük az volt, hogy javítsák az ellenőrzési munka hatékonyságát,, segítsék a területi koordinációt, csökkentsék a párhuzamosságokat, s kölcsönösen jobban hasznosítsák a tapasztalatokat. A megyei NEB az 1984. évi munkatervében foglalt feladatait teljesítette, a közérdekű bejelentéseket és panaszokat a törvényben előírt módon intézte. dasági munkaközösségek műAz utóbbi időben elkezdődött a gazdaság szervezeti struktúrájának módosulása, az új szocialista vállalkozási formák kialakulása, és 1984- re esett a közigazgatás átszervezésének feladata, valamint a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére való felkészülés. E változások összhangban vannak pártunk politikájával, ám a végrehajtásban esetenként tapasztalható torzulások feszültségeket hordoztak. Nem javult például a társadalmi tulajdon védelme, felerősödtek a tisztességtelen haszon szerzése iránti törekvések és az árfelhajtó tendenciák. Ezzel párhuzamosan növekedett n lakosság érzékenysége a kedvezőtlen jelenségekkel szemben', amit az a tény is bizonyít, hogy az előző évinél több közérdekű bejelentés érkezett a népi ellenőrzéshez. Elsősorban a jogszabályok megsértését, a számviteli rend és a bizonylati fegyelem be nem tartását kifogásolták. Nagy számban érkeztek a kereskedelmi, vendéglátóipari ágazatot elmarasztaló panaszok, amelyek a súlycsonkítást, a többletszámlázást, az áruellátást, a minőséget kifogásolták. Viszonylag sok panasz forrása a vállalati gazködese. A népi ellenőrök megállapítása szerint ez utóbbiak nemcsak a vállalkozási szellemet, a minőségi többletteljesítményt szolgálják. hanem magukban hordozzák az igazságtalanságok kialakulásának lehetőségét is. A jó tapasztalatok között említhetjük, hogy például a gépipari vállalatoknál ag új gazdasági formák segítették a hiányszakmák megszüntetését, a kvalifikált munkaerő megtartását, nem utolsósorban, az exportfeladatok teljesítését. A kiemelt programok viszgálata során a népi ellenőrök hosszabb ideje tartó, ismétlődő problémákkal is találkoztak. Ilyenek a beruházások előkészítésének hiányosságai, a szerződéses fegyelem lazaságai, a hosz- szú építési átfutási idő, az építőipari munka szervezetlenségéből adódó árfelhajtó tendenciák. Ugyanakkor kibontakoztak kedvező jelenségek is, mint például a versenytárgyalások árcsökkentő hatásának erősödése, az egészséges versenyszellem feltételeinek megterem- tődése. Érdemes kicsit elidőzni a belső ellenőrzés témájánál. Súlya, szerepe nő, hiszen a vezetés egyre jobban támaszkodik rá. De napvilágra került az is, hogy nincs kellő előrehaladás az e munkát végzők erkölcsi, anyagi elismerésében, tevékenységüket pedig befolyásolja a vezetőktől való munkaköri és egzisztenciális függés. Tény viszont az is, hogy a belső ellenőrzés többségében leszűkült a hatósági előírások hatására és kevésbé összpontosít az egész gazdálkodó egység átfogó értékelésére, a vezetőség munkájának tényeken alapuló megítélésére. A népi ellenőrzés munkájával. szervezetével, társadalmi bázisával kapcsolatosan többek között megállapítást nyert, hogy az egyes szakcsoportok tevékenysége kapcsolódik a NEB- ek ellenőrzési tervéhez. Rendszeresen megtárgyalják és minősítik az összefoglaló jelentéseket, ezzel segítik a megalapozottabb javaslatok előkészítését az ülések előtt. Tavaly a megyében 1399 népi ellenőr dolgozott, 2 százalékkal több mint 1983- ban. Ennek ellenére tovább kell szélesíteni a hálózatot, olyan embereket meggyőzni az ügy érdekében, akik nemcsak hozzáértők, de emberileg is alkalmasak a feladatok ellátására. Bizonyos témákban szakértők közreműködését is kérik az illetékesek. Az ellenőrzési munka hatékonyságát elsősorban a helyszíni viszgálatok színvonalának növelésével kívánják javítani. Többek között pontosabb jegyzőkönyvek írására, konkrétabb javaslatok megtételére van szükség ahhoz, hogy a népi ellenőri munka az elvárásoknak megfelelően további tartalmi, minőségi változásokon menjen keresztül. Fazekas Eszter Így is lehet fejleszteni: Önerős gázvezeték-építők Hatvanban Hatvanban az 1970-es évek közepén indult meg a gázszolgáltatás, éspedig a Mező Imre, valamint a Tabán úti lakótelepeken. A fejlesztési ütemtervnek megfelelően, később bővült a középnyomású gázelosztó hálózat, és a Kastélykert út, valamint a Szövetkezet utca körzetében további négyszáz lakást jutott gázellátáshoz. E munkákkal párhuzamosan épült meg a Tl- GAZ üzemviteli épülete, szemközt a cukorgyárral, megfelelő műhelyeket, irodákat biztosítva a vállalat dolgozóinak. Egyébként jelenleg 2369 a gázfogyasztók száma a Zagyva-parti városban, beleértve természetesen az üzemeket is, amelyeknek a téli fogyasztása havonta meghaladja az egymillió köbméternyi gázt. Mint Katona Zoltán üzemigazgató tájékoztatójából megtudtuk, a TIGAZ saját erőből további fejlesztést nem tud végezni, de támogatja az önerős vállalkozásokat. Ilyen alapon kezdett hálózatfejlesztést tavaly a MÁV Vontatási Főnökségé, majd csatlakozott hozzá a Leniin Termelőszötvetkezet, amely kerekharaszti gépüzemének gázellátását szorgalmazza eredményesen. A lakossági szolgáltatást illetően a Kisfaludy, a Táltos, a Kölcsey és az Április 4-e utcák telektulajdonosai fogtak össze, hogy önerős beruházás keretében oldják meg családi otthonaik gázzal való ellátását. Éves átlagban 1500 meghibásodást tartanak nyilván, továbbá 150 körül van az elhárított szivárgások száma. Ha gond adódik a gázzal kapcsolatban, az inkább a fogyasztók terhére írható. Nem kevés ugyanis az olyan gázfogyasztó, aki a többszöri felszólítás ellenére sem fizeti ki gázdíját. Mit tehet ilyenkor a vállalt? Természetesen egyoldalúan felbontja a gázhasználati szerződést és leszeretteti az adósok gázmérő óráit. Mongóliába is szállítanak Csipkefüggönyök és sálak Gyöngyöshalászról A gyöngyöshalászi Győzelem Termelőszövetkezet melléküzemága immáron öt év óla működik együtt a Pestlörinci Szalagszövő és Csipkegyárral. A téeszben dolgozó mintegy ötven asszony függönyöket, ágytakarókat és sálakat készít a nagyüzem megbízásából. A részleg az elmúlt évben szovjet és lengyel exportra szállított, s nyeresége elérte a másfél millió forintot. Ez évtől már újabb piacuk is akadt, mongol megrendelőiknek függönyöket készítenek. fgy készül a csipkefüggöny. A gép mellett Farkas Ildikó (Fotó: Szántó György) Sál lesz az anyagból, akik készítik: Eder György né. Varga Józsefné részlegvezető és Stass Sándorné TÖBB A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS Nem javult a társadalmi tulajdon védelme
